Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-04 / 48. szám
JSZÚ 21 7. XII. 4. A szőlő trágyázása Kérdezett - válaszolunk Győri Sarolta szepsi (Moldava nad Bodvou) olvasónk leveléből idézzük: „Az utcát, amelyben lakunk, hárstasor díszíti. A fák törzsén tavasszal rendszeresen megjelennek a számomra ismeretlen, piros-fekete rajzolatú, lapos bogarak. Kezdetben a fákon napoznak, de később ellepik az egész kertet és az udvart. Különféle vegyszerekkel, sót petróleummal is megper- meteztem-megöntöztem őket, de csak a kerítés tövében díszlö gyöngyvirágot sikerült kipusztítanom, a kellemetlen bogarakat nem. Mit ajánlanak, hogyan védhetném meg tőlük a növényeimet?“ Nem bogarakról, hanem rovarokról, pontosabban a szárazföldi poloskák csoportjába tartozó bodobácsokról van szó. A röviden bodának, népiesen verököltőnek, napféregnek, büdös pannának, suszter vagy katona bogárnak nevezett, kurtaszárnyú bodobács (Pyrrhocoris apterus) nem kártékony, főként rothadó növényi anyagokkal táplálkozik. Az imágók kora tavasszal, az első napsütéses napokban bújnak elő rejtekhelyükről és a lehullott faleveleken, illetve a fák törzsén napoznak. Áprilisban és májusban párosodnak, később az imágók népes kolóniákat alkotva, együtt élnek a kikelt lárvákkal. Leggyakrabban a hársfák közelében tartózkodnak, a szakirodalom szerint, a hársfa magvait szívogatják. Megfigyelések szerint, kedvelik a mályvarózsát is, melynek szintén a termését szívogatják. Mivel nem haszonnövényekről van szó, a kurtaszárnyú bodobácsot nem tekinthetjük kártevőnek. Sőt. Bizonyos tekintetben életkörnyezetünk tisztogatóinként szerepelnek, hiszen a beteg vagy elpusztult rovarok és hernyók nedveit is szívogatják. Mivel a bodobács nem kártevő, nem szükséges irtani. Ha túlságosan elszaporodik, a kolóniák népessége könnyűszerrel mérsékelhető. Olvasónk leveléből nem tűnik ki, hogy milyen vegyszereket és milyen töménységben használt, ezért a bodobácsok irtására tett kísérleteinek sikertelenségét nem áll módunkban megindokolni. Csupán annyit mondhatunk, a kurtaszárnyú bodobács bármely rovarölő szerrel könnyen elpusztítható. MATTLÁK GYÖRGY mérnök Elriasztja a rágcsálókat A szőlőtőke ásványi elemeket vesz fel a talajból. Ha ezek utánpótlásáról nem gondoskodunk, ültetvényeink nem hoznak megfelelő termést. Lehetővé kell tennünk, hogy a tápanyagok könnyen felvehető formában álljanak a szőlő rendelkezésére. Ez jórészt a talaj szervesanyag tartalmától függ, de szerepe van a talaj szerkezetének, valamin} a talajbaktériumoknak is. A TALAJVIZSGÁLAT A trágyázás hibáit talajvizsgálattal és levélanalízissel küszöbölhetjük ki. Ennek során pontosan megállapítható, hogy 100 gramm talajban hány milligramm nitrogén, foszfor és kálium van. Az egyes ásványi elemek túlzott mennyisége vagy hiánya jellegzetes tüneteket idéz elő, amelyeknek ismerete támpontot ad a trágyázáshoz. Legszembetűnőbb a nitrogénhiány vagy -bőség. A foszfor és a kálium elégtelensége nem annyira gyakori. Amióta a nagyobb műtrágya adagok folytán mind bőségesebb termést takaríthatunk be, egyre gyakrabban tapasztalható szőlőinkben a kisebb jelentőségű elemek (magnézium, bőr, cink) hiánya. Ilyen jelek például a levél sárgulása, a rossz megtermékenyülés, ezek azonban gyakran összetéveszthetők a vírusbetegségek tüneteivel. A felhasznált tápanyag mennyisége a termés menyiségétől függ. A tapasztalatok szerint a szőlőben legnagyobb mennyiségben káliumra van szükség, ami a cukorképződést segíti elő, s növeli a fagytűrést. A nitrogén a vegetatív szervek növekedését biztosítja, a foszfornak a termésképzésben van szerepe. A tápanyagok célszerű aránya általában N:P:K=2:1:3. A szőlőben szerves, valamint műtrágyákat használunk. A szerves trágyák hatóanyagtartalma igen változó. A kötött agyagtalajokon például a szerves trágyázás előfeltétele a kedvező talajszerkezet kialakításának, a tápanyagok jó hasznosításának, a megfelelő vízgazdálkodásnak. A műtrágyák elsősorban nitrogént, foszfort és káliúmot tartalmaznak, de vannak nyom-, illetve mikroelemeket tartalmazó, dúsított műtrágyák is. A műtrágyafélék közül a nitrogéntrágyák általában gyorsan hatnak, a foszfor- és a kálimütrágyák lassan bomlanak. Nagy termések elérésére a' szőlőben hektáronként évi 2,5-3 tonna vegyes műtrágyát adagoljunk. A foszfor és kálimütrágyák jobban érvényesülnek, ha időnként szerves trágyát is használunk. vagy még jobb, ha a szerves és műtrágyákat együttesen adagoljuk. TRÁGYÁZÁSI MÓDOK A trágyázás technikáját másképp választjuk meg a telepítés előtt és a már termő szőlőben. Eszerint megkülönböztetünk alap- vagy indítótrágyázást, és a termőszőlő trágyázását. Az alap- vagy indítótrágyázás egyben talajjavítás is. A telepítés előtti forgatás során mélyebbre tudjuk juttatni a tápanyagot, erre a ter- mőszlőlőben már nincs lehetőség. Az alap- vagy indítótrágyázáshoz hektáronként 70-100 tonna érett istállótrágyát, vagy egyéb szerves trágyát adagolunk, ezt nagy mennyiségű műtrágyával egészítjük ki. A szerves trágyázást meszes homoktalajokon somkóróval, savanyú homokon pedig csillagfürttel végzett zöldtrágyázással is helyettesíthetjük. A termőszőlő trágyázásakor homoktalajokon szerves trágyát két- . évenként, kötött talajokon 3^f évenként dolgozzunk a talajba. A műtrágyákat évenként kell kijuttatnunk. Általában nyugalmi időszakban trágyázunk, bármikor, ha az időjárás engedi. Említést érdemel a lombtrágyák használata is. Ezeket a vegetációs időszakban permetezzük ki. A TALAJJAVÍTÁS Ügyelnünk kell a talaj szerkezeti, vízgazdálkodási állapotára, ezért rendszeresen gondoskodjunk a talaj javításáról. Ennek egyik módja a már ismertetett alaptrágyázás. A talajvizsgálat nélkülözhetetlen, mert választ ad a talajjavítás módjával és mértékével kapcsolatos kérdésre. A túlságosan kötött talajok szerkezetét a rendszeres szerves trágyázáson kívül meszezéssel javíthatjuk. Egy hektárra 17,5-26 tonna szénsavas meszet szórunk ki, majd belekeverjük a talajba. Ezt legcélszerűbb a nyugalmi időszakban végezni. A kötött talajok szerkezetét továbbá lignitporos kezeléssel javíthatjuk. Ehhez hektáronként 50-200 tonna lignitporra van szükség. L. A. „Ahol ebnyelvű fű nő, ott nincsenek rágcsálók“ tartja a mondás. Ezt már a rómaiak is tudták, és nagy becsben tartották a Cynoglossum officináiét. A kétéves, mereven felálló, felső részében magas szárú, sűrűn leveles növény parlagokon, utak mellett, szőlőkben, mezsgyékben, lucernásokban található. Az érdes- levelúek családjába tartozik, a szárazabb, homokos talajt kedveli. Karógyökere arasznyi hosszú. Alsó levelei tőlevélrózsában állanak, lánd- zsásak, a felsőbbek keskeny lánd- zsásak. Szára 40-60 centiméter magas. A levelek vékonyak, bolyhosak, szürkészöldek. Ibolyaszínű virágai napernyőt alkotnak. Érett termése szigonyos tüskékkel borított, négy kerek-tojásdad részterméské- re esik szét. A növény gyökere (Cynoglossi radix) alkaloidot, gliko- alkaloidot, keserűanyagot, kolint, csersavat, a levél (Cynoglossi folium) csereanyagot, nyálkát, nyomokban illóolajat és baktériumölő hatású anyagokat tartalmaz A népi gyógyászatban gyökerét vérhas, vese- bántalmak és hólyaghurut, a levelét pedig nehézen gyógyuló sebek kezelésére használják. Erdélyi zoológusok megfigyelése VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része (zárt betűk: N, E, A, T). 14. Női név. 15. Pártból hűtlenül kivált személy. 16....-duk, egyes melané- ziai szigetek lakosságának titkos szövetsége. 17. Nigériai nép. 19. Fű. 20. Kötőszó. 21. Rejtvényünk befejező része (zárt betűk: B, T). 23. Moziban van! 24. Figyel. 26. Réni- um, erbium. 27 Énekhang. 29. Cseremisz. 30. Vállalati forma. 32. Gyógykenőcs. 33. össze-vissza ken! 34. Állat. 35. Magyar szabadsághős. 37. Királyi kincstárnok. 39. Mutató névmás. 40. Princípium. 41. Erősen emelkedő. 42. Névutó. 43. Azonos betűk. 44. Garázda csirkefogó. 45. Neves csillagász volt. 46. A légnyomás mértékegysége. 47. Csekély. 48. Ad acta. Ady Endre. 50. Forró égövi fa. 52. Lábasban van! 53... Pugacsova. 55. Trombitahang. 56. Határozószó. 59. Igen - oroszul. 60. Égitest. 62. Indulatszó. 63. Robbanóanyag. 65. Francia utópista szocialista. 68. Búslakodik. FÜGGŐLEGES: 1. Andorra autójele. 2. A táviratozás sebességének egysége. 3. Tizenhét órakor 4. Lantén. 5. Savanyú vinkó. 6. Délszláv államok képviseleti szervének neve. 7. Einsteinium. 8. Kevert mez! 9. Olasz származású hajós, felfedező. 10. A tarokkban a legerősebb ütőkártya. 11. A Rajna mellékfolyója. 12. A kád szélei. 13. Szakember. 18. Indíték. 22. Papírra vet. 24. Nyaraló. 25. Rejtvényünk második része. Zárt betűk: É, M, I, B). 28. Passz. 29. Határozatlan névmás. 31. Selyem- szövet. 33. Tornaszer. 34. Rosszindulatú daganat. 36. A rév szélei. 37. Ébred. 38. Vese - latinul. 39. Női név. 41. Vissza: szeszes ital. 42. Azonos betűk, 44. Kínai dinasztia. szerint, az éhező patkányokat és egereket a táplálékuk közelében elhelyezett, vagy az abba belekevert ebnyelvű fű elriasztotta. Ha pedig ládájukban állandóan ebnyelvü füvet tartottak, az állatoknál bénulás lépett fel és többségük elpusztult. A feltevés az, hogy a növényben található cynoglossum és consolidin hatóanyag a rágcsálók központi ideg- rendszerére bénító hatású. A biológiai kertműveléssel foglalkozó szak- irodalomban többször szerepel ez a növény, mint kiváló vakond elleni riasztószer. Az egyik svájci kerttulajdonos arról számolt be, hogy pincéjében, a padláson a gyümölcsöt, a zöldséget és a diót úgy védte meg a rágcsálóktól, hogy a környezetüket körülrakta vágott ebnyelvű fűvel. Sok haszna mellett ez a növény kedves kerti virág is lehetne, mint például a nefelejcs. A nagyobb területen szórványosan ültetett ebnyelvü fű még jobban elriasztja a rágcsálókat, de jelenlétével főleg a vakondok ellen nyújt védelmet. Leveleit be- gyüjtve, megszárítva és a kamránkba elhelyezve, télen is segít a betolakodó rágcsálók elleni védekezésben. Sz. F. 45. Amerikai fizikus. 46. Becézett női név. 48. Hangsúlyoz. 51. Ibsen műve. 52. Operett zeneszerző. 53. Máshollét. 54. Az egyik magyar törzs vezetője. 56. Pénzintézmény. a kiváló pecsenyegalamb a legrégebbi gazdasági fajták közé tartozik, hiszen a feljegyzések szerint már több mint két évezrede ismerik. Mint a neve is mutatja, Franciaországban, valamint Olaszországban őshonos. A törzsfajta továbbtenyésztésével sikerült előállítani svájci, illetve amerikai típusát. A francia Mondain galamb különösen őshazájában örvend nagy népszerűségnek. Mint a fajtaleíró könyvből megtudhatjuk, a francia Mondáin az elmúlt évtizedek során jelentős szelekciós változásokon ment keresztül. Ugyanis minden tartománynak megvolt a maga Mondain fajtája, amelyek azonban biológiai adottságaik tekintetében feltétlenül módosításra szorultak. E kiváló hústermelő fajta ugyanakkor kiváló A francia Mondain galambok repülőnek is bizonyult, s mivel fokozott étvágya is volt, lakóhelyétől messze elrepülve, komoly károkat okozott a mezőgazdaságban. Mivel milliós nagyságrendben tenyésztették őket, az általuk okozott kár korántsem volt elhanyagolható. Ezért a nemesítek azt a feladatot kapták, hogy a heterogén fajtaváltozatot egységesítsék, és úgy növeljék meg a madár testsúlyát, hogy ne repülhessen be nagyobb távolságokat. A kísérleti munkát siker koronázta, s így alakult ki az egységes francia Mondain típus. Ahogy a követelmények emelkedtek, úgy vált szükségessé a fajta biológiai sajátosságainak további javítása. így került sor további változatok kitenyésztésére. Ez a madár tetszetős megjelenésű, és testméretére is a kívánt szintet éri el. Nagy előnye, hogy jól alkalmazkodik a korszerű tartástechnológiákhoz, nyugodt természetű, fiókáit gondosan neveli és intenzív tartásra is alkalmas. A szivárvány szinte minden színében előfordul, de leggyakoribbak a fehér, a salakvörös, a hamuszürke és az eperszínü változatai. Szárnyainak fesztávolsága eléri a 90-105 cm-t, optimális testsúlya 860-1000 gramm között mozog. Szaporasága is megfelelő, hiszen a tojó évente hét-nyolc pár fiókát képes felnevelni. Húsa ízletes, s további előnye, hogy a vágás után nem lilásodik, és bőre is fehéressárga marad. (Búvár) 57. Amerikai hírügynökség. 58. Évben - latinul. 60. Sziget az ír-tengerben. 61. Szinusz. 64. T. G. S. 66. Előtag. 67. Néma nóta! 69. Mosodában van! Kéndioxiddal tartósítom a fokhagymát Évről évre ismétlődő gondunk, hogy kevés a fokhagyma. A termelést nem tudjuk föllendíteni, viszont maguk a fogyasztók sem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a megtermelt mennyiséget a lehető legkisebb veszteséggel tartsák el az újig. A helytelen tárolás következtében a termés jó része tönkremegy, mert a gombabetegségek nem ismernek kegyelmet. Én évekig kísérleteztem a pasztává földolgozott fokhagyma eltartásával, de nem nagy sikerrel. A kudarc kényszeritett rá, hogy más módszert keressek. Az utóbbi két évben kéndioxid segítségével igyekeztem megóvni a fokhagyma egészségét. A kísérlet sikerrel járt, ezért röviden ismertetném a módszert. A föltépett fokhagymát rendesen megszáritom, megtisztítom, gerezdekre szedem és négyliteres uborkásüvegbe szórom. Az üveget természetesen nem szabad teljesen megtölteni. Kikészítem a lezáráshoz szükséges fedőt (én az üveges halkonzerv műanyag fedelét használom e célra), majd meggyújtok egy darabka kénszeletet (kb. 3x3 cm) és az üvegbe dobom. A poharat természetesen azonnal lezárom, s amikor a kénszelet elég, az üveget néhányszor megfordítom, hogy a gáz jól átjárja a tárolt fokhagymát. Az üveget végül hűvös, sötét helyiségben tartom, állandóan a tetejére állítva. Megbontás után az üveget mindig gyorsan lezárom és visszateszem a helyére. A kéndioxid pótlására nincs szükség. Két év tapasztalata alapján bátran állíthatom, hogy ez a tárolási eljárás teljes sikert biztosít. Föltéve persze, hogy a fokhagymát alaposan átválogatjuk, és kizárólag a teljesen ép és egészséges gerezdek kerülnek az üvegbe. A kéndioxid hatására a gerezdek húsa idővel kissé megsárgul, de ez nem jelent minőségi károsodást. Ha jól meggondoljuk, a módszernek több előnye van. A legjelentősebb az, hogy a család szükségleteinek kielégítésére betárolt fokhagymát károsodás nélkül eltarthatjuk, s tél derekán-végén nem kell a bolti kínálatra támaszkodnunk. További előny, hogy üvegbe zárva akár nedves pincében is tarthatjuk a termést, és nem kell félnünk, hogy megrothad, kiszárad vagy illatát és aromáját veszíti. Az üvegben tartott fokhagymát együtt tárolhatjuk az élelmiszerekkel, sőt, a gyümölcsfélékkel is, melyekről tudjuk, hogy minden idegen szagot gyorsan fölvesznek. Végül hangsúlyozni szeretném, hogy az Így tárolt fokhagymát mindig sötét, hűvös helyen kell tartani, főleg a tavaszi időszakban, hogy tompítani tudjuk a természetes biológiai folyamatot. Ha helyesen járunk el, csupán azt tapasztaljuk, hogy a gerezdek már gyökeret nevelnének. Ha a környezet nem a legmegfelelőbb, akkor az üveg falán párásodás jelentkezik, a gerezdek pedig a vízveszteség következtében megpuhulnak. U. J. A november 20-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 3. A parancs Függőleges: 1. Nyugati krónika 32. Grisa őrmester 6. A wansbecki bárd 15. Verdun iskolája Könyvjutalomban részesülnek: Kertész Imréné, Kassa (Kosice), Iván Mónika, Nagyszelmenc (Veiké Slamence), Sándor Péter, Dunaszerda- hely (Dunajská Streda), Medgyes Miklósné, Pat (Patince), Iván Csaba, Bratislava. 00000E00000000000000000000000000E000000000000 KERESZTREJTVÉNY
