Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-11 / 49. szám
ipari formatervezés, vagy ha úgy tetszik, a design egyik nagy egyénisége, a francia Jacques Viénot ezzel a jelszóval szállt síkra a formatervezés mellett: „az ember a szemével vásárol“. De nemcsak a használati tárgyaktól várjuk el, hogy a jó működés mellett még szépek is legyenek. Azt is szeretnénk, hogy a munkaeszközeink is - a gép, amelyen dolgozunk, az autóbusz, amelyet vezetünk, a számítógép, amelyet programozunk, vagy éppen a toll, amellyel írunk - tetszetősek, formásak legyenek. Sajnos, az igazság az, hogy iparunk e tekintetben még sok mindennel adós. Nemcsak nekünk, önmagunknak is, hiszen bizonyított tény, hogy ugyanolyan minőség mellett a szebb termék még a nehéziparban is jobban eladható. Vajon milyen teret kapnak ma a formatervezők az iparban? Elégedettek-e lehetőségeikkel olyan szakágazatban, mint például a gépipar? Erről beszélgettünk Jaromír Vavro szobrásszal, a legismertebb szlovákiai formatervezők egyikével. • Melyek azok a területek az iparban, ahol már otthon érzik magukat a formatervezők, ahol egyenértékűnek tekintik munkájukat a műszaki tervezőkével, és hol nem megy ez még így?- Azt hiszem, hogy még sehol sem megy olyan jól, ahogy annak mennie kellene. Véleményem szerint eléggé elfogadhatók már a feltételek a Martini Nehézgépipari Műveknél, a Chirana szintén igényli a formatervezők segítségét és támogatja munkájukat. A Strojsmalt is próbálkozik egy formatervező műhely kiépítésével, de ezek még csak a lehetőségek felmérésére tett kísérletek a vállalatok és a formatervezők részéről is. De ezeken a helyeken is kevesen vagyunk. Igazán hatékony munkát- amely már szembetűnő eredményeket is produkálhat - egy nagyvállalatnál 8-10 formatervező szakember lenne képes kifejteni. A felsoroltakon kívül, máshol viszont nagyon gyér, sőt egyáltalán hiányzik az érdeklődés munkánk iránt. • Ott, ahol már életteret kapott a design, mi az érzése, kinek van nagyobb szüksége a másikra, a formatervezőnek a gyártóra, vagy fordítva? Nemcsak azért létesültek ezek a munkahelyek, mert a vállalatok vezetőit erre előírások kényszerítették?- Sajnos, elsősorban még az előírások következményeként alakultak meg ezek a központok. A vállalatvezetőknek, akik a piacra szánt áruért felelősek, ki kell mutatniuk azt is, hogy az innovációban mekkora a formatervezők munkájának aránya. Ezért előfordult már, hogy létrehoztak formatervezői státuszt, felvettek ilyen szakembert is, azután nem tudtak vele mit kezdeni. Másrészt a Chiranában, vagy a Stroj- smaltban, de lassanként sok kritika után a Teslában is, főleg a konstruktőrök tudatosították, hogy erre szükség van, hogy vannak szakemberek, akik ezt meg tudják csinálni jó színvonalon és megkövetelik, akár a feletteseik nézeteivel szemben is, - akik ezen esetleg takarékoskodni szeretnének,- hogy legyen annak a terméknek kultúrája, formatervezett, célszerű, de mégis esztétikus külseje. • A design a bútoriparban vagy a textiliparban érthető szükségszerűség, de más a gépeknél, ahol eddig leginkább csak a járművek tervezésében nyert polgárjogot, legalább is a külső szemlélő számára. Valóban még csak ezzel a területtel foglalkoznak a gépiparban?- Az a véleményem, hogy nem kell nagy különbséget tenni a gépészeti vagy más formatervezés között. Szerintem a design az mindenütt design marad, nem más tehát, mint formatervezési javaslat a tömeggyártás számára - legyen az bármilyen területen. Még ha különbözik is a gyártási technológia, a termékeknek a forma szempontjából közös tulajdonságaik vannak és az alkotó hozzáállás ugyanaz lesz. Annak ... és egy telefon formai megoldása (Lőrincz János felvételei) alapján kell kidolgozni a javaslatot, hogy a forma ezer, tízezer vagy talán milliószor is ismétlődik-e majd a gyártás során. • Ezen a ponton találkozik viszont a legegyszerűbb, legtakarékosabb és mégis a legszebb formára való törekvés a gyártás realitásával, azokkal a megszorításokkal, amelyeket a technika és a technológia szabnak meg. ön sikeres formatervező. Akadályozzák-e a gyártás korlátái?- Először talán azt kell elmondanom, hogy nagyon lehangol ha olyan terméket látok, amelyet másként, szebben is meg lehetett volna csinálni, minden nagyobb megerőltetés nélkül. A technológiát nem korlátnak kell tartani, hanem annak, ami valójában, eszköznek a konstruktőr és a formatervező számára az elgondoláa megvalósításához. Ha az a technológia magas szinten van, akkor a javaslatot is magas szinten lehet kidolgozni. Ha ez nincs, akkor marad a minimum amire a technológia még képes, s ebből próbál majd kihozni valamit az ember. Néha nem úgy sikerül, ahogy eredetileg szerette volna, de az adott lehetőségeket mindig maximális mértékben kell kihasználni. • Milyen mértékben van szüksége a művésznek - hiszen a formatervező vitathatatlanul az-a technikai tudományok ismeretére, hogy formatervezőként eredményes legyen a gépiparban?- Úgy érzem, nem kell nagyon értenem a műszaki dolgokhoz, elég ha az alapvető problémákban eligazodom. Természetesen azért néhány dolgot ismerni kell, vagy legalábbis tudni kell, hogy hol található a szak- irodalomban. Az emberek általában összekeverik a formatervezést a termék kifejlesztésével. Minden termék megalkotásán, kifejlesztésén egy kollektívának kell dolgoznia, de ebben a csapatban, amelybe a formatervezőnek is bele kell tartoznia, mindenki a saját szakterületével törődik elsősorban. Ezért a design egy önálló kategória, saját törvényszerűségekkel, amelyek alapján a formatervező dolgozik. Ha problémája adódik, hívja a másik szakembert, mondjuk a tervezőmérnököt, aki megmondja, hogy az adott elképzelés megvalósítható-e vagy sem. Ez egyszerű és gyakori dolog. De az a baj, hogy általában az iparban még azt nem tudatosították, hogy az ipari formatervezés egy szakma, amihez tehát szaktudásra - mégpedig speciálisan formatervezői szaktudásra - van szükség. Ez a szaktudás elsajátítható, megtanulható például a képzőművészeti vagy iparművészeti főiskolán. • Bizonyára nem minden elképzelésből lesz sorozatban gyártott termék?- Ezek a javaslatok is fontosak, mert megtörténhet, hogy esetleg kisebb módosításokkal, de valamikor eljön még az idejük. A formatervezőben lennie kell egy adag előrelátásnak is, amiből esetleg olyan javaslat kerekedik, amit egy adott pillanatban irreálisnak ítélnek meg mondjuk a technikusok. De ha nem dolgoznánk nagy adag előrelátással és csak a meglevő dolgokat módosítgatnánk, nem hoznánk létre semmi újat. De ezzel nemcsak mi vagyunk így, hanem azt hiszem minden szakma minden szakembere. • Visszakanyarodva a beszélgetés elején felvetett témához, a formatervező még ma sem elismert,, formálója“ az ipari termelésnek. Miért?- Ennek több oka van. Alapvető a szervezési kérdés. Amíg a formatervezés nem lesz mindenütt tisztességes, rangos beosztás a termelőkollektívában, vagy a gyártmányfejlesztésben, addig nagyon nehéz lesz előrelépni ezen a területen. Ugyanúgy az anyagiak is fontosak. Nehéz átlagon felüli munkát produkálni átlagon aluli fizetés mellett. Arra van szükség tehát, hogy a vállalat anyagilag és erkölcsileg ösztönözze a fejlesztés dolgozóit, közöttük a formatervezőket is. A vállalatok tudják, vagy tudniuk kellene, hogy az ilyen helyzet kialakítására adottnak a lehetőségek. De magától ez nem fog menni. Talán már mondtam, hogy elszomorít, vagy dühít, ha olyan tárgyat látok, amely egy kis igyekezettel sokkal szebb, jobb lehetett volna, hogy használata, kezelése örömet okozna és persze eladhatóbb, érdekesebb és értékesebb is lenne, de nem az, mert valaki néhány koronát sajnált ráfordítani. SZÉNÁSIGYÖGY m ár ■ ■ ■ ■ * mm m rr m w m ét Jo ütemben epulo kórház Szlovákia dinamikusan fejlődő fővárosában az utóbbi években számos új egészségügyi létesítmény épült. A kórházi fekhelyek és az orvosi rendelők száma azonban még így is kevés ahhoz, hogy Bratislava és környékének lakossága igazán megfelelő egészségügyi gondoskodásban részesüljön. V Ezt a gondot hivatott majdan jelentős mértékben enyhíteni a Duna jobb partján, Petrzalkán épülő 707 ágyas kórház és tiz különböző szakorvosi munkahelyet magába foglaló poliklinika komplexuma. A több mint 17 hektárnyi területen; szép környezetbe elhelyezett egészségügyi központban több mint 1200 dolgozó gondoskodik majd elsősorban Szlovákia legnagyobb lakótelepe lakosságának egészségéről. E hatalmas, több mint 606 millió koronás beruházást igénylő létesítmény építését a múlt év májusában kezdték meg, és a tervek szerint 1991 decemberében fejezik be. Ha e 68 hónapos határidőn belül valóban elkészül, akkor a maga nemében ez lesz a szlovákiai építőipar által legrövidebb idő alatt megvalósított ilyen beruházás. Erre pedig egyelőre - amint arról a kórházat és poliklinikát tervező, illetve kivitelező vállalat, valamint a beruházó szerv illetékesei közelmúltban megtartott sajtóértekezletükön beszámoltak - minden esély megvan. Ugyanis a nagy körültekintéssel, időre elkészített terveknek, a gondos beruházói munkának és nem utolsósorban a fökivitelezó, vagyis a Bratislavai Magasépítő Vállalat igyekezetének köszönhetően ezidáig jó ütemben folyik az építkezés. A 124 ágyas női, valamint a 131 ágyas gyermekosztály A kórház makettje épületén már befejezték a főbb építőipari munkákat. Hasonló a helyzet másik két épület esetében is, amelyekben a patológiai-anatómiai, az igazságügyi-bonctani osztály, valamint a felnőtt fekvő betegek osztálya kap helyet. Már a transzformátorállomás és a fűtóház építői is az iparos munkák elvégzésére, s a technológiai berendezések beszerelésére készülnek. Mindez rövidesen elmondható a gyermekklinika, a konyha, a raktárhelyiségek, a karbantartó műhelyek és a mosoda épületéről, de már elkészültek a bejárati épület alapjai is. Egyszóval az állami tervnek ezt a kötelező feladatát ezidáig mintaszerűen teljesítik az építők, akik szeretnék, ha a továbbiakban is zökkenőmentesen menne a munkájuk. Kötelezettségvállalást is tettek, amelyben többek között leszögezik, hogy a női és a gyermekosztály épületét télire fúthetővé teszik, s így mintegy hetven szakmunkás folytathatja mostoha időjárási viszonyok között a munkát. Az építkezésen jelenleg 120 hazai és 52 lengyel dolgozó szorgoskodik. Az idei tervet úgy szeretnék teljesíteni, hogy azt a decemberben várható hárommillió koronás teljesítményükkel 105,4 százalékra teljesítsék. Az építkezést irányító igazgató és munkatársai nagyrészt fiatal szakemberek, akik számos új munkaszervezési és szakmai megoldással igyekeznek gyorsítani a munka menetét, javítani annak minőségét. így például a komplexum épületei elkészülte után itt nem lesz feltúrva a környék, mert a közművek mindegyike idejében a helyére kerül. Az építkezésekre általában jellemző poros környezetet a lehetőségekhez mérten a lehető legrövidebb időn belül megszüntetik, mégpedig úgy, hogy a létesítmény úthálózatának megépítését nem hagyják az „átadás napjára“. A tervezettnél korábban megépített utakkal azonban nemcsak saját munkakörülményeik megjavítására törekednek, hanem a környék lakosságának egészség- védelméért is teszik. A felvonulási tervből sem véletlenül hagyták ki a költséges ideiglenes építmények egy részét. Ezek helyett hamarosan elkészülnek az egészségügyi központ dolgozóinak szálláshelyével, amely az építkezés befejezéséig az építőket fogja szolgálni, és a beruházás átadása előtt rendbe teszik. Mit lehet mindehhez hozzá tenni? Talán csak ennyit: lám, így is lehet kórházat építeni! BARANYAI LAJOS Az országos formatervezők kiállításán bemutatott elképzelések közül: egy varrógép... ...egy írógép...
