Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-04 / 48. szám
Tudják, mire van a lakosságnak szüksége • Kiss János, a kisüzem vezetője Az asztalon a gáz- és a, vízvezeték építésének tervrajza. A hnb kisüzemének mindkét építkezésben jelentős szerepe van, noha az első állami beruházás, a másik Z-akció keretében készül. Dolgozóik végzik a földmunkákat és felépítették az épületet a szivaty- tyúk részére. Az utóbbival már elkészültek, de a víztartályokra melyeket a járási építőipari vállalat épít még várni kell, csúszik a határidő. A légiek (Lehnice) azonban bizakodóak, s azt állítják, hogy 1988-ban a közigazgatásilag ide tartozó településeken is élvezhetik már a vezetékes ivóvíz előnyét.- A kisüzem néhány dolgozóval a hatvanas évek elején jött létre - mondja Kiss János üzemvezető.- A feladatokkal arányosan növekedett a létszám is. Ma már harmincöt ember dolgozik itt. Nincs a településen olyan Z-akcióban készült létesítmény, amelynél ne segítettünk volna. A háztartási cikkek üzlete, a művelődési otthon, a hnb székháza, az óvoda, a sportpálya lelátója és a ravatalozó a kisüzem közreműködésével, az egységes földműves-szövetkezet segítségével épült fel. Székházunk egykor iskola volt, az átalakítás után a földszinten cukrászműhely, eszpresszó, illetve cukrászda is helyet kapott.-A lakossági szolgáltatásokról sem feledkezünk meg viszi tovább a szót Peller Józsefné könyvelő,- Míg 1985-ben az összbevétel 46,2 százalékát tette ki a lakosságtól eredő bevétel, addig tavaly már 67,4 százalékot. Igyekszünk mindent megtenni, hogy tevékenységünk hasznos és gazdaságos legyen. Tizenhárom féle tevékenységet végeznek. A legeredményesebb a két éve működő cukrászműhely és az eszpresszó, amely 6-8 százalékos haszonnal dolgozik, de jó eredményt érnek el a fodrászok, a lakatosrészleg dolgozói, a kőmüvescsoport, a festők, az üvegező- és a cipészműhely. Tavaly a kisüzem minden egyes dolgozójára 30 207 korona nyereség esett. A közel egymillió koronából mintegy fél milliót a hnb fejlesztési és tartalékalapjára utaltak át.- A dolgozóink, bár órabért kapnak, érdekeltek az eredményekben - folytatja a kisüzem vezetője. - Az alapbérnek 35 százaléka képezi a mozgó béralapot. Aki jól dolgozik, ennél nagyobb arányt is elérhet, míg a rosszul dolgozóé lényegesen csökken. Az utóbbi időben bevezettük, ha az összbevétel több mint a fele a lakossági szolgáltatásokból származik, az év végén külön prémiumot fizetünk. • A legeredményesebb a cukrászmühely. Nagy a keletje a krémeseknek, amelyeket éppen Márk Albert készít elő az eladáshoz. (A szerző felvételei) Az idei gazdasági eredményeik is figyelemre méltóak. Éves tervüket kilenc hónap alatt kilencven százalékra teljesítették és több mint hétszázezer korona nyereségre tettek szert.- Egymás közt tréfásan ki mit tud üzemnek tituláljuk munkahelyünket - jegyzi .meg Németh József üvegezés közben. - Egy-egy szakember több tevékenységhez is ért, erre az adott helyzet kényszeritett bennünket. Az én mesterségem például cipész, de mivel nincsen sok munkám, az üvegezést is megtanultam Mindkettőt igyekszem közmegelégedésre elvégezni. Kár, hogy a táblaüveg az utóbbi időben hiánycikknek számít... Ha úgy hozza a sors, a festőknek is besegítek. Nem szeretek tétlenkedni. Egy asztalosuk van, ám az udvaron most is zúg a gyalugép és deszkát is darabolnak. A kisüzem vezetője meg is jegyzi.- Jelenleg a kőművesek is itt dolgoznak. Szerződésünk van a Háztartási Cikkek vállalati igazgatóságával arra, hogy a Nyugat-szlovákiai kerületben üzleteiket mi látjuk el raktári polcokkal. Idejében szállítunk, a megrendelő elégedett munkánkkal. Így amikor szükséges, a kőművesek is segítenek, de ez nem megy nálunk másképpen. Nagy József bádogos például télen a lakatosműhelyben dolgozik. Ennek a részlegnek a dolgozói kezelik a hőszolgáltató kazánt is. Villanyszerelőik nemcsak a közvilágítást, a hnb hatáskörébe tartozó létesítmények villanyvezetékhálózatát tartják karban, hanem a lakosság részére is dolgoznak. Évente mintegy húsz családi házba szerelik be a villanyt. Tavaly közel 63 000 korona volt a bevételük. Csak a szállítás iránt nincs olyan érdeklődés, mint amilyenre számítottak.- Ha új, korszerű sütőt kapunk, nemcsak a terme• Németh József cipőket javít, de az üvegezéshez is ért lékenység lesz nagyobb, hanem a választékot is bővíthetjük - állítja Márk Albert cukrász. - Készítményeink iránt nagy az érdeklődés, de szükségesnek tartjuk, hogy újabb süteményféléket készítsünk, szerettessünk meg lakosainkkal. A légiek a lakossági szolgáltatások további bővítését tervezik. Megvásárolnak egy kétlakásos emeletes családi házat, amelyben szabó- és órásműhelyt, ruhabegyűjtöt és fagylaltozót építenek. Ha a járási nemzeti bizottság is jóváhagyja elképzeléseiket, hamarosan hozzáfognak a munkálatokhoz.- Régi elképzelésem, hogy a kisüzemen belül virágtermeléssel és értékesítéssel foglalkozzunk. Ez két célt szolgálna, egyrészt a lakosok olcsón jutnának vágott virághoz, másrészt virágpalántákat is termesztenénk - vélekedik Kiss János. - Talán a tervidőszak végére ez is megvalósul. A helyi kisüzem jelentős szerepet tölt be a település életében. Csiba Vince, a hnb elnöke erről így vélekedik:-A szolgáltatások terén a kisüzem hiánypótló szerepet tölt be. Az is igaz, hogy jól jön az a fél millió korona, amit a nyereségből a hnb-nek átutal, hiszen mindig akad olyan fontos tennivaló, kiadás, ami a költségvetésben nem szerepel... Ami pedig a további feladataikat illeti, a már említetteken kívül ők lesznek az iskolamúhely és a napközi otthon építésének, a központi fűtés korszerűsítésének kivitelezői. Ez a Z-akciós beruházás nem szerepel a Nemzeti Front választási programjában, de bízom abban, hogy közös erőfeszítéssel, a szövetkezet segítségével megbirkózunk ezen feladattal is. A kisüzem vezetője negyedik megbízatási időszakban képviselő, a pártalapszervezet elnöke. Ismeri a lakosok véleményét, tudja mire van szükség. Azt is látja, hogy munkájukban hol vannak fogyatékosságok. Jobb munkaszervezéssel, az önköltség csökkentésével szeretnék elérni, hogy az eddigieknél is jobbak legyenek gazdasági eredményeik. NÉMETH JÁNOS • Városi lakótelepeinken nem ritka az ilyen látvány. Pedig a változtatás nem követel anyagi beruházást, csak rendszeretetet, (Gyökeres György felvétele) Iparunk fejlődése, mezőgazdaságunkban mintegy ötszáz kémiai anyag alkalmazása, a helyenként már-már zsúfoltnak mondható közlekedés következtében az elmúlt évtizedekben igen nagy mértékben károsodott az emberi környezet. Ennek a folyamatnak fokozatos lefékezésére, a későbbi fordulat elérésére törekedve társadalmunk mind többet tesz. Ennek egyik bizonyítéka, hogy csak ebben az ötéves tervidőszakban természeti értékeink megóvására, vagyis környezetvédelmi célokra országosan 17 milliárd koronát irányoz elő a költségvetés. A jobb érzékeltetés kedvéért hadd mondjuk meg, hogy ez kétszer annyi, mint az előző ötéves tervidőszakban. Mégis, ökológiai gondjaink semmiképp sem lebecsülendőek. S a milliárdos nagyságrendű környezetvédelmi költségek ellenére ezen a területen a céljaink s az eredményeink sem lehetnek olyanok, amilyeneket a veszély tudatában elvárhatnánk. Viszont józanul számolnunk kell két tényezővel. Az egyik az, hogy a jelenlegi lehetőségek mellett társadalmunk erre a célra többet nem fordíthat. A másik pedig az, hogy a környezetvédelmi beruházások zöme köztudottan igen költséges. Más szóval a rendelkezésre álló tetemes összegből sem épülhet fel annyi környezetkímélő létesítmény, amennyire szükségünk lenne. Helytelen azonban úgy vélekednünk, hogy nagyjából ördögi körben mozgunk, amelynek nincs kiútja. Az ezredfordulóig szóló terveink ugyanis már nemcsak azzal számolnak, hogy mérsékeljük és megakadályozzuk a víz, a föld és a levegő szennyeződésének növekedését, hanem azzal is, hogy nagyjából kétezerig visszaállítjuk az elfogadhatónak tekinthető környezeti viszonyokat. Sok ez vagy kevés - ez szemlélet dolga, de e kérdés eldöntésében meghatározó szerepe van annak, amire már céloztunk: csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. ''Felvetődik egy másik kérdés is. Vajon - most eltekintve a kisebb-nagyobb tervezett környezetvédelmi kiadásoktól - megteszünk-e minden más jellegű intézkedést, amely nem, vagy alig követel jelentősebb anyagi eszközöket? Számos ellenőrzés és felmérés bizonyítja, hogy erre a kérdésre igen sok helyen nyugodt lelkiismerettel aligha válaszolhatnak igennel. Vegyünk alapul csak néhány példát. Vizeink tisztasága szempontjából rendkívül fontosak a szennyvíztisztító művek. Több száz van belőlük. S közülük nem kevés nem hasznosítja teljes kapaciiását, mivel ilyen vagy amolyan, részben objektív, részbén szubjektív oknál fogva nem gondoskodnak rendszeres és rendes karbantartásukról. Az sem ritkaság, hogy olyan emberek gondjaira bízzák őket, akiknek ehhez nincs megfelelő szakképesítésük, vagy - ami még rosszabb - a technológiai fegyelem számukra idegen fogalom. Miért ne lehetne ezen változtatni? Menjünk tovább egy lépéssel! Nyilván a levegő minősége is némileg javulhatna, ha sok üzemben jobban ügyelnének a portalanító szűrőberendezések rendes üzemeltetésére, szükség esetében javításukra. Manapság is még rendszeresen előfordul, hogy az emberi hanyagságra vagy a vállalatvezetői gondatlanságra, illetve felelőtlenségre visszavezethető levegőszennyezést elháríthatatlannak minősített objektív okokkal mentegetik. Vagy inkább - persze a vállalati költségek terhére, nem a saját zsebükből - rendszeresen kifizetik a bírságot, amelynek a környezetvédelmi felügyelőségek által kivetett összegét a nemzeti bizottságok egy része még előzőleg jelentősen le is faragja. Vajon az ilyen és az ehhez hasonló esetekben nem lehetne-e nemcsak a felelősségre vonást szigorítani, hanem - főleg - növelni a természetvédelmi érdekeltséget és ennek megfelelően határozni meg a gazdasági szabályozókat is? Mezőgazdaság. Nagyok és növekvőek a vele szemben támasztott követelmények. Teljesítésük természetesen megkívánja egyebek között a különféle vegyszerek múlthoz képest összehasonlíthatatlanul nagyobb mérvű alkalmazását. Csakhogy az ésszerűség és a jó gazdálkodás keretei között. Márpedig van még számos olyan szövetkezeti és állami gazdaságunk, amelyben ez a szempont nem mindig érvényesül. A vegyszerek pontos és tudományosan megalapozott ütemtervhez igazodó adagolása bizony nem mindenütt vált törvénnyé. Pedig ehhez igazán nem kell sok... Stulajdonképpen ahhoz sem kellenek mindig nagy kiadások, hogy a különféle anyagok tárolásának legalább nagyjából elfogadható feltételeit teremtsék meg. Nem hagyhatjuk említés nélkül azt sem, hogy bármennyire is nehezen megoldható a szilárd háztartási hulladék szervezett tárolásának problémája, nem egy helyen többet tehetnének például a már megtelt szeméttelepek területi rendezése, az újramúvelés feltételeinek megteremtése érdekében. A városi közlekedés okozta levegőszennyezést is korlátozni lehetne egyszerű, de hatékony intézkedésekkel. Egyebek között sétáló zónák gyorsabb létesítésével, a vállalatok és az üzemek gépkocsiparkjuk gondosabb karbantartásával (ez a magánkocsik tulajdonosaira is vonatkoztatható követelmény) vagy akár azzal is, hogy célszerűbben szerveznénk a teher- és áruforgalmat. Olyan lépések ezek, amelyek túl esnek az anyagi teherbíróképesség határain? Folytathatnánk az ehhez hasonló példák felsorolását. De talán már a mondottakból is kitűnik, hogy a fegyelem, a rend szigorításával, a felelősségtudat elmélyítésével, az irányító és a szervező munka tökéletesítésével, ha nem is érhetőek el elképesztő eredmények, de feltétlenül jóval több annál, mint amennyire a cikkünk elején említett milliárdokból telik. Mert igaz a közmondás: sok kicsi, sokra megy... GÁLY IVÁN ÚJS 8 1987. >
