Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-10-16 / 41. szám
zati minisztérium és külkereskedelmi minisztérium) alatt álló külkereskedelmi vállalatok a termékeik egy részét külföldre exportáló termelő- vállalatokkal bizományosi alapon építik kapcsolataikat. Lengyelországban és Magyarországon az iparvállalatok külkereskedelmi jogot kaphatnak. A lengyel jogszabályok szerint ezzel azok a vállalatok élhetnek, amelyek termékeik legalább 25 százalékát exportálják, feltéve, hogy az meghaladja az 1 milliárd zlotyt. Az önálló külkereskedelmi joggal nem rendelkező vállalatok maguk választhatnak külkereskedelmi vállalatot. A külgazdasági tevékenység hasonló, szervezett rendszerű működése figyelhető meg más európai KGST-országokban is. Egyértelmű Az ipar és a külkereskedelem erősödők A z európai-országokban folyó gazdasági átalakításnak, a gazdasági mechanizmus korszerűsítésének része a külkereskedelmi tevékenység hatékonyságának javítása. E téren egyes országokban már jelentős tapasztalatok halmozódtak fel. Ezekről számol be az Ekonomicsesz- kaja Gazeta egyik közelmúltban megjelent cikke. A _ NDK-ban a külgazdasági r\£. tevékenységben döntő szerepe van a kombinátoknak. A kombinátok, amelyek az ipari termelés zömét adják, a külkereskedelmi szervezetekkel közösen szakosodási és kooperációs megállapodásokat köthetnek a KGST-partne- rekkel. Az ipari és a külkereskedelem közötti szorosabb kapcsolat létrehozása végett a külkereskedelmi vállalatok többségét a kombinátoknak és ágazati minisztériumoknak adták át. A külkereskedelmi vállalat igazgatója a kombinát igazgatójának helyettese, s jóváhagyása nélkül külpiaci értékesítésre szánt új termék gyártásához nem foghatnak hozzá. A kettős fennhatóság, (ágatendencia az iparvállalatok és a külkereskedelmi vállalatok közötti szerződéses rendszerű együttműködés fejlesztése, ami stabil, hosszú lejáratú kapcsolatok kiépítését teszi lehetővé. ' A szocialista országok többségében tapasztalható: egyesülések létrehozása részvényes alapon. Ezekben termelő-, pénzügyi és külkereskedelmi szervezetek egyesülnek. Lengyelországban a korlátolt felelősségű társaságok terjedtek el, s gyakorlatilag a közszükségleti cikkek és beruházási javak forgalmazására szakosodott összes külkereskedelmi vállalat e formában működik. Csehszlovákiában a részvénytársaságok dominálnak. Az elmúlt években a vállalatok és egyesülések nagyobb önállóságot kaptak a külgazdasági kapcsolatok tervezésében. A legtöbb országban korlátozták a központi tervmutatók számát, csökkentették, illetve összevonták a naturális exportmutatókat, egyidejűleg bővítették a külgazdasági tevékenység hatékonyságát kifejező mutatók körét. Bulgáriában többnyire a KGST-országok- ba irányuló exportra írnak elő naturális mutatókat. Ugyanakkor a devizaszaldó kötelező mutatóvá tétele az abban foglalt feladatok feltétel nélküli teljesítését segíti elő. M agától értetődik, hogy a külgazdasági kapcsolatok jellegét, azok tervezését alapvetően az ország belső gazdasági mechanizmusa határozza meg. A KGST- együttmúködéssel kapcsolatos intézkedések megvalósításában ugyanakkor kisebb szerep jut a gazdasági ösztönzésnek, s még ma is inkább a tervutasítás a meghatározó. Lengyelországban például ha a közvetett szabályok (árak, különböző kedvezmények) nem bizonyulnak elégségesnek, a kormány a közvetlen utasítás eszközéhez folyamodik. A gazdasági szervezetek külgazdasági tevékenységben játszott szerepének növelését mindenekelőtt a hatékony exportban való érdekeltséggel lehet elérni. A vállalatok tehát a külgazdasági ügyeletekből származó nyereségek és veszteségek közvetlen részeseivé kell, hogy váljanak. Az önelszámolás alapján működő vállalatok és egyesülések gazdasági ösztönzésében fontos szerepe van a valutakoefficiensnek (árfolyamoknak). Ezek segítségével ugyanis az exportból származó devizabevételt nemzeti valutára szá-' mítják át, s ez a különböző országokban különféle módon a vállalatok bevétele. Emellett egyes szocialista országokban az exporttervek teljesítése, illetve túlteljesítése esetén a vállalatok devizabevételeik meghatározott részéből devizaalapot képeznek. Bulgáriában a gazdasági szervezetek devizaalapjaiba a folyó devizabevételek egy, míg a terven felüli devizabevételek 70 százaléka helyezhető el, természetesen csak az előírt devizaegyenlegek teljesítése esetén. A megtakarított és a más forrásból származó devizaeszközök is a vállalatnál maradnak. Lengyel- országban azok a vállalatok nyithatnak a bankban devizaszámlát, melyek exportja meghaladja az évi 500 millió zlotyt. A devizaszámlán levő eszközöket anyag és gépberendezés importjára használják fel. A z előbbieken túl a vállalatok és egyesülések a szocialista országokban a gép- és berendezés- import finanszírozásához devizahiteleket is kaphatnak. A hitelek rövid lejáratúak, (a törlesztési határidő általában 3 óv), s ezért a gyors tőke- megtérülésű ágazatokba irányulnak. A szocialista országok gazdasági együttműködése fejlesztésének egyik feltétele a nemzeti valuták konvertibilitásának megteremtése. Egy szovjet szakértő nyilatkozott a rubel konvertibilitásának lehetőségéről. A Szovjetunió IMF-tagsága nem áll az Egyesült Államok érdekében - szögezte le nemrég az amerikai Kongresszus gazdasági bizottsága előtt David Vigg, a Pentagon magas rangú tisztségviselője. Az Egyesült Államok nemcsak a Szovjetunió IMF-tagságát, hanem más nemzetközi gazdasági szervezetekhez, regionális bankokhoz való csatlakozását is ellenzi, mert „az sértené a nyugat gazdasági, politikai és biztonsági érdekeit“ - fogalmazta meg kormánya álláspontját Vigg. Érdekes módon éppen azon a napon a rubel konvertiVietnamban szovjet segítséggel több nagy energetikai létesítmény épül. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Dong-nai folyón épülő Kri-an erőmű, mintegy ötven kilométerre északnyugatra Ho Si Minh-várostól. Jelenleg a zárószakaszukhoz értek az első turboaggregátor szerelési munkái. (ŐSTK-felvétel) Az utóbbi két évtizedben a Szovjetunióban 250 százalékkal növekedett a földgáz-kitermelés és tavaly elérte a 686 milliárd köbmétert. Az ország földgázkészleteit 34 billió köbméterre becsülik, ez az ágazat jelenleg a szovjet gazdaság legdinamikusabban fejlődő területei közé tartozik. Felvételünk a kazahsztáni Kracsaganak mellett lévő lelőhelyen készült, ahol a KGST-országok közösen létrehozták az Uráli Földgázipari Komplexumot. Csehszlovákia szintén bekapcsolódik a földgáz- kitermelésbe, számos szakemberünk dolgozik itt, és tizenkét csehszlovák vállalat vesz részt a kitermelésben. Felvételünkön: Boris Kozlovsky csehszlovák szakember látható (középen), aki kollégáival együtt már huzamosabb ideje a KGST-tagországok nagy közös vállalkozásán dolgozik. (ŐSTK-felvétel) A rubel konvertibilitásának távlatai bilissé tételének feltételeiről nyilatkozott a Moszkovszkije novosztyi című moszkvai lapnak Vjacseszlav Dasicsev professzor, a szocialista világrendszer kérdéseit tanulmányozó moszkvai kutatóintézet osztályvezetője. Dasicsev kifejtette: a rubel 10 éven belül konvertibilissé tehető, ha a KGST reformja felgyorsul. A cél, hogy valamennyi tagország pénze konvertibilissé váljon. A szocialista országok jelenlegi gazdasági együttműködésének kulcsproblémája a közös pénznem, a transzferábilis rubel, amelyről Dasicsev megállapította, hogy „számítások eredménye és nem tesz eleget a korszerű gazdaság által támasztott kereskedelmi és pénzügyi igényeknek.“ A moszkvai és washingtoni nyilatkozat kapcsolódási pontja. Vigg az amerikai Kongresszusban a szovjet gazdasági reformokkal kapcsolatban vázolta kormánya álláspontját. A washingtoni kongresszusi meghallgatások célja: felmérni a Szovjetunióban zajló változások, átalakítási program Egyesült Államokra várható kihatását. A Szovjetunió célja, hogy a belgazdaság dinamizálásával párhuzamosan aktívabb szerepet játsszon a nemzetközi gazdasági életben, ide tartozik a GATT-hoz és az IMF-hez való csatlakozás is - vélekedett Murray Faschbach, a Georgetown Egyetem professzora a kongresszusi bizottság előtt. A Szovjetunió nemzetközi gazdasági szervezetekben való részvételének egyik fő akadálya, hogy „ezek a piaci erőkön nyugvó pénz-, árfolyam- és kereskedelempolitika alapján ténykednek“, - fejtette ki Faschbach. A KGST eddigi fő tevékenysége kimerült a tervkoordinációban, a közös integrációs program kidolgozásában és végrehajtásában. A szervezet együttműködésében jelenleg az áruforgalom a döntő jelentőségű és nem veszi figyelembe a nemzetközi munkamegosztás korszerű (vállalatközi) formáit. Az elmaradás fő oka, hogy a KGST mechanizmusa a negyvenes-ötvenes években alakult ki és azóta alig módosították. Alapja a centralizmus, a vertikális kapcsolatrendszer és az adminisztratív irányítási módszerek - fejtette ki Dasicsev. A konvertibilis rubel azonban a KGST új szakaszához elengedhetetlen: ekkor ugyanis a szervezet valóban közös piacként működne. Dasicsev elismerte, hogy a transzferábilis rubel azért nem tudja betölteni funkcióját, mert nem a reális ráfordításokat tükrözi: használatához szinte termékenként más és más devizaszorzót kell használni. Dasicsevnél óvatosabban fogalmazott Leo- nyid Albakin júliusban: szerinte a rubel konvertibilissé tételéhez 15 év kell. Ennyi időre van ugyanis szükség ahhoz, hogy a szovjet gazdaság kellően megerősödjék, és el lehessen kerülni a valuta erőteljes leértékelését. O. L. Számok, tények, adatok • A KGST-tagországok közül elsőként a Szovjetunió és Bulgária alapított közös tudományos-termelési egyesülést az elektrotechnikai iparban. Az erre vonatkozó megállapodás jegyzőkönyvét a múlt hónapban írták alá Szófiában. A Kristal nevet viselő tudományos-termelési egyesülés feladata kristályok létrehozását elősegítő berendezések kifejlesztése és gyártása. Selto néven egy másik egyesülés is alakult, ennek öt bolgár és hét szovjet szervezet, továbbá két nyugati cég a tagja. Az egyesülés rendkívül pontos különleges technikai berendezések kifejlesztésével és gyártásával foglalkozik. • A Kola-félszigeten, a sarkkörön túl szeptember végén üzembe helyezték a nyizsnyetyeriberszki vízierőmű agregátjait. A szovjet állam megalakulása óta ez már a 11. olyan építkezés, amely az említett félsziget nem túlságosan nagy, de rendkívül gyors folyóin épült. Az elsőt közülük a Niva folyón még Leninnek az Oroszország villamosítását célzó terve keretében építették meg, s ez az erőmű a későbbiekben a térségben épült kohászati, bányászati és egyéb vállalatok számára biztosította a nélkülözhetetlen villamos- energia-mennyiséget. • A KGST Titkárságának bulletinje legújabb számában megállapította, hogy a tagországok rendkívül nagy mennyiségű nyersanyagot, tüzelőanyagot és alapanyagot használnak fel és mind ez idáig nem tanulták meg maximális mértékben felhasználni a termelésben keletkező hulladékot. A kiadvány megállapítja, hogy a másodlagos nyersanyag-források ugyanakkor rendkívül fontos szerepet játszhatnának olyan fontos ágazatok nyersanyagszükségletének biztosításában mint a kohászat, a papír-, a vegy-, vagy akár a fafeldolgozó ipar. A kiadvány ugyanakkor felhívja a figyelmet az NDK rendkívül kedvező eredményeire, hiszen például az acéltermelés alapanyag-szükségletének több mint 72 százalékát fémhulladékból biztosítják, s e tekintetben az NDK világviszonylatban is az első helyet foglalja el. A kiadványból az is kiderült, hogy a csehszlovákiai KovoSrot az utóbbi években 76 millió tonna másodlagos nyersanyagot biztosított az acél- és nyersvasgyártáshoz. Ez lehetővé tette többek között 150 millió tonna vasérc, 38 millió tonna koksz és másfél milliárd kilowattóra villamosenergia megtakarítását. • Craiovában működik a külföldön is jól ismert Electroputere nevű román vállalat, amely az ország legjelentősebb villamosberendezés- gyártója. A megalapításának közeljövőben 40. évfordulóját ünneplő vállalat villany- és dízelmozdonyokat, transzformátorokat, magasfeszültségű elektromos műszereket és villanymotorokat gyárt. A román elektrotechnikai ipar fellegvárának számító üzem ugyanakkor európai viszonylatban is a legkorszerűbb és legnagyobb ilyen jellegű vállalatokhoz tartozik. Alkalmazottjainak száma eléri a 14 ezret. Mivel a vállalat rendkívül erős kutató és tervezöbázissal rendelkezik, ez lehetővé teszi magas műszaki színvonalú termékek előállítását. A laboratóriumokban a legkülönfélébb elektromos, vegyi és mechanikus jellegű teszteléseket végzik, kipróbálják a berendezések pontosságát, működésük megbízhatóságát, és az egyes villamosberendezéseket hődinamikai sokknak vetik alá. A termelés szakosodása szükségessé tette további két üzem felépítését. Az egyik Finiasiban létesült, ez transzformátorok, konzendárok és motorok széles skáláját gyártja, a másik pedig Bialestiben épült meg, s itt energiaelosztó állomások és transzformációs állomások berendezéseit gyártják. • Magyarország élelmiszer-exportja az utóbbi években folyamatosan növekedett. Csak az idei év első nyolc hónapjában 3,1 százalékkal volt nagyobb az élelmiszer-termelés, mint tavaly, viszont a terv csak 2,4 százalékos emelkedéssel számolt. A Magyarországon előállított élelmiszer-ipari termékek 30 százalékát exportálják. • • A Szovjetunióban az iparvállalatokban a többmúszakos üzemelésre való áttéréssel párhuzamosan módosul a szolgáltató és szociális- kulturális itnézmények nyitvatartási ideje. A Szovjetunióban úgy vélik, hogy az említett létesítmények üzemelési rendjének a módosítása hozzájárult a múszakszám fokozásához. Elsősorban olyan szolgáltatásokról van szó, mint a közlekedés és a távközlés, a kereskedelem, közétkeztetés és egyéb lakossági szolgáltatás. Rendkívül nagy hangsúlyt helyeznek arra is, hogy közvetlenül az egyesülésekben, üzemekben és szervezetekben bővítsék az üzlethálózatot, a szolgáltatásokat és a megrendelésre történő bevásárlást.
