Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-09-25 / 38. szám
V B X. 25. TUDOMÁNYI TECHNIKA A cikk múlt héten megjelent első része a hulladékmennyiség növekedésének okait és a feldolgozás lehetőségei közül a komposztálást és a lera- katokon képződő biogáz hasznosítását tárgyalta. HŐ VAN BENNE Míg a komposztálás biokémiai úton próbál a hulladékból hasznosítható anyagot előállítani, addig az égetésen alapuló eljárás a hulladékban rejlő hőenergiát igyekszik hozzáférhetővé tenni. E módszer tárgyalásának mindjárt az elején alá kell húzni azonban, hogy a hangsúly magas színvonalon automatizálható. Az egészségvédelmet alapul véve ez a módszer előnyösebb a már eddig tárgyalt eljárásoknál. Az elégetett hulladék tömege 50 százalékkal, térfogata mintegy 80 százalékkal csökken, ami jelentősen megkönnyíti a tárolást, s ha a salak jó minőségű, felhasználható utak, sportpályák építéséhez. KIÉPÍTETT RENDSZEREK Az első kezdetleges szemétégetők az 1870-es években épültek Angliában. A fokozatos fejlődés szülte ismereteket alkalmazva 1933-ban elkészült a prágai szeés teljesítőképességük szempontjából feloszthatjuk nagyteljesítményű folyamatosan működő és kisteljesítményű szakaszosan működő kazánokra. Az első csoportba tartozó nagyteljesítményű berendezések gyártásával hazánkban a már említett ŐKD Dukla nemzeti vállalat és a Brnói Gépgyár foglalkozik. A ŐKD termékeinek rostélya - amely a berendezés legfontosabb és meghatározó része - a nyugatnémet VKW Düsseldorf cég licence alapján készül. A rostély tulajdonságai szabják meg a kazán teljesítőképességét is, ami 5 és 25 tonna érték között mozog óránként. Ekkora teljesítméSzemét-e a (háztartási) hulladék? IB nem a hőenergia kinyerésén, hanem a környezetszennyező anyag elégetésén mennyiségének csökkentésén van. A salak térfogata ugyanis már csak töredéke az eredetinek, egyszerűbben tárolható és nagyrésze töltetanyagként is felhasználható. Ennek ellenére nem elhanyagolható a hulladékban lévő hőenergia sem. A háztartási hulladék fűtőértéke egy tízezer lakosú városban évente 170 ezer liter fűtőanyagnak megfelelő energiát tesz ki. A hasznosítás egyik legnagyobb problémája a megfelelő gépi berendezéssor kialakítása. Az égetés folyamán ugyanis biztosítani kell a szilárd alkotóelemek tökéletes kiégését, a keletkezett gázok megfelelő tisztítását és számolni kell azzal, hogy az egész folyamat nagyon magas hőmérsékleten játszódik le. A hulladékfeldolgozás kevésbé elterjedt megoldásai közé tartozik a pirolízis, amelynek folyamán a szerves anyag magas hőmérsékleten alacsony nyomású környezetben oxigénszegény égés hatására alkotó elemeire bomlik. Az így felszabaduló gáznemű, folyékony és szilárd alkotóelemek külön-külön hasznosíthatók, a felszabaduló gáz például elégethető. Megfelelő berendezést alkalmazva azonban a hulladékban levő egész energia könnyen hasznosítható, miközben a szemét elégetése métégető, amely a maga idejében a legmodernebbnek számított Kö- zép-Európában. Napjainkban ezen a téren is nagyot lépett előre a világ. Az NSZK-ban például a háztartásokban keletkezett hulladék felét elégetik, a mintegy 50 működő hulladékégetőben és ezek közül húsznak a salakját más célokra is felhasználják. Hazánkban a legmodernebb ilyen jellegű létesítmény a bratislavai hulladékégető. Teljesítménye harminchat tonna hulladék naponta. A berendezés gyomra a hulladékot elégető kazán, a ŐKD Dukla vállalat terméke. Csehszlovákiában a bratislavain kívül több szemétégető épül, s a központilag kidolgozott tervek alapján 2000-ig modern hulladékégetője lesz Prágának, Plzennek, Karlovy Varynak, Liberecnek, Ostra- vának, Presovnak és Trenőínnek. Kiépítik a távfűtő rendszert is, amelyen keresztül a hulladékból nyert hőenergia eljut majd a lakásokba. A program megvalósítása körülbelül 230 ezer tonna fűtőanyag megtakarítását eredményezi. A hulladékégetők fő alkotóelemei a hulladéktaroló siló, az adagolóberendezés, az égetökemence (kazán), a keletkezett salakot eltávolító berendezés, a hőcserélő, a szűrő és a kémény. A kazánokat nagyságuk nyű berendezés hatásosan a százezer lakosnál nagyobb lélekszámú városok, körzetek ,,hulladéktermésének“ az elégetésére alkalmazható. A kisteljesítményű kazánok legnagyobb hátránya, hogy nem folyamatosan, hanem ciklusokban (feltöltés, kiégés, tisztítás) működnek, ami körülményessé teszi a felszabaduló hőenergia hasznosítását, s így nem biztosított a folyamatos höeílátás. Ezt a hiányosságot ellensúlyozva azonban meg kell jegyezni, hogy a hulladék elégetésével elsősorban környezetünket védjük, és a természetben a nem kívánatos fejlemények kialakulását akadályozzuk meg. A kisteljesítményű kazánok előnye még, hogy szerkezetük, felépítésük lehetővé teszi bárhol való felállításukat és üzembehelyezésüket. A fentiekben vázolt néhány gondolat, megoldás, egyértelműen bizonyítják, hogy a háztartásokban keletkezett hulladék kidobandó szemét ugyan, de népgazdasági szempontból nem eldobandó nyersanyag. Léteznek olyan utak, módszerek, műszaki berendezések, amelyek lehetővé teszik ennek okos, ésszerű fel- használását, újrahasznosítását, csökkentve ezzel a természetre, a környezetre, káros hatásokat. KOVÁCS LAJOS A hulladékégető berendezés vázlata 1 - hulladéktároló siló, 2 - adagoló, 3 - égetökemence, 4 - salakot eltávolít^ szállítószalag, 5 - hűtőberendezés, 6 - szűrőberendezés, 7 - kémény (A szerző vázlata) BAKTÉRIUMOK VEZÉRLIK AZ ALVÁST Az amerikai Harvard egyetem biokémikusa, Manfred Karnovsky szerint a bélflórában levő baktériumoknak eddig nem is sejtett szabályozó funkciójuk van: ők felelősek az alvásigényért és váltják ki - különösen betegség esetében - a gyógyító alvást. Hogy az agynak megfelelő jelzést adhassanak, enzimeknek kell feltörniük a parányok sejtszerkezetét, hogy muramilpeptidek szabadulhassanak ki a sejtfalból. Ezek a pep- tidek azután gyanú szerint az agyba jutnak és kiadják az alvási parancsot, vagy rárakódnak az immunsejtekre a vérben és arra késztetik az immunsejteket, hogy interleukin I vegyületet válasszanak ki, olyan anyagot, amely mozgósítja a szervezet védekező erőit, és kiváltja a beteg mély, álomtalan alvását. AZ IFJÚSÁG FORRÁSA: A VÉRNYOMÁS CSÖKKENTÉSE? A magas vérnyomás sietteti az erek elmeszesedését - állítja Aram V. Chobanian, a bostoni egyetem kutatója. Patkányokon végzett kísérletei arra vallanak, hogy a vérnyomás csökkentése jelentősen lassíthatja az erek öregedését - mind a magas vérnyomásos, mind a normál vérnyomásos állapotban. A vegyi úton kiváltott magas vérnyomásban szenvedő fiatal patkányok ereiben ugyanolyan szerkezeti elváltozásokat találtak, mint az idős állatokéban. Genetikusán öröklött magas vérnyomásos patkányokat kölyökkoruktól vérnyomáscsökkentő gyógyszerrel kezelve sikerült kivédeni a magas vérnyomás okozta érelváltozásokat. Ä vérnyomáscsökkentést azonban nagyon korán kell megkezdeni. Az öröklött magas vérnyomásban szenvedő patkányok erei életciklusuk negyedén már károsodtak. A kísérleti adatok még nem elegendőek annak megítéléséhez, hogy az emberek normális vérnyomásának csökkentésével ki lehetne-e védeni az erek öregedésének folyamatát. A beavatkozás esetleg más, nem kevésbé súlyos következményekkel járhatna. A gyógyszerek lehetséges mellékhatásai között fáradtság, letargia és szexuális működési zavarok szerepelhetnek. Életveszélyes műanyag-fertőzések A beteg belehalhat, a sebészek mind gyakrabban kerülnek szembe életveszélyes komplikációval: a műanyag-fertőzéssel. A múizületekbe és a műanyag csövekbe olyan baktériumok fészkelik be magukat, amelyeket a megszokott gyógyszerekkel nem lehet leküzdeni. A gyermek hetekkel korábban született. Sem az anyja nem szoptathatta, sem üvegből nem táplálhatták, ezért mesterséges tápláláshoz kellett folyamodni. Ez azonban a koraszülött osztály többi újszülöttjétől eltérően nem jól sikerült. Amikor heves hidegrázás fogta el az újszülöttet és nagy láz tört ki rajta, az utolsó pillanatban kiemelték az intravénás táplálás katéterét. És a műanyag csőről csakhamar kiderítette a laboratóriumi elemzés, hogy súlyosan fertőzött. A katéter eltávolítása nélkül menthetetlenül elpusztult volna a koraszülött - műanyag-fertőzésben. A műanyag-fertőzés viszonylag új, civilizációs jelenség. Egyfelől az orvosi technikában mind szélesebb körben alkalmazott műanyagok következménye, másfelől a csökkent immunvédelmú betegek növekvő számának az eredménye. Az újfajta fertőzés kórokozója mindig a coaguláz-negatív sztafilokok- kusz (CNS). Rendesen a bőr és a nyálkahártya flóriájának fontos alkotórésze, és valószínűleg fontos szerepe van a fertözésellenes gát működésében. Az utóbbi 30 évben azonban ártalmatlan élősködőből olyan betegítő csírává fejlődött, amelynek fertőzése egyes betegekre halálos kimenetelű lehet. Különösen két kockázati csoportot érint: Először is azoknak a betegeknek a növekvő csoportját, akiket rákbetegségük gyógyítása keretében a ráksejtek osztódását gátló szerekkel: citosztatikumokkal (sejtmérgekkel) vagy az immunrendszer működését gátló szerekkel (immunszupresszivumokkal) kezelnek. Ezeknek a betegségeknek a saját immunrendszere legyengült. Veszélyeztetettek a nagyon idős betegek, továbbá a kora- és újszülöttek is - nekik még nincs teljesen kifejlődve az immunrendszerük. A második kockázati csoporthoz tartoznak mindazok a betegek, akikbe beültettek múanyag-implantátumot: ízületi és érprotézist, szívbillentyű-pótlást kapnak, vagy műanyag katétert juttatnak valamelyik erükbe. Ebben a betegcsoportban gyakran a műtét során jön létre a kórokozók veszedelmes megtelepülése. A műanyag implantátum vagy műanyag katéter felszíne szabad szemmel teljesen simának látszik. A pásztázó elektronmikroszkópban azonban repedések és lyukak láthatók rajta - ezekben minden probléma nélkül megtelepedhetnek a sztafilokokkuszok. A kockázat leküzdésére százszázalékos simaságú felülettel kellene kialakítani az orvosi technikában használt eszközöket, de akkor platinához kellene folyamodniuk a sebészeknek. A sztafilokokkuszok nagyon „kedvelik“ a műanyagot. A kölni egyetem közegészségügyi intézetének legújabb vizsgálata szerint, először a kis felületi mélyedésekben tapadnak meg, ezt követően pedig több rétegű sejttelepet alkotnak. Körülbelül 30 perc múlva már be is fejezik a „honfoglalást“, a letelepedést. Ennek során a CNS a sejten kívül olyan nyálkás anyagot hoz létre, amely végül is teljesen beborítja a sejttelepet. A nyálka pontos vegyi összetételét még nem ismerik - valószínűleg sok cukrot tartalmazó molekulákból áll. Felteszik, hogy ez az akár 140 mikron vastagságot is elérő nyálkahártya (az egyes sztafilokokkuszok csak 0.2-0.8 mikron vastagságúak) egyfajta védőfalat von a bezárt baktériumok köré: sem az antibiotikumok, sem a szervezet saját védőanyagai nem hatolhatnak át ezen a rétegen és nem támadhatják meg a baktériumokat. A vastag csíralerakódás végül is krónikus megbetegedésekhez vezet. A betegen magas láz vesz erőt, rázza a hideg, gyakran a vérmérgezés tünetei észlelhetők rajta. A vastag nyálkahártya miatt gyakran a legnagyobb hatású antibiotikumokkal sem küzdhetík le, érhetik el a fertőzés fészkét. Rendszerint a beültetett műanyagot kell radikálisan eltávolítani. (DELTA) Új utakon a A neoncsövek távolról sem az egyetlen eszközei a sugárzó reklámfeliratok kialakításának. Az energiaválság idején például sok helyen sikeresen helyettesítették fényhatású akrilátokkal. Most a reklám- szakemberek egy újabb műanyagot kaptak, a Lisa elnevezésű vegyületet, (Licht Sammler - fény kollektor), amelyet fluoreszkáló színekkel megfestenek. Az NSZK-beli Bayer cég dobta piacra ezt az anyagot még 1983-ban. A reklámcélok mellett ezt a műanyagot ékszerek, munkavédelmi eszközök, napelemek és fényszálak készítésénél is felhasználják. A Lisa műanyagnak rögtön több előnye is van a hagyományos fénycsövekkel szemben. Olcsóbb, jobban alakítható és a hagyományossal összehasonlítva csak féláron világít. Két fajtája kerül forgalomba - az akril és polikarbonát alapanyagú - film, fólia, tabletta, rúd, vagy kon- centrátum formájában. Idővel azonban számítani lehet arra, hogy a Lisa poliuretán, PVC, cellulóz, opoxid és uretán alapanyagból is kapható A HOLNAP FEHÉRJEFORRÁSA: A CSALÁN? A Bolgár Népköztársaságban bejegyzett új találmánnyal az élelmiszeriparban felhasználható fehérje különíthető el a csalánból (Urtica dioica). A vizsgálatok arra vallanak, hogy a zöldtömeg- és a fehérjehozam tekintetében felületegységre vonatkoztatva a csalán túlszárnyalja a hagyományos táplálék- és takarmánynövényeket. Egy hektárnyi lucernából 2,5 tonna fehérjét lehet előállítani, egy hektár csalánból 4-5 tonnát. Gőzzel kezelve a zötd csalántömeget, fehérjetartalmú cellulózmassza keletkezik. A kisajtolt lé valamennyi fehérjét tartalmazza. Vegyi vagy fizikai úton különítik el. Szárítása után a sűrítmény 50 százaléknyi tiszta fehérjét tartalmaz. HH fényreklám lesz majd. Az új anyag használata összehasonlíthatatlanul biztonságosabb mint a neoncső alkalmazása, amely nyomás alatt lévő gázt tartalmaz, így a szállítás és a szerelés ideje alatt nagyon óvatosan kell bánni velük. A Lisa szép színei a Bayer cég által kifejlesztett fluoreszkáló színező anyagoknak köszönhető. A színanyag abszorbálja a műanyag lapos felületére beeső fénysugarakat, de a legnagyobb felületén csak ennek a fénynek 25 százalékát veri vissza. A maradék sugárzás a lap sarkain távozik, ahol az összpontosított fénysugár már messziről látható fény formájában jelenik meg. A Lisa tompított fénynél is sugároz. Annak ellenére, hogy a fényt nem képes raktározni (éjjel külső fényforrás mellett működik) a fényhatás megszületéséhez elég egy négywattos égő. Ezért a Lisa ott lesz majd leginkább alkalmazható ahová nem lehet elektromos vezetéket húzni.de azért mégis van valamennyi fény. Ilyenek a takarékosan megvilágított utcák. A saját fényforrás nélküli fénysugárzás azért is figyelemre méltó tulajdonsága ennek az anyagnak, mert az eddigi neoncsövekhez a villamos vezetékek nagyon költségesek voltak minden cső saját elektródákat és nagyfeszültségű transzformátort igényelt. A Lisa mindezek nélkül világít különböző színekben. Meg kell azonban említeni ennek a reklámiparban használható műanyagoknak a hátrányát is. Az akri- látok például ibolyántúli sugárzás hatására elvesztik stabilitásukat, és ez csökkenti felhasználási lehetőségeiket a külső terekben. Idővel ugyanis elsötétülnek és a karcolás hatására mattá válnak. Az is a Lisa hátránya, hogy három év alatt elveszti fényerejének 30 százalékát az időjárás hatásai miatt. Leginkább tehát a belső terekben alkalmazható, az egyéb módon nehezen megvilágítható kirakatokban és ott ahová nehéz villamos vezetéket húzni. (T) % *
