Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-12-04 / 48. szám

RUGALMAS MUNKASZERVEZÉS - TÚLÓRA NÉLKÜL A cél: a termelés folyamatossága • Megbízható emberek - „romlékony“ robotok • ...hogy mindenki jól járjon Lehettünk vagy ötvenen a Martini Nehézgépipari Művek vezérigazga­tóságának székháza előtti parkoló­helyen, ahol akkorra gépkocsik he­lyett traktorok, erdei kerekes vonta­tók, „mini" rakodógépek „szállták“ meg a terepet. Bemutató van készü­lőben. Legelőbb az UNC060-as kis-, mondhatni: törperakodógép keze­lője kapja meg az engedélyt, s vala­mennyiünk szeme láttára előbb hát­só kerekeire áll, majd saját tengelye körül forogva bemutat néhány piru­ettet ... Ha valaki közben a szemlélők arcát figyelte, könnyen megállapít­hatta, ki a vendég és ki a szakmabe­li. Pedig még az utóbbiak is csodál­koztak a gépkezelő produkcióján, hiszen úgy tűnt, különösen jó napja van - elemében volt. Jozef UhríR vezérigazgató pedig nem kis büsz­keséggel jelentette ki, hogy e rako­dógépen a hidraulikus hengerek tö­mítésén kívül semmi sem származik tőkés piacról. Egyébként e kisgép­nek - amely minden termékbemuta­tón a legkisebb korosztály kedvence lenne - már készül a kisebb változa­ta is: az UNC 040-es. TÁVIRÁNYÍTÁSSAL Miközben a bemutató tovább folyt, röviden megismerkedhettünk néhány lényeges körülménnyel, amelyek a nehézgépipari művek vállalatainak éves tevékenységét jellemzik. Ezekből az is kiderül, hogy az évezred utolsó évtizedében csak a Szovjetunióba évi hatezer, 63 kilo­watt feletti teljesítményű traktort szállítanak, ellenértékűkként fát ka­punk legnagyobb kereskedelmi part­nerünktől. A minőségi követelmé­nyeket jellemző adat: a tavalyi év­ben Martinban készült 6 ezer trak­torból 3500 darab a fejlett nyugati országokban kelt el - készpénzért. Közben az UNK-320-as, távirá­nyítással is működtethető traktor be­mutatójára kerül sor, amelyről azt tartják, hogy akár a robotok harma­dik generációjának sorába tartozó­nak is tekinthetjük. Elektromos jelek­kel működtethetők fő munkavégzési manőverei, s nemcsak a kabinból, hanem máshonnan is. Elektromos jelre indít, sebességet vált, megfor­dul, megáll, gázt ad és leveszi... Azt tervezik, úgy alakítják ki elektronikus irányítási memóriaegységét, hogy egy „központi vezérlöállásból" irá­nyítva lehetővé válna csoportos be­vetésük, mégpedig minden más em­beri beavatkozás nélkül. Az elektro­nikus memóriaegység tárolna olyan alapvető információkat, mint a talaj­minőség, az időjárás, a szántás mélysége, stb. Kiszámították azt is, hogy ily módon 20-25 százalékkal hatékonyabban dolgoznának e trak­torok, mint a közvetlen, ember általi működtetéssel. CSÚCSTECHNOLÓGIA - FELÉ... Amikor a bemutatót szemléltük, az ott látottak arról is meggyőzhet­tek, hogy a Martinban készülő me­zőgazdasági erőgépek tervezői cél­ba vették a világszínvonalat. Tekint­ve, hogy az ilyen minősítésű gépe­ket, berendezéseket pedig csakis csúcstechnológiának minősülő eljá­rásokkal lehet gyártani, arra is kí­váncsiak voltunk, hogy a Martini Ne­hézgépgyárban folyó termelés mennyire felel meg ezeknek az elvá­rásoknak. Stefan Jokel vállalati igaz­gató kíséretében előbb a sebesség­váltóházakat gyártó üzemrészleg­ben néztünk szét, ahol szokatlanul nagy csend fogadott bennünket. Csak a karbantartók dolgoztak, az időközben beállt üzemzavart igye­keztek elhárítani, miközben az ott dolgozó brigád éppen kétnapos kényszerszabadságát töltötte, s az ezt követő éjszakai műszakban ter­vezték a munka újbóli elkezdését, hogy minél rövidebb ideig tartson a kényszerszünet. Azt követően szombaton és vasárnap is dolgoztak a lemaradás mielőbbi pótlása miatt. Az effajta hozzáállás - vagy ha úgy tetszik munkaidő-módosulás - egyáltalán nem meglepő ma már a 17 ezernél is több főt foglalkoztató vállalatban, amelynek idei tervében 8 milliárd 380 millió koronás terme­lési érték elérése szerepel. Konkré­tabb adat: legalább 7500 traktort akarnak legyártani. Csak mellékes tényként említette a vállalati igazga­tó, hogy a trstenái üzemben készülő évi 1150 erdei kerekes vontatóval egyúttal világelsők is, s a gyárban ez év végéig 350 BELAZ motornak is el kell készülnie. Mindezt ma már csak­is korszerű berendezéseken, kor­szerű munkaszervezéssel, s ugyan­csak ilyen jelzöjü technológiai eljárá­sok láncolatának eredményeként le­het elérni. Azonban az automatizált termelési rendszerek bevezetése te­rületén még ugyancsak az út elején járnak. Még 1980-ban kezdték meg az ez irányú munkát, s tapasztalhat­ták annak hátrányát, hogy tulajdon­képpen semmilyen tapasztalattal sem rendelkeztek. Aztán az elmúlt esztendőben megkezdhették a próbaüzemelést ezek a munkahelyek. Az igazgató summázata:- Reményeink nem váltak valóra, mert a várakozással ellentétben túl­ságosan nagy a meghibásodási „együttható", így aztán a gyártási folyamat esetenként meghosszab­bodott, és tovább is tarthatott, mint korábban a kézi működtetéssel. JUTALMAZÁS - ÚJSZERŰÉN Ha az akkori helyzetet még tovább elemezve akarnánk minősí­teni, egy közmondással tehetnénk leginkább: „a szegény embert még az ág is húzza.“ Ugyanis a gyakori meghibásodásból eredő nehézsé­• Az UNC 060-as törperakodógép geket még súlyosbította a pótalkat­rész-hiány. Ennek ellenére a próba- üzemeltetést követően 1987. június elsején beindult a termelés az auto­matizált termelési rendszerekben. Az ott dolgozó brigádoknak aligha volt okuk a túlzott lelkesedésre, mert még áprilisban is csak 29 százalé­kos volt a robotok kihasználtsági szintje, de az elmúlt negyedév végé­re már a 60 százaléknál tartottak. Ez a tény rugalmas alkalmazko­dókészséget követelt meg, és - nem kevés áldozatot is. A brígádrendsze- rü munkaszervezés és javadalma­zás ténye eddig szokatlan munka- időalakulást is magával hozott. Mivel a túlórázást - s az azért kifizethető esetleges bértöbbletet - eleve kizár­ták a „lehetséges" kategóriából, úgy dolgoznak, ahogy azt a termelés folyamatosságának igénye megkí­vánja. Van éjszakai műszak, szom­bati és vasárnapi is, s munkanappá „léphetnek elő" az ünnepek is.- Olyan új javadalmazási rend­szert próbálunk jelenleg - magya­rázza Stefan Jokel, vállalati igazgató -, amelyben elérhető a munkaidő maximális kihasználtsága, s amely elősegíti azt is, hogy a technológiai folyamatok zökkenőmentesen kap­csolódjanak egymáshoz. Ez pedig gyakran meglepő döntésekhez ve­zethet. Például az is előfordul, hogy valakinek azt mondja a brigádveze­tő; „most menj haza, és gyere visz- sza - mondjuk - éjjel 3-kor!" Ha esetleg a munka folyamatosságá­nak követelménye csakis így bizto­sítható ... Ez az új munkaszervezési szemlélet, és mondhatni: szükség­let, azt eredményezte, hogy - ugyan mintegy 42 millió korona ráfordítás­sal - 66 fős relatív munkaerő-meg­takarítást értünk el. Igaz, a valóság­ban éppen az üzemzavarok miatt csak mintegy 58 fős reális megtaka­rítással számolhatunk. Ha mindeb­ből levonjuk a következtetést, a megfelelő számítások elvégzése után megállapítható, hogy ilyen mó­don egy főnyi munkaerő-megtakarí­tásért 750-800 ezer koronányi beru­házásra volt szükség. Mint már szó volt róla, a bemuta­tásra szánt két munkahely közül egyiken sem folyt éppen termelő- munka - csak az üzemzavar elhárí­tásán fáradoztak a karbantartók. A két munkahely közül az egyiken csak az anyagmozgatást automati­zálták, míg a másikon a gépek anyag- ellátását is robotok végezték - ha éppen nem volt üzemzavar. Az anyagmozgatás egy-egy fázisát mikroszámítógép memóriaegységé­be tárolták, s az irányítja a kis WAG- NER-szállítórobotok mozgását. Kö­zülük az egyiket be akarták mutatni munka közben is. De megmakacsol­ta magát. Annak ellenére, hogy ak­kor kapcsolták le éppen akkumulá­torát a töltőről - nem indult be. Igaz, az igazgató már korábban megmondta: az automatizált terme­lési rendszerek kialakításában na­gyon is az út elején járnak... MÉSZÁROS JÁNOS • Milan Kováéik a traktor részegységeinek szerelése közben (A szerző felvételei) • Közszemlén az UNK 320-as traktor, amely a robotok harmadik generációjába tartozik tervezői szerint IPAROSÍTÁS ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS Ismét napirenden a kevésbé fejlett vidékek helyzete a Közép-szlovákiai kerületben A korábbi években a Közép-szlovákiai kerület párt- és állami szervei több alkalommal is foglalkoztak a gazdaságilag kevésbé fejlett járások helyzetével. Napirendre került a kérdés az elmúlt hetek egyik kormányülésén is, melyen határozat született a Nagykürtösi (Veíky Krtíé), a Rimaszombati (Rimavská Sobota) és a Cadcai járások fejlesztésének meg­gyorsítására. Az említett járások komplex-gazdasági és szociális fejlesz­tésének értékelése kapcsán megállapították, hogy bár az előrehaladás minden területen számottevő, tovább kell mun­kálkodni a lakosság elvándorlásának megakadályozása, az ipar fejlesztése és a szociális körülmények javítása érde­kében. A Cadcai járás lakosainak a száma rohamosan csökken. Évente átlagosan 855 személy költözik iparilag fejlettebb vidékre, főként az Észak-morvaországi kerület városaiba. Jelenleg a lakosság 38,7 százaléka él városokban, a falvak lakosságmegtartó ereje azonban nem megfelelő a mezőgaz­dasági termelés mostohább körülményei miatt. Bár az elvándorlás üteme az utóbbi években jelentősen lelassult, nem sokkal kedvezőbb a helyzet a Rimaszombati járásban sem, ahonnan átlagosan 240 személy költözik el évente. A szakképzett dolgozók hiánya máris jelentős. A mezőgazdasági termelésben főként főiskolát végzett szak­emberekből van kevés, s hasonló gondokkal küzd az egész­ségügy is. Ugyancsak hiány van szakmunkásokból is az iparban és a szolgáltató ágazatokban. A helyzet fonákságát bizonyítja, hogy ugyanakkor a munkaerő-fölösleg is jelentős (képesítés nélküli dolgozókból, főként nőkből). A Nagykürtösi járásban az elmúlt öt év során sikerült gátat vetni e kedvezőtlen folyamatnak, s az ország egyik legkisebb (47 732 lakosú) járásának lélekszáma gyarapodott. A Rimaszombati járás a cigánylakosok számarányát tekint­ve (16,9 %) országos viszonylatban első helyet foglal el, aminek jelentős szociálpolitikai és gazdasági kihatásai vannak. Az elmúlt évek során megvalósított iparfejlesztés ellenére Közép-Szlovákia déli járásai még mindig Szlovákia legke­vésbé fejlett vidékei közé tartoznak. Napjainkban a Rima- szombati járásból 3050-en, a Nagykürtösi járásból pedig 1400-an kénytelenek más járásban munkát vállalni. Feltétle­nül kedvező az iparfejlesztés struktúrája, hiszen az említett járásokban újabban főleg a gépipar és az elektronika kapott zöld utat. Cadcában a Tatra tehergépkocsigyár és a holeáovi- cei Tesla kihelyezett üzemei kiháinak munkaalkalmat. Rima­szombatban egy gépgyár és egy számítástechnikai üzem fejlesztése várható. Nagykürtösön pedig a LIAZ tehergépko­csigyár és a Liptovsky Hrádok-i Tesla Vállalat gyáregységei gyarapodnak ígéretesen. A mezőgazdasági termelés tekintetében a Közép-szlová­kiai kerület déli járásaiban már kedvezőbb a helyzet, hiszen például a Rimaszombati járás a kerület össztermésének csaknem egyötödét adja. Első helyet foglal el a gabonafélék, a cukorrépa, a zöldség és a dohány termesztésében, valamint az állattenyésztésben. Ugyanakkor komoly nehézségekbe ütközik az állati termékek, mindenekelőtt a tej feldolgozása. A járás mezőgazdasági vállalatai naponta több mint 220 ezer liter tejet értékesítenek, a rimaszombati és a safárikovói feldolgozó üzemek összkapacitása viszont alig haladja meg a 140 ezer litert. Mindenképpen szükséges egy új feldolgozó üzem építése, hiszen a lakosság tejtermékekkel - mindenek­előtt sajttal, joghurttal, túrókrémekkel - való hiányos ellátása indokolt panaszokra ad okot. Nem kisebb gondot jelent a déli járások lakosságának megfelelő ivóvízzel való ellátása. A Nagykürtösi járás lakossá­gának csak alig több mint 45 százaléka jut megfelelő ivóvíz­hez, s nem sokkal kedvezőbb a helyzet a Rimaszombati járásban sem. Javítani kell e három járásban a szolgáltatások színvonalát is, mindenekelőtt az egészségügy területén. A kórházi férőhe­lyek szempontjából például a Cadcai járásban van a legtöb pótolnivaló, ahol ezer lakosra 3,8 ágy jut, a kerületi 7,3 ágyas átlaggal szemben. A járóbeteg-ellátás a Rimaszombati járás­ban a legkedvezőtlenebb, s feltétlenül megoldást igényel az idős betegek gyógyintézeti ellátása, valamint a szociális intézmények, főleg gyermekotthonok és a nyugdíjasotthonok túlzsúfoltsága. -h. a.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom