Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-12-04 / 48. szám

A címzett: KULIGOWSKI A Swierczewski úti késő barokk Przebendowski-palotában kapott helyet a varsói Lenin Múzeum, 1955-ben, de Lengyel- országban nem ez az egyetlen múzeum, amely a huszadik század nagy egyéniségének állít emléket. A fővároson kívül Nowy Targban, Krakkóban, Bialy Dunajecben és Poroninban működik Lenin Múzeum, ez utóbbi még 1947-ben megnyílt. A varsói múzeum a maga öt termével a szerényebbek közé tartozik - ha a moszkvaival hasonlítjuk össze, ahol 35 teremben láthatók a Lenin életét, munkásságát bemutató dokumentumok. Adelajda Lampe, történész negyedszázada munkatársa a múzeumnak, de jól ismeri a moszkvai központi Lenin Múzeumot, nemcsak a kutatási területe révén, hanem orosz származásánál fogva is. Az ö társaságában nézzük meg az állandó tárlatot. Színes magyarázatát élvezet hall­gatni. Lenin 1912-14-ben élt Lengyelországban, Poroninban - s éppen egy újságíró segítségével sikerült megállapítani érkezésének pontos dátumát, június 22-ét. - Lenin az orosz és a nyugati munkásmozgalomból átvette mindazt, ami a leg­jobb volt - mondja kísérőm, s közben meg-megállunk a vitri­nek előtt. - Az orosz forradalmi demokratákkal kapcsolatban álló lengyel forradalmárok szervezte tüntetésnek 1861-ben kétszáz halottja volt, köztük gyerekek is - magyarázza kísé­rőm. A tüntetés leverése Oroszországban is mélységes felhá­borodást keltett. Hasonló sorsra jutott két évvel később a januári felkelés is, a cári csapatok ezt is leverték. A korabeli fényképen a lengyel forradalmárok között két orosz van, akik J/ífíl /ír. V -7ryr-yf . A te . V x=*- ■ A a. //aIat- ■*- te CyßZßf •fo/z* -yiréy^ teyte­y* ­i; 'íAt-zs/ytA? P: / / art /I > O . .2? 1 A. ■ /Z A tSZ+Z, rfZJL y. /' y'—pp y-yr V • Lenin válaszlevele - kelt 1919. augusztus 13-án, iktat­ták 14-én a lengyel ügyért áldozták életüket. Lenin levele a klincei munkásokhoz, amelyben megköszöni a neki küldött ajándéko­kat; a levél keltezésnek időpontja 1922 novembere. Egy másik levél lengyel kommunistákhoz íródott 1921-ben. Ugyanebből az évből való az a lista, amely feltünteti, hogy Ausztria 3 millió osztrák koronát, Lengyelország 8 millió zlotyt, Csehszlovákia 9,5 millió csehszlovák koronát küldött a szovjet-orosz dolgozó tömegek megsegítésére. Üvegszekrényben az a zubbony - illetve annak hű mása - látható, amelyet Lenin akkor viselt, amikor az eszer nő, Kaplan rálőtt.- Akárcsak valamennyi szovjetunióbeli kisebb múzeumnak, nekünk sincsenek eredeti Lenin-kézirataink, a leniniádákat a moszkvai központi Lenin Múzeum kapja meg. í’ ^ A'..., — ... ^ , yT.yf —Ay., ^ >)U Á» j 9Mv yU , *AO í y—,y^ZÄ AA * ''*■1 ■ .pA^y'1-'., í* c* yAvAAA. .' ^ P.,*—. ... - yy ^ ■S *-e éPXcJA 'X^ÄÄ-~ fU 4*^*0 '**^—*^**» y* Ál A^UHKaaiaJ, fepiL.CAvyíé-A*,-— tC * HA y*—,,y.. U , h* 4, Az t , CÍ_f /^AyCU. f Ai! £a flAy&tC- fCAyfC AAAyr^/l rV*-Ay-1A^j£ "—yA^ Ayyyyy^ Ha £yyy,<.y< AyA-y, Tizenhét sor Kuligowski hetvennyolc soros leveléből Viszont az igen gazdag könyvtárban Lenin műveinek sok első kiadása található, az Iszkrának és a Pravdának több példánya, húszezernél több fényképet, illetve negatívot gyűj­töttek eddig össze - s még mindig rábukkannak eddig ismeretlen adatokra, melyek az orosz-lengyel kapcsolatok szép hagyományait bizonyítják. A múzeum munkatársai azon fáradoznak, hogy eltüntessék a fehér foltokat. Egy levél vonzott a varsói múzeumba, az, amely néhány hónappal ezelőtt óriási szenzációt keltett. A levél eredetije jelenleg már Moszkvában van, de az értékes másolatot a varsói múzeumban is őrzik. Egy fiatal lengyel technikus, Kazimierz Kuligowski - abban az időben a Volkov-Ribinszk vasútvonal építésén dolgo­zott, (ennek kellett összekötnie majd Ribinszket Petrográd- dal), 1919. augusztus 5-én hosszú levelet írt Leninnek, tájékoztatva őt az építkezésen uralkodó rendetlenségről, a forradalmi törvények megsértéséről, egyes vezető beosz­tású személyek visszaéléseiről. A levélíró annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy a vezető beosztású embereknek a forradalmi kommunista eszméktől való bármilyen elhajlása, az orosz kormány biztonságát ássa alá. A pártonkívüli fiatal­ember levelében hangsúlyozza: nem azért fordul Leninhez, hogy önmagának előnyöket szerezzen, hanem mert a forrada­lom vívmányait félti. S bár Kuligowski nem nevezte meg konkrétan, kikről van szó, a közelmúltban megtalált dokumen­tumok azonban arra engednek következtetni, hogy Lenin meggyőződött a levélíró felháborodásának jogosságáról, s a vétkeseket felelősségre vonták. Ki volt Kazimierz Kuligowski? Lengyelországban született, s tizenöt éves, amikor Pétervárra kerül, a rokonaihoz. Itt éri az első világháború kirobbanása, majd az októberi forradalom; 1919-ben a fentebb említett vasútvonal építésén dolgozott. 1923-ban tért vissza hazájába, magával vitte a Leninnek írt levél másolatát és a választ. Megőrizte az értékes relikviát a második világháborúban is, holott ilyesmiért akkor az életével fizethetett volna, jobbik esetben koncentrációs táborba hurcolták volna. Mégsem gondolt rá egy pillanatig sem, hogy megszabaduljon az értékes emléktől. 1967-ben bekövetkezett halála után a felesége őrizte tovább a levelet, aki 1982-ben a fiukra bízta. A fiú - közel a hatvanhoz . w$$m • 4 varsói Lenin Múzeum (Archívumi felvétel)- Wlodzimierz Kuligowski, Szczecinben él, orvos. Úgy érezte, a szülei által becsben tartott levél családi ereklye, ilyesmitől nem lehet megválni, ez nemzedékről nemzedékre száll. Mégis engedett a rábeszélésnek, miszerint e történelmi dokumentum helye múzeumban van. A levél eredetije tehát a moszkvai központi Lenin Múzeum­ba került, s így milliók olvashatják a hatvannyolc évvel azelőtt írt levelet. ' Lenin kézzel írta a választ, egyetlen példányban.,,Megkap­tam a levelét. Nincs lehetőségem személyesen meghívni önt. Nem vonom kétségbe, hogy előfordulnak visszaélések és botrányok a kommunistákhoz »hozzáragadók« részéről. Min­denféle módszerrel harcolunk ez ellen, de a harcot nagyon megnehezíti a szabotázs, szinte az egész burzsoá intelligen­cia részéről. “ - Arra biztatja a levélírót, nézzen szét alaposan, gyűjtse össze a tényeket, és juttassa el ,,(ajánlott levélben, vagy alkalomadtán), hogy elrendelhessem a vizsgálatot, reví­ziót stb. Véleményem szerint ez a legpraktikusabb. W. Uljanov (Lenin)“ Kuligowski augusztus 5-én írta a levelét, s Lenin - pár napon belül, 13-án válaszolt, sajátkezüleg. Nem bízta másra, nem váratta meg a hozzá bizalommal fordulót. Pedig gondja- munkája mindenkinél több volt, a beszédek, cikkek írása, előadások tartása mellett erre Is szakított időt. KOPASZ CSILLA ■■yXspifoiKic ^ C­w I­i ; á •ÉP~ m -p Z&S+& ■ , -J&****; te# & ■ '"c~— • . ' '/'--V­,‘U-aflt^. ,í ^ Apu-*-'te \’ Qittu, .JÜPtet­S - í: fí ' ' - - i - • v' „r;-* • A címzett: Kuligowski llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A PÁRTCSOPORTOK TEENDŐI Az év végének közeledtével a pártalap- szervezetekben egyre időszerűbbé váló fela­dat az évzáró taggyűlések előkészítése. Az előkészítés munkája, mint ismeretes, a párt­csoportokban kezdődik. De vajon a pártcso- portok elfoglalják-e már a párt szervezeti rendszerében az őket megillető helyet? Felet­tes szerveiktől, a pártalapszervezetek bizott­ságaitól vagy az üzemi bizottságoktól meg­kapják-e a munkájukhoz szükséges támoga­tást. Jiri Holub, az észak-csehországi kerületi pártbizottság titkára és Stanislav Jedliőka osztályvezető a Pártéletben megjelent közös cikkében a következőt állapítja meg: „A párt­építésnek továbbra sem eléggé megbecsült láncszemei a pártcsoportok.“ (rásuk szerint több járási pártbizottságnak még a hatáskö­rébe tartozó pártcsoportok számáról sincs pontos áttekintése. Egyetlen kerület tapasztalataiból nem von­ható le általános érvényű következtetés, azt azonban megállapíthatjuk, hogy a pártcso­portok munkája sokkal nagyobb figyelmet érdemelne. Hiszen a kommunisták munkahe­lyi tömegpolitikai munkáját közvetlenül a párt­csoport irányítja. Általában egy munkahelyen közös feladatokat végző, azonos problémák­kal küzdő párttagokat tömörít. Ülései sokkal elevenebbek, mozgalmasabbak, mint az alapszervezeté. Sokkal nagyobb a felszólalók aránya is, mint a taggyűlésen. Ez természe­tes, hiszen minden résztvevő számára ismert, a munkahely, a termelés a párt- és a politikai élet mindenkit érintő konkrét kérdéseit vitatja meg. Amellett szűkebb közösség is, amely összeszokott a munkahelyen, s a gátlásosab­bak sem érzik feszélyezve magukat, bátran kifejtik véleményüket. Kézenfekvő tehát, hogy a pártcsoportoknak rendkívül fontos szerep jut a kommunisták mozgósításában a CSKP XVII. kongresszusa által a párt és a társada­lom elé tűzött feladatok teljesítésében. A gaz­dasági és társadalmi átalakulást szolgáló számtalan észrevétel, javaslat, kezdeménye­zés kiindulóforrásai lehetnek. Nem mindenhol kielégítő a pártcsoport és az alapszervezet bizottságának kapcsolata sem. Hiba, ha érintkezésük csupán az írásbe­liségre korlátozódik, nincs meg a mindenna­pos eleven kapcsolat köztük. Egyes alapszer­vezeteknél a pártcsoportoknak még mindig a szükségesnél több írást kell továbbítaniuk, s a fölösleges papírmunka a csoport vezető­jének dolgát nehezíti. Akad azonban példa az ellenkezőjére is, amikor a pártcsoport a leg­szükségesebb dokumentációt sem vezeti rendszeresen. Az is igaz, hogy a pártcsoport ülése néha a parttalan vita fóruma. Vitára, őszinte bírálat­ra szükség van. Csakhogy a vitát nem mindig követi a valóságos helyzetet tükröző tömör összefoglaló, s ami még ennél is fontosabb: a belőle adódó feladatok időhöz kötött és személyre szabott megfogalmazása. A közelgő évzáró taggyűlések előkészíté­sének feladata nagyon is időszerűvé teszi a pártcsoportok munkájának kérdését. Éven­te visszatérő kívánalom, hogy fokozottabban vegyék ki részüket az évzárók előkészítésé­ből. Nem azzal, hogy még több oldallal gyara­pítsák az alapszervezet bizottságának amúgy is terjedelmes beszámolóját. A csoportban végzett munka és tagjai tevékenységének tömör értékelése természetesen szükséges. Fölösleges azonban kitérni közismert tények­re, vagy részletesen értékelni olyan feladatok teljesítését, amelyeket a tag felsőbb párt­szervtől kapott és nem is a csoport munkate­rületén végez. Elsősorban a pártcsoport által adott feladatok teljesítését kell értékelni. Még ennél is fontosabb az, hogy a pártcso- pertban számba vegyék a legfontosabb prob­lémákat, amelyekről az évzárón feltétlenül szólni kell. Nem arról van szó, hogy meg­szabjuk, ki miről vitázzon, hanem arról, hogy az egyes égető kérdésekről a legilletékeseb­bek szóljanak: fejtsék ki véleményüket, te­gyék meg javaslataikat. Csak ez garantálhat­ja az évzárók magas színvonalát. A társadalmi és gazdasági fejlődés gyorsí­tásának a párt XVII. kongresszusán kitűzött stratégiája a pártszervek és -szervezetek munkastílusának tökéletesítését követeli. Mi sem nyilvánvalóbb tehát, mint az, hogy ezt a legelemibb sejtekben: a pártcsoportban kell kezdeni. MORVAY GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom