Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-10-09 / 40. szám

Beszélgetés Peter Bad’urával, a Slávia UK vízilabdázóinak mesterével Gólkirályból sikeredzö Peter Bad'ura a 70-es évek egyik legis­mertebb, leggólerősebb válogatott vízilab­dázója volt. Még ma is számtalan nagy hazai és nemzetközi pólócsata főhőseként emlegetik a sportág szakemberei és rajon­gói. Tizennyolc hónappal ezelőtt üstökös­ként robbant be a csehszlovák élvonalbeli edzők közé. Csapata, a Slávia UK Bratisla­va tavaly viharos körülmények közepette „csak" harmadik, az idei bajnokságban pedig ezüstérmes lett. A múlt hónap végén a Bacfura-legénység bravúros teljesítmény- nyel kiharcolta a vízilabda KEK-ben a ne­gyeddöntőbe jutást. Az egykori gólkirály a kispadon is bizonyított. ‘ Vidor Borsig a partról szemlélte az eseményeket (B. Kaáiak felvétele) • Hol és mikor ismerkedtél meg a sárga pólólabdával?- Harminc évvel ezelőtt Pieáfanyban; nyolc szezont vízilabdáztam a Kúpele szí­neiben. • Kezdeti sikerek?- Háromszor is, zsinórban bajnokok let­tünk az ifjúsági ligában. 1965-ben kerültem a felnóttcsapatba, amely még abban az évben óriási meglepetésre aranyérmes lett. Ezután azonban a legjobbak távoztak. Én is, mint a Kúpele gólkirálya, Bratislavába kerültem. • Az UK már akkor is az élcsapatok közé tartozott...- Igen, de nem a főiskolásokhoz igazol­tam, hanem a Lokomotívába, a vasutasok azonban meg sem közelítették a Sláviát. Egy óv után aztán mégis az UK-ban folytat­tam, ahol 1969-ig pólóztam. Majd követke­zett az egy év katonaság a Dukla 2ilina együttesében. • Ezután jött a ÓH ajánlata...- örömmel mentem Kassára (Koáice), hiszen már akkor kitűnő feltételek voltak a ÖH-ban. Hét évig játszottam a kelet­szlovákiai városban, s hétszer nyertünk baj­nokságot. • Válogatottság, nemzetközi mérkő­zések?-Tíz évig (1967 -*■ 77) a csehszlovák pólócsapat valamennyi mérkőzésén vízbe szálltam. Több mint kétszázötven nemzet­közi találkozón játszottam, s egy-két kivé­teltől eltekintve, majdnem mindegyiken gólt dobtam. A bécsi és a jönköpingi Eb-n (B- csoport) sikerült elnyernem a legjobb góllö­vőnek járó különdíjat. 0 Aztán egyik napról a másikra eltűntél a porondról...- Makacs hátgerinc-sérülésem 1977- ben vetett véget pályafutásomnak. A vízi­labdának azonban nem fordítottam hátat. Elhatároztam: edzőként folytatom. • Ot évig mégis hiányoztál a medence partjáról.- Kicsit megviselt, hogy korán szögre kellett akasztanom a pólósapkát. A főiskolá­ra és az edzőtanfolyamra összpontosí­tottam. • A váratlan búcsút követően legalább olyan meglepetésnek számított a visszaté­rés: mindjárt az UK Bratislava felnöttcsapa- tához kerültél.- Szokatlan, de így igaz. Nem én voltam az első, aki nem a serdülőknél kezdte. A külföldön is ismert Stoffan Rudolf segítő­je lettem 1982-ben, négy évvel később aztán az UK szakvezetése felkért: vállaljam el a nagycsapat irányítását. Mondanom sem kell, meglepett az ajánlat. • A bajnokság ,,örök“ második helye­zettje tavaly leszorult a dobogó harma­dik fokára. Nem számított ez ku­darcnak?- Hát... Az éremnek van másik oldala is. Erről azonban nem szívesen beszélek. Nem keresek kibúvókat, de enyhén szólva nem tartoztunk a játékvezetők kedvencei közé. • Egy éve hajszálon múlott az UK nem­zetközi kupaszereplése, most viszont már a bajnokság első része után nyilvánvaló volt: a főiskolások kijutnak a nemzetközi porondra.- Sokáig versenyben voltunk a ŐH-val, ám a hajrában különböző okok miatt meg­torpantunk. Ha tiajnokok akarunk lenni, két osztállyal jobbnak kell lennünk a kassai­aknál. • A kupaszereplés azonban ösztönzően hatott a játékosokra.- Természetesen. Az UK eddig még nem játszott sem a E5EK-ben, sem a KEK-ben. Mivel a bajnoki pontvadászat csak egy héttel a kuparaj': előtt ért véget, igy kevés idő maradt a fe készülésre. Hazai meden­cében fogadhattuk ellenfeleinket, a sérülé­sek (Kratochvíl, Pleáko, Mravík) ellenére is bíztunk a továbbjutásban. • A csapat legjobbja, Vidor Borsig, csak a medence partjáról szurkolhatott társainak. Ez pedig nagy vérveszteségnek számított. Mi is történt valójában? 0 Mint ismeretes, az I. liga első félidejé­ben a CH színeiden pólózott, a folytatásban pedig az UK-ban. Tavaly éppen az ellenke­ző eset fordult elő, s a játékos mégis pólóz­hatott.- Nem akarom tovább bonyolítani az ügyet, senkit sem szeretnék megsérteni. Azok, akik segíthettek vona, nem tették, sőt... Nemcsak Bratislavában hiányzott, hanem természetesen a nápolyiak ellen sem állhat rendelkezésünkre. 0 Karmester nélkül is sikerült az UK-nak a bravúr.- önmagukat múlták fölül a fiúk, főleg a Spartacus ellen nyújtottak hibátlan telje­sítményt. Peter Bad’ura, az UK mestere (Nagy László felvétele) • A 16:10-es váratlan, de megérdemelt győzelem után te is „ megkóstoltad“ a me­dence hűsítő vizét...- Először úsztam ruhástól, de remélem nem utoljára... 0 Holnap este Nápolyban, egy hót múlva a pasienkyi fedett uszodában a Positippo vár az UK-ra.- Hallatlanul nehéz ellenféllel kerültünk szembe. Ismerem az olaszokat, játszottam ellenük. Itáliában valóságos ünnepnap egy- egy nemzetközi pólómeccs. Két-háromgó- los vereséggel kiegyeznék az első mérkőzé­sen. Aztán a visszavágón majd meglátjuk. Egy biztos: minden tőlünk telhetőt megte­szünk. Bratislavában október 17-én igazi vízilabda-csemegét láthat a közönség. Re­mélem, nemcsak az uszoda ezer szurkoló­ja, hanem a tv-nézök is. Egyelőre még ' nincs megállapodás a közvetítésről. 0 Az UK-nak a tervezettnél jóval hosz- szabb ideig tart az 1987-es idény. ' • Biztos vagyok benne, hogy ezt senki sem bánja. Bár még novemberben is „túl­órázni“ kellene. Jubileum - KEK-búcsúval Harmincöt évvel ezelőtt alakult meg a Budapesti Spartacus vízilab­da-szakosztálya. Kanyarodjunk hát vissza az időben, a kezdet kezdeté­re. Hajdan, a klub megalakulását követően, az akkor még létező III. osztályban mutatkoztak be a „Szpari“ vízilabdázói, dirigensük az 1952-es .olimpiai bajnokcsapat tagja, Lemhényi Dezső volt. Irányí­tásával ugrott egy-egy osztályt min­den esztendőben a csapat, és az 1955-ös őszi osztályozó után az OB l-be jutott. És ami legfeljebb a legna­gyobbaknak sikerült eddig, azt pro­dukálta a Spartacus: egyetlen meg­ingástól, az 1965-ös kieséstöi elte­kintve, mindig az élvonalban, a ma­gyar bajnokság legjobbjai között szerepelt a gárda. Hogy milyen eredményekkel? Nos, hamar ráfogták a szövetkeze­tiekre, hogy „jó kis középcsapat“. Kellemes és kényelmes dolog volt a Spartacusban pólózni, hiszen rendszerint jobbak voltak a körülmé­nyek, mint a riválisoknál. Ennyit a múltról. A mai sikerek kovácsa Bolvári Antal: 1970-tól vezeti a szakmai munkát, csak rövid időre igazolt át a Bp. Honvédhoz, a 70-es évek második felében. Bolvári maga a kortalan sportember: nemcsak hí­res eleganciája, hanem hallatlan lel­kesedése, modern felfogása, hozzá­értése miatt is. A tavalyi bajnokság­ban érte el fennállásának eddigi leg­nagyobb sikerét a „Szpari“. A BVSC és a Szolnok mögött a har­madik helyen végzett az OB l-ben.- Senki se keressen titkot, ne ku­tasson valamilyen csoda után. Ugyanúgy dolgozunk, mint tettük ko­rábban is. En mindig a kemény edzések híve voltam. Csak a szem­lélet változott meg. Az egyetlen ki­emelkedően tehetséges mezőnyjá­tékos, Tóth Imre mellett sok az azonos képességű pólós, akik a szó legszorosabb értelmében versenge­nek a csapatba kerülésért- mondta Bolvári Antal, az egykori olimpiai és Európa-bajnokból lett tréner. A múlt évi sikerszéria végén nem kis meglepetésre a „Szpari“ nyerte -a Kőér utcai uszodában rendezett nagyszabású nemzetközi tornát. Jól rajtoltak a szövetkezetiek a szep­tember elején kezdődött 'magyar bajnokságban is: két mérkőzésen három pontot szereztek.-A játékosok partnereim lettek a kemény munkában, ugyanazt akarják, amit én. Egy hároméves folyamat végére értünk. Akkor elha­tároztuk, hogy igyekszünk stabilizál- oi a csapat játékosállományát, s ez­zel a megszilárdult társasággal jár­juk tovább utunkat. Megváltunk négy idősebb pólóstól, akik nem illettek bele elképzelésünkbe. A 32 éves Barsi, valamint az egy évvel idősebb Potyondi ismét csatasorba állt, rész­feladatok megoldására, néhányper- ces játékra ma is kiválóan alkalma­sak. Nem lenne teljes a kép, ha nem ejtenék szót a szakosztály két veze­tőjéről, Szalay Ivánról és Novák Ferencről, akik az égvilágon min­dent megtesznek a szabályok adta lehetőségek határain belül. Esélyesként érkezett a*z OB I ta­valyi sikercsapata, a Bp. Spartacus Bratislavába, a KEK első fordulójá­nak (B-csoport) színhelyére. Annak ellenére, hogy á szövetkezetiek most szerepeltek először a nemzet­közi kupaküzdelmekben, Bolvári An­tal egy nappal a kuparajt előtt biza­kodva szólt:- A spanyolokat ismerjük, a házi­gazdákat viszont annál kevésbé. Otthonukban egészen biztos veszé­lyes ellenfélnek számítanak, de nem verhetetlenek! A sorsolás nem kedvezett, kár, hogy az első mécs­esét a tavalyi KEK-döntós Catalu- nyával játsszuk. Végig egyenrangú ellenfele volt a spányol kupagyőztesnek a „Szpa­ri“, a góldobással azonban hadilá­bon állt. Pontosabban: a gólkirály Tóth Imre mondott csődöt, minden pozícióból megcélozta ugyan a ka­put, ám lövései rendre célt tévesz­tettek. Egy válogatott játékosnak jó­val többet kell nyújtania egy tét­meccsen. Az első vereség, majd a dán Kastrup elleni fölényes győze­lem után nyugodtan készült a Spar­tacus a vasárnap déli sorsdöntő mérkőzésre, amelyen nem kis meg­lepetésre az utóbbi évek leggyen­gébb teljesítményét nyújtotta. Már a kezdetben látni lehetett: félvállról veszik az UK-t, lebecsülik. Ez pedig megbosszulta magát.-Nem az fáj, hogy kikaptunk, hanem az, hogy hogyan. Nem is tudom mikor játszottunk utoljára ilyen fegyelmezetlenül. Úgy tűnt, mintha a játékosoknak mindegy len­ne, milyen eredménnyel végződik a találkozó. A hajrában aztán egye­sek fejüket vesztve reklamáltak, vi­tatkoztak. Csak az elnéző Pollman játékvezetőnek köszönhetjük, hogy a társaság nem fogyatkozott hat fő­re. Nem értem, mi történt a fiúkkal, akik ebben az évben jó párszor önmagukat múlták felül. Dicstelenül végződött az első nemzetközi kupa­szereplésünk. Még álmomban sem mertem arra gondolni, hogy az idén nem lesz KEK-meccs Budapesten. Sajnos, bekövetkezettt. A tavalyi OB I meglepetéscsapata váratlanul megbukott a pasienkyi fe­dett uszodában. A Slávia UK tehát értékes skalpot szerzett szeptember utolsó vasárnapján. Az oldalt írta: ZSIGÁRDI LÁSZLÓ • Vajon mit mondhatott játékosainak Boivári Antal, a Bp. Spartacus edzője az UK elleni mérkőzés utolsó negyede előtt? (Vojtíáek felvétele) &DJ sző VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadia Szlovákia Kommunista Pártiának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József. helyettés főszerkesztő Szarka István és Csetó János. Szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10.. telefon 309. 331-252. 332-301 Főszerkesztő 532-20. Szerkesztőségi titkárság: 550-18. Sportrovat: 505-29. Gazdasági ügyek. 506-39. Táviró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvallalat, 815 80 Bratislava. Volgogradska 3. Felszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava, Martanoviőova 21). Hirdetési iroda magánszemélyeknek 815 80 Bratislava. Jiráskova 5.. telefon 335-090, 335-091 Hirdetési iroda kózületeknek: 815 80 Bratislava, Vajanskébo nábreíie 15., II. emelet, telefon. 551-83. 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - 14.70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési di|a negyedévenként 13,-korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, eiőfizeteseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava, GottwakJovo námestie 6. • TÍA - : ■«. -V'H. -x* Peter Horhák /oltabratislavaiKEK-találkozóklegjobbgóldobója (Vojtísekfelvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom