Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-04 / 48. szám
A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI HALADÁS KOMPLEX PROGRAMJA A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN MAGYAR KUKORICAHIBRIDEK SZIBÉRIÁBAN Az Altaj-vidéken, Szlavgorod környékén az utóbbi években eredményes kísérleteket folytattak mintegy 10-15 korai és szuperkorai kukoricahibrid termesztésével. A rövid tenyészidejű kukoricahibridek termesztésének elterjesztése Szibéria hatalmas területein jelentős mértékben segítheti elő a szovjet élelmiszerprogram teljesítését. A helyi szakemberek véleménye szerint még további vizsgálatokra, s az újabb szuperkorai hibridek folyamatos kipróbálására van szükség, de már most is úgy látják, hogy a közeljövőben százezer hektáron termeszthetnek Magyarországról származó hibrideket az Altaj-vidéken. A szuperkorai kukoricahibridek termesztése elsősorban új alapokra helyezheti az állattartást és a hústermelés növelését, ezért a központi szervek, elsősorban a Goszagroprom, amelyet három évvel ezelőtt több minisztérium összevonásával hoztak létre, nagy figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. Az első 150 kiló szuperkorai vetőmagot 1984. februárjában küldték magyarországról Moszkvába, ezzel kezdődtek a kísérletek. A jelenlegi ötéves tervidőszakra vonatkozó megállapodás 70 ezer tonna hibridvetömag exportjára szól, fenyöfúrészáruért és földgázért. A jövő évre a szovjet fél 28 ezer tonna hib- ridvetömagot igényel, több mint egymillió hektár területre. Ez már á teljes magyarországi vetőmagszükségletnek megfelelő meny- nyiség, ami nemcsak nehéz feladat elé állítja a vetómagterme- léssel foglalkozó gazdaságokat, hanem egy új, perspektív és stabil irányzatot is jelent a magyar- -szovjet gazdasági együttműködés fejlesztésében. A KGST Végrehajtó Bizottságának 124. ülésé többek között a tagországok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig előirányzott komplex programjáról is tárgyalt, különös tekintettel a program megvalósításában elért eddigi eredmények értékelésére. A komplex program öt kiemelt irányzatában összesen 94 fő feladat megoldása szerepel, ebből 35 a népgazdaság elektronizálására, 13 a komplex automatizálásra, 17 az atomenergetikára, 10 az új alapanyagok kifejlesztésére, gyártására és felhasználására, 19 pedig a biotechnológiai eljárásokra vonatkozik. E feladatok megoldásában jelenleg a KGST-országok több mint 1500 kutatási és termelési szervezete vesz részt. Az idén befejező szakaszába lépett az 1986-ban előkészített megállapodások és szerződések véglegesítése és aláírása. Június végén az aláírt dokumentumok száma elérte a 331 -et, s az előirányzott munkák gyakorlati megvalósítása az 1987-1988-as években kezdődik el. Az érdekelt szervezetek a fő feladatok teljesítésére részletes együttműködési programokat dolgoztak ki és fogadtak el. A felmérések szerint a kitűzött célok tudományos-műszaki színvonala nem minden esetben felel meg a legmagasabb elérhető szintnek, ezért az illetékes szervezeteknek utólagosan is pontosításuk kell az ilyen jellegű programok műszaki-gazdasági mutatóit. Elsősorban arról kell gondoskodni, hogy a legújabb tudományosműszaki ismeretek folyamatosan menjenek át a nemzetközi szocialista munkamegosztás folyamataiba. Arról van szó, hogy a komplex programhoz tartozó tevékenységek a ku- tatás-fejlesztés-termelés-felhaszná- lás egész ciklusára kiterjedjenek, s meg kell határozni az együttműködő szervezetek konkrét szerepét is e ciklus egyes szakaszaiban. Komoly problémák származnak abból is, hogy a tudományos-műszaki együttműködésre kötött szerződésekben az előirányzott termékek ára rendszerint magasabb az azonos kategóriába tartozó jelenlegi termékekénél. Habár az ilyen jelenségek megoldása elsősorban a KGST-országok árképzési rendszerének további tökéletesítésétől függ, jobban ki kell használni azokat a tartalékokat is, amelyek az együttműködés szerződéses formáiban rejlenek. Az idén a komplex program valamennyi kiemelt irányzatában összesen 389 új termék kifejlesztése van folyamatban, s ezek közül 255 különböző új termék gyártása 1987- ben el is kezdődik. Ezek gyártására az együttműködő felek rövid időn belül körülbelül 15 gyártásszakosítási és kooperációs szerződést kötnek. Egyes termékek gyártására a korábban kötött együttműködési megállapodások keretében kerül sor. Ez főleg a számítástechnikai, a rádió- technikai, az elektronikai, valamint az egészségügyi berendezésekre vonatkozik. Lényeges körülmény, hogy a komplex program megvalósítása során kiszélesednek a közvetlen kapcsolatok az együttműködő szervezetek és vállalatok között. Ugyancsak növekszik a közös tudományos-műszaki kollektívák száma. Eddig összesen 33 közös kutatásifejlesztési kollektíva, laboratórium, illetve tervezőiroda létesült. Ezek közül megemlíthetjük a vírusmentes burgonyatermesztésre létesített szovjet-lengyel kollektívát, a tenyészállatok biotechnológiai szaporítását végző csehszlovák-szovjet és szovjet-bolgár laboratóriumot, a porkohászati fejlesztéssel foglalkozó szovjet-bolgár laboratóriumot stb. A komplex program feladatainak teljesítésére 9 tudományos-termelési egyesülés, 4 tudományos-kutatási központ, valamint több közös vállalat is létesült, ám ennek ellenére ezen a területen még nagyon sok lehetőség nincs kihasználva, főleg a sokoldalú együttműködés fejlesztésében. A jelenlegi időszakban előtérbe került a közös kutatási és fejlesztési munkák pénzügyi ellátásának a kérdése. Az egyes tagországok a gazdasági mechanizmus átalakításával összefüggésben nagy figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. Az elemzésekből azonban kitűnik, hogy az egyes tagországok nagyon eltérő módszereket alkalmaznak a közös feladatok finanszírozásában. Bulgáriában és Magyarországon az együttműködő szervezetek és vállalatok főleg saját pénzügyi alapjaikra támaszkodnak, s csak nagyon indokolt esetekben merítenek a központi forrásokból. Hasonló a helyzet az NDK-ban, ahol a kiadásokat részben a kombinátok alapjaiból, részben az állami költségvetésből fedezik. Ezzel szemben Mongóliában, Lengyelországban és a Szovjetunióban az alapkutatásra, valamint a mú- zaki fejlesztésre létesített központi alapok eszközeiből merítenek erre a célra. A Szovjetunióban a külkereskedelmi bank számlákat nyit a tudományos kutatásban együttműködő szervezetek számára transzferábilis rubelben, amelyek erről a számláról fedezhetik a kiadásaikat, beleértve a szakemberek külföldi tevékenységét. Romániában és a Kubai Köztársaságban a nemzetközi szerződésekből eredő feladatokat az állami tervbe foglalják, s ennek megfelelően a kiadásokat is állami forrásokból fedezik. Csehszlovákiában a pénzügyi ellátás vegyes formája érvényesül, egyrészt állami forrásokból a tudományos-műszaki fejlesztés állami terve és költségvetése alapján, másrészt pedig az együttműködésben érdekelt vállalatok saját forrásaiból. A KGST-országok többsége nagy súlyt helyez a források összevonására és közös felhasználására. Ebben az irányban nagy szerephez jut a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankja, valamint a Nemzetközi Beruházási Bank, amelyek már tájékoztatták a fő szervezeteket a hitelezés és az elszámolás módszereiről. Az NBB eddig nyolc olyan objektum építéséhez nyújtott beruházási hitelt, amelyek szorosan összefüggnek a komplex programban szereplő feladatok megvalósításával. A tagországok kivétel nélkül nagy segítségben részesítik a Vietnami Szocialista Köztársaságot és Mongóliát a tudományos-műszaki haladás programjainak megvalósításában, hogy gazdasági színvonaluk gyorsabb ütemben zárkózzon fel az iparilag fejlett országokéhoz. Elsősorban a tudományos dolgozók szakmai képzéséről van szó a komplex program minden kiemelt ágazatában, továbbá laboratóriumi berendezések, műszerek szállításáról a vietnami és a mongóliai kutatási-fejlesztési munkahelyek számára. A komplex program feladatainak teljesítését szabványügyi vonatkozásban is elő kell segíteni. A KGST Állandó Bizottságának 59. (rendkívüli) ülése jóváhagyta a szabványosítás programját, melynek végrehajtása során 1986-ban 60 új szabványt fogadtak el. A KGST-szervek és nemzetközi gazdasági szervezetek által kidolgozott és jóváhagyott szabványok száma 1987-ben több mint 350-nel növekszik, ami lényeges mértékben megkönnyíti a komplex program keretében megvalósuló tudományos-műszaki együttműködést. (Svét hospodárství) A Csehszlovák Tudományos Akadémia fejlesztési műhelyeinek dolgozói az Interkozmosz nemzetközi világúrkutatási program számára is gyártanak magas műszaki színvonalú műszereket, berendezéseket. Megemlíthetjük például a „Plazma 01“ kísérleti berendezést, valamint a ÖSK-1 kristályosítót, amelyek a Szaljut űrállomás számára készültek, továbbá a Vega űrszonda előállításában való részvételt. Jelenleg a „Plazma 02“ berendezés elkészítésén dolgoznak, amely az űrhajósok fizikai és pszichikai állapotának vizsgálatát segíti elő. A felvételen Petr Sedlácek műszerész a CSK-1 kristályosító mechanikai részét szereli. (A ŐSTK felvétele) Közvetlen kapcsolatok a biotechnológiai kutatásban A csehszlovák-szovjet gazdasági együttműködés elmélyítésére irányuló közvetlen kapcsolatok a tudományos kutatás területén is kibontakoznak. Ennek egyik példáját a prágai Ruzynéi Növénytermesztési Kutatóintézet és a minszki Belorusz Mezőgazdasági Tudományos Kutatóintézet kialakulóban levő együttműködésében is láthatjuk. Az együttműködés céljai iránt Frantisek Vrkoc mérnöknél, a mezőgazdasági tudományok doktoránál, a ruzynéi intézet igazgatóhelyettesénél érdeklődtünk. • A legutóbbi minszki látogatás alkalmával miben sikerült megállapodni?- Ez a látogatásunk azzal fejeződött be, hogy aláírtuk a közvetlen kapcsolatok kialakítására vonatkozó jegyzőkönyvet a tudományos kutatásban való együttműködésről. Konkrétan a növénynemesítésben alkalmazott biotechnológiai kutatási módszerek közös fejlesztéséről és alkalmazásáról van szó. Együttműködésünk fő célja az, hogy magasabb szintre emeljük a növénynemesítési munkákat, s így jobban elősegítsük a növénytermesztés eredményességének és hatékonyságának a növelését. • Milyen konkrét feladatokat jelent ez a két intézet munkájában?- Feladatainkat világosan és konkrétan meghatároztuk. A biotechnológiai módszerek alkalmazásával a növénynemesítés számára olyan kiindulási alapanyagok előállítására törekszünk, amelyek nagy termöképességú, s emellett betegségeknek, kedvezőtlen időjárási viszonyoknak jól ellenálló fajták kinemesitését teszik lehetővé. Továbbá olyan gyomirtó eszközök és eljárások kifejlesztésére törekszünk, amelyek a környezetre nem gyakorolnak semmiféle negatív hatást. Nagy figyelmet összpontosítunk a növények tápanyagellátásával kapcsolatos kérdésekre is, különös tekintettel a folyékony műtrágyák alkalmazására. • A közös kutatások bizonyára a gabonatermelés feladataira fognak összpontosulni.- Ez igaz, de távolról sem kizárólagosan. Bizonyos vonatkozásokban a hüvelyesek és a takarmánynövények termesztésével is foglalkozunk. Meg akarjuk vizsgálni például a vöröshere korai ritkulásának, kipusztulásának az okait is, hogy kidolgozhassuk a negativ hatásokkal szembeni védekezés módszereit. Nagy gondot akarunk fordítani az energiatakarékos talajmúvelési eljárások kutatására is, s ezzel összefüggésben az intenzív vetésforgók kialakításának, a célszerű termesztési szakosításnak a kérdéseire is, figyelembe véve a növényeknek a talaj termőképességére gyakorolt hatását. • A jegyzőkönyv tehát elég sok feladatot tartalmaz. Ezek teljesítését milyen együttműködési formákkal igyekeznek majd elérni?- Elsősorban a kölcsönös tájékoztatást tartjuk a legfontosabbnak, ezért kölcsönösen elküldjük egymásnak az évzáró jelentéseket, amelyek pontosan kimutatják, hogy a kutatás egyes területein mit sikerült elérni. Emellett biológiai alapanyagokat, különböző vetömagvakat is küldünk egymásnak, s nagyon fontosnak tartjuk a szakemberek tartós kölcsönös munkalátogatásait is. Ami az utóbbi formát illeti, egyelőre abban állapodtunk meg, hogy két-két kutató állandó jelleggel a partnerintézetben fog dolgozni, emellett harmincnapos kölcsönös munkalátogatásokat is szervezünk. Az együttműködés természetesen a kandidátusok nevelésére is kiterjed. Az együttműködési formákat szükség szerint fogjuk fejleszteni, s a jegyzőkönyv melléklete természetesen más feladatokra és formákra is kiterjed, amelyekről nem tettem említést. • A tudományos-kutatási együttműködés különösen a növénynemesítés szakaszán hosszú időre szóló folyamat. A megállapodásban ezt is figyelembe vették?-A jegyzőkönyvet az 1987-1990-es évekre írtuk alá. Mielőtt azonban érvényét veszítené, megvizsgáljuk az egyes együttműködési formák eredményességét és távlatait, s a felmérések alapján újabb szerződést írunk alá, ezúttal egy teljes ötéves időszakra. A megállapodást azonban bármelyik fél fel is mondhatja az új jegyzőkönyv aláírása előtti időszakban. • Ez bizonyára csak kihasználatlan lehetőség marad.- Én is úgy vélem, hiszen ez az együttműködés távlatilag is nagyon hatékonynak ígérkezik. Az elmúlt évek folyamán kapcsolatba léptünk számos szovjet kutatóintézettel, ' de a lehetőségek teljes kihasználásához csak most nyílt meg az út. Talán nem is kell hangsúlyoznom, hogy a szovjet tudományos-kutatási munkahelyekkel folytatott együttműködés eddigi eredményeit is hasznosítani fogjuk. • A belorusz intézettel kötött megállapodás az első közvetlen kapcsolat létesítésére vonatkozik a növénytermesztési kutatás szakaszán. Továbbiakra is sor kerül a jövőben?- Természetesen. Legutóbb egy hasonló megállapodást már alá is írtunk a Moszkvai Biotechnológiai Tudományos Termelési Egyesüléssel. Közvetlen kapcsolatokat akarunk létesíteni az Ogyesszai Búzanemesitési Kutatóintézettel, valamint a Leningrádi Növénytermesztési Kutatóintézettel is. Az említett esetekben tulajdonképpen az eddigi együttműködés magasabb szintű folytatásáról van szó. JAROSLAV MICHÁLEK ÚJS 1< »osoooooosooooeeoococooosoooGocooeoooooooöocosoooeocooooosöooosoososoooe 1987. >
