Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-04 / 48. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1987. december 4. XX. évfolyam a Jfc 9 48. szám Ára 1 korona Az egy termék előállításához szükséges munkaidő jelentős lerövidítését és a minőség javulását eredményezte a veleáíni Jihostroj munkahelyeinek ro-' botizálása. Felvételünkön Josef Michaliő robotot programoz. (Jaroslav Sybek felvétele - ÖSTK) K iemelkedő és nagy jelentőségű eseményre, az évzáró taggyűlésekre készülnek a pártalapszervezetek. Munkánk mérlegre tételének mindig, így ezúttal is határozott célja van. Értékeljük a CSKP XVII. kongresszusa óta elért eredményeket és kijelöljük a további feladatokat. Az évzáró taggyűlésekkel tehát nem zárunk le és nem kezdünk új időszakot, hanem folytatunk egy igen fontos munkaszakaszt. Úgy is mondhatjuk, hogy munka közben, a munka folyamatában értékelünk és keressük a szocializmus előnyei kibontakoztatásának, valamint az intenzív fejlesztésnek az újabb lehetőségeit. A feladatok és a lehetőségek skálája széles, s az újabb erőpróbára készülve a tartalékokról sem szabad megfeledkeznünk. Fontos az emberek munka- és politikai aktivitásának, valamint kezdeményezésének széles körű kibontakoztatása. Ezzel összefüggésben értékelni kell a pártalapszervezetek munkastílusát, s keresni a lehetőséget az új módszerek alkalmazására. A gazdasági eredményeket a dolgozókollektívák tagjainak helytállása jelentős mértékben meghatározza, ezért elsősorban itt kell hatni, mégpedig közvetlenül, a kommunisták személyes példamutatásával. De ez kevés, ha megfeledkezünk az önelszámolás szocialista elveinek, többek között a brigádrendszerű munkaszervezésnek és javadalmazásnak ösztönző alkalmazásáról. Hasonlóan lényeges kérdés a termelés hatékonysága és mindaz, ami ezzel összefügg. Elsősorban a tudományos-műszaki fejlesztés, de ennek ezen kívül még számtalan vetülete van, mint például a minőség, a termékszerkezet, a gazdaságos export, az anyagtakarékosság, a munkafegyelem és a munkaidő kihasználása, az esetleges felelőtlenség, hanyagság és közömbösség sem kerülheti el figyelmünket. A példák sora még ezzel sem teljes, de úgy véljük, Így is sikerült érzékeltetni, hogy az évzáró taggyűlésen mennyire sok szempontból kell értékelni a munkát. Ugyanakkor példáinkból az is egyértelműen kitűnik, hogy az évzáró taggyűlések beszámolóinak és vitáinak középpontjában a gazdasági kérdések állnak majd. Ez azonban nem jelent(het)i azt, hogy az évzáró párttaggyülés termelési értekezletté váljon. Az évzáró párttaggyülésen a termelési eredmények részletes elemzése nem lehet cél, hanem csak alap, kiindulópont a pártalapszervezet gazdaságpolitikai munkájának a felméréséhez. Korábbi tapasztalataink bizonyítják, hogy e követelmény hangsúlyozása nagyon is időszerű. Még az utóbbi pártévzárók során is voltak pártalapszervezetek, ahol a beszámoló kétharmad része tényeket összegező aprólékos gazdálkodási mérleg volt. Az adathalmaz után aztán már azon sem csodálkozhattunk, hogy például egy negyven tagot számláló pártalapszervezet évzáróján egyetlen felszólaló sem akadt. Az elmondottak helyes értelmezéséhez hadd hozzunk fel példát a mezőgazdaságból. Kevés, ha csak a tejhozamokat vagy a tej minőségi mutatóit részletezik. Azt is meg kell mondani, hogy miért fejnek keveset, miért rossz a tej minősége. Milyen munka- szervezési és egyéb hiányosságok nehezítik az eredményes munkát, ezek megszüntetéséért kinek s mit kell tennie, amit eddig esetleg elmulasztott. A gazdaságpolitikai pártmunkában tehát nem a termelési feladató^ teljesítéséhez szükséges anyagi-műszaki háttér és munkafeltételek biztosításával kapcsolatos kérdésekre, hanem a feladatokat teljesítő dolgozókollektivák tagjaira és az őket irányító gazdasági vezetők munkaszervezési készségeire kell összpontosítani a figyelmet. Egyszóval az emberre, a termelés egyik legfontosabb tényezőjére. Ott, ahol így cselekszenek, a beszámolóból még véletlenül sem maradnak ki olyan fontos kérdések, mint a gazdasági propaganda és politikai agitáció, a tömegpolitikai munka, az eszmei-politikai nevelés és ezen belül is elsősorban a pártoktatás, a pártépítö, valamint az ifjúság körében végzett munka. Az évzáró taggyűlések még egy további, ugyancsak kiemelt feladatára szeretnénk felhívni a figyelmet. Már említettük, hogy munka közben, a munka folyamatában értékelünk. Új célkitűzéseink, feladataink az eddig elért eredményekre épülnek. A feladatok kitűzésének első lépése tehát a korábban elfogadott határozatok és a határozatokból eredő személyes pártfeladatok teljesítésének következetes ellenőrzése. Erről sem szabad megfeledkezni. Abban a pártalapszervezetben járnak el helyesen és következetesen, ahol a határozatok teljesítését kollektiven értékelik. A pártbizottság felkéri a pártcsoportokat, hogy értékeljék, az elmúlt időszakban elfogadott határozatokból mi valósult meg és mi nem. A pártalapszervezetek évzáró taggyűléseinek eredményessége lényegében már most, az előkészületek időszakában eldől. Ezért kell a beszámoló elkészítésére és az ehhez alapul szolgáló előzetes értékelésekre nagy gondot fordítani. Ott, ahol a kommunisták tanácskozását következetesen készítik elő, a pártbizottság tárgyilagos, bíráló és önbíráló beszámolót terjeszt a tagság elé, az építő jellegű eszmecsere, vita sem marad el. A felszólalók nem általánosságban fognak beszélni, hanem a beszámolóban felvetett kérdésekre, problémákra összpontosítják figyelmüket, az abban elhangzott javaslatokkal és észrevételekkel kapcsolatos nézeteiket fogják elmondani. Az ilyen évzáró taggyűlés teljesiti feladatát. Megteremti a feltételeket és megfelelő intézkedéseket hoz a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítása irányvonalának és az átalakításnak a következetes megvalósítására. EGRI FERENC Ill I gS *j|Sj flllllll -S m j ■ V I I 1 4 á A i 1 1 I H I I H A H k j I Ilk livl i I I I I I I I I 1*1- I ! I I I 1 * k I ^ I I I» ||j|S
