Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-12-04 / 48. szám

VASÁRNAP 1987. december 6. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 07.11, nyugszik 15.44 Kö- zép-Szlovákia: 07.18. nyugszik 15.51 Nyugat- Szlovákia: 07.24, nyugszik 15.57 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová­kia: 16.06, nyugszik 08.43 Közép-Szlovákia: 16.13, nyugszik 08.50 Nyugat- Szlovákia: 16.19, nyugszik 08.56 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük MIKLÓS - MIKULÁS nevű kedves olvasóinkat ■ 1812-ben született Louis CABAT francia festőművész (t 1893). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A RESZELŐTÖL A SZÁMVEZÉRLÉSŰ MEGMUNKÁLÓGÉ­PEKIG Morvay Gábor cikke ADJUNK A FORMÁRA Szénási György riportja MEGFELELNI A SZIGORÚBB KÖ­VETELMÉNYEKNEK Balia József riportja A TOMOGRÁF VONZÁSÁBAN Péterfi Szonya riportja RITKA ÉRTÉKKEL BÜSZKÉLKEDHET­NÉNEK Tallósi Béla riportja ERŐFORRÁS ÉS IGAZOLÁS Fónod Zoltán írása DRÁMA A PARKBAN Medzsa Mvanghi novellája AZ ELNÖKI GÉP TRAGÉDIÁJA Vlagyimir Bikov cikke Függöny- és csipke­mintás női harisnya- nadrág a divat. A varnsdorfi Elita vál­lalat a keresett holmi­ból 1 millió darabot gyárt az idén. Felvé­telünkön Vera Ham- bálková, a minőséget ellenőrzi. (Libor Zavoral fel­vétele - ÖTK) Üdvözlet a Nagy Októbernek cím­mel hat szocialis­ta ország képző­művészeinek al­kotásaiból nyílt ki­állítás Bratislavá- ban. A tárlaton csehszlovák, szovjet, lengyel, magyar, bolgár és NDK-beli művé­szek munkái lát­hatók. Felvéte­lünk Ján Kulich nemzeti művész Csapajev című szobrát ábrázol­ja. (Ivan Rychlo felvétele - CSTK) A tél még nem kö­szöntött be, de az utak téli karban­tartására már tel­készültek a Brati­slavai Közterület- fenntartó Vállalat dolgozói. Felvéte­lünkön Ján Bi- tomsky gépkocsi­vezető hóekét állít be. (Ivan Rychlo felvétele - ÖSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Igen, kommunista pártunk, népünk a Szov­jetunióban folyó forradalmi átalakítást az ösz­tönzések mérhetetlenül értékes forrásának te­kinti, elsajátítja alapvető fogalmait - peresztroj­ka, demokratizálás, glasznoszty. Az átalakítás­ban példát lát, ösztönzést és támogatást napja­ink feladatainak megoldásához. Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti, ezek­ben mérföldkővé vált a tavaly aláírt, 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági és tudományos- műszaki együttműködési program, melyet le­bontottak a két ország népgazdaságának egyes területeire. Rendszeresen növekszik az árucse­reforgalom. Még 15 évvel ezelőtt az egész öt­éves tervidőszak alatt közel 15 milliárd rubeltért el, ezt az összeget egyetlen év alatt, a tavalyi rekordévben sikerült elérni. Növekszik a szer­vezetek és gazdasági üzemek közti közvetlen kapcsolatok aránya és mértéke. Kitartóan arra törekszünk, hogy a célokat dinamikusan, hosszú távra, komplex módon tűzzük ki, az átalakítás objektiv szükségleteiből kiindulva az anyagi bázis és a felépítmény terén is. Folytatjuk a közvetlen együttműködést az iparban, a mezőgazdaságban és a kereskede­lemben: Ugyanilyen figyelmet szentelünk a köz­vetlen együttműködésnek a tudományos-mű­szaki kutatás, a kultúra, az oktatás és az egész­ségügy szakaszán. Közös kormányközi bizott­ságot akarunk létrehozni a kulturális együttmű­ködésre, s kulturális és tájékoztató központot megnyitni Moszkvában. Tehát azt a következtetést lehet levonni, hogy a hatékony programmal ösztönzött cseh­szlovák-szovjet kapcsolatok a jövőben még magasabb szintet érnek el, új tettekkel telítőd­nek, ami gazdagítja szövetségünk dicső hagyo­mányait. Új, gazdagabb tartalommal töltöttük meg szi­lárd, megbonthatatlan és kiegyensúlyozott kap­csolatainkat a testvéri szocialista országokkal a Varsói Szerződésben és a KGST-ben: Len­gyelországgal, az NDK-val, Magyarországgal, Bulgáriával és Romániával. Szorgalmasan ke­restük a kétoldalú és sokoldalú együttműkö­désben előttünk álló számos közös feladat megoldásának nem hagyományos, ésszerű módjait. Közösen próbáltuk ki a gazdasági együttműködést, eddigi módszerei tökéletesíté­sének lehetőségeit és az úttörő módszerek alkalmazását. Hozzáláttunk az együttműködés mechanizmusának átalakításához. Nemcsak a népgazdasági tervek szervesebb összehan­golásáról van szó, hanem a vállalatok közti közvetlen kapcsolatok teljes kibontatkoztatásá- ról is. (Bohuslav Chnoupek külügyminiszter parla­menti beszámolójából) A Nehézgépipari Müvek Ko­máromi (Komárno) Stei­ner Gábor Hajógyára a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaversenyben felajánlotta, hogy november 7-ig teljesíti a Szovjetunióval szem­ben fennálló exportkötelezettsé­geit. Abban, hogy az üzem be­csülettel eleget tehetett vállalt kötelezettségének, legnagyobb érdeme a hajók elektromos be­rendezéseit gyártó, illetve szere­lő üzemrészlegnek van, amely­nek 350 fős kollektíváját Alexan­der Kesiar vezeti. Az üzemrész­leg a szocialista munkaverseny­ben nyújtott teljesítményéért megkapta az Általánosgépiparí Minisztérium és a Gépipari Dol­gozók Szakszervezeti Szövetsé­ge Központi Tanácsának elisme­rő oklevelét. Az üzemrészleg vezetője a 49 éves Alexander Kesiar 1959 óta dolgozik a hajógyárban. Annak idején egyszerű villanyszerelő szakmunkásként kezdte. Lelkiis­meretes munkájával kiérdemelte az üzemigazgatóság bizalmát. Hogy könnyebben lépést tart­hasson a szakmájában tapasz­talható rohamos fejlődéssel, 1961 és 1965 között elvégezte az elektrotechnikai szakközépis­kolát. Ekkor már az elkészült hajók elektromos berendezései­nek próbáját és műszaki átadá­sát végző kollektíva tagja. 1981­ben egyik napról a másikra lett a 350 tagú kollektíva vezetője. Szavai szerint kezdetben na­gyon nehéznek tűnt a feladat, de alapos szaktudása és a közös­ség támogatása átsegítette a kezdeti nehézségekén. Alexander Kesiar munkanapja reggel öt órakor kezdődik. Mun­kahelyére elsőként érkezik, mi­előtt a műszak megkezdődne át­tekintést szerez az egyes mun­kafolyamatok állásáról, hogy a szükséges döntéseket meg­hozhassa, illetve az útbaigazítá­sokat megadhassa. Ezután be­osztottjaival egyezteti a gyártási ütemtervet, gazdasági jelentést ír, az üzemvezetőség tanácsko­zásán vesz részt; attól függően, hogy a hét melyik napja van. Munkaköri feladatai mellett fon­tos pártmegbízatásokat teljesít. Tagja a CSKP Központi Ellenőr­ző és Revíziós Bizottságának. E tisztsége háromhavonként leg­alább egyszer Prágába szólítja, emellett alelnöke az SZLKP üze­mi bizottságának és bekapcsoló­dik a járási és a városi pártszer­vek munkájába is. Szakmai fejlődéséről ma sem feledkezhet meg, állandóan ta­nulmányoznia kell a legújabb szakirodalmat. Munkakollektívá­juk, amelyben számos ezüst­vagy bronzjelvényes szocialista munkabrigádon kívül hét arany­jelvényes is dolgozik, jelenleg az új típusú kotróhajók elektronikus „agyának“ szerelése mellett be­kapcsolódik az országos roboti- zálási programba is. Együttmű­ködik a Dubnicai Elektrotechni­kai Kutatóintézettel és a Detvai Nehézgépipari Művekkel a ,,ro- botizált munkahelyek“ kifejlesz­tésében. Munkája elismerése képpen Alexander Keáiar a Kiváló Munkáért Érdemérmet, a Szo­cialista Munka Úttörője és más állami, illetve ágazati kitüntetést kapta. Arra a kérdésemre, mi a titka annak, hogy ezt a sokrétű és nagy felelősséggel járó munkát ilyen eredményesen tudja vé­gezni, azt a feleletet kaptam: az emberekkel való kapcsolata, a hozzájuk fűződő őszinte és jó viszonya segítette őt át eddig minden nehézségen. Magyarul csaknem ugyanolyan jól beszél, mint szlovákul, tehát mindenki­vel a maga nyelvén szót tud érteni. Az a vezető, aki nem szakad el az emberektől, és együtt él problémáikkal, minden­kor, még a legnagyobb nehézsé­gek közepette is számíthat meg­értésükre, támogatásukra. Egyik legfontosabb feladatának tekinti a munkahelyi konfliktusok elsi­mítását, a súrlódási felületek csökkentését. Az ekkora munkaköri megter­helést és ilyen társadalmi elköte­lezettséget vállaló embernek kis­sé elbizonytalanodva teszem föl a kérdést: mit csinál szabad ide­jében?- Szabad perceim legna­gyobb öröme, ha kis unokámmal -- foglalkozhatok; szívesen ker­tészkedem, természetesen, csak a család szükségleteire „termelek“.- Mi okozza jelenleg a legna­gyobb gondot önnek? - kér­dezem.- Még nincs felásva a kertem - válaszolja tréfásan. MORVAY GÁBOR A közösség támogatásával ÚJS 1987. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom