Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-11-13 / 45. szám

szú Együttműködés a kukoricatermesztésben A TUDOMÁNYOS ISMERETEK GYORS ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL A mezőgazdaságban egyre inkább elő­térbe kerül a haladást segítő tudományos- műszaki ismeretek rugalmas gyakorlati ér­vényesítése, tehát például a növényter­mesztésben nem véletlenül szentelünk nagy figyelmet a termelési rendszerek fej­lesztésének. A gyakorlati tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy a rendszer- gazdák közreműködésével lényegesen meg lehet gyorsítani a tudományos ismere­tek áramlását, az új fajták és termelési módszerek meghonosítását. Az elmondot­tak ismeretében cseppet sem csodálkozha­tunk azon, hogy a Nyugat-szlovákiai kerület három járásában - a Dunaszerdahelyi (Du- najská Streda), Komáromi (Komárno) és Lévai (Levice) járásban - már évekkel ez­előtt otthonra talált a Bajai Kukoricatermelé­si Rendszer. Az iparszerű kukoricatermelés felkarolá­sára és fejlődésének elősegítésére létreho­zott rendszer 1971-ben alakult meg Ma­gyarországon, összesen 9 partnergazda­ság részvételével. A rendszer 1983-ban önálló jogi személlyé, két évvel ezelőtt pe­dig fejlesztő közös vállalattá lépett elő. Kez­detben kizárólag a kukoricatermesztésre szakosodott, de - a változó igényekhez igazodva - napjainkban már a búza, árpa, napraforgó, szója, repce, lóbab, cirok és egyéb növények termesztéséhez is segít­séget nyújt a tag-, illetve partnergazdasá­goknak. A röviden BKR-ként emlegetett rendszer szakemberei a különböző ökológiai feltéte­leket figyelembe vevő termelési technoló­giák kidolgozását és konkrét parcellákra történő alkalmazását tartják a legfontosabb feladatuknak. A lehető legjobb eredmények érdekében a tag- és partnergazdaságokkal együttműködve kisparcellás kísérleteket folytatnak. A legújabb hibridek termőképes­ségének és egyéb tulajdonságainak ellen­őrzésén kívül, figyelmük az új növényvédő és gyomirtó szerek hatásának, valamint a különböző műtrágya-kombinációk gya­korlati előnyeinek vizsgálatára is kiterjed. A Szovjetunióban a rizsföldek területe hozzávetőlegesen egymillió hektár, a rizs­termés pedig csaknem 3 millió tonna. Ez teljesen elegendő ahhoz, hogy a rizsterme­lést az ország egyik jelentős gabonater­mesztési ágazatának tekintsük. A Szovjetunióban hagyományos rizster­mesztő területnek számít Közép-Ázsia és a Kaukázuson túli terület. Ezeken a vidéke­ken a rizs már az i. e. VII. században megjelent. Nem is olyan régen még ezeken a területeken takarították be az ország rizs­termésének 90 százalékát. Napjainkban e köztársaságok részaránya a rizstermelés­ben 20 százalékra csökkent, s Észak-Kau- kázus, Dél-Ukrajna, a Volga vidéke és a Tá­vol-Kelet vált a rizstermesztés fő területévé. Üzbegisztánban új, hosszúszemű rizsfaj­tát nemesítettek ki, amely a Lazurnij (ég­színkék) fajtanevet kapta. A kitűnő fajta legfontosabb jó tulajdonsága, hogy nem hajlamos a pergésre. A Szovjetunióban összesen 29 hazai nemesítésű rizsfajta szerepel a köztermesztésben, köztük - 1980 óta - 10 intenzív típusú, nagy termést adó, rövid szárú fajta. Ezek nem dőlnek meg, ami megkönnyíti a betakarí­tást, s az elterjedt betegségekkel szemben ellenállók. Kedvező időjárási viszonyok kö­zött terméshozamuk eléri a 10 tonnát hektá­A BKR Szlovákiában több mint 22 000 hektáron integrálja a kukoricatermesztést. Ebből a legnagyobb területen - több mint 12 000 hektáron - a Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági vállalatai igyekeznek a le­hető legjobb terméshozamokat elérni. A Lé­vai járásban 6295, a Komáromiban pedig 3783 hektáron termelnek szemes kukoricát a rendszer útmutatásai szerint. A rendszer- gazda kezdeményező készségét dicséri, hogy az utóbbi évek takarmánygondjainak enyhítésére törekedve, az idén több gazda­ságban kísérletezett a silókukorica és a ci­rok vegyesen történő termesztésével. A Lé­vai járásban az oroszkai (Pohronsky Rus­Az oroszkai szövetkezetben ilyen dús nö­vényzetet neveit s 76 tonnás hektáronkénti terméshozamot adott a Pi 3839-Dea silókuko­ricával és Monori steril takarmánycirokkal bevetett kísérleti parcella (A szerző felvétele) ronként, bár - a szakemberek véleménye szerint - a hektáronkénti 16 tonnás termés sem elérhetetlen. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió a vi­lág rizstermelésében szerény helyet foglal el (a 450 millió tonnából mintegy 3 millió tonnát termel a Szovjetunió), sok országban jól ismerik a szovjet rizstermesztési techno­lógiát. Szabadalmazták Olaszországban, Franciaországban, Indiában, Iránban, Irak­ban, Romániában, Bulgáriában, Kubában és más országokban. A szovjet technológia az ágazat teljes gépesítésén és automati­zálásán, az öntözőgazdálkodáson és a ke- mizáláson alapszik, s 5-6 tonnás hektáron­kénti rizstermést szavatol. A Szovjetunió legnagyobb és egyben legfiatalabb rizstermesztő területe Kubány. A szovjet rizs minden harmadik tonnáját itt termelik. A termelést már a kezdet kezdetén gépesítették. Olyan kombinált gépcsoportot használnak, amelyek egy menetben előké­szítik a magágyat, elvetik a magot, majd simára hengerük a talajt. Nemrég a gazda­ságok új, kisebb szemveszteséggel dolgozó betakarító gépet kaptak, amely 20 száza­lékkal növeli a munka termelékenységét. A Szovjetunióban elsőként Kubányban hoztak létre speciális rizsöntöző rendszere­ket. Észak-Kaukázus legnagyobb víztáro­kov) Virágzás Egységes Földműves-szö­vetkezetben végeztek ilyen kísérleteket. A tapasztalatok kedvezőek, hiszen ha csu­pán az egy hektárról nyerhető 76 tonnás terméshozamot vesszük alapul, akkor is azonnal kitűnik, hogy tiszta kultúra helyett érdemesebb cirokkal vegyesen vetni-ter- melni a silókukoricát. De figyelmet érdemel a vegyes siló nagyobb energiatartalma, to­vábbá az, hogy az így készült eleségben több fehérje és cukor, viszont kevesebb keményítő van, mint a csupán kukoricából érlelt silóban. Ebből következik, hogy a ve­gyes silót fogyasztó tehenek több tejet ter­melnek, a teheneknél és a borjaknál ez az eleség növeli az ellenálló képességet, és- a szakemberek szerint, a nagyobb rosttar­talomnak köszönhetően - visszafejleszti a májszindrómát. A terméshozam növelésének egyik alap- feltétele a helyes fajtamegválasztás. Ennek elősegítése céljából a BKR rendszeres összehasonlító kísérleteket folytat s a szer­zett tapasztalatokról tájékoztatja a kukorica­termesztőket, hogy a speciális igények is­meretében a konkrét termőhelyi feltételek­nek leginkább megfelelő hibridekre alapoz­hassa a termelést. A Lévai járásban az idén a sárói (Sárovce) Béke Egységes Földmű­ves-szövetkezet adott helyet a fajtakísérle­teknek.- A világ minden tájáról ezúttal összesen harminc hibrid tulajdonságait ellenőriztük- tájékoztatott Pőhm Mátyás mérnök, a szö­vetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője. - A magyar-amerikai együttmű­ködésben szaporított hibrideken kívül több szovjet, jugoszláv, svájci, és természetesen néhány csehszlovák nemesítésű hibrid is helyet kapott a kísérletekben. Milyen alapel­vek szerint értékeljük a hibrideket? Nos, természetesen elsősorban a terméshozam alapján, de egyéb szempontokat is figye­lembe veszünk. Ugyanis nem csupán az a mérvadó, hogy a növény mekkora csövet nevel, hanem az is, hogy hány kukorica­szem fejlődik egy csövön. Továbbá nagyon fontos tényező a termés nedvességtartal­ma, a szárszilárdság, a növényzet egyenle­tes fejlődése, a csövek elhelyezkedése, törékenysége,a hibridek ebből következő alkalmassága a gépi betakarításra stb. Az eredmények kiértékelésére még várni kell, de annyit máris elmondhatunk, hogy a Mir- na, lsela, Eva, Carla, Pannónia és Fulvia hibridek az idei feltételek között is bizonyí­tották: kiemelkedő tulajdonságokkal, min­denekelőtt jó szárazságtűrő, vízleadó és kimagasló termőképességgel rendelkez­nek, s nem véletlenül állnak a termelők figyelmének középpontjában. TÓTH ILONA zójából, a krasznodari tározóból a vizet elektronikus számítógép segítségével oszt­ják el a gazdaságok között. A rizskalickák kijelölését a lézerre bízták, ami lehetővé teszi a munka gyorsabb és igen nagy pon­tossággal (2-3 centiméter) történő elvég­zését. A rizstermesztés gépesítése és jelentős mértékű automatizálása Kubányban oda vezetett, hogy a terméshozam négyszeres növekedése mellett, a munkaráfordítást rö­vid idő alatt csaknem 40-szeresen sikerült csökkenteni. Miként a világ más rizstermesztó orszá­gai (számuk mintegy 160), a Szovjetunió is különböző - technológiai szempontból szükséges - mérgező vegyszereket és bio­lógiai serkentőket alkalmaz a kultúra ter­mesztésénél. Egyre többet használnak ezekből a készítményekből, és egyre éle­sebben vetődik fel az ökológiai biztonság kérdése. A Szovjetunió rizsföldjein ezeknek a szereknek az alkalmazására csakis az egészségügyi minisztérium engedélyével kerülhet sor. A Szovjetunióban azonban már mérgező vegyszerek alkalmazása nélkül is termesz­tenek rizst - ez az úgynevezett diétás rizs. Például Kubányban két évvel ezelőtt már 21 ezer hektáron termesztettek diétás rizst, főleg a kórházak és a gyermekintézmények számára. Ez nem valami új dolog a rizstermesztés­ben, hiszen a növényvédő és gyomirtó szerek megjelenése előtt tulajdonképpen minden rizs diétás volt. Igaz, a termésho­zam így nem éri el az intenzív technológiá­val termesztett fajták hozamát, de az állam igyekszik a gazdaságokat érdekeltté tenni a diétás rizs termesztésében: minden tonna diétás rizsért háromszoros árat fizet. VALENTYINA KONOHOVA A kubányi diétás rizs A számítógép és a lézer is szerephez jutott r óth István, a Rozsnyói (Rozóava) Állami Gazdaság állatgondozója önfeláldozó szorgalmáért hatvanadik születésnapja al­kalmából A szocializmusért végzett áldozatos munkáért állami kitüntetést kapott, me­lyet a közelmúltban Ján Gal­lo, a járási pártbizottság ve­zető titkára adott át a jubi­lánsnak.- Berzétén (Brzotín) szü­lettem, ma is ott élek - mond­ta beszélgetésünk alkalmá­val a kitüntetett. - A szüleim és minden ősöm a földnek, a földből élt. Persze, legin­kább a máséból, mert nekik maguknak csak kevéske földjük volt. Viszont azt a da­rabkát szerették, féltő gond­dal kezelték. Mint a falusi gyerekek általában, én is ko­rán megismerkedtem a föld­művesek nehéz életével. Szüleim rendszeretetre, pon­tosságra, a munka megbe­csülésére neveltek. Pista bácsi a felszabadu­lást követően előbb útépíté­sen, később a Jednota fo­gyasztási szövetkezet nagy­raktárában, majd villanytele­Szívvel, lélekkel pen dolgozott. Az állami gaz­daságban 1956 óta dolgozik.- Éveken át nyergeltem a traktort és a kombájnt, majd kerek húsz évvel ez­előtt úgy határoztam, meg­próbálkozom az állatte­nyésztési ágazattal. A ser­téstenyésztésben kaptam helyet, megszerettem ezt a munkát, azóta is itt dolgo­zom. Igaz, itt a pirosbetűs ünnepeket is munkával kell tölteni, de a jó eredmények feledtetik az emberrel az ál­dozatot. Az állami gazdaság veze­tősége nagyra értékeli Tóth István lelkiismeretes, ered­ményes tevékenységét. Ezt egyebek között az is jelzi, hogy Pista bácsi három íz­ben is megkapta a Kiváló dolgozó vállalati kitüntetést. És nem csupán a mindenna­pi munkában áll helyt be­csülettel. A hat pártalapszer- vezet munkáját irányító üze­mi pártbizottságban tizen­négy éve tevékenykedik.- Mi, állatgondozók ko- ránkelók vagyunk - mondta Tóth István. - Akkor kezdjük a napot, amikor mások még az igazak álmát alusszák. Konkrétan, nálunk fél három­kor riaszt az ébresztőóra, mert három kilométerre la­kom a munkahelyemtől. A munkatársammal ketten 1300 hízósertést gondozunk. Három istállónk van, ebből kettő teljesen automatizált, de a harmadikban bizony még kannával hordjuk be az enni- és innivalót. Pista bácsiék számára 270 tonna sertéshús kiterme­lését irányozza elő az évi terv. Tekintve, hogy a terve­zett 0,55 kilogrammos átla­gos napi súlygyarapodást túlteljesítik, a termelési fel­adatok teljesítésével az idén sem lesz probléma.- Az utóbbi években aránylag sok gondot okozott, hogy akadozott a takar- mányeliátás, és a keverékek minősége sem felelt meg a követelményeknek. Az idén ilyen gondjaink nincsenek. Amikor a munkasikerek titkai iránt érdeklődtem, Tóth István röviden így válaszolt:-Aki az állattenyésztés­ben elfogadható eredménye­ket szeretne elérni, annak pontosan és lelkiismeretesen kell dolgoznia, és természe­tesen szeretnie kell az állato­kat. Itt szív és lélek nélkül nem sokat ér a hozzáértés és az akarat. FECSÓ PÁL XI. 13.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom