Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-09-25 / 38. szám

A Chomutovi, járás vezeténél mértckíel a p jzjQS bizonsá­a CSKP járási ellenőrzői es *°-nt jtélték 9án3k tnTvtTs1UCrüítPátültetni a gyakorlatba meg, mennyire s^®r pártia XVII. kong­Csehszlovak.a KommumstaP tudják resszusanak a < teljesítésére az alap­■Sv&JSSS tésekről beszélgettünk.-A zárójelentés képet ad az egész járási pártszervezetnek, mind a háromszázhárom alap- szervezetnek a munkájáról- mondotta. - Jól választottuk ki a szervezeteket: az ellenőrző csoportokat elsősorban olyanok­hoz küldtük, ahol tartalékokat- nevezzük őket nyíltan fogyaté­kosságoknak - feltételeztünk. Járásunkban ilyenek például az építőiparban: az Agrostavnál, a Plynostavnál és más vállala­toknál működő alapszervezetek.- Miért éppen ezekben van­nak problémák?- Az elnökök azt mondják, hogy a pártmunkát nehezíti a széttagoltság. A Plynostav pél­dául három kerület hét járásában dolgozik jelenleg. Ez olyan körül­mény, amely objektiven nehezíti a munkát. De elég okunk van annak a feltételezésére is, hogy a pártbizottságok és az egyes tagok munkáját illetően is nagy tartalékok vannak. Beleértve az elnökökét is. És még egy meg­jegyzés: ott, ahol a felmérés so­rán a szervezeti élet alacsony színvonalát és a politikai munka elégtelen hatékonyságát állapí­tották meg, általában - mond­hatnám törvényszerűen - súlyos fogyatékosságok tapasztalhatók a gazdasági vezetők munkájá­ban is.- Mit tesznek ilyen ese­tekben?- A Plynostavnál megbeszél­tük a helyzetet Barbora Némco- vá alapszervezeti elnökkel. A já­rási pártbizottság elnöksége Mi­roslav Filip üzemigazgatót fel­mentette tisztségéből. A vizsgá­lat minden téren hasonló hiá­nyosságokat tapasztalt a Cseh­szlovák Autóközlekedési Vállalat chomutovi üzemében. Nem állí­tom, hogy ekkor nyílt fel a sze­münk, egyes dolgokat előzőleg is tudtunk: már tavaly januárban személycserét hajtottunk végre a pártalapszervezet élén. Most a járási pártbizottság elnöksége felmentette igazgatói tisztségé­ből Jaroslav Macura mérnököt. Hasonló nehézségeket kell meg­oldanunk máshol is, például a vasúti javitóüzemben.- Szintén igazgatócserére ké­szülnek?- Zatloukal elvtárs 1986. de­cember elseje óta tölti be az igazgatói tisztséget. Az üzem­ben az elmúlt években felhalmo­zódtak a problémák, és a felmé­rés azt mutatja, hogy egyes ve­zetők leváltása sem eredménye­zett lényeges javulást. A járási pártbizottság munkatársainak és velük együtt a járási gazdasági vezetőknek az üzembe való ki­küldését tervezzük, hogy a hely­színen, a dolgozók körében győ­ződjenek meg arról, milyen mér­tékben jogosult az a szkeptikus nézet, hogy a tervfeladatokat nem lehet a kívánt terjedelem­ben teljesíteni, nem lehet a sze­mély- és teherkocsik javítását eredményesen végezni, mert hiányoznak egyés pótalkatré­szek, anyagok, és más nehézsé­gek merülnek fel.- Ez a segítségnyújtás bizo­nyára fényt derít a pártszervezet munkájának hiányosságaira is.- Feltehetően; de mint már mondtam: a pártmunka színvo­nala, az üzemvezetőség erőfe­szítései és a végső eredmények között szoros összefüggés van. Ennek megfelelően választjuk meg a segítségnyújtás formáit is: egyidóben segítünk a pártszer­vezetnek és az üzemvezetőség­nek. Nem a puszta bírálat a cé­lunk, elsősorban mindig segíteni akarunk.- Térjünk vissza a felmérés eredményeire. A zárójelentés erősen bírálja a csőhengerde 8-as számú alapszervezetét, vagyis egy olyat, amely nem tar­tozik az építőiparba. Idézhetjük belőle, hogy ,,a pártcsoportok nem vesznek részt a taggyűlé­sek előkészítésében, hiányzik a határozatok teljesítésének ellenőrzése, csak általánosság­ban bírálnak, s a felsőbb párt- szervek határozatait nem alkal­mazzák mindig a meglevő felté­telekre". Ez elég rossz bizonyít­vány egy pártalapszervezet munkájáról. Itt is érvényes, amit a gazdasági eredményekkel való összefüggésről mondott?- Éppen a gazdasági ered­ményekből indultunk ki, amikor ezt a szervezetet azok közé so­roltuk, ahol körül kell nézni. Az eredmények nem voltak jók, és a pártbizottság a panaszok egy részét az üzemvezetővel való rossz együttműködésre vezette vissza. Az ellenőrzés aztán ki­mutatta, hogy az alapszervezet­nek magának is milyen tartalékai vannak munkájában. Az elvtár­sak kezdetben igyekeztek kima­gyarázkodni, de a felméréskor tényeket is megállapítottak. Vé­gül aztán jogosnak ismerték el a bírálatot, és azóta igyekeznek a jól dolgozó alapszervezetek közé kerülni. A részleg első fél­évi feladatait mennyiségi és mi­nőségi tekintetben egyaránt tel­jesítette. Ez előzőleg - mint ahogy az ellenőrző bizottság je­lentésében is szerepel - nem sikerült sem tavaly, sem ennek az évnek az elején.- A felmérés során a járási pártbizottságra vonatkozó bírálat is elhangzott.- Igen. Mindenekelőtt azoktól az alapszervezetektől érkezett kritika, ahol hiányosságokat ta­pasztaltak. Ezzel nem akarom bírálatuk jogosságát kétségbe vonni. De ahol valami nem sike­rül, gyakran találkozni azzal, hogy az okot felsőbb szinten igyekeznek megtalálni. Mi ter­mészetesen tudni akartuk, ki mi­lyen véleménnyel van munkánk­ról. Hogyan is javíthatnánk rajta másképp? Jogosnak bizonyult például a Strupcicei Efsz-böl ér­kezett észrevétel, hogy az alap­szervezeti elnökök tanácskozá­sát nem célszerű munkaidőben tartani. Ez eddig időnként meg­történt.- Volt olyan nézet, hogy nő az alapszervezetektől megkövetelt adminisztráció.- Ez a Plynostavnál hangzott el. Csakhogy néhol azt is admi­nisztrációnak tartják, ha a tag­gyűlésekről szabályosan veze­tett jegyzőkönyvet igényelünk. Igaza volt viszont a járási ipar- vállalat vejprtyi részlegén műkö­dő alapszervezetnek abban, hogy a járási pártbizottság ese­tenként későn reagál a taggyűlé­seken elhangzottakra. Ez az észrevétel és más mulasztások­ra vonatkozók jogosaknak bizo­nyultak iparügyi osztályunk ese­tében, s a kerületi ellenőrző és revízós bizottság közelmúltbeli felmérésekor is állapítottak meg hibákat. Megtettük a megfelelő intézkedéseket, hogy egyik se ismétlődhessen meg.-Az ellenőrzések folyamán tapasztaltak sok tekintetben késztetnek elgondolkodásra. Mi­ért gondolod például, hogy egész sor szervezetnél nem si­kerül azokra a munkahelyekre átirányítani a kommunistákat, ahol a pártnak a legnagyobb szüksége van rájuk?- Vannak olyan alapszerve­zeteink, ahol ez simán megy. így a Jan Zizka Bányában, a Václav Rezác Bányában, a tusimicei Szocialista Ifjúsági Szövetség Erőmű ll-es számú részlegén vagy a Chomutovi Csőhengerde és Gépgyár 16-os számú párt- alapszervezeténél. Miért sikerül némely esetben? Mert ott általá­ban kiválóan dolgozik a pártbi­zottság. így tekintélye is van, és a tagállomány minősége is kivá­ló, mindenki öntudatosan végzi feladatait. Az ilyen szervezetek­nél a pártfegyelem és a köteles­ség nem frázis, s nem okoz ne­hézséget a kommunista munká­soknak a megfelelő területekre való átirányítása sem. Másutt azonban néha még a káderekkel is nehézségek vannak.- A felmérés a kádermunkára is kiterjedt. A következtetés így szól: annak ellenére, hogy a pártalapszervezetek rendsze­resen értékelik a kádermunkát, megvitatják a problémákat, és igyekeznek megoldani őket, to­vábbra is vannak régóta megle­vő nehézségek, mégpedig a fluktuáció megakadályozását és a szükséges kádercseréket illetően. Ez a megállapítás nem jelez bizonyos formalizmust a kádermunkában?- Bürokratikus szemlélettel, formalizmussal találkozunk az üzemekben, vállalatoknál. Táb­lázatokba foglalt adatokat ha- sonlítgatnak össze, foglalkozás szerinti kimutatásokat készíte­nek. A számok lehet, hogy egyeznek is, és néha neveket is számon tartanak. A gyakorlat­ban azonban gyakran megtörté­nik, hogy a kiválasztott személy nem képes ellátni az illető tiszt­séget, nem készült fel rá eléggé, vagy esetleg magát a funkciót tartja terhesnek. Ilyesmi ott törté­nik meg, ahol a pártszervezetek a kádermunkát formálisan vég­zik. Rendszeres időközönként és gyakran tűzik napirendre az idevágó kérdéseket, de továbbra is gyenge láncszem marad ez a terület. Az alapszervezetek fel­adata nem annak a formális jó­váhagyása, amit a személyzeti osztály javasolt, vagy hogy csu­pán a párttagjelöltek közül válo­gassa ki a leendő tisztségviselő­ket. Van, ahol megelégszenek ezzel, és elfelejtik, hogy a párt- szervezeteknek mindenekelőtt vezetniük és nevelniük kell az embereket, konkrét feladatok ré­vén győződni meg képességeik­ről, s ellenőrizni magatartásukat. Ellenőrzéskor itt is felszínre ke­rültek hiányosságok és formaliz­musra utaló jelek.- Tehát a felmérés nem volt öncélú.- Egyáltalán nem. Az ellenőr­zést végző csoportok sok tényt ismertek meg, és sok tapaszta­latot gyűjtöttek. A cél a valósá­gos állapot megismerése és a hiányosságok kiküszöbölése volt. Az eredményeket az egész járási pártszervezet munkájának a jobbá tételére fogjuk használ­ni VLASTIMIL BRADÁÖ m JU II rjJV b mm íj D miycizEM EGY FELMÉRÉS TAPASZTALATAI A CSKP KB 5. ÜLÉSÉNEK SZELLEMEBEN Folyamatosabb, hatékonyabb műszaki fejlesztést A csaknem 108 ezer lakost számláló Humennéi járás gazdaságában igen fontos szerepe van az iparnak, melynek évi termelése eléri az ötmilliárd koronát, összehasonlításul megemlíthetjük, hogy 1951-ben a járás ipari termelésének értéke csak 800 ezer korona volt. A járásban a felszabadulást követően csupán valamivel több mint ötszáz embernek volt állandó munkahelye, akik főleg favágással foglalkoztak vagy a fűrésztelepeken dolgoztak. Jelenleg a humennéi Chemlonban, a sninai Vihorlat Gépgyár­ban, a Medzilaborcei Gépgyárban, a JAS cipőgyár sninai üzemében, az ulici Tvaronában, a Jabloneci Üveggyár medzilaborcei üzemében, az Ubl'ai Gombgyárban és más, jelentős értékeket termelő létesítményekben több mint negyvenhétezer ember dolgozik. A járás általános gazdasági fejlődését meghatározó ipari termelés a 8. ötéves tervidőszakban 19-21 százalékkal - a gépipari 40 százalékkal - növekszik. A fejlődésnek ez az üteme megköveteli a folyamatos műszaki fejlesztést, a termelés hatékonyságának a növelését, a tudományos és műszaki ismeretek gyorsabb ütemű alkalmazását a gyakorlatban. A CSKP KB 5. ülése a kérdéskörrel kapcsolatban konkrét határozatokat fogadott el. Szűcs Gyula elvtárstól, a Humennéi Járási Pártbizottság titkárától arra kértünk választ: hogyan teljesítik e fontos határozatokat a járásban? • Szűcs Gyula- Elöljáróban elmondanám, hogy a tudomány és technika ismereteinek gyakorlati alkalmazása terén elért ed­digi eredmények nem mindenütt egy­formák járásunkban. Az ebből szár­mazó legnagyobb gazdasági hasznot a Chemlonban és a Vihorlat Gépgyár­ban érték el. Sajnos, ez nem általános jelenség járásunk iparában. Nem le­hetünk elégedettek azokkal a műsza­ki-fejlesztési eredményekkel, amelye­ket az üveg-, fa- és cipőipari üzemek mutatnak fel, ahol nem sikerült elérni a termelés korszerűsítésének kívánt ütemét. Pedig a felsorolt üzemek ve­zetőivel, kommunistáival, dolgozókol­lektíváival konkrétan megtárgyaltuk a szükséges tennivalókat. A CSKP KB 5. ülése szellemében kidolgoztuk a tu­dományos-műszaki fejlesztés straté­giai tervét, egészen 1990-ig.- Miben kereshető az említett ered­ménytelenség oka?- Mindenekelőtt abban, hogy az il­letékes gazdasági szervek nem te­remtették meg a tudományos-műszaki fejlesztés feltételeit, ezt többnyire kampányszerűen végzik. Pedig min­den felelős gazdasági vezető nagyon jól tudja, hogy folyamatos műszaki fejlesztés, korszerűsítés nélkül elkép­zelhetetlen az előrehaladás, a minő­ség javítása és a hatékonyság növelé­se. Egyébként Husák elvtárs részlete­sen szólt e kérdéskörrel kapcsolatban a Dél-csehországi kerületben tett láto­gatásakor 4s, amit a televízió is közve­tített. - „Már nagyon sok határozat született erről, sok papírt írtak alá és rengeteget beszéltek róla" —mondotta egyebek között Husák elvtárs. - Egé­szében véve azonban a tudományos- műszaki fejlődés lassúbb, mint kellene és ahogy ez a mai nemzetközi irány­zatnak megfelelne... Husák elvtárs az okokra is rámutatott, hangsúlyozva: hogy a címzettek nem hajtják végre mindig következetesen a kitűzött fel­adatokat és jóváhagyott határozato­kat. Ezek a figyelmeztető szavak ránk is vonatkoznak, és határozottabb erő­feszítésre és cselekvésre késztetnek.- Mi akadályozza leginkább a tudo­mányos-műszaki fejlesztés, a szerke­zetváltás és a korszerűsítés rugalma­sabb megvalósítását?- A szükséges feltételek hiánya, amint már erre korábban is utaltam. Ezek közül az egyik legalapvetőbb a termelőeszközök, gépi berendezé­sek elavultsága. Köztudomású, hogy korszerű, jó minőségű árut gazdasá­gosan és hatékonyan, csakis korszerű gépekkel lehet termelni. Milyen a hely­zet e téren nálunk? Például a sninai gépgyárban - amely részt vesz a KGST tagállamainak 2000-ig terjedő tudományos-műszaki együttműködési komplex programja megvalósításában -, az alapeszközök értéke több mint 2 milliárd koronát tesz ki, ezek jelentős része elavult. Kicserélésükre évente átlagosan 20 millió koronát fordítanak. Ez azt jelenti, hogy a műszaki beren­dezések korszerűsítése ebben a gyár­ban, s ilyen ütemben, néhány évtize­dig eltartana. Márpedig - amint már hangsúlyoztam -, egy ilyen gyár új és jó minőségű termékeket, régi, elavult műszaki berendezésekkel képtelen gyártani. Emellett még külön figyelem­be kell venni a sninai Vihorlat Gépgyár már említett nemzetközi kötelezettsé­gét a KGST keretében és a főleg a Szovjetunióba irányuló, igen jelentős exporttevékenységét illetően. Nem kevésbé a robotok és manipulátorok gyártása, illetve alkalmazása terén vállalt feladatait... A járásunk másik legjelentősebb ipari létesítményében, a humennéi CHEMLON-ban sem sok­kal jobb a helyzet, ahol előreláthatólag 1990-ig az alapeszközök több mint 80 százalékát „leírják“. Nem nehéz kita­lálni, hogy a Chemlontól igényelt jó minőségű műszálak gyártásához megfelelő, korszerű műszaki berende­zésekre van szükség, amiket sem a mi gépiparunk, sem a KGST tagállamai­nak gépipara nem gyárt, ezért tőkés piacról kellene beszerezni. De ehhez valuta kell. így sorolhatnám tovább a többi ipari üzem gondjait. Ezzel a helyzettel összefüggésben szeret­nék utalni arra, mennyire hasznos az állami vállalatról szóló törvénytervezet vitája. A leendő törvénytől járásunk­ban nagyobb gazdálkodási önállósá­got, jobb eredményeket biztosító felté­telek megteremtését remélik. Nem fe­ledvén azt sem, hogy a nagyobb jog­kör növekvő felelősséget is jelent.- Ez utóbbi tudatosítását biztosí­tottnak látják a járás dolgozói kö­rében?- Tapasztalataink alapján állítom, hogy igen. Járásunk kommunistái és párton kívüli dolgozói elkötelezetten dolgoznak a CSKP gazdaságpolitiká­jának következetes megvalósításáért. Persze tudatában vagyunk annak is, hogy minden új elfogadtatása céltuda­tosabb tömegpolitikai munkát, na­gyobb áldozatot és példamutatást igé­nyel a kommunistáktól és a pártszer­vezetektől. Ebben a szellemben szer­vezzük, irányítjuk pártszervezeteink tevékenységét, segítségükkel mozgó­sítjuk járásunk dolgozóit feladataik si­keres teljesítésére, a tudományos- műszaki fejlesztés, a termelés korsze­rűsítése terén reánk háruló tennivaló­kat illetően is. Tudjuk, hogy a leghasz­nosabb elgondolás is csak annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Előreha­ladásunk biztosítása, társadalmi célja­ink elérése közös feladatként a mi kezünkben van, tőlünk, mindannyiunk munkájának eredményességétől függ, milyen lesz munkánk mérlege. KULIK GELLERT IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIU

Next

/
Oldalképek
Tartalom