Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-11 / 49. szám
A bulgáriai Sztáré Zagorában, a Beroe technológiai kombinátban gyártott robotokat már világszerte ismerik. Az évek folyamán a termelési program meglehetősen kibővült, jelenleg már 156 féle robotot gyártanak. A fejlesztés és a gyártás bővítése szükségessé tette a nemzetközi együttműködés magasabb formájának bevezetését, ezért a célokat, amelyek a közös vállalat munkatervében nem szerepelnek Többek között a harmadik piacokon való együttműködés formáival is számolnak. A közös vállalaton belül az előirányzott programok megvalósítására ideiglenes konstrukciós kollektívákat alakítanak ki. Ezek a kollektívák a feladat teljesítése után a soron következő program szükségleteihez viszonyítva alakulnak át. Az együttműködés első évében száz százalékra teljesítették az előirányzott programot, melynek keretében egy új robottípust is kifejlesztettek. Az elmúlt évre az előirányzott feladatok terjedelmét két és félszeresére növelték, s az együttműködés az irányítási rendszerek kölcsönös cseréjére is kiterjedt. Megkérdeztem, hogy milyen problémák mérőitek fel a közös vállalat építése, az együttműködés elmélyítése során.- Nincs mit tagadni, problémáink is vannak - folytatja Tjurkedzsiev elvtárs. - Ezek azonban nem műszaki, hanem inkább gazdasági jellegűek. Elsősorban az árakat említette Ezekről a kérdésekről a közvetlen kapcsolatokról folytatott bolgárlasz pozitív volt, s néhány napon belül Sztará Zagorából útnak indították a szállítmányt. Csak ezután kötötték meg a szállítási szerződést, állapodtak meg az árakban, vagyis utólagosan intézték el a szükséges „papírformákat“. Ekkorra a bolgár részegységeket már be is szerelték a szovjet egyesülés gyártmányaiba. A közvetlen kapcsolat ebben az esetben is közvetlennek bizonyult, mert nem vett részt benne semmiféle közvetítő szervezet. Tjurkedzsiev elvtárs a robottechnika lelkes híve. Számos találmányát, újítási javaslatát érvényesítették már a Sztará Zagora-i robotok gyártásában. Még az irodájában is van egy rajztábla, hogy alkalmi ötleteit azonnal rögzíthesse. Többek között egy különleges technológiai eljárást is kidolgozott a sebességszekrények fogaskerekeinek megmunkálására. Az általa bevezetett hökezeléses eljárással olyan kiváló minőségű és nagy élettartamú alkatrészeket képesek gyártani, amelyek a legkiválóbb brit termékek paramétereit is felülmúlják. A Beroe kombinátban főleg a robottechnikai elemek és tartozékok magas műszaki színvonalú gyártását fejlesztik. A kombináthoz tartozó kazanlaki üzemben csúcsszínvonalú hidraulikus elemeket gyártanak. Nagy érdeklődést tanúsítanak a csehszlovákiai robottechnikai kutatás és fejlesztés iránt. A szerszámgépek témakörével foglalkozó állandó munkacsoport 24. ülése alkalmából hosszú távú együttműködési megállapodás aláírására került sor a presovi Vukov és a Sztará Zagora-i Beroe kombinát között. A bolgár elvtársak szeretnék az Közvetlen kapcsolatok a robottechnikában A Beroe- Kraszn ij proletarij tudományos-termelési társulásban szélesebb alapokra akarják helyezni a nemzetközi együttműködést A jelenlegi ötéves tervidőszakban a Szovjetunióban megkülönböztetett figyelmet fordítanak a gépipar műszak: fejlesztésére, főleg a már kiépített termelési részlegek korszerűsítésére, a gyártási folyamatok automatizálására. A felvételen a Moszkvai Köszörügépgyár korszerű szerelőcsarnoka látható. (A ÖSTK felvétele) a moszkvai Krásznij proletarij vállalattal közös bolgár-szovjet nemzetközi tudományos-termelési társulást hoztak létre. Az erre vonatkozó megállapodást 1985 októberében írták alá, s az egyik elektronikus vezérlőrendszereket gyártó bolgár vállalat is betársult. Az alapító oklevél értelmében továbbra is megmarad az együttműködő felek különálló tulajdonának az elve. A megállapodásban meghatározták a bolgár és a szovjet fél részvételi arányát az alaptőke létrehozásában, az egyes országok nemzeti valutájában, valamint konvertibilis valutában Mivel az együttműködés politikai oldalát is fontosnak tartják, ezért a párt-, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetek is kölcsönös megállapodást kötöttek. A társulás az elmúlt év februárja óta közös vállalatként működik. Az azóta szerzett tapasztalatokról Vaszil Tjurkedzsiev mérnökkel, a közös vállalat vezérigazgatójának helyettesével, a Beroe kombinát vezér- igazgatójával beszélgettünk.- Elsősorban azt szeretném hangsúlyozni - mondja Vaszil Tjurkedzsiev -, hogy a robot képességeit gyakran túlbecsülik, illetve termelőeszközként betöltött szerepét helytelenül értelmezik. Ahhoz ugyanis, hogy a robot hatékonyan és gazdaságosan működjön, megfelelő robottechnikai komplexumokat kell kialakítani, amit éppen a szovjet Krásznij proletarij vállalattal folytatott együttműködés tesz lehetővé, amely a szerszámgépek egyik legnagyobb gyártója a Szovjetunióban. A partnerek közös munkatervet dolgoztak ki, amely többek között a tudományos-kutatási tevékenységre, a gyártmányok és alkatrészek cseréjére, s a robottechnikai rendszerek közös fejlesztésére és gyártására is kiterjed. Szobi Szlavov mérnök, a Beroe kombinát szakszervezeti bizottságának elnöke, aki a konstrukciós részlegen dolgozik, hozzáteszi, hogy évente még úgynevezett globális szerződést is kötnek, amelyben meghatározzák az együttműködési szerződésen felüli kölcsönös árucsere terjedelmét, valamint azokat-szovjet szemináriumon is tárgyaltak Moszkvában, több szovjet és bolgár gazdasági vezető, vállalati igazgató és vállalati pártfunkcionárius részvételével. A szemináriumon felszólalók rámutattak, hogy sürgősen meg kell oldani az árakkal kapcsolatos problémákat, s halaszthatatlanul korszerűsíteni kell az együttműködés gazdasági, valutáris-pénz- ügyi és szervezeti feltételeit. Hangsúlyozták azonban, hogy ez önmagában nem lenne elég, s elsősorban a közvetlen kapcsolatokba lépő felek gondolkodásmódját kell megváltoztatni, különösen az önálló kezdeményezés fejlesztése irányában. Ilyen vonatkozásban a minisztériumokra is nagy felelősség hárul, hogy sokoldalú támogatásban részesítsék a nemzetközi együttműködés új útjait kereső vállalatokat. Nagyon sok függ a rugalmasságtól is. D. Csesznokov, a Krásznij proletarij egyesülés vezérigazgatója például megemlítette, hogy ez év márciusában nagyon nehéz helyzetbe kerültek, mert egy másik szocialista országból nem érkeztek meg a tervezett időben a megrendelt részegységek. Ezért telefonon érdeklődtek a Beroe kombinátnál, hogy nem tudnák-e őket kisegíteni a hiányzó egységek szállításával. A váegyüttmüködést szélesebb alapokra helyezni. Szívesen bekapcsolódnának például a presovi Robot csehszlovák-szovjet közös vállalat munkájába, vagy örömmel fogadnák a csehszlovák részvételt a Beroe- Krásznij proletarij tudományos-termelési társulás tevékenységében. Amint azt Szobi Szlavov is megerősítette, a Beroe dolgozói úgy vélik, hogy Csehszlovákiában nagyon jó partnerekre találhatnának a robot- technikai technológiai komplexumok kifejlesztéséhez, gyártásához és alkalmazásához. Jelenleg évente mintegy 2000 robotot gyártanak a Beroe kombinátban, amelyeket igényes terhelési próbáknak vetnek alá. Az a rugalmas, automatizált gyártórendszer, amelyet a robotalkatrészek megmunkálásánál alkalmaznak, három teljes műszakban, nemzetközi csúcsszínvonalat képvisel.- A robotok gyártásával tizenkét éve foglalkozunk, ezalatt a Szovjetunióba 5000, Csehszlovákiába pedig 29 robotot adtunk el - folytatja Szobi Szlavov. - Az első robot születésénél én is jelen voltam, s elmondhatom, hogy mai szemmel nézve nem volt túlságosan sikeres. Azóta azonban sokat változott a helyzet. Ma már rendszeresen szállítunk robotokat az NDK-ba, Lengyelországba és Romániába is. A Szovjetunióban és az NDK-ban szervizközpontokat is létesítettünk. A szerelőcsarnokban szemügyre vesszük még az M 20 P 40-es típusú robotot, amely már a Beroe és a Krásznij proletarij dolgozóinak közös alkotása. Ez a robot meggyőző tárgyi bizonyítéka annak, hogy a bolgár-szovjet tudományos-technikai társulás jó úton halad a termelési folyamatok automatizálásához szükséges csúcsszínvonalú műszaki berendezések kifejlesztésében és gyártásában. jozEFVLÖEK as8B»8888{j88jaaaa8«KaBgjj{!aaij^^ • Romániának a szocialista országokkal való gazdasági együttműködése és árucsere-forgalma egyre emelkedő irányzatú. A szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalom az utóbbi két évtizedben a hatszorosára emelkedett és az említett országok 53 százalékkal részesednek a román külkereskedelmi forgalomból. Az utóbbi időszakban a kölc sönösen szállított áruk szerkezeti összetétele jelentősen megváltozott, jelenleg az első helyen a gép-, elektronikai-, elektrotechnikai ipari termékek állnak. Emelkedő tendenciát mutat a Csehszlovákiával való együttműködés, ez egyaránt érvényes az árucserrére, valamint a kooperáció és a szakosítás fejlesztésére, továbbá ipari létesítmények építésére is. Csehszlovák szakemberek részt vettek többek köss« a braitaí cellulózgyár építésében. A kubai Pinar del Rio-i elektronikai alkatrészgyár dolgozói aktívan hozzájárulnak a KGST-országok komplex elektronizálási programjának teljesítéséhez. Az itt gyártott tranzisztorokat, egyenirányítókat és integrált áramköröket a KGST-országokon kívül más államokba is szállítják. A korszerű elektronikai üzemet a szocialista országok segítségével építették ki, ahol már sok kubai szakembert neveltek fel e szakágazat számára. A felvétel a kubai elektronikai alkatrészgyár egyik részlegén készült. (A ÖSTK felvétele) Brigádforma Bulgáriában A népgazdaság intenzifikálása, a gyors ütemű tudományos- műszaki fejlesztés Bulgáriában is szükségessé tette az irányítás színvonalának növelését, s ennek keretén belül a brigádrendszerü munkaszervezés és javadalmazás tökéletesítését. E rendkívül fontos feladatok teljesítéséhez elengedhetetlen, hogy a brigádot necsak mint a termelés, hanem egyúttal az irányítás alapsejtjeként is tartsák számon. Ebből a felfogásból indultak ki a bolgár közgazdászok, amikor meghatározták, hogy a célkitűzések eléréséhez új típusú kollektívákra van szükség, amelyek a termelés szervezésének, tervezésének és irányításának legkisebb aktív egységei lesznek. Az önelszámolás alapelvei szerint dolgoznak, a létrehozott saját pénzeszközöket a tagok között érdem szerint osztják szét. (Egyébként napjainkban a kollektív jutalmazási módszer a figyelem középpontjába került, mivel az itt szerzett tapasztalatok alapján tökéletesítik a bérezési rendszert.) A kollektívák társadalmi tulajdonban levő termelőeszközökkel gazdálkodnak, hatékony kihasználásukért a brigád nagyobb kollektíva esetén egyes személyek felelősek. A brigád a személyes, illetve a kollektív felelősségen túl közvetlenül is érdekelt az állóeszközökkel gazdálkodnak, hatékony kihasználásukért a brigád, nagyobb a bérekre fordítható eszközök volumenét. Kedvezőtlen eredmények esetén kötbért fizet a kollektíva. A nyersanyagokkal és az energiával való takarékoskodást, a minőség javítását ugyancsak hasonló szabályozók segítségével érik el. Ezáltal a kollektívák az irányítás alapvető gazdasági tényezőivé válnak. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a brigádok szerződést kötnek a vállalattal, melyben nemcsak a kollektívák közt adódó problémákra térnek ki, hanem a vállalat vezetőségével kialakított kapcsolat megoldatlan kérdéseire is. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy az elemzések szerint a szerződéskötések sok esetben csak formálisak és nem szolgálják a fogyatékosságok kiküszöbölését. Nem vitás, Bulgáriában a brigádoknak gazdasági szempontból nagyon fontos szerep jut. Nem kevésbé lényeges azonban az sem, hogy a brigádot egyúttal mint szociális egységet is számon tartják. Ami a brigádok belső szervezését, illetve vezetését illeti, törvény mondja ki, hogy a tagok soraikból választják meg vezetőjüket. A választásba a vállalat igazgatója nem szólhat bele. Ha a brigád vezetője nem felel meg feladatainak, a kollektívának jogában áll őt leváltani. Ugyancsak a közösség dönt tagjainak létszámáról. Ameny- nyiben feladatait a korábbinál kevesebb dolgozóval is elláthatja, csökkenti tagjai számát. Az így felszabadult pénzeszközöket a többi tag között osztják el, illetve a vezető dolgozó pénzalapjába juttatják, amelyből aztán a szociális szükségleteket finanszírozzák. A szóban forgó gazdasági, szociális és szervezési alapelvek, valamint célkitűzések megvalósításával kapcsolatban - a brigádforma továbbfejlesztésének érdekében - számos elemzést végeztek a különböző kutatóintézetek. A vizsgált vállalatoknál a dolgozók csaknem 90 százaléka bekapcsolódott a brigádrendszerü munka- szervezésbe és javadalmazásba. Tehát a brigádok vonatkozásában mindenekelőtt az extenzív fejlesztés volt a jellemző. Ami a minőségi elvárásokat illeti, ugyancsak komoly eredményeket értek el. Emellett sokkal elgondolkoztatóbb az a tény, hogy néhány vállalatnál meglehetősen félreértették ezt a szervezési és irányítási formát. Az elemzések arra is rámutattak, hogy esetenként nagyon helytelenül egy egész üzem alkotott egyetlen egy brigádot, s az üzem igazgatója lett egyben a brigádvezető is. Más esetekben, például a vegyipar és a fémkohászat néhány vállalatánál egész céheket nyilvánítottak brigáddá. A gyakorlat azt igazolta, hogy az ilyen nagy kollektívákat nem lehet hatékonyan, célravezetőén irányítani. Kérdés, hogy az oly hatékonynak mondott brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás miért nem váltotta be mindenütt a hozzáfűzött reményeket. Ebben nyilván nagy szerepe volt a vezető dolgozók és egyáltalán a kollektívák tagjai esetenkénti felkészületlenségének. Bizonyára az is nehezítette a megvalósítást, hogy a központi szervek nem fordítottak kellő figyelmet a normatívumok rendszerének objektivizálására. Úgy gondolták, hogy ez nem éppen szükséges, s ezért a régi normákat alkalmazták. Hiányoztak azok a mérőműszerek, amelyekkel a termelés alaptényezőinek fogyasztását mérhették és ellenőrizhették volna. Ugyancsak szűkében vannak a raktárhelyiségeknek, s ez rendkívül megnehezíti az egyes brigádok munkájának ellenőrzését, összehasonlítását és értékelését. Természetesen azt is meg kell említeni, hogy sok helyen a vállalat vezetősége nem szívesen kötött szerződést a brigádokkal, mert komoly gondok mutatkoztak az anyagellátásban. A bolgár közgazdászok tudatában vannak annak, hogy a célkitűzések elérése érdekében ezeket a - teljesség igénye nélkül felsorolt - fogyatékosságokat a lehető legrövidebb időn belül ki kell küszöbölni. xxx Kétségtelen, a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás tökéletesítése, illetve az említett fogyatékosságok kiküszöbölése - az előrelépés érdekében - fontos feladat. A bolgár közgazdászok úgy vélik, hogy e feladatnak akkor tehetnek leginkább eleget, ha a többi szocialista ország tapasztalatait is hasznosítják. KOVÁCS EDIT
