Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-11-06 / 44. szám

szú 7. XI. 6. A pasztinákról A helyenként paszternáknak ne­vezett pasztinák (Pastinaca sativa) vadon is előforduló, kétéves gyökér­zöldség. Termesztésével már a kö­zépkorban is foglalkoztak. A petre­zselyemhez hasonló gyökerét főleg a nyugati országokban kedvelik, ahol levesízesítöként vagy salátá­nak elkészítve fogyasztják. Újabban a kertbarátok nálunk is termelik, magja kapható a vetömagboltokban. Hidegtürö, talajban nem váloga­tós, gyökere a földben ugyanúgy áttelel, mint a petrezselyemé. A köz­vetlen istállótrágyázást nem kedveli, a műtrágyák közül szuperfoszfátot és kálisót célszerű bedolgozni a kije­lölt területen. Magját tavasszal (már­cius, április) 40 cm sortávolságra és 1 -2 cm mélyre vetik, majd tömörítik a talajt. Egy árra 60-80 gramm vető­magot kell számítani. Magját tárolni nem érdemes, mert csirázóképes- ségét csupán 1-2 évig őrzi meg. Jelzönövénnyel (saláta, retek) taná­csos vetni, mert a kelés három hétig is elhúzódik. Ritkítást (8-10 cm) és gyakori talajlazítást igényel. Gyökerét ősszel - szabadföldi te- leltetés után kora tavasszal - gyűjtik. Az ásót jó mélyre nyomva kell ki­emelni a talajból, mert hosszú gyö­keret nevel. A megtisztított, megmo­sott gyökereket leveszöldségként a sárgarépához-petrezselyemhez hasonlóan tárolják, gyógyászati cé­lokra hosszában felhasogatva meg­szárítják. Jól szellőző helyiségben természetes eljárással, egyébként 45 C-fokot meg nem haladó hőmér­sékleten szárítják. Száradási aránya 4-5:1. A hazai gyógynövény-jegyzékben nem szerepel, ezért főleg a kertba­rátok közül csak kevesen tudják, hogy bizonyos gyógyhatása is van. illóolajat, répacukrot, pektint, fehér­jét és C-vitamint tartalmaz. A szárí­tott gyökérből forrázással készült teának vizelethajtó, nyugtató, étvá­gyat és emésztést javító hatása van. DR. NAGY GÉZA A daliagumó tarolasa A dáliagumót hasonlóképpen tá­roljuk, mint a sárgarépát: fagymen­tes helyen (pl. pincében) homokba ágyazva, egértől, patkánytól védve. És persze megjelölve, hogy ültetés­kor majd tetszés szerint válogathas­suk össze a fajtákat, színcsoporto­kat stb. Akinek van tőzege, homok he­lyett inkább azt használja. A tárolt gumók egészségi állapotát télen fo­lyamatosan kell ellenőrizni. A gumók ráncosodása esetén a további víz- veszteség megakadályozása érde­kében a homokot vagy tőzeget meg kell nedvesíteni. Ha rothadó része­ket észlelünk, a beteg részt azonnal vágjuk ki s a kezelt gumót egy órára mártsuk gyenge hipermangán-ol- datba. Utána a gumót szikkasszuk meg és a vágási felületet, vagy akár az egész gumót szórjuk be faszén­porral. A dáliagumó februártól virágcse­répbe ültetve elöhajtatható, de kiül­tetésére csak a májusi fagyveszély elmúltával kerülhet sor. Ne tüzeljük el a komposztnak valót Ősszel a gondos kertészkedő nemcsak azzal törődik, hogy még a fagyok beállta előttTendbe tegye a kertjét és a családi vagy hétvégi ház környékét, hanem azzal is, hogy a betakarításkor felhalmozódó növényi maradványokat komposztolással hasznosítsa. A komposzt értékes - és olcsó! - szerves trágya. Jelentősen növeli a talaj humusztartalmát, felélénkíti a giliszták, a gombák és a talajlakó mikroorganizmusok tevékenységét, s természetesen fontos tápanyagokat szolgáltat a termesztett növények számára. Miközben egyesek válogatás nélkül halomba hordják és gondolkodás nélkül elégetik a növényi maradványokat, mások azt kérdezik, mi mindenből lehet komposztot készíteni. Alapelv, hogy minél többféle alapanyagból készül, annál értékesebb a komposzt, annál sokoldalúbban képes kielégíteni a növények tápanyagigényét. A lehullott faleveleket feltétlenül más anyagok­kal keverve kell komposztolni, mert átnedvesedve lemezszerűén összeta­padnak s így elhúzódik a bomlási folyamat. A diófa és vadgesztenye levele a fejlődésre károsan ható anyagokat tartalmaz, ezért nem tanácsos a kom- posztba keverni. Kiváló alapanyag a baromfi-, galamb- és nyúltrágya. Ebből a nitrogénben gazdag összetevőből 15-20 százaléknak megfelelő mennyi­ség kerüljön a komposzthalomba. A fahamu a káliumtartalma miatt, a kálium­ban szintén gazdag faszén felhasználása pedig azért előnyös, mert még porítva is leköti a kellemetlen szagokat. A kalászos gabonafélék szalmáját aprítva és nedvesítve, a gyomokat magérlelés előtt feltépve tegyük a kom- posztba. Az istállótrágya önmagában is értékes, tehát bármilyen mennyiség­ben növeli a komposzt értékét. A gyümölcsfák zsenge hajtásai és a venyigé szintén gyorsan bomló, jó alapanyag. A zöldségnövények szára, a lekaszált fű, a kerti és konyhai hulladék ugyancsak a komposzthalomba való. A rétegek közé terített homok lazítja, az agyag pedig tömöríti és gazdagítja a komposztot. A többféle tápanyagot tartalmazó lignitpornak talajjavító hatása van, a komposztba 5-6 százaléknyi mennyiségben tanácsos ada­golni. A tőzeg lazító és vízháztartást javító hatása elsősorban a kötött agyagtalajokon felhasználásra kerülő komposztoknál előnyös. Az érési folyamat nitrogénműtrágya adagolásával meggyorsítható, a komposzt táp­anyagtartalma bármilyen műtrágyával növelhető. Ne kerüljön a komposzthalomba műanyag, mert nem bomlik el. A felhasz­nált, bűzös ételmaradékok vonzzák a legyeket. Nem valók a komposztba a betegségekkel vagy kártevőkkel fertőzött növényi részek, a moníliás gyümölcsmúmiák, lisztharmatos hajtásvégek vagy levágott hernyófészkek. Ezeket, valamint a növényvédő szerekkel nemrég kezelt növényi részeket inkább égessük el, s a visszamaradó hamut szórjuk a komposzthalomra. A komposztnak szánt anyagokat szélvédett, félárnyékos helyen halmoz­zuk fel, s a rakványt időnként locsoljuk meg, hogy goyrsabb legyen az érési folyamat. A komposztot évente kétszer át kell forgatni, így legkésőbb másfél év múlva az alapanyagok komposztfölddé érnek. MOLNÁR FERENC MIKOR SZEDJÜK, HOGYAN TÁROLJUK A ZÖLDSÉGET? A télire szánt zöldségféléket egy­szerre takarítjuk be, amikor azok tárolásra alkalmasak. Érett állapot­ban szedjük a hagymát, burgonyát, amikor levelei, illetve a szára meg­száradt. A gyökérzöldségeket és a káposztaféléket az első hűvösebb éjszakák, vagy az első dér után szedjük, fagyérzékenységük sor­rendjében. Az említett zöldségfélék­nél növeli az eltarthatóságot, ha a hűvös éjszakák vagy egy gyen­gébb dér hatására a külső levelekből a növény belsejébe, illetve a gyökér­zöldségeknél a levelekből a gyökér­be húzódik a tápanyag egy része. Ismeretes, hogy a gyökérzöldsé­gek mínusz 1-2 Celsius-fokot köny- nyen kibírnak a talajban, a káposz­tafélék mínusz 2-3 Celsius-fokot is elviselnek, sőt, a bimbóskel mínusz 10 fokot is átvészel. A petrezselyem aránylag jól telel a földben. A gyökérzöldségeket lehetőleg derült, száraz időben szedjük, úgy, hogy minél kevesebb gyökér sérül­jön meg. Kiszedés után szikkadni hagyjuk néhány órát, majd váloga­tás után raktározzuk. A zöldségfélék raktározása előtt a pincét vagy kamrát kellőképpen elő kell készíteni, ki kell takarítani. A múlt évben használt homokot, nö­vényi hulladékot és szemetet kihord­juk. A helyiséget alaposan kiszellöz- tetjük, elvégezzük a kellő javításokat a falon, a polcokat és a rekeszeket megjavítjuk. Az egériyukat cemen­tes habarccsal betömjük. Raktározás előtt egy-két héttel a helyiséget kénezéssel vagy forma- línnal, esetleg klórmésszel fertőtle­nítjük. A kénnel való fertőtlenítésnél köbméterenként 30 g kénport vagy kénvirágot égetünk el a helyiség több pontján. A ként égő parázsra szórjuk, utána a helyiséget légmen­tesen lezárjuk, majd 1-2 napig így hagyjuk. A raktározást csak néhány napos szellőztetés után lehet meg­kezdeni. Ha nincs módunkban kénezni, formaiinnal is fertőtleníthetünk, vagy 4%-os klórmészoldattal permetez­zük be a helyiséget, utána bezárjuk egy-két napra, majd alaposan szel­lőztetünk. A burgonyát, gyökérzöldségeket, esetleg hagymát pincében raktároz­zuk. A burgonyát rekeszekbe, ládák­ba rakhatjuk. A gyökérzöldséget leg­jobb prizmába, homokba rétegezve tárolni. Erre a célra szemcsés, köze­pesen nedvdús homokot haszná­lunk. A prizma alapszélessége 60-70 cm, magassága 50-60 cm, felfelé keskenyedö, hossza szükség és hely szerint változó. A prizma alját 3-4 cm vastag homokréteg ké­pezi. Erre rakjuk a gyökereket fejjel kifelé, közbül ömlesztve is lehet. Egy rend gyökér után újabb homokréte­get teszünk, úgy, hogy fedje a gyö­kereket, majd újabb gyökér- és ho­mokréteg következik, míg a prizma eléri a kellő magasságot. Kisebb mennyiségű gyökérzöldség főleg kamrában vagy akár pincében is veszteség nélkül tárolható. Ha nincs megfelelő pincénk, a zöldségféléket a szabadban is el­tarthatjuk, veremben vagy árokban. Erre a célra a kert szárazabb részé­ben, a földbe 60-70 cm széles, 50-60 cm mély és szükség szerinti hosszúságú árkot ásunk. A verem rendszerint szélesebb és mélyebb, 1,80-2 m széles, 1,50-2 m mély. A hossza attól függ, mennyi zöldsé­get akarunk vermelni. Az árkot és a vermet szalmával béleljük és erre ömlesztve töltjük a zöldséget. Fe­désre rendszerint deszkafedelet használunk, amire szalma s 20-30 cm-es földréteg jön. Az árok két végén és a verem bejáratánál szel- löztetőt készítünk. A gyökérzöldségeket, káposztát, burgonyát szobaföldi prizmában is tárolhatjuk. A szabadföldi prizma méretei: 140-160 cm széles, 80-120 cm magas és szükség sze­rinti hosszú. Elkészítése úgy törté­nik, hogy szárazabb helyen és egy ásönyom mélyen megássuk az ala­pot. Alulra egy réteg szalmát helye­zünk, erre jön az eltartandó zöldség­féle, a szélén prizma formába rakva és közbül ömlesztve. A prizma aljára hosszában lécből készült, fedélsze­rű szellözteíöt helyezünk, majd erre kétméterenként egy-egy szellőztető kéményt készítünk lécből, kukorica­vagy napraforgószárból. Fedésre vékonyabb réteg szal­mát, erre pedig, ahogy kezd lehűlni az idő, egy réteg földet, esetleg ha nagyobb hideg van, még egy rend trágyát is helyezhetünk. A fejes káposztát nyersen is el­tarthatjuk, ha nem túl meleg a pince, polcokon vagy prizmában, fejjel kife­lé, szalmára rakva. A hagymát, fokhagymát koszorú­ba fonva, kamrában és padláson tárolhatjuk. Kamrában kisebb meny- nyiségú gyökérzöldséget műanyag­gal bélelt ládában, homokban réte­gezve tarthatunk el. A petrezselymet tél végi, kora tavaszi fogyasztásra a termőhelyen hagyhatjuk, de tavasszal, mielőtt zöldülni kezdene, fel kell szedni. Ha nincs hó, vékony szalmaréteggel ta­karjuk. Sz. F. Akvarisztika: A császárlazac Pompás külsejű díszhal. Az oldalvonal fölött világosbarna, alatta sötétbarna. Az oldalvonal pik- kelysávja kékeslilásan irizál. Jóllehet a pontylaza­cok közé tartozik, hátán hiányzik a zsírúszó. A hím 6 - 7, a nőstény 5-6 centire fejlődik. Ivarérettségét féléves korában éri el. Kedveli a társas akváriumot. Igazi csapathal, ezért legalább 5-6 példányt szerezzünk be. Akváriumát úgy növényesitsük, hogy elegendő hely maradjon az úszáshoz, bandázáshoz. Ami pedig a víz minőségét illeti, szereti a lágy, enyhén savanyú és a 25 - 26 C-fokos hőmérsékletű vizet. Szaporításához megfelel egy 10 - 12 literes medence, bele 5 - 6 nk° keménységű, 6,5 pH kémhatású és 27 - 28 C-fok hőmérsékletű vizet készítsünk. Ovegpálca nehezékkel finomlevelü nö­vényeket (például brazíliai süllóhínárt) helyezzünk a medence aljára, amelyen jól rögzülhet a lerakott ikra. Ha összeillő párt sikerült kihelyeznünk, már másnap hajnalban leívik. Mivel az ikra kissé fényér­zékeny, papírral vonjuk körbe a medencét. Némi finom porlasztásé levegőt juttassunk a medencébe. Egy nap alatt kikel az ivadék. Kezdet kezdetén papucsállatkákat, kerekesférget adunk neki. Ne várjunk sok utódot, mert egyszerre csak néhány tucat ikrát rak. Kedvező táplálás mellett - egyhóna­pos korára - elérheti a másfél centis testhosszt. P. B VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk­ben Földeák János: Nem feledhe­ted! című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: L, T, L, H). 13. Német író. 14. Kúszónövény. 15. Franciaországi város. 16. Senki - latinul. 17. Lesotho és Dahomey autójele. 18. Levesben van! 19. Det- to. 20. Állami illeték. 21. Madár. 22. Ilyen szerv is van. 24. Az idézet harmadik sora. 29. Múvészi alko­tás. 30. Pusztában élő személy. 31. Kerti munkát végez. 33. Kutya. 35. Ausztriai város. 37. Hivatásos tán­cosnő Japánban. 38. Tollforgató. 39. Cseremisz. 41. Kripton. 43. Hiba fele. 44. Város Romániában. 45. Zűrzavar. 46. Belga festő. 48. Kórus. 50. Tantál. 51. Rag. 52. Pénztár. 54. Bakonyi hegység. 56. Naiv. 60. Fo­lyadékkal kínál. 61. Állat. 62. Sze­szes ital. 64. Képző. 66. Ozmium. 67. Részlet. 68. Határozószó. 69. Forrásvizek radioaktivitására jellem­ző egység. 71. Selyemszövet. 72. Üzlet. FÜGGŐLEGES: 1. Zola regénye. 2. Kárpitosipari kellék. 3. Növény. 4. F. T. O. 5. Mutató névmás. 6. Elhint. 7. Vacog. 8. Magyar festő. 9. Ke­mencében van! 10. Valaminek a ke­veréke. 11. Kötőszó. 12. Vég - an­golul. 17. Tűzhely sütője. - népie­sen. 18. Galopp. 21. Szélütés. 22. Rápottyan. 23. Ó. Ú. 25. Mikszáth egyik hőse. 26. Rovar, névelővel. 27. Menet. 28. Az idézet második sora (zárt betűk: N, E, T, B, O). 32. Sonka. 34. Szín. 36. Függeszt. 38. Európai nép. 40. Sír. 42. Lusta. 44. Tó a Szovjetunióban. 46. Budapesti sportegyesület. 47. Hentesáru. 49. Ügyirat. 52. Magyar drámaíró. 53. Pohár alá teszik. 55. Francia forra­dalmár. 57. Ludolf-féle szám. 58. Mutató névmás. 59. Német festő. 63. Madridi sportegyesület. 65. Fo­lyó az NSZK-ban. 67. A sugárzás elnyelt mennyiségének mértékegy­sége. 68. Bruttóregisztertonna. 70. Névelő. 71. Lantén. 72. Igekötö. Keresztrejtvény Az október 23-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes 1. Tíz nap, amely megrengette a világot 21. Moszkva 60. Tandori Függőleges 1. Tífusz 23. Viva Villa 28. Portland 36. Romantikus forradalmár Könyvjutalomban részesülnek: Méri Mihály, Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Goda Ilonka, Bátorkeszi (Vojnice), Richter Jolán, Losonc (Lucenec), Jancsó Jolán, Komárom (Komárno), Ozsvald István, Érsek­újvár (Nővé Zámky).

Next

/
Oldalképek
Tartalom