Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-11 / 49. szám
Vasárnap 1987. december 13. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 07.18, nyugszik 15.44, Közóp-Szlovákia: 07.23, nyugszik 15.51, Nyugat-Szlovákia: 07.31, nyugszik 15.57 órakor. A HOLD kel - Kelet-Sziová- kia: 23.49, nyugszik 11.58, Közép-SzJovákia: 23.56, nyugszik 12.05, Nyugat-Szlovákia: nyugszik 12.11 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük LUCA, OTÍLIA - LUCIA nevű kedves olvasóinkat • 1797-ben született Henrich HEINE német lírikus, prózaíró és publicista (f1856) • 1887- ben született MAJOR István ■ Szlovákiai kommunista mozgalom jeles képviselője (f1963). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL CSAK AZ EREDMÉNY MINŐSÍTHET Václav Pergl cikke KERTÉSZKEDÉS ÉS ÖNELLÁTÁS Kádek Gábor írása PRÓBAÜZEMELÉS - TÖBB MINT NÉGYÉVES KÉSÉSSEL Balta József Írása KÉTÉLŰ HUMANIZMUS Fekete Marian Írása A BIZALMAT MEG KELL SZOLGÁLNI Németh János riportja EGY ŐR Csíki László novellája „NEM AZ VAGYOK, AKI LENNI SZERETNÉK“ Szabó G. László Írása A bratislavai Nemzetközi Nőnap Vállalat 14 dolgozója sikerrel helytállt A 8. ötéves Tervidőszak Úttörője versenyben azzal, hogy már teljesítette éves tervét. A jó munka része annak a kezdeményezésnek, amellyel a vállalat dolgozói az októberi forradalom 70. évfordulóját, a szakszervezetek XI. és a SZISZ IV. kongresszusát üdvözölték. A jobb oldali képen: Mojmir Ko- neény a fonalat készíti elő. A lenti képen: Júlia Csenkeyová látható, aki szintén teljesítette tervét. (Vlastimír Andor felvételei - ÖSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Már elmondottuk, hogy a kor, amelyben élünk, és különösen a holnap nagy igényeket támaszt, illetve fog támasztani a vezető káderekkel szemben, szakmai és politikai felkészültségükkel szemben. Alapvető jelentőségük van itt olyan tulajdonságoknak, főként a vezető dolgozók esetében, mint az új iránti fogékonyság az önálló kezdeményezőkészség, a felelősségvállalás képessége, az emberek iránti helyes viszonyok kialakításának képessége, és az a képesség, amellyel meg tudják őket nyerni, valamint a személyes példamutatás. Szüntelenül első helyen kell állniuk az erkölcsi tulajdonságoknak, az igazi szocialista jellemet alkotó tulajdonságoknak, minden dolgozó esetében. Említsük meg itt Lenint, aki az emberek jellemét kutatva, mindig elsősorban a cselekvőkészséget és a lelkiismeretességet hangsúlyozta, ugyanakkor a legveszedelmesebbnek tekintette a felfuvalkodottságot, az üres beszédet, a hozzá nem értést, a korrupciót és bürokratizmust. Egyetlen mércét ismert el: az emberek munkájának gyakorlati eredményeit. Az ember új szocialista jellembeli tulajdonságainak és profiljának a formálása mély változtatásokat feltételez az egyének és a munkaközösségek tudatában, erkölcsi értékrendjében és magatartásában. Feltételez nagyfokú felelősségtudatot, olyan munkát, amely az egész társadalom javát szolgálja, továbbá áldozat- készséget és kezdeményezöszellemet. Vagyis jelentős változásokat kell végrehajtani a demokrácia, a fegyelem és a rend kölcsönös kapcsolatában, le kell küzdeni a köztük levő ellentmondásokat és így kell megtölteni a munkát új humanista tartalommal, igy emelve valóban nagy emberi értékké. Minden kor saját tulajdonságokat követel meg az embertől. Az átalakítás időszakában elsősorban olyan személyiségekre van szükség, akik kizárólag szocialista jellembeli tulajdonságokkal rendelkeznek. Bizonyára egyetértenek velem abban, hogy jelenleg távolról sincs elegendő ilyen személyiségünk. A szocialista társadalom fejlődése újabb szakaszának elején tartunk. Nem biztos, hogy kifizetődik, ha összekeverjük céljainkat a valósággal. Tudatosítjuk, hogy még távolról sem tettünk eleget a szocialista társadalom emberének erkölcsi és jellembeli tulajdonságaival szemben támasztott általános követelményeknek. Nemcsak a letűnt korok csökevényei hatnak, hanem más forrásokból érkező jelenségek is. Az új gondolkodás és a szocialista személyiség formálását nemcsak nevelömunkánk és eszmei tevékenységünk befolyásolja, hanem az élettel való közvetlen kapcsolat is, az élet megismerése, beleértve a negatív jelenségeket is, melyek szintén léteznek. (Jozef Havlín elvtársnak a SZISZ 7. országos felsőoktatási konferenciáján elhangzott beszédéből) Gyimesi csángók népzenéje szól halkan, lemezről. Aztán nemsokára kávé illata árad a szobában. Békés vasárnap délelőtti hangulat. - Kikapcsoljam a lemezjátszót? - kérdezi 'vendéglátóm, Hégliné Bertók Marianna. - Nem, nem - válaszolom, sőt, ha nem beszélgetni, portrét készíteni jöttem volna, arra kérném, hangosítsa föl. Szép lemez, friss kiadás, Este a Gyi- mesbe’ jártam, ez a címe. Dusán hozta, a fiuk, aki a Bratislavai Duna Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium diákja, másodikos. A Szőttes táncosa, érdekli a népzene, hegedül, újabban brácsán is próbálkozik.- Én ugyanúgy igyekeztem megszerettetni fiammal a folklórt, ahogy szüleim szerettették meg velem annak idején. Legyen valamilyen életcélja, valami, amiben örömét leli. Dusán tizenhat éves, de úgy érzem, már megtalálta a helyét. És bizonyára vannak már, vagy hamarosan lesznek olyan sikerélményei, mint az édesanyjának, aki a Stúrovói Kisbojtár gyermek néptáncegyüttessel évek óta kimagasló eredményeket ér el. De erről lesz még szó - előbb a gyökerekről.- Kéméndi (Kamenín) vagyok, szüleim révén már gyermekkoromban a folklór közelében éltem. Nagyapám megtanított a roggyantott csárdásra, és tőle kaptam az első hegedűt. Ké- méndről a losonci (Luőenec) óvónőképzőbe mentem. Gondoltam, olyan foglalkozást kell választanom, ahol kiélhetem vágyaimat. Nyugtalan természet vagyok, szeretem, ha mindig történik valami körülöttem. Meg aztán azt is gondoltam, ha óvónő leszek, beleszólhatok a falu kulturális életébe. Még csupán óvónőjelölt, de már alkotni, teremteni akar, raj- vezetőnek jelentkezik a losonci alapiskolába, ahol népi játékokat tanít meg a gyerekekkel. Hazatérve szülőföldjére, a kiskeszi (Maié Kosihy) óvodába kerül, mindjárt igazgatónak, tizennyolc évesen. Aztán Bart (Bruty) következett, ahol szintén ő áll az óvoda élén. Mindkét faluban több évet tölt el, úgy, hogy itt is, ott is többek között tánccsoport, folklórcsoport alakul a közreműködésével, vagy éppen az ö kezdeményezésére és vezetésével. Felnőttekből is. Közben, hogy a kéméndiek se haragudjanak meg rá, hazajár férjével, együtt táncolnak az ottani együttesben. Nyolcvanegyben költöztek a napjainkban elsősorban papírgyáráról nevezetes városba, ahol Hégliné Bertók Marianna, már talán mondanom sem kell, ismét óvodaigazgató lett, férje a művelődési központ igazgatója.- - Injekciózni kellett, hogy mi-rjszokjam ezt a lakást. Falusi tei mészet vagyok. De most már nem mennék el. A Kisbojtár miatt sem. Engem nem elégít ki, hogy csak igazgató vagyok, gyűlések, jegyzőkönyvek. Első számomra a gyermek. Én a fiamon keresztül a világ összes gyermekét, kamaszát szeretem.- Hogyan indult a Kisboj- tárral?- Mindjárt nyolcvanegyben sikerült megalakítani a csoportot, amikor jött a kérés az iskolából. Vettem egy könyvet, és a benne található gyermekjátékokat ától zettig betanítottam az ötödikesekkel. Még abban az évben jelentkeztem a Népművelési Intézet tanfolyamára, ahol teljesen véletlenül kéméndi táncokat tanítottak velünk. Akkor született meg bennem, mit fogok csinálni. Kéméndi anyagot, melyhez nem kell nekem könyv. És ha ezt csinálom, akkor az énemből is adhatok a gyerekeknek. Elkészítettünk egy hat-hét perces műsort, kéméndi kanásztáncokból. Viseletét Bariról kölcsönöztünk, a zenekart három hegedűs alkotta, mind a három gyerek prímet játszott. Hogyan tovább? Ha Zselizre (Zeliezovce) akarunk menni, legalább tizenöt perc kell. Az eredeti műsort gyermekjátékokkal bővítettük ki. Harmadik helyen végeztünk az országos versenyen, együtt egy másik csoporttal. Boldog voltam. Azt mondtam, ha hazamegyek, még jobbat csinálok, annyit fogok dolgozni, hogy na. Az eredmények tanúsítják, dolgozott és dolgozik továbbra is Hégliné Bertók Marianna, olyan lendülettel, ahogy a mondatait is fogalmazza. Szerencsére, akadtak segítői - szakmai, erkölcsi és anyagi támogatói az együttesnek - az iskolában és az iskolán kívül.- Egy szakember azt mondta, hogy gömöri táncokkal még nem aratott sikert senki. No, én megpróbálom. Az egész csoportot buszba ültettük, és elmentünk Gömörbe. Mindössze egy napot töltöttünk az almágyi (Gemersky Jablonec) Csemadok-szervezet folklórcsoportjával, de a gyerekek még az akcentust is átvették. így született meg a Jaj, de szépet álmodtam című műsorunk, mellyel megnyertük az idei zselizi fesztivált, összesen mintegy hatvan-hatvanöt gyerekkel dolgozunk. Nem válogatjuk őket, egyetlen feltétel, hogy énekelni tudjanak. Erős próbáink vannak, mégsem mennek el tőlünk a gyerekek. Azt szeretném nyújtani nekik, amit napközben kellene megkapniuk, de nem jut rá idő. Jó kapcsolat alakul ki a gyerekek között, érzelmileg is erős közösséget alkotnak. A sok utazás közben pedig tágul látókörük, finomodik viselkedésük.- Szabad idejét mivel tölti?- Nekem ez a szabad időm. Fél öttől a Kisbojtárral. BODNÁR GYULA Ha fél öt, akkor Kisbojtár 1987. XII. 1
