Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-11 / 49. szám
új évben a szigorúbb szabvány ellenére a tejnek legalább 80 százalékát az első osztályban értékesíthetik. Horváth István telepvezető arról beszélt, hogy az eredmények ellenére sok a hiányosság, még jobb feltételeket kellet teremteniük a tej hűtéséhez es kezeléséhez. Ennek érdekében rendeltek három Paco típusú hűtőberendezést, de eddig még csak ígéretet sem kaptak a leszállításra. Nehézségeket okoz az is, hogy a csilizradványi telepen még mindig kannákba fejnek. Igaz, nagyon ügyelnek a tisztaságra, de azért csak könnyebb ott a minőségről beszélni, ahol a tej csöveken keresztül jut a hűtötartályba. ményeknek. És jobb lehetne a keverékek tápanyagtartalma is. A laboratórium megtekintésekor tanúi lehettünk, amint Hölgye Ildikó laboráns kimutátta, hogy a hét minta közül kettő másodosztályú, öt pedig teljesen kifogástalan. A csilizradványi (Cilizská Rad- van) Csilizköz Efsz-ben néhány mezőgazdasági vállalat szakembereinek csoportja a szövetkezet minőségellenőrző bizottságának munkáját tanulmányozta. A csoport tagjai arra voltak kíváncsiak, hogy a növénytermesztésben és az állattenyésztésben a csilizközieknek miként sikerült javítaniuk a minőséget. A gazdaság vezetői elmondták, milyen intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy a dolgozók jó gazda módjára végezzék munkájukat a rájuk bízott szakaszokon, majd arról beszéltek, hogy az irányítók és a beosztottak közötti összmunka milyen mértékben járul hozzá a termelés szintjének emeléséhez. Tánczos Tibor, az üzemi pártbizottság elnöke visszatekintve a háromnegyedéves termelési eredményekre azt fejtegette, hogy a komplex intézkedések hatására javult a minőség. Pártszervezetük konkrét politikai-gazdasági programot dolgozott ki az igényes feladatok megoldására. Remélik, hogy ez lényegesen hozzájárul a jövedelmezőség növeléséhez. Fejtegetik például, hogy az elsőosztályú tej termelésének egyik legfontosabb feltétele a jó minőségű takarmány. Ha ezt biztosították, akkor már csak a rossz egészségi állapotban lévő állatállo• A szövetkezet laboratóriumában Hölgye Ildikó „minősíti“ a tejmintákat Lórincz János felvételei Dékány Sándor technikus szintén elégedetlenkedett. Elpanaszolta, hogy nincs elég kefe, és egyéb kellék a fejőberendezés tisztításához. • Bereznai István: - Az előhűtés alkalmazása óta lényegesen több tejet tudunk az első minőségi osztályban értékesíteni Igaz, a törlőrongyokat rendesen kimossák, de ez nem jelentheti a végső megoldást. Hallották, hogy a törlőruhák pótlására speciális papír- szalvétákat gyártanak. Sajnos ezek a szalvéták egyenlőre elég drágák, ezért még nem született döntés, hogy vásárolnak-e belőle. Amíg a probléma megoldódik, Duborszky Etel nagyon lelkiismeretesen mossa és szárítja a törlőruhákat, hogy minél kisebb legyen a szennyeződési lehetőség. Munkaszervezési és nevelési problémákra terelődött a szó. Megtudtam, hogy a gyakorlatban alapos az ellenőrzés. Havonta négyszer vesznek mintát a kifejt tejből, és ennek alapján határozzák meg a fejők prémiumát. Azt hangoztatják, hogy tiszta tejet csak tiszta tehéntől lehet fejni. A higiéniai “előírások megtartása a prémium odaítélésének egyik előfeltétele. Aki fejés előtt nem teszi rendbe az állatot, komoly megrovásban részesül. Volt rá példa, hogy a hanyag dolgozó 600 koronával kevesebb fizetést kapott. Szóba került a takarmányok minősége is. A szövetkezet tagjai állították, hogy a tömegtakarmányok minősége jó, de az összetétel nem felel meg minden esetben a követelSzinte mindenkitől azt hallottam, hogy a mennyiségi terveket a szövetkezetben példásan teljesítik. Például a csilizradványi telepen egy évtized alatt 3600 literről 5200 literre nőtt a tehenek átlagos évi tejtermelése. Most már a minőség javítása került előtérbe, amit az is jelez, hogy a mennyiségen kívül minőségi mutatók megtartása alapján határozzák meg a jutalom nagyságát. Az ered- . mény? A háromnegyedéves termelési tervet 99,6 százalékra teljesítették. Az egy tehénre jutó tejtermelés 3912 liter volt, s egy liter tej előállításához 24 dekagramm abrakot használtak fel. Becslések szerint, az évi tehenenkénti fejési átlag több mint 5 ezer liter lesz. Az eladott tej 74,25 százaléka volt elsőosztályú. Halász János mérnökkel, a szövetkezet elnökével arról beszélgettünk, miként lehetne még jobb minőségű tejet előállítani. Nagy eredménynek tartja, hogy a Sluéovicei Agrokombináttól vásárolt laboratóriumban bármikor ellenőrizhetik a tej minőségét, s a mechanikai szennye-- zettség mellett áitej mikrobiológiai állapotát is kimutathatják. • Horváth István és Dékány Sándor megbeszéli a legutóbbi ellenőrzés tapasztalatait Az elnök kiemelte, hogy a laboratóriumból kapott eredmények alapján teljes mértékben érvényesíthetik az egyéni anyagi ösztönzést. Aki szennyezett, rossz minőségű tejet termel, annak érezhetően megcsappan a fizetése. A szövetkezet elnöke arra is kitért, hogy a beruházás akkor térülne meg igazán, ha a Milex nagymegyeri (Calovo) üzeme elfogadná az üzemi laboratórium eredményeit. De erre valószínűleg majd csak akkor keFül sor, ha 3 termelő és a felvásárló vájjalat egyenrangú partnerré válik. BÁLLÁ JÓZSEF Nemcsak a dolgozók munkakezdeményezését fokozták, de a kedvező feltételeket is megteremtették. Jelentős beruházásokkal hűtőberendezéseket helyeztek üzembe. A pártalapszervezet arra serkenti az állattenyésztésben működő pártcsoportok tagjait, hogy jó példát mutassanak. A minőség alakulásáért minden dolgozó legalább olyan felelősséget érezzen, mint a zootechnikus. A szocialista munkabrigádok szintén egyéni felelősségre nevelik tagjaikat. Hasonló törekvésekről beszélt Bereznai István, a szövetkezet csilizradványi telepének tejhűtő technikusa. Egyebek között elmondta, hogy még 1978. május 1 -jén üzembe helyezték a tejhütő központot. Úgy gondolták, hogy ezzel minden problémát megoldottak. A tapasztalatok viszont azt mutatják, nem minilllllllllllllll mány, vagy a higiéniai előírások meg nem tartása hathat kedvezőtlenül. A zootechnikusok nagy gondot fordítanak arra, hogy a nagy tejelé- kenységű tehenek jó kondícióban legyenek, és ellenálljanak a betegségeknek. A napi takarmányadag összetételét a tehenek tejtermelése szerint határozzák meg. Tánczos elvtárs, aki egyúttal a szövetkezet alelnöke, több olyan tényezőt sorolt fel, amely hozzájárul a kiegyensúlyozott és eredményes gazdálkodáshoz. Véleménye szerint az egyes szakaszokon a helyzetet nem lehet máról holnapra megváltoztatni. A tej minőségének javításában például már évekkel ezelőtt «lértek bizonyos részeredményeket. degy, hogy milyen állapotban kerül a tej a tárolóba. Több javaslat figyelembe vétele után, mind a hat telepen bevezették a tej elöhútését. Fél óra alatt 35 fokról 10-15 fokra csökkentik a kifejt tej hőmérsékletét. Részletesen beszélt arról, milyen nagy jelentősége van a gyorshútés- nek. A laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy az első harminc percben lényegesen nagyobb a tej károsodása mint később. Ha tehát az előhűtés sikerül, akkor a központi tejhűtö- ben már megőrizhetik a tej jó minőségét. Értékelésük szerint, az előhűtés alkalmazása óta lényegesen több tejet tudnak az első minőségi osztályban értékesíteni. Ilyen feltételek között bíznak abban, hogy az MEGFELELNI A SZIGORÚBB KÖVETELMÉNYEKNEK Bizottságot alakítottak a tej minőségének ellenőrzésére JSZÚ AGRÁRMÉRNÖKKÉPZÉS - KELET-SZLOVÁKIÁBÓL NÉZVE A Kelet-szlovákiai kerület mezőgazdászainak a 8. ötéves tervidőszakban évente 801 000 tonna, vagyis 73 311 tonnával több szemest kell termelniük, mint a 7. ötéves tervidőszakban, vágóállatokból pedig - a baromfit nem számítva - évente 105 848 tonnát kell értékesíteniük. Ezek nem könnyű, de teljesíthető feladatok. Ezt az ötéves tervidőszak első évének eredményei is igazolják, hiszen az országnak ezen a részén 1986-ban 864 614 tonna gabonát takarítottak be, a húseladási tervet pedig 0,4 százalékkal túlteljesítették a mezőgazdasági vállalatok. Biztatóak az 1987-es termelési eredmények is, jóllehet ez korántsem jelenti azt, hogy a kerület mezőgazdaságában minden rendben van. A mezőgazdasági munkák szervezésében, az egyes ágazatok irányításában sok helyen van még mit javítani, arról nem is beszélve, hogy az sem lehet közömbös számunkra, mit mennyiért termelünk. A gazdálkodás intenzívebbé tételében meghatározó jelentőségű a tudomány. A korszerű termelési rendszerek eredményes meghonosítása szakképzett dolgozók és feladatuk magaslatán álló vezetők nélkül elképzelhetetlen. De hogyan is állunk a szakemberképzéssel? Nos, a Keletszlovákiai kerület 102 700 mezőgazdasági dolgozója közül 3100 rendelkezik agrármérnöki végzettséggel. Ezek kevés kivétellel a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolán szereztek diplomát. Szám szerint a legtöbb agrármérnök - összesen 379 - a Michalovcei, a legkevesebb (154) pedig a Svidníki járásban dolgozik. Ha a mezőgazdaságban dolgozókhoz viszonyított százalékarányt nézzük, akkor a Vranovi járás vezet, hiszen itt a dolgozók 4,4 százaléka rendelkezik főiskolai végzettséggel. Ezzel szemben a Rozsnyói (Rozríava) járásban a mezőgazdászoknak csupán a 0,9 százaléka agrármérnök. A kerületben tavaly 305 diplomás mezőgazdásznak tudtak volna állást biztosítani - méghozzá zömmel vezetői munkakörben -, de csak 287 jelentkező akadt. Az előirányzat szerint, a mezőgazdasági vállalatok az idén 270 fiatal mérnököt vehetnek fel, de az az igazság, hogy többnek is akadna hely. A Svidníki és a Stará Lubovna-i járásban a mezőgazdaság valamennyi ágában nagy szükség van a mérnökökre. A Tőketerebesi (Trebisov) és a Michalovcei járásban mindenekelőtt a növénytermesztési ágazatokba várják a diplomásokat. Ezenkívül a kerület földműves- szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban - természetes folyamatként - az őrségváltás is megkezdődött. De miért van kévés agrármérnök Kelet-Szlovákiában? Az itteni fiatalokat talán nem érdekli a földművelés, az állattenyésztés? Fenntartás nélkül állíthatjuk, hogy az érdeklődéssel nincs különösebb baj, hiszen a fiatalok közül aránylag sokan a mezőgazdaságban keresik és találják meg számításaikat, de nagyobb hányaduk csak alap-, esetleg szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik. Hogy miért nem jelentkeznek többen a Nyitrai Mezőgazda- sági Főiskolára? Jelentkezni éppen jelentkeznek, de felvételt kevesen nyernek. Az ok? A főiskola illetékeseinek az a nézete, hogy a Kelet-szlovákiai kerület északi és keleti részein levő mezőgazdasági szakközépiskolákban az oktatás nincs kellő színvonalon, Szlovákia más tájairól sokkal nagyobb tudású fiatalok érkeznek a főiskolára. Ezt a nézetet a nyitraiak már évek óta hangoztatják, s ha a véleményük valóban megalapozott, akkor ideje volna komoly intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy a szóban forgó iskolákban emelkedjék az oktatás színvonala. Ha másként nem megy, a személycseréktől sem szabad visszariadni, hiszen nyilvánvaló, hogy az oktatás minősége elsősorban a tanári kartól függ. Elgondolkoztató továbbá az a tény, hogy a Keletszlovákiai kerületből származó főiskolai hallgatóknak mintegy 20 százaléka nem tér vissza szülőföldjére. A Nyugatszlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeibe, többnyire a csallóközi gazdaságokba szerződnek, ahol - és ezt be kell látnunk - sokkal jobb körülmények között kamatoztathatják a tudásukat, mint a „keleti végeken". Itt - főleg, ha ráfizetésesen gazdálkodó szövetkezetbe vagy állami gazdaságba kerülnek - a vezetés és munkaszervezés alapvető problémáinak a megoldásával kell kezdeniük. Kellő tapasztalat és kitartásJiíján sokan feladják a küzdelmet, és inkább képesítésüknek meg nem felelő munkahelyeken próbálkoznak. A kerületben összesen 111 olyan agrármérnökről tudnak, akik ipari üzemekben munkásként dolgoznak. Ilyen „fényűzést“ nem engedhetünk meg magunknak. Ezekkel a kérdésekkel a kerület illetékes szerveinek sokkal behatóbban kell foglalkozniuk, s a mezőgazdasági üzemekben átgondoltabb kádermunkát kell folytatni, és támogatni kell a rátermett, tehetséges fiatalokat. Egyebeken kívül a kulturális és szociális alap nyújtotta pénzügyi lehetőségeket is jobban ki kell haszálni, hiszen az erre a célra (is) fordítható pénzeszközöknek tavaly az állami gazdaságokban csupán a 71 százalékát, a szövetkezetekben pedig a 80 százalékát használták fel. . ... 7. XII. 11.
