Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-11-13 / 45. szám

A szárított zöldség is finom A kertészkedök sokat bosszankodnak, mert a fáradságos munká­val megtermelt és hagyományos módon (pince, verem stb.) tárolt zöldség jó egészségi állapotát legfeljebb februárig vagy márciusig tudják megőrizni. Javasoljuk, hogy tegyenek kísérletet a szárítással. A szárítva tárolt zöldség is finom, teljes értékű, nem beszélve arról, hogy a gyökérzöldséget így lehet legtovább jó minőségben eltartani. A módszernek több előnye van. A szárítás igen egyszerű, a tárolás nem helyigényes, nincs szükség pincére, és a friss zöldséget teljes mértékben helyettesítő szárítmány mindig kéznél van. Előnyként említhető még, hogy szárítás esetén a betakarításkor mechanikai sérülést szenvedett gyökereket is értékesíthetjük. Szárítással leggyakrabban petrezselymet, zellert és káposztafélé­ket tartósítunk, de hasznosíthatjuk a petrezselyemzöldet, a zeller lombját, a kaprot, spenótot stb. is. Szárítás előtt a zöldséget hagyományos módon megtisztítjuk, mintha azonnali felhasználásra (főzés) készítenénk elő. A legtöbb zöldséget szárítás előtt rövid ideig főzni, illetve párolni kell. Az elöfózést úgy végezzük, hogy a fölaprított zöldséget rostára vagy tiszta, fehér ruhába téve, 2-5 percre forrásban levő vízbe mártjuk. A főzővizet megsózhatjuk vagy tehetünk bele kevés citromsót, hogy a zöldség megőrizze eredeti színét, de elveszítse a kellemetlen ízét. Az előfőzött zöldség gyorsabban szárad. A káposztát és kelt 1-2 percig, a zöldborsót, babot, karalábét, sárgarépát és zellert 4-5 percig kell előfőzni. A petrezselymet, petrezselyemzöldet, pórét, hagymát, kaprot, spenótot, stb. nem szabad elöfőzni, mert elveszí­tené a színét és jellegzetes aromáját. Az előfőzött zöldséget hideg vízbe mártva kihűtjük, lecsöpögtetjük, majd azonnal szárítani kezdjük (gyorsforraló, sütő, fűtőtest stb ). A zöldségnek gyorsan meg kell száradnia, különben elveszíti az ízét, színét és aromáját. A napenergia hasznosításával csakis gyorsan száradó zöldségféléket (pl. kapor, más aromatikus növények) lehet szárítani. A szárításhoz kb 80 C-fokos hőmérsékletre van szükség, az utószárításhoz pedig 60 C-fokos hőmérséklet is elegendő. A száradó anyagot időnként meg kell keverni vagy forgatni. Helyes szárításról akkor beszélhetünk, ha a tárolásra kész anyag hajlékony, gumiszerű, de bévül már nem nedves és nem nyers, viszont nincsen túlszáritva, tehát nem törik. A szárított zöldséget celofán vagy vászonzacskóban, esetleg beföttes poharakban tárol­hatjuk. S.t_. A telelteteshez készülődő barom­fitenyésztőnek feltétlenül gondolnia kell arra, hogy tojóstyúkból a hagyo­mányos ólakban 5-7, a kifutóval kiegészített, esetleg rácspadozatú szálláshelyeken 10-12 helyezhető el négyzetméterenkénti átlagban. Ugyanekkora területen pedig pecse­nyecsirkéből 18-20 is elfér. A tojástermelő állományt'jércék- ből célszerű kialakítani, ugyanis a fiatal állatoktól 10-15 százalékkal több tojást várhatunk, mint a két- három éves tyúkoktól. Ráadásul a jércék egészségesebbek, a külső és belső élősködők még nem kínoz­zák őket annyira, tehát szervezetük a tél viszontagságait is jobban elvi­seli. Szakszerű nevelés esetén a to­jóhibrid jércék 19-20, a kettős hasz- nosításúak 22-24 hetes korukban kezdenek tojni. Két héttel előtte ala­posan ki kell takarítani, át kell me­szelni az állatszállást, majd az ól legsötétebb részében fel kell állítani a tiszta szalmával, gyaluforgáccsal feltöltött tojófészkeket Akkor járunk. Permetezés porszívóval A kiselejtezett porszívóra pántokat szereltem, hogy a fúvó részével lefelé a hátamra csatol­hassam. A kifolyótömlövel és csappal ellátott permetlétartályt porszívó felső részéhez erősítet­tem. A tartály 3 mm-es kiömlő­nyílásához csatlakozik a porszí­vó levegötömlóje, amely most nem szívja, hanem fújja a leve­gőt. Vagyis a permetezés a fes­tékszórás alapelvén történik. A légáramlat elsodorja az útjába kerülő permetlevelet, és igen fi­nom porlasztással 3 méter távol­ságra hordja, félóránként mintegy 20 liter permetlevet jut­tatva ki a növényekre. Porozás esetén a levegőtöm­lő egy 30 mm átmérőjű műanyag csőből készült T idomhoz csatla­kozik, melynek felfelé néző vé­géhez erősítettem a porozó sze­rek tartályát, 3/4 colos golyós­csap közbeiktatásával. Sz. K. el helyesen, ha 6-6 tyúkra számí­tunk egy egy tojófészket. Aki önetetőket és önitatókat hasz­nál, a lakásától távol eső kertben is tarthat tyúkokat, hiszen két-három napra is magára hagyhatja az állo­mányt. Az állatok még a tojásokban sem tesznek kárt, ha a tojófészkek alján lyukat készítünk, hogy a kissé megdöntött fészekből kiguruljon a tojás a gyűjtőbe. A nappalok egyré rövidebbek, így a tyúkok már nem jutnak hozzá a jó termelékenységhez nélkülözhetet­len, napi kilenc órai napfényhez. Ha elejét akarjuk venni a termelés csök­kenésének, mesterséges megvilágí­tással kell meghosszabbítánunk a nappalokat. Legjobb, ha a megvi­lágítást a jércék tojásrakásának kez­detén azonnal megkezdjük. A tojóál­lomány szálláshelyén négyzetméte­renként 3 wattnyi fényerőre van szükség, a pecsenyecsirkék ennek a felével is beérik. S ami nagyon fontos: aki a nappalok mesterséges meghosszabbítása mellett döntött, az állomány igényeit kielégítő ter­mészetes fényviszonyok helyreállá­sáig nem hagyhatja félbe a megvilá­gítást, mert ez vedléshez, tojáster­melési zavarokhoz vezetne. A speciális tojóhibridek naponta 12-14 dekagramm tojótápot igé­nyelnek a kielégítő termeléshez. A kettős hasznosítású fajták lénye­gesen igénytelenebbek, 6-7 deka tojótáppal, ugyanennyi vegyes sze­messel is beérik, s ha néha valami­lyen zöldeleséghez is hozzájutnak, egy szóval sem panaszkodhat tyúk­jai téli teljesítményére a tenyésztő. Aki ragaszkodik a maga nevelte pecsenyecsirkékhez, több váltsában állítson be kisebb csoportokat neve- lésre-hizlalásra. A hízóállománynak a félhomályos, 2-3 négyzetméter alapterületű, esetleg drótszövetes kifutóval kiegészített szálláshely tö­kéletesen megfelel. Legjobb ered­ményt indító és nevelő brojlertáp használata esetén remélhetünk. Zárt tartás esetén természetesen nem szabad megfeledkezni a szer­vezet vitamin- és ásványisó-igényé- nek kielégítéséről. Erre a készen kapható speciális készítményeken kívül a zöld lucerna, vagy a lucerna­liszt is tökéletesen megfelel. MOLNÁR FERENC A KACAGÓ GERLE A galambfélék családjába tartozó gerlék nem sorolhatók a díszes ma­darak közér az állatbarátok, különö­sen a kezdők között mégis igen közkedveltek. Talán azért, mert tar­tásuk, tenyésztésük nem igényel kü­lönösebb hozzáértést, s a madarak szerényebb tartási viszonyokkal is beérik. A mindenki által ismert balkáni vagy kerti gerlétől kisebb termetű madár, s mivel a hím gyakran hallat­ja turbékoló cuk-rú cuk-rú hangját, sokan egyszerűen ,,cuk-rú“-nak ne­vezik. A kacagó gerle megnevezés gyakoribb; ez onnan ered, hogy az udvarló hím nevetéshez hasonló hi- hi-hi hangot hallat, úgymond kacag. A gerlék takarmányát főleg apró- szemű gabonamagvak, köles, fű­magvak, olajosmagvak és madár­eledel képezi, de szívesen fogyaszt­ják madaraink az apróbb szemű vagy törött kukoricát is. Kukoricát főleg a fútetlen helyiségben telelte­tett madaraknak kell adni. Kiegészí­tő eledelként reszelt sárgarépát, csí­ráztatott magvakat, és reszelt főtt tojást adjunk, különösen fiókaneve­lés idején. Mindig legyen a kalitká­ban apró szemcsés folyami homok és tiszta ivóvíz, esetleg hetente egy­szer fürdővíz. Egy gerlepár elhelyezéséhez leg­alább 50x100x80 cm-es kalitka szükséges. Ha nagyobb teret tudunk biztosítani, az ugyanolyan előnyös, mintha tavasztól volierben helyez­zük el madarainkat, ahol esetleg több madár is együtt tartható. Ülő­kéknek 1,5-2 cm-es, vagy még vas­tagabb gyallyakat helyezzünk a ka­litkába. Tavasszal költöfészket adunk a madaraknak. Ez lehet egy 15x15 cm-es ládika, vagy hasonló nagyságú, legalább 5 cm mély fonott kosár is. A fészekbe tegyünk némi szénát, vagy rövid gyökereket, de adjuk meg a lehetőséget madaraink­nak, hogy tovább tökéletesíthessék a fészket. Keltetésre csak nyolc hó­napnál idősebb, szépen fejlett, töké­letes tollazatú egyedeket használ­junk, s kerüljük a rokon egyedek párosítását. A költőfészek felhelyezése után a gerlék érdeklődni kezdenek a fé­szek iránt. Először a hím foglalja el a fészket és odacsalogatja a párját, majd közösen rendezgetik a fészket. Az első párosodás utáni nyolcadik napon megjelenik az első, a követ­kező nap délutánján a második to­A gyökérgolyváról A szaknyelven gyökérgolyvának nevezett baktériumos golyvásodást az Agrobacterium tumefaciens bak­térium okozza. A gyümölcsfákon kí­vül főleg a szőlőn, a szamócán és a rózsán károsít, de más termesztett és vadon élő növényeket is megtá­mad. A környező országok után újabban nálunk is terjedőben van a szölőskertekben, ami igen komoly figyelmeztetés a szőlőtermesztő nagyüzemek és kertbarátok szá­mára. A fertőzés terjedésének megaka­dályozásában elsősorban a korai felismerés lehet a segítségünkre. A betegségre utaló első biztos tüne­tek legtöbbször a tökefejen, az oltás helyén, illetve -az ejtett sebek kör­nyékén figyelhetők meg. A legin­kább borsószemhez hasonlítható tu­morokból egyre több képződik, s vé­gül a golyva körülveszi az egész törzset. A golyva teljes kifejlődése évekig eltarthat, miközben a fertő­zött tőke fokozatos pusztulásra van ítélve. A fertőzés nagyon veszélyes, mert egy-két beteg töke az egész ültetvény jövőjét megpecsételheti. Tehát ahol a fertőzés fellép, a beteg tőkéket azonnal ki kell vágni és el kell égetni. A betegség megelőzésében fon­tos szerepet játszik a kiegyensúlyo­zott tápanyagellátás, főleg a foszfor és a kálium helyes arányának bizto­sítása. A szőlőt is fenyegető gyökérgoly­va elleni védekezés módja egyelőre ismeretlen, így a növény nedvkerin­gésébe kerülő kórokozó előbb vagy jás. A madarak felváltva melegítik a tojásokat, de éjszaka mindig a tojó ül rajtuk. A kotlási idő két hét. A ke­lés utáni 15-16. napon a fiókák elhagyják a fészket, de még néhány napig éjszakára visszatérnek. Kez­denek önállósulni, és életük harma­dik hete után teljesen önállóvá vál­nak. A fiókanevelés idején könnyen emészthető, csíráztatott magvakat, reszelt sárgarépát és főtt tojást etes­sünk. A költést szabályozni kell. Évente kétszer vagy legfeljebb háromszor engedélyezzük a költést. A költöfé- szek eltávolítása után a madarak csak ritkán folytatják a tojásrakást. A költés szabályozása esetén a ger­lék akár 10-12 évig is megőrzik utódnevelő képességüket. A jól költő párokat ne válasszuk szét, mert nem biztos, hogy más partnerrel hasonló jó eredményt érnek el. A kacagó gerlék több színváltoza- ta ismeretes. Tenyésztenek fehér, sárga és tarka változatokat is. A jól költő és nevelő párokat fel­használhatjuk más diszgalambok és díszgerlék tojásainak kikeltésére, fiókáik felnevelésére. így gyakran olyan madarak szaporítása is meg­oldható, amelyek viszonyaink között nem költenek eredményesen. Balázs Ferenc utóbb legyengíti, elpusztítja a tökét. Alapelv, hogy a metszést még a ta­vaszi nedvkeringés megindulása előtt tanácsos befejezni, ugyanis a látszatra egészséges, de valójá­ban esetleg már fertőzött tőkéről nedvkeringés idején a metszőollóval is áthurcolhatjuk a betegséget kivál­tó baktériumokat az egészséges tőkékre. Nagyon fontos, hogy a me­chanikai ápolást és a talajmunkákat mindig elővigyázatosan végezzük, s ne ejtsünk felesleges sebeket a tö­kén, mert a nyílt sebeken keresztül hihetetlen gyorsasággal terjed a fer­tőzés. Legalább ennyire fontos, hogy ültetőanyagot kizárólag köz­pontilag ellenőrzött szaporítóhelyek­ről vásároljunk. Végezetül szükségesnek tartom elmondani, hogy bizonyos gyomirtó szerek használata a gyökérgolyvá­hoz hasonló tüneteket vált ki. A be­teggyanús növényeket tanácsos el­küldeni laboratóriumi vizsgálatra, mert csak így állapítható meg min­den kétséget kizáróan, hogy adott esetben gyökérgolyváról, vagy csu­pán a vegyszerek által kiváltott káro­sodásról van-e szó. SZALAI LÁSZLÓ Keresztrejtvény VÍZSZINTES 1. Áprily Lajos for­dításait tartalmazó kötet. 13. Drá­ga. 14. Metsz. 15. Ruhaneművel ellát. 16. Bárium, flour. 17. Táplál. 18. Működő tűzhányó. 19. Áprily első kötete. 23. Római ötvenöt. 25. Nyaranta azonos hangzói. 26. Ma­dár. 27. Képző. 29. Ennek már a ...sem tréfa. 31. Félmajom. 32. Csillagkép. 33 ......ball, csapatjáték. 36 . Cselgáncs. 37. Nikkel, antimon. 39. Légmozgás. 41. Szállítóoszlop. 43. Tanács idegen szóval. 45. Visz- sza: csorda. 47. Szlovák fiúnév. 48. A Volga mellékfolyója (ék. h.). 50. Tematika azonos hangzói. 51. Ház­őrző. 52. önkényeskedő ember. 53. Atomcsoport. 55. Libanon autójele. 56. A költő további kötete. 61. Ilyen szer is van. 62. Húzott fodor. 63. Váltott evezölapát. 65. Húsfajta. 67. Mitikus történet. 67. Indiai város. 69. E lapnak volt a szerkesztője Áprily Lajos. FÜGGŐLEGES: 1. Menyasz- szony. 2. Olasz labdarúgó. 3. Arzén. 4. Kínai város. 5. Állat. 6. Havasi ember. 7. Azonos betűk. 8. Kút jel­zője. 9. Német festő. 10. Havi betűi keverve. 11. Az ábécé eleje. 12. A fa kártevője. 13. A költő versesköte­te. 17. E. L. R. 18. Magyar történetí­ró. 20. Áprily legnagyobb örömét ennek a műnek az átültetésében lelte. 20. Spanyol építész. 22. Vala­mire bukkan. 24. Üt. 28. A költő egyik szép verse. 30. Város NSZK- ban (ék. f.). 31. Női név. 32. Magyar színésznő. 34...királya (Lalo). 36. Áprily családi neve. 38. A költő szülőhelye. 40. Kazalban van! 42. Magyarországi folyó. 44. Mutató névmás. 46 ......mail, légiposta. 48. Kór usmű. 49. Sajtol. 52. Botrány. 53. Gyümölcs, névelővel. 54. Ameri­kai hírügynökség. 57. Ilyen bársony is van. 58. Vissza: növény. 59. Afri­kai ország. 60. Mutató névmás. 64. Argon, nitrogén. 66. Barlangban van! 67. Rigó fele. 68. Antal, Károly. 1 2 3 4 5 6 7 Z 9 10 11 L2 13 14 r5 rr­18 24 20 21 22 85 NY 26 •1*7 28 75" 31 34 1 ^6 _L Ü 31 39 40 I |4-> 46 50 I51 52 ■53 54 55 57 58 5? 6^ Á2 63 69 Y Az október 30-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Ezer betegség van, de csak egy egészség. Az ellenség az ajándékot nem jó szándékkal adja. Könyvjutalomban részesülnek: Szakács László, Királyhelmec (Krár. Chlmec), Varga Valéria, Hidaskürt (Mostová), Vajda András, Gömörhorka (Gemerská Hőrka), Doró György, Safárikovo, Tokár Erzsébet, Marcelháza (Marcelová). TÖBB FÉNY, TÖBB TOJÁS A tolűltQtóohű7 I/űC7Í‘iIáHA «I kAli,nnnn ui. ..'.i ________■ _ »

Next

/
Oldalképek
Tartalom