Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-04 / 48. szám
Tanulmányúton a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaságban A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági vállalatainak kertészeti szakembereiből álló, huszonhárom fős csoport tagjaként az idén szeptemberben a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaságban jártam. Tanulmányutunk során három kolhozt látogattunk meg, így a köztársaság mindhárom jellegzetes körzetében tanulmányozhattuk barátaink módszereit és eredményeit. Ugyanis Moldávia északi részén a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés, a fővárost, Kisinyovot is magába foglaló középső részen a szőlészet, délen pedig - intenzív öntözögazdál- kodási feltételek között - a gyümölcs- és zöldségtermesztés dominál. Ha röviden kellene jellemeznem Moldáviát, azt mondanám, olyan mint egy hatalmas gyümölcsöskert. Kisinyov közelében madártávlatból gyönyörű látványt nyújtottak a terjedelmes gyümölcsösök és szőlőskertek, s a repülőtérről a városba vezető utat is gondosan ápolt ültetvények szegélyezték, hirdetve, hogy a Szovjetuniónak ezen a vidékén nem csupán múltja, de jelene és jövője is van a kertészeti termelésnek. ELŐTÉRBEN A KÖRNYEZETVÉDELEM Első utunk a fővárostól mintegy 70 kilométerre fekvő Szaratagalbenbe vezetett. Az ottani kolhoz szőlő- és gyümölcstermesztésre szakosodott, de vetőmagtermesztéssel szintén nagyban foglalkozik, s csaknem az egész járást ellátja. Magas kordonművelést alkalmaznak, csemege- és borszőlőt vegyesen termelnek. Ottjártunkkor már javában tartott a szüret, amely ezúttal - a szokásosnál „keményebb“ tél következtében - az átlagosnál mintegy 30—40 százalékkal szerényebb termést kínált. Ami valamennyiünket meglepett: mindenütt példásan megművelt ültetvényeket láttunk. Pedig a kolhoznak 300 hektár szőlője és 250 hektáros gyümölcsöse van. A gyomirtásban hatásos vegyszereket (Simazin, Caragard kombi) is alkalmaznak, de a környezetvédelmi szempontok miatt egyre nagyobb teret kapnak a lengöszárnyas sara- bolók. A termelésben a gépek végzik a munka nehezét. A kolhozban látott korszerű gépeket a fővárosi ipari üzemek gyártják. Vendéglátóink az oltványtermelésben elért eredményeikkel is eldicsekedtek. Megtudtuk, hogy az oltványkészítést teljesen gépesítették, s oltványiskolájuk 55 százalékos eredményességgel dolgozik. KORSZERŰ MÓDSZEREKKEL A Ristanszkói területen Beleiben jártunk. A köztársaság legnagyobb iparvárosában jól menő kolhoz működik, amely a hagyományos mezőgazdasági termelésen kívül gyümölcstermesztéssel is foglalkozik. Vendéglátóink elmondták, hogy összesen 330 hektár intenzív gyümölcsösük van, ebből 260 hektár 6-8 éves termő ültetvény. Az új ültetvényeket rekonstrukció keretében a 80-as években létesítették. A területnek 80 százalékán almát, a többin körtét, cseresznyét és szilvát termelnek. A távlati tervek szerint, a jövőben a szilvatermesztést kívánják fellendíteni. Az almafajták közül főleg az egész világon elterjedteket termesztik, de mellettük a bevált hazai fajták is jól érvényesülnek. Az utóbbiak főleg a jó fagytúrö és a betegségekkel szembeni ellenálló képességükkel jeleskednek. Látogatásunk idején a Man- tovszkói fajtát szürételték. Óvatosan szedték, s azonnal osztályozva, szalmával bélelt ládákba rakták a gyümölcsöt, hogy jól tűrje a nagy távolságra történő szállítást. Egyébként itt is használatosak a 250 kilogramm gyümölcsöt befogadó paletták, de ezekbe csak a helybeni tárolásra szánt almát szedik. A szépen rendben tartott, gyommentes ültetvények láttán az alkalmazott agrotechnika iránt kezdtünk érdeklődni. Megtudtuk, hogy a betegségek és a kártevők fékentar- tása céljából évente tíz alkalommal permetezik a fákat. Hozzáértésüket dicséri, hogy ez meg is látszott a fák és a gyümölcsök egészségi állapotán. S hogy a gyomok elleni harcnak is mesterei, azt leginkább az jelezte, hogy még a múvelöutak mellett sem burjánzott a dudva. Az almáskertben kizárólag M-9-es és EM-alanyú fákat láttunk. Az erős fagyok ellenére szép, hektáronkénti átlagban 27-40 tonnás terméshozamot ígértek a fák. A kölcsönös tapasztalatcsere során vendéglátóink elmondták, hogy a telepítéssel egyidöben széltörö erdösávokat ültettek, így most nem kell félteniük az ültetvényt a gyakran viharos erejű széllökésektől. Az alkalmazott agrotechnikának szerves része a rendszeres öntözés, melynek tökéletesítéséhez kihasználják a legújabb tudományos ismereteket. A haladó módszerek meghonosításával főleg a termelés gazdaságosságát igyekeznek növelni, de azt is fontosnak tartják, hogy .minél hatékonyabbá tegyék az öntözést, a kijuttatott csapadék lehető legtökéletesebb kihasználását, s közben az öntözéssel ne növeljék a talaj sótartalmát. Ebben a kolhozban egy traktorral vontatott, hasznos gépet is láttunk: a gyümölcsszedésnél használatos palettákból egyszerre nyolcat tud elszállítani, s a rakodást is maga végzi. A gép a kisinyovi Szelhozmas gyártmánya. A jó szervezésnek köszönhetően, itt a szüret legfeljebb 3-4 hétig tart. Az egész termést hasznosítják. Az étkezési alma nagy részét Moszkvába, Kijevbe és más városokba szállítják, a hullott vagy gyengébb minőségű gyümölcsből ivólevet, gyümölcsvelőt stb. készítenek. MINDENKI ISMERI A FELADATÁT Délen a Tiraszpol melletti szverdlovi kolhozban jártunk. A 3800 hektáros gazdaság 900 hektáros zöldségkertészettel rendelkezik, ahol főleg zöldborsót, paradicsomot, paprikát, vöröshagymát és padlizsánt termelnek. Paradicsomból 60 tonnás hektárhozamokat érnek el. Akárcsak nálunk, itt is nagy gondot fordítanak a megtermelt zöldség minőségének megőrzésére, valamint arra, hogy a termés a lehető legkisebb mennyiségben tartalmazzon az emberi egészségre káros, idegen anyagokat. Érdeklődéssel hallgattuk, hogy a nagyüzemben a gépi konténeres technológiát és a kézi betakarítást egyaránt alkalmazzák, s mindkét eljárásnál szigorúan érvényesítik az egyéni anyagi érdekeltség elvét. Például a hagymatermesztésben a termőterületet felosztották a tagok között, akik kötelesek megművelni a részüket. Betakarításkor a termést parcellánként lemérik, s a tervezett hozam fölötti mennyiség 20 százalékát anyagi ösztönzőként természetbeniben átengedik a tagnak. Ez a szorgoskodás jutalma, természetesen a rendes munkadíjon kívül. Mint mindenütt, itt is érvényesülnek az önelszámolás alapelvei, melyeket ágazatokra, részlegekre, növényekre, sőt személyekre lebontanak. Következésképpen mindenki ismeri a feladatát, és azt is, hogy a költségvetés az adott feladat teljesítésére vonatkozóan milyen költségeket engedélyez. TUDOMÁNY A GYAKORLATBAN A Moldovai SZSZK-ban a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlődését üzemközi és mezőgazdasági-élelmiszeripari együttműködés segíti. A termelés szakosítását és összpontosítását szolgáló együttműködéssel kapcsolatban az SZKP Központi Bizottságának határozata kimondja, hogy feltétlenül a szocializmus építésében szerzett tapasztalatok által igazolt lenini alapelvek értelmében kell eljárni, vagyis szem előtt kell tartani az önkéntesség, a munkához való hozzáállás, a tudományos megközelítés, a gazdasági önállóság, a demokratikus centralizmus és a fejlesztéshez fűződő anyagi érdekeltség elvét. A köztársaság első ilyen közös mezőgazdasági vállalata éppen az általunk is meglátogatott szverdlovi kolhoz volt. Szovjet Moldáviában a termelés összpontosításán munkálkodva, immár öt járásban közös mezőgazdasági vállalatok keretén belül folytatják a gyümölcsösök telepítését. A közös vállalatok húsz ültetvényében a gyümölcstermő terület nagysága eléri az 58 000 hektárt. Az utóbbi években már tudományostermelési társulások is alakultak. Az integrációnak ez az új formája jelentősen hozzájárult a tudományos ismeretek mindennapi gyakorlatba történő bevezetésének meggyorsításához, valamint a termelés hatékonyságának növeléséhez. A Moldovai SZSZK-ban ilyen társulás például a Kodru, a Tiraszpol melletti Dnyeszter, valamint az Implodoscsprom^ Gigantikus társulásokról van szó, amit a Dnyeszter példája is igazol. Ennek a társulásnak 7 szovhozon kívül a Moldovai Öntözőgazdálkodási és Zöldségtermesztési Kutatóintézet is tagja, összterülete eléri a 20 000 hektárt, s 660 tudományos munkatársa, valamint 53 000 alkalmazottja van. PAVOL VYBOCH mérnök, a dercsikai (Jurová) Barátság Efsz szőlészetének vezetője VERSENYBEN, NEM CSAK A SZEGFŰÉRT Az élelmiszeriparban dolgozó fiatalok helytállásáról A fejlődés meggyorsítását, a mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt növekvő fogyasztói igények mind tökéletesebb kielégítését célzó társadalmi törékvések egyre komolyabb feladatokat rónak az élelmiszeriparra. Ennek tudatában az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Szlovákiai Bizottsága újra meg újra meghirdeti a fiatal dolgozók kezdeményezőkészségének élesztgetése, az ifjú vezetők és szakmunkások egészséges többre és jobbra törekvésének serkentése céljából kiötlött szocialista versenyt. JOBB MUNKÁRA ÖSZTÖNÖZ A jelképesen egy szál vörös szegfű elnyeréséért folyó verseny - innen a mozgalom elnevezése - meghirdetése fölöttébb jó ötletnek bizonyult. Ezt nemrég Virág Mária mérnök, a szövetség szlovákiai bizottságának elnöke is megerősítette. Beszélgetésünk alkalmával kiemelte, hogy - részben a dolgozók részéről megnyilvánuló érdeklődésnek, másrészt a jó szervezésnek, no és természetesen az elért eredmények erkölcsi és kellő anyagi méltányolásának köszönhetően - a mozgalom egyre több harmincévesnél fiatalabb dolgozót kapcsol be a termelés fejlesztésével és hatékonyabbá tételével összefüggő feladatok és gondok megoldásába, az élelmi- szeripari termelés eredményesebbé tételét szolgáló többtermelési, takarékossági és minőségjavítási versengésbe. A felmérések tanúsága szerint, tavaly már 332 dolgozókollektíva vett részt a „trófea“ elnyeréséért folyó vetélkedésben, s ezek a kollektívák összesen 6752 fiatalt mozgósitottak az ágazat tervezett és önként vállalt feladatainak maradéktalan teljesítésére. Ez annyit jelent, hogy az élelmiszeriparban dolgozó fiataloknak több mint 35 százaléka járult hozzá tevékeny munkával a Vörös szegfű versenymozgalom sikeréhez, továbbfejlesztéséhez. A legjobb eredményt elérők közül 97-en részesültek elismerésben. Az üzemek és vállalatok dolgozókollektívái közül hatnak átadták a Vörös szegfűt, további hét kollektíva igyekezetét pedig a SZISZ Szlovákiai SZÚ Központi Bizottságának elismerő oklevelével méltányolták. BÁTOR KEZDEMÉNYEZÉSSEL Ez a szocialista versenymozgalom az idén újfent igazolja, hogy a dolgozók alkotó kezdeményezése fejlesztésének prog- XII. 4. resszív formája, melynek keretében a fiatalok módot találnak képességeik és szaktudásuk érvényesítésére, a közös feladatok teljesítéséhez való hatékony hozzájárulásra, a minőséget és a gazdaságosságot javító ötletik megvalósítására, az ijfúsági dolgozókollektivák és egyének által a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére tett többtermelési és takarékossági munkafelajánlások teljesítése arról tanúskodik, hogy a fiatal nemzedék kész személyes áldozatokkal hozzájárulni az igényes feladatok megoldásához. Vagyis, kevés kivételtől eltekintve, fiataljaink számára nem közömbös, hogy az üzem, a vállalat, az élelmiszeripar, és végső soron az egész népgazdaság miként teljesíti feladatait, milyen ütemben fejlődik, és hogyan készül fel a társadalom tagjai gazdasági és szociális igényeinek kielégítésére. A még tartó ünnepi hangulattól eltekintve is helytálló a méltatás, ugyanis a szövetség legutóbbi felmérése alkalmával kiderült, hogy az idén minden eddiginél nagyobb méreteket öltött az élelmiszeriparban foglalkoztatott fiatalok alkotó kezdeményezése. A szocialista munkaversenynek ebbe a formájába benevezett 438 dolgozókollektiva - ez több mint százzal haladja túl a múlt évi részvételt - az ágazatban foglalkoztatott csaknem húszezer fiatalnak több mint 36 százalékát tudta aktivizálni. A LEGFONTOSABB FELADATOKRA ÖSSZPONTOSÍTOTTAK A mozgalom eddigi eredményeinek összegezéséből kitűnik, hogy a versengő kollektívák a Szakszervezetek Központi Tanácsának felhívását szem előtt tartva, az ágazat legégetőbb feladatainak megoldására összpontosítják a figyelmüket. Az ifjúsági munkakollektivák jelentősen túlteljesítették a bruttó termelés és az átszámított saját teljesítmények tervezett értékét, azonkívül több mint 2 millió koronával mérsékelték az anyagköltségeket. Tevékenykedtek az újítók is: igaz, számban kevesebb, viszont az év elején ígértnél nagyobb társadalmi hasznot hozó megoldásokat javasoltak megvalósítani a mindennapi gyakorlatban. Arról még korai volna beszélni, hogy ezúttal kik állnak legközelebb a győzelemhez, viszont azt már most megállapíthatjuk, hogy a legjobbak versenyében nagyon szoros a küzdelem. Számos kollektíva dicsekedhet kiváló eredményekkel. Például a Milex nemzeti vállalat nyitrai (Nitra) üzemének ifjúsági kollektívája a csomagolóanyagok takarékos felhasználásával mintegy 45 000 koronával csökkentette az anyag- költségeket. A Bratislavai Borászati Üzemnek, a Palma szakágazati vállalat 01-es üzemének és a Közép-szlovákiai Tejüzemek zilinai üzemegységének fiataljai a fűtőanyaggal és a villamos energiával való takarékosságban jeleskedtek, a Csehszlovák Dohányipari Vállalat rimaszombati (Rimavská Sobota) üzemében pedig az alapanyag tökéletesebb kihasználásával büszkélkedhetnek a fiatalok. Az ifjú újítók főleg a Figaro konszernvállalatnál serénykednek, de a Középszlovákiai Sör- és Szódagyárak rimaszombati üzemében is van miről beszámolniuk a fiatal szakembereknek. A fiataloknak a közös feladatokhoz és gondokhoz való viszonyulását nagyon jól érzékelteti az a tény, hogy az esetek többségében az ifjúsági kollektívák kezdeményezték a kemény tél okozta termelési kiesés pótlását célzó munkavállalásokat. A fiatalok által főleg a hétvégeken ledolgozott több tízezer társadalmi munkaóra jelentősen hozzájárult a lemaradás pótlásához. E tekintetben az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Szlovákiai Bizottságának elnöke a Közép-szlovákiai Sör- és Szódagyárak bytőai és Banská Bystrica-i üzemének ifjúsági kollektíváit, valamint a Nyitrai Borászati Üzem fiataljainak helytállását dicsérte. Örvendetes jelenség, hogy az élelmiszeriparban dolgozó fiatalok kezdeményezőkedve most, az év végéhez közeledve sem hagy alább. Sőt. Az év utolsó napjaira-heteire sajnos még mindig jellemző hajrá közepette a kollektíváknak arra is van gondjuk, hogy elgondolkodjanak a jövőről s mérlegeljék, hol, mivel és hogyan segíthetnék leghatékonyabban a még komolyabb feladatok teljesítését. Elsősorban a gazdasági és a szakszervezeti vezetőknek, de a kommunistáknak, az ifjúsági és a pártalapszervezeteknek is kötelességük, hogy szervezzék a munkaversenyt és a dolgozóknak a februári győzelem közelgő 40. évfordulóját köszöntő kezdeményezését a legégetőbb problémák megoldására, a minőség javítására, a hatékonyság és a takarékosság növelésére irányítsák, jgy lehet még hatékonyabbá tenni egyebek között azt a mozgalmat is, amely eredményeivel évek óta a köz javát szolgálja. KÁDEK GÁBOR
