Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-10 / 27. szám

KEDV IS KELL AZ ÚJÍTÁSHOZ Három éwel ezelőtt találkoztam utoljára az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrosvit nemzeti vállalat fiatal újítóival. Akkori találkozásunk meggyőzött arról, hogy ennél a nem kis jelentő­ségű vállalatnál nem lesz baj az utánpótlással. Úgy éreztem, hogy a fiatalok szinte kötelessé­güknek tartják az új, gazdaságosabb termelési módszerek keresését. A vállalat vezetőinek, az újítási és találmányi osztály előadóinak szak­szerű irányításával több fiatal munkás, techni­kus, mérnök találta meg az újítómozgalomhoz vezető utat. örömüket lelték abban, hogy ki- sebb-nagyobb horderejű újításaikkal hozzá tudtak járulni a vállalat célkitűzéseinek elérésé­hez. Ugyanakkor ők sem jártak rosszul, hiszen az erkölcsi elismerés mellett nem maradt el az újításokért járó tiszteletdíj sem. Persze, már akkor is találkoztam olyanokkal, akik fájlalták, hogy az egyébként jónak tartott, sőt elfogadott újításaikat ilyen vagy olyan okok miatt nem tudták bevezetni a termelésbe. A közelmúltban újra ott voltam köztük. Azt természetesnek találtam, hogy nem a három évvel ezelőtt megismert fiatal újítók vártak rám, hiszen közülük többen már átlépték az úgyne­vezett SZISZ-korhatárt. így új arcokkal, s merő­ben más helyzettel találtam szemben magam. Solcan Mihály az újítók táborában nem tarto­zik a kezdők közé. 1974-től dolgozik a gyárban. Munkásként kezdte a galvanizáló részlegen, utána két évig műszaki ellenőr, majd négy éven át művezető volt. Jelenleg technológus. Már ebből az előmenetelből is következtetni lehet arra, hogy átfogó képe van mindarról, ami a gyár termelésében dominál - Több éven át dolgoztam a termelésben. így jól megismerhet­tem azt - mondta. - Úgy gondoltam, hogy a középiskolai érettségivel nem kell mindjárt az íróasztal mögé bújni. Nem bántam meg, mert rengeteg tapasztalatra tettem szert. Még így is öt-hat év kellett ahhoz, hogy elő merjek rukkolni az első újításommal.- Voltak, akik segítettek a kezdetnél?- Szerencsére igen. Részlegünk technoló­gusai készségesek voltak. Ök bábáskodtak az első újításom megszületése körül, de még így is fél év telt el, amig viszontláttam a termelés­ben. Természetesen ez nem is olyan nagy idő. Sokan örülnének, ha csak ennyit kellene várni­uk az újításaik bevezetésére, de nekem végte­lennek tűnt a hat hónap.- Az elsőt hány követte még?- A mai napig hatvankilenc újítási javaslatot dolgoztam ki, de ebből csak huszonötöt fogad­tak el. Sokszor nem tudtam beletörődni, hogy nem fogadják el az újításaimat, és fellebbez­tem. Néha megérte, mert újra foglalkoztak ve­lük és rájöttek, hogy hasznosak lehetnek. Szó­val idővel rá kellett jönnöm arra, hogy nem elég csak kidolgozni egy újítást, harcolni is kell érte, hogy bejusson a termelésbe. Jobb lenne, ha simábban menne, de ez a valóság. Sajnos, sok fiatal ilyen helyzetben inkább visszavonul és többször nem próbálkozik.- Mire irányultak az első újításaid?- Szinte valamennyi a nyersanyag- és ener­giaszükséglet, valamint a munkaigényesség csökkentésére irányult. Ez nem véletlenül ala­kult így. Szerintem éppen erre van a legna­gyobb szüksége a gyárunknak.- Úgy érzed, hogy ennek megfelelően be­csülik meg a munkátokat?- Az újításokért járó jutalmat a megtakarítás­ból számítják ki. Ezt általában megkapja az újító, ha elfogadják a javaslatát. Egyébként nagyon sok problémával találjuk magunkat szemben. Vannak, akik irigykednek, nem szí­vesen segítenek. Megsokallják, ha az ember több újítással jelentkezik. Már azt is a fejemhez vágták, hogy nincs más dolgom, mint újításo­kon törni a fejemet. Vannak olyanok is, akik a gáncsoskodásban lelik örömüket.- Sikerek és kudarcok vannak mögötted. Hogyan akarod folytatni?-Legszívesebben egyéves szünetet tarta­nék, hogy lecsillapodjanak a kedélyek, mert többen már sokallják azt, amit az újítómozga­lomban tettem. A világért sem akarnám általánosítani azt, amit Solőán Mihálytól hallottam, holott szavait majdnem teljes egészében megismételte Nyári József és testvére, Zoltán is. Sőt, helyenként még meg is toldották egy-két további észrevé­tellel. Legtöbbet az újítások bonyodalmas, hosszadalmas bevezetésére panaszkodtak. Az egyik megállapításukat viszont szó szerint sze­retném idézni’: ha az újító mögött nem áll „valaki", akkor nem sok eredményt hoz az igyekezete. Ha már az idézeteknél tartok, hadd folytas­sam Süttö Péter gondolataival. A fiatal mérnök elmondta, hogy addig nincs különösebb gond, amíg egy fiatal kisebb horderejű újítással jelent­kezik, de ha már az újításért nagyobb összegű honorárium járna, vagy nagyobb befektetést igényel az újítás realizálása, rengeteg problé­mába ütközik. Még e négy fiatal újító véleménye alapján sem tartanám helyesnek az általánosítást, bár Takács Péter mérnökkel, a SZISZ üzemi bizott­ságának tagjával folytatott beszélgetés alapján hajlamos lehetnék rá.- Nagyon sok igazság van abban, amit a fia­talok elmondtak - mondta Takács mérnök-, de nem indokolt a borúlátás. A fiatal újítók évente kétszer találkozhatnak az újítási és találmányi szakosztály dolgozóival, akikkel megvitathatják a gondjaikat.- Én úgy érzem, hogy ez a kétszeri találko­zás kevés.- Sajnos, az az igazság, hogy a beszélgeté­sek megszervezését is inkább a SZISZ-bizott- ság szorgalmazza. Eléggé visszafogottak e té­ren a fiataljaink. Nem bíznak a SZISZ-bizott- ságban, mert ritkán fordulnak hozzánk a prob­lémáikkal. Úgy érzem, hogy nem elég kezde- ményezóek.- Nem lehetne őket erre valamilyen formá­ban rávezetni?- Megoldható lenne az alapszervezetekben, de ehhez hatékonyabban kellene propagálni az egész újítómozgalmat. Nekem az a vélemé­nyem, hogy a fiatal újító elsősorban saját magát károsítja meg, ha az újítását nem a SZISZ- bizottságon keresztül nyújtja be és ha gondjai vannak, nem fordul hozzánk bizalommal. Na­gyon sok esetben tudnánk segíteni rajtuk.- Milyen formában irányítjátok a munká­jukat?- Vállalatunknál minden évben versenyt hir­detünk az újítók részére. A verseny értékelése­kor mindenekelőtt az újítási javaslatok gazda­sági hasznosságát és azok számát vesszük figyelembe. Továbbá az újítási és találmányi szakosztály dolgozóival beszélgetéseket szer­vezünk, amelyen a fiatal újítók pontos értesülé­seket szerezhetnek az újítási javaslatok kidol­gozásával, a termelésbe való bevezetésével, a határidőkkel kapcsolatban, valamint megis­merkedhetnek jogaikkal és kötelességeikkel is. Én, mint a SZISZ-bizottság tagja, részt veszek azokon az értekezleteken, amelyeken eldöntik az újítási javaslatok sorsát. Főként azokkal foglalkoztunk, amelyeket nem sikerült megol­dani az előírt határidő lejártáig. Tehát elmond­hatom a véleményemet a fiatalok által benyúj­tott újítási javaslatokkal kapcsolatban is.- A közelmúltban milyen eredményeitek születtek?- A múlt évben minden negyedik újítási ja­vaslat kidolgozásában fiatal is részt vett, vagy SZISZ-tag volt az újítás gazdája. A múlt évben összesen 270 újítási javaslatot nyújtottak be az újítók, ebből negyvenhatot a fiatalok. Az újítási javaslatokból származó haszon meghaladta a nyolcszázhúszezer koronát. Én úgy érzem, hogy ez az eredmény nem rossz és vélemé­nyem szerint az említett hiányosságok ellenére is jó úton halad nálunk az újítómozgalom.- Szerinted megoldhatók a fiatalok által fel­vetett problémák?- Bizonyára. De komolyabb propagációs és agitációs munkára lenne szükség. Gyakorlatib­bá kellene tennünk az újítási és találmányi szakosztály dolgozóinak találkozóit a fiatal újí­tókkal. Továbbá úgy érzem, hogy a „Legjobb újító“ cím elnyeréséért meghirdetett versenyt is meg kell szabadítanunk a formalizmus szülte problémáktól. KAMOCSAI IMRE A Slovnaft brati- slavai alapüze­mének karban­tartói május má­sodik és június első felében le­rövidített idő alatt végezték el a kumolterméke- ket gyártó rész­leg általános műszaki ellenőr­zését és a javítá­si munkálatokat. A feladat végre­hajtása 110 hő­cserélőre, 115 tartályra és táro­lóra, 75 forgató­gépre és számos egyéb berende­zésre terjedt ki. A felvételen Ste­fan Ruman az egyik meghibá­sodott csövet hegeszti. (A ŐSTK felvétele) SZÁZÉVES VEGYIPARI HAGYOMÁNYOK FOLYTATÓI A Georgi Dimitrov Vegyipari Művek dol­gozói immár több mint százéves hagyomá­nyokra tekinthetnek vissza. Így az is termé­szetes, hogy a vállalat rendszeres résztve­vője az Incheba nemzetközi vegyipari vá­sárnak, habár ezúttal a C pavilonban a Slovnaft termelési-gazdasági egység kö­zös kiállításán a vállalat termékei kissé a háttérbe szorultak. Ennek ellenére a kiállí­tott termékek színvonala méltó a gyár ha­gyományaihoz. Azokat a termékeiket, ame­lyek a maguk nemében a világ élvonalába sorolhatók, az Incheba aranyérméért kiírt versenybe is benevezték. Jóllehet a 15 vásári nagydíj nyertesei között végül is nem találkozhatunk a Georgi Dimitrov Vegyipari Müvek nevével, a szakemberek elismerése azonban lépten-nyomon tapasztalható volt. Onärej Lőrinőík, a szervetlen vegyipari ter­mékeket értékesítő osztály vezetője sem volt csalódott az eredményhirdetést követő­en, hiszen az általa ismertetett termékeknek már nemcsak laboratóriumban kimutatható Í előnyös tulajdonságai vannak, legtöbbjük a gyakorlatban is kitűnően helytáll.- Mindenekelőtt a folyékony műtrágya­kollekcióra szeretném felhívni a figyelmet. A Zinkovit és a Zinkocit cinktartalmú folyé­kony koncentrátumokról a Szlovák Tudo­mányos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottság 1989-ig érvényes bizonylatot adott ki, amely e folyékony mútrágyaféléket a legmagasabb hazai minősítéssel - mű­szakilag korszerű termék - forgalmazásra engedélyezte. Ezeket egészíti ki e termék­család újabb tagja, a magnéziumtartalmú Folimag. Ezek alkalmazása a mútrágyafel- használásban új korszakot nyitott. Ezt túl­zás nélkül állíthatjuk, hiszen a tudományos növénytermesztést jelentősen elősegítik. • A Georgi Dimitrov Vegyipari Müvek termékskálája azonban nemcsak a mező­gazdászok körében ismert.- Szinte nincs olyan iparág, ahol ne is­mernék valamilyen termékünket. Például a textiliparban. Egy kis túlzással műgyapjú­nak is nevezhetnénk az Istrona nevű mű­szálat, amelynek négy fajtája van. E poli­propilén alapanyagú műszál antisztatikus tu­lajdonságú, oly módon köti az adagolt szí­nezőanyagot, hogy az nem fakul ki. Ráadá­sul közömbös a savas és lúgos kénhatá­sokkal szemben, nem szívja magába a lég­köri nedvességet. Tulajdonképpen bármi­lyen textilipari termék készítésére alkalmas. Az élelmiszeriparban, a gumiiparban és a műanyagfeldolgozó iparban egyaránt al­kalmazható az Antioxident 4 K elnevezésű adalékanyag, amely - amint az a nevéből is kitűnik - elsösoroxidálásgátló. Tartósítja a zsírokat, a vitaminokat és az állati takar­mányok egyébként könnyen oxidálódó összetevőt. A gumiiparban növeli a termé­kek élettartamát, a szintetikus kaucsukok tulajdonságait stabilizálja, ez utóbbi a poli- olefinekre, a PVC-termékekre és a különbö­ző polisztirén tartalmú műanyagokra is vo­natkozik. Egészségileg ártalmatlan, ezen felül felhasználható a kőolajszármazékok és ásványi olajok adalékanyagaként is. • A gyár több mint száz évvel ezelőtt kezdte a termelést. A jelenlegi termékskálá­ban mi az, ami a régi időkre emlékeztet?- Ez mindenekelőtt a Polonit-V elneve­zésű, por alakú robbanóanyag, amelyet valamennyi termelési ágazatban minden­féle robbantási munkálatoknál felhasznál­hatnak. Minden olyan helyen, ahol ki van újs; 6 1987. VI Újdonságokkal az élvonalban zarva annaK lenetosege, hogy a Környezet­ben robbanásveszélyes gáz-, gőz- és porke­verék kerüljön a levegőbe. Mindenféle kő­zetnél alkalmazható például a külszíni ás­ványbányászatban. Tekintve hogy részben víztaszító tulajdonságú, a Polonit-V ned­ves környezetben és - megfelelő csomago­lás mellett - víz alatt is felhasználható. Polipropilén alapanyagú az a PP szűrő- anyag, amelyet elsősorban a dohányipar használ a füstszűrös cigaretták készítésére. Ez csehszlovák szabadalom és az általunk kidolgozott technológiával gyártott filtereket luxuskivitelben készülő dohányipari termék­ben alkalmazni lehetne a világ bármely táján. Jobb minőségű ugyanis nincs! 0 Amikor végigtekintettünk a kiállítási részlegen, nagyon sok termék mellett ott láthattuk a cédulát a felirattal: újdonság. Ráadásul közülük nagyon sokat röviden úgy ismertettek, hogy a mikroelektroniká­ban alkalmazható.- Ezek elsősorban a nagy tisztaságú vegyszerek, amelyekre a mikroelektroniká­ban, a számítástechnikai berendezések ké­szítésénél van szükség. Ilyen például a 96 százalékos kénsav, a 35 százalékos klór­hidrogén, a 99 százalékos ecetsav, az ugyancsak 99 százalékos triklóretilén, vagy a 99,7 százalékos (!) aceton. Mindez kizá­rólag mikroelektronikai felhasználásra ké­szül. • Elsősorban a növényvédőszerek azok, amelyek mellett a legnagyobb számban láthattuk az újdonságukat hirdető megjegy­zéseket.- Sokaknak feltűnhetett, hogy ismerős elnevezések mellett jelentek meg az ,,új- donság“-feliratok. Ilyen például a Zeazin, azonban a kiállításon további névkiegészí­téssel láthatók: Zeazin Mix és Zeazin Mix Extra. Mindkettő a kukorica gyomirtószere, az utóbbit azonban permet formájában al­kalmazzák. A Dikogren speciál a búza gyomirtószere, az Aniten MF, a nagylevelú tavasziakat óvja a gyomok elburjánzásától, a Burex D-t a cukorrépa és a takarmányré­pa növényvédőszereként forgalmazzuk, a Dual 70 EK szinte valamennyi kultúrnö­vény permet formájában alkalmazható gyomirtószere, és ugyancsak a cukor- és takarmányrépát védi a gyomoktól a Betoxon F 430. Persze, az újdonságokat tovább is sorolhatnánk. • A termékfelújítási programot érintve a közeljövőben megjelenő termékekről is szólhatna...- Rövidesen forgalomba hozzuk a Meta- tion 80 elnevezésű növényvédőszert. Ez az elnevezés sem ismeretlen, persze a 80-as, szám jelenti az újdonságot. Kiállítottuk a Mi- kotex készítményt is, amely a textíliák felü­letkezelésénél alkalmazható, mégpedig a gumialapanyagú kesztyűk, lábbelik és védóöltözékek gyártásánál. Fejlesztés alatt áll, és rövidesen elkészülünk válamennyi szükséges ellenőrzéssel a Biodent készít­mény esetében, amelyet a fogászatban al­kalmaznak majd a műfogsorok tisztításánál. A klinikai vizsgálatok egyértelműen azt mu­tatják, hogy a hasonló készítmények közül - mint például az importból származó Ce- denta vagy Kukident - kiemelkedik. Meg­győződésem, hogy termékeinkkel csak öregbítjük majd új „gazdánk“, a Slovnaft termelési-gazdasági egység hírnevét a bél­és a külpiacon egyaránt. MÉSZÁROS JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom