Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-10-16 / 41. szám

JSZÚ 9 X. 16. Kelet-Szlovákiában gyorsrtott A keleti országrészben immár egy éve tart az ivóvíz­hiány. Kisebb mértékben előfordult itt már máskor is, ám annyira még soha sem csappant meg a kutak vízhozama és nem apadtak ki a felszíni víztározók, mint az elmúlt esztendő második felében. Akkor jó ideig igen sok településen akadozott az ivóvízellátás. Azóta ugyan már változott, javult a helyzet - mert kerületszerte számos új kutat fúrtak és besegített a tavaszi hóolvadás, valamint az eső is -, ám az aranynál is értékesebb, létfontosságú folyadékból még mindig nincs elég. Aszályosabb idő­szakban mindaddig bárhol és bármikor előfordulhat ivóvízhiány, amíg nem készülnek el a kiadós vízforrá­sokban szegény országrész nagy felszíni víztározói - a most épülő Stahna és a már meglévő, de ivóvíznye­reségre egyelőre alkalmatlan Domasa valamint né­hány további kisebb víztározó a Szepességben és Gömörben. Az elmúlt egy év alaposan próbára tette a kerület vízforrásait, valamint „ivóvízfelelőseit“, s ugyanakkor felfedte ez utóbbiaknak, illetve elődeiknek a tervezésben vétett hibáit, mulasztásait. Kétségtelen, hogy ma nem lennének ilyen gondok, ha a most gyorsított ütemben épülő tározók,vízvezetékek és víztisztítók már tíz- vagy tizenöt évvel ezelőtt elkészültek volna... Az egész kerületet érintő gonddal a közelmúltban a legfelsőbb állami és pártszervek is foglalkoztak, s úgy döntöttek, hogy támogatják az ivóvízellátás javításának helyi törekvéseit. Úgy tűnik, hogy az intézkedések nem voltak hiábavalók. Az utóbbi néhány hónapban Kassán (Kosice) és környékén, továbbá Presovban, Rozsnyón (Roznava), a Hnilec völgyében, a Bódva mentén, Poprád környékén, Svidníkben és másutt is rengeteg új kutat ástak, s már azok vizét is fogyasztják. Szakemberek szerint az utóbbi hónapok „történelmi“ jelentőségű napja július 23-a volt. Akkor kezdődött ugyanis az 50 millió köbméter víz felfogására alkalmas Stahna víztározó elárasztása. A Cirocha folyó felduz­zasztásával ebben a térségben rövidesen egy hatalmas, 311 hektáros tó lesz, amelyből Snina, Humenné, Vranov, Presov és Kassa kap vizet, majd később - várhatóan az ezredfordulótól kezdve - minden bizonnyal Tóketerebes (Trebisov), Michalovce, Bardejov és Svidník is. A Kassai Mélyépítő Vállalat 02-es üzeme jelentős részt vállal az újabb vezetékek elkészítéséből. Felvé­telünkön Karol Bújnák és Ivan Pribiá Druzstevná pri Hornáde határában a vezeték vascsöveit hegesztik. Ez év májusától az említett községből másodpercen­ként 120 literrel több víz kerül Kassára, mint koráb­ban. (A szerző felvételei) A Bódva mellékágain vízgyűjtő medencék épülnek. Onnan a víz szabadeséssel a meczenzéfi tisztítóba jut majd, utána pedig Kassára Kétségtelen, hogy a Stahna nem oldja meg teljesen a kerület ivóvízgondjait. Szükség lesz egy újabb nagy tározóra. A szakemberek erre a már meglévő, s egyelőre csak üdülési célokat szolgáló Domasát szemelték ki. Jelenleg javában folynak ott a szakvizsgálatok, valamint a védőövezet kijelölése. A tervek szerint az építők 1991- ben kezdik az ivóvíznyeréshez szükséges létesítmények építését, s azokat várhatóan 1995-re fejezik be. Három város - Svidník, Stropkov és Kassa - kivételé­vel jelenleg folyamatos az ivóvízellátás a kerületben, viszont az említett településeken még mindig érvényben van a korlátozás. Igaz, már nem olyan mértékben, mint januártól júniusig, amikor például a kerületi székhelyen naponta csak nyolc órán át volt víz, ám éjjel még mindig „élettelenek“, üresek a vezetékek. A vízhiány a kerületi székhelyen a legnagyobb. A vá­ros közigazgatási szerveinek utasítására a vízművek júliusra és augusztusra - majd szeptemberre is - enyhí­tette a korlátozást. Október elsejétől kezdve azonban nappal is el-elzárja a csapokat, hiszen a 21 millió köbméter űrtartalmú Idabukóci (Bukovec) tározó víz­készlete az elmúlt hónapokban nagyon mecsappant. Szeptemberben például alig haladta meg a 8 millió köbmétert, azaz kevesebb volt, mint az elmúlt év őszén, a korlátozás bevezetésekor. A Stahna vizéből Kassa előreláthatóan 1989-ben iszik először, a Domasáéból pedig még később. A Hernád- parti városon leghamarabb a Bódva vize segíthet. A Meczenzéf (Medzev) környéki erdei patakok vizének felfogása és hasznosítása néhány hónappal ezelőtt még csak terv volt. Merész terv, s egyesek szerint megvaló­síthatatlan. Azóta viszont már majdnem valóság. Az akkor legokosabbnak tűnt elképzelés megvalósítását a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság és a Pol­gárvédelmi Testület kerületi törzskara vállalta. Ponto­sabban: nem is annyira a kivitelezést, mint a munka szervezését. Szokatlanul gyorsan cselekedtek, s ma az említett létesítmény rohamosan épül. A Hydrokonsult vízügyi tervező és fejlesztési vállalat kassai üzeme valamint a Stavoprojekt, a Hutny projekt és a Rudny projekt tervezőirodák helyi egységei összefogtak és a kiindulási tervrajzot tizenhárom nap alatt elkészítették. Azóta a Bódva felső folyásának völgyében javában tart az építkezés. Épülnek a vízgyűjtő medencék az erdei patakok torkolatánál, Meczenzéf peremén a víztisztító, Stósz (Stos) valamint Kassa között az 51 kilométer hosszú és 700 milliméter átmérőjű csővezeték. A szakavatottak azt mondják, egy ilyen vízvezeték rendes körülmények között, vagyis a hagyományos módon legalább öt esztendeig készül. Vitathatatlan, hogy ez nem tart addig. A kivitelezők vállalták, hogy rekordidőben, ez év végéig üzemképessé teszik. Nos, a vállalatok többsége - mint például a Kassai Agrostav, a Kohóipari Építővállalat, a Mélyépítő Vállalat, a Bratisla­va! Vízügyi Epítővállalat - állja a szavát, s rendkívül ügyesen halad a munkával. Elképzelhető, hogy novem­ber közepére be is fejezi. A kívülállók közül néhányan kétségbe vonják az épülő vízvezeték majdani hasznosságát. Azt mondják, száraz időben a Bódvát tápláló patakokban nincs annyi víz, hogy abból Kassának is jusson, s ha mégis, akkor mindössze néhány liter és nem 200-250 liter másodper­cenként. Érvelésük részben helytálló, részben pedig nem. Igaz ugyan, hogy olyan aszályos időben, mint amilyen a tavalyi vagy az idei nyár volt, kicsi a Bódva vízhozama, ám a közel kétszáznegyven millió koronát meghaladó beruházás mégsem értelmetlen. Ellenkező­leg, hasznos lesz. Hasznos, ugyanis a vízművek akkor veszi majd ebből a térségből a legtöbb vizet, amikor a Bódva és mellékágai arra képesek lesznek. Az utóbbi néhány év tapasztalata szerint évente körülbelül 270 napon át. Ezalatt a város az idabukóci tározóból kevesebbet fogyaszt, így annak a vízkészlete nem fogy majd olyan rohamosan, mint eddig, illetve az időjárástól függően akár gyarapodhat is. S ha valóban gyarapodna, annak Kassa csak örülne, hiszen lenne elegendő tartalé­ka az aszályos időszakra. Természetesen, a negyedmillió lakosú és állandóan gyarapodó kelet-szlovákiai város ivóvízellátása szem­pontjából a Bódva vizének hasznosítása csak kényszer- megoldás. Egy időre enyhíti ugyan a gondokat, ám véglegesen nem oldja meg. Ahhoz szükség van, illetve szükség lesz a Starina és a Domasa vizére is. GAZDAG JÓZSEF Jóllehet, a PR AGA 1988 postabélyeg-világkiállítástól közel egy év választ el bennünket, az előkészületek már tavában folynak. A kiálitás szervezői - a szövetségi Távközlési Minisztérium és a Csehszlovák Bélyeggyűj­tők Szövetsége - előtt nem kis feladat áll: gondoskod­niuk kell arról, hogy a bélyeg-világkiáltitás mind eszmei, mind szakmai szempontból hozzájáruljon Csehszlovákia és az egész szocialista közösség politikai, társadalmi és kultúrális értékeinek népszerűsítéséhez, a béke gondo­latának világméretű erősítéséhez. A rendezvény mére­teit jelzi, hogy közel 180 ország postaigazgatósága és mintegy 30 postamúzeum részvételével számolnak. Ezenkívül meghívták a PRAGA 1988-ra a Nemzetközi Filatelista Szervezet - a FIP - 66 társszervezetét. A hazai es külföldi postaigazgatóságok és postamúzeumok közel 700, a bélyeggyűjtők pedig 4800 tablón helyezik el a versenybe küldött, illetve a versenyen kívüli gyűjtemé­nyeiket. A kiállítás tartalmáról és a sa­játosságairól, a hazai bélyegki­adásnak az eseményre való fel­készüléséről beszélgetünk Ru­dolf Fischerrel, a Szövetségi Távközlési Minisztérium önálló bélyegkiadási osztályának veze­tőjével, a PRAGA 1988 elnöksé­gének elnökhelyettesével.- A PRAGA 1988 bélyeg-vi­lágkiállítás hazánk fővárosában sorrendben már a negyedik. 1962-ben itt rendeztek első íz­ben világkiállítást, addig csupán nemzetközi kiállítások voltak Az első prágai kiállítás óta a bélyeg­kiadás világszerte új vonásokkal valamennyi kiállításán, a fővá­rosnak szinte minden főbb kiállí­tócsarnokában, termében. így a Julius Fucík Parkban is, ahol a legfontosabb filatelista gyűj­teményeket, a csehszlovák pos­tabélyeg 70 éve összeállítást és a postamúzeum kiállítását lát­hatja a közönség. A Hibernium- ban a külföldi postaigazgatósá­gok és postamúzeumok gyűj­teményei kapnak helyet. A prá­gai vár Lovardájában, az 1978. évi világkiállításhoz hasonlóan, a nagyközönség megtekintheti a Művészet és a bélyeg című kiállítást. világrandevú Prágában bővült. Most nem akarok a bé­lyegkiadás elüzletiesedéséröl beszélni, ami a legtöbb nemzet­közi bélyegkiállításon érezteti a hatását. A PRAGA 1988-at, éppúgy, mint az előző hármat, nem szervezzük kommersz ala­pokon.- Mi jellemzi korunkban a bé­lyegkiadást?- Vilgszerte a bélyegkiadás fontos új vonása a motívumgaz­dagság. Ma a világ legtöbb or­szágából a kibocsátott bélyegek a kultúra, a tudomány, a társa­dalom, a sport stb. számos terü­letéről vallanak, azaz népszerű­sítő jellegük elmélyült. A szocia­lista országok bélyegkiadásában az időszerű, az egész emberisé­get érintő motívumok gyakoriab- bak és kifejezőbbek, mint más országokban. De tapasztalhat­juk, hogy a nyugati bélyegki­adásban is jelen vannak korunk egyes nagy kérdései, mint pl. a béke, a környezetvédelem stb.- Milyen helyet foglal el a vi­lág bélyegkiadásában a cseh­szlovák bélyeg?- Hazánk ama 12-13 ország közé tartozik a világon, ahol a bélyegek önálló grafikai alko­tásként acélmetszettel készül­nek. Ugyanakkor a gyűjtök ér­deklődését kielégítendő, a leg­több postaigazgatóság tömeges példányszámban bocsát ki foto- eljárással készült, keresett motí­vumokat (állat- és növényvilág, világűrkutatás, sport, művészet) ábrázoló színes bélyegeket. Ez jó üzletnek bizonyul, hiszen a gyermekek milliói gyűjtik őket. Ám, véleményem szerint, e ha­talmas tömegű bélyegeknek gra­i fikai értékük alig van. A cseh­szlovák bélyegek erőssége a motívumgazdagság, a nyom­datechnikai, vésnöki és grafikai érték. E tulajdonságukat méltat­ják a külföldi elismerések. Bélye­geink rangját jelzi, hogy a cseh­szlovák bélyeg a világon leg­gyakrabban díjazott bélyegek sorában a megtisztelő 5. helyet foglalja el...- Az előző kiállításokhoz ké­pest a PRAGA 1988 milyen új­donságokat igér?- Az előző kiállítások bevált tapasztalatait figyelembe véve a fő hangsúlyt nem a mennyi­ségre, hanem a minőségre he­lyezzük. Ez nemcsak a gyűj­temények gondos összeállításá­ban nyilvánul meg, hanem ab­ban is, hogy a kiállítók nagy gondót fordítanak a tablók ízlé­ses összeállítására, esztétikai összhatására. A minőségi szem­pont érvényesül a PRAGA 1988- Tehát a PRAGA 1988-ra a hazai bélyegkiadás is felké­szült. ..- Összesen 28 bélyeget, bé­lyegsort, blokkot, illetve kisívet, továbbá elsönapi borítékokat és alkalmi bélyegzéseket hozunk forgalomba a bélyeg-világkiállí­tás népszerűsítésére. A bélye­gek közül néhány már meg is jelent. E kiadványok témaköre változatos. Egy 4 címletből álló bélyegsor a Postamúzeum 70. évfordulóját, egy másik pedig a Prágai Irodalmi Múzeum pél­dáján a hazai műemlékvédelmet népszerűsíti. Kiállítási bélyegek­re „kerülnek“ a prágai szökőku­tak és a főváros nevezetes léte­sítménye. Az első csehszlovák bélyeg kibocsátásának 70. év­fordulójáról egy 5 korona névér­tékű, Alfons Muchát, az első csehszlovák bélyeg alkotóját áb­rázoló bélyeg, illetve kisiv kiadá­sával emlékezünk meg. A blokk­szerű kisíves a 70 esztendőt Alfonz Mucha híres, a prágai várat ábrázoló kárminvörös bé­lyeg mása idézi. A győzelmes február 40. évfordulóját köszöntő bélyegen Klement Gottwald szobra lesz látható, egy másik címlet pedig Pogyebrád György cseh király 1462-64. évi híres békeunió-tervezetének állít em­léket. Végezetül hangsúlyozni sze­retném, hogy az 1988. augusz­tus 28 - szeptember 5. között, a Nemzetközi Filatelista Unió védnöksége alatt megvalósuló PRAGA 1988 postabélyeg-világ- kiállítás méltó köszöntése lesz az önálló csehszlovák állam lét­rejötte 70., az 1948. évi győzel­mes február 40. és az első cseh­szlovák postabélyeg kibocsátá­sa 70. évfordulójának. A kiállítás jelmondata - A postabélyeg és a filatelista az új ismeretek, a bé­ke világa! - pedig azt juttatja kifejezésre, hogy támogatjuk a béke, a leszerelés és a nemze­tek közti megértés eszméjét. SOMOGYI MÁTYÁS ...., , R IRi s I 8 Pl? i jí R R£ R| 8 p 8 | | v- JR I I 1 1 |j|g 1 | j J | I ^ k

Next

/
Oldalképek
Tartalom