Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-10 / 27. szám

NE CSAK SZÓVAL ÖSZTÖNÖZZÜK A KEZDEMÉNYEZÉST A jövő ígérete: importkiváltó takarmányfehérje lucernából Az öntözőrendszer hiányában meglehetősen mostoha feltételek kö­zött gazdálkodó búcsi (Búc) Békevé­dők Egységes Földműves-szövetke­zet vezetősége minden kínálkozó le­hetőséget megragad annak érdeké­ben, hogy a tudományos-műszaki ha­ladás vívmányainak rugalmas gyakor­lati alkalmazásával egyre magasabb színvonalra emelje, hatékonyabbá és jövedelmezőbbé tegye a mezőgazda- sági termelést. Ez a gondolat vezérel­te a szövetkezet vezetőit akkor is, amikor elhatározták, hogy az egyik csehországi tanulmányút során szer­zett tapasztalatok kamatoztatásával fehérjegyártó részleget építenek a BS-6 típusú terményszárítójuk mellé.- A rendelkezésre álló szántóterü­letnek 16,6 százalékán termelünk lu­cernát - mondta Szabó Ferenc mér­nök, a szövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője. - Az elért 35-40 tonnás átlaghozam lehetővé teszi, hogy az állatállomány szükségleteinek kielégítése mellett még több-keve­sebb szárítmányt is készítsünk. Ez nem csupán a teljesítmények, illetve a bruttó termelés szempontjából elő­nyös, de azért is fontos, mert a szárít- mányokért cserébe speciális tápokat, keveréktakarmányokat kapunk a ter­ményfelvásárló vállalattól. Úgy is mondhatnánk, hogy abrakot terme­lünk a lucernaföldön. A csehországi tapasztalatok meggyőztek bennünket arról, hogy a lucernát még ésszerűb­ben is ki lehet használni, ezért nem sajnáltuk a fehérjegyártó részleg kivi­telezéséhez szükséges 3,5 millió ko­rona ráfordítást. GONDOT OKOZ AZ ALKATRÉSZHIÁNY A szót gyorsan követte a tett, így a fehérjegyártó gépsor még tavaly elkészült. Igaz, akkor már a lucerna második kaszálása is a végéhez köze­ledett, de a próbaüzemelésre még jutott idő. A gépsor tökéletesen műkö­dött, a gyártott fehérjekoncentrátum minősége is megfelelt a követelmé­nyeknek, tehát a szövetkezet nagy reményekkel készült az idei betakarí­tási idényre. Csakhogy konstrukciós hibák következtében a fagy jelentős károkat okozott a berendezésben, így csak az első kaszálás végén lehetett volna beindítani a gépsort. Ekkor vi­szont a terményszárító hibásodott meg.-Az idén rengeteg bosszúság ért bennünket - mondta Bernáth András, a szárítóüzem vezetője. - A termény- szárítónk tizennégy éves, alapos felú­jításra szorul, de pótalkatrészt nem lehet kapni hozzá. Volt idő, hogy két gépkocsink járta az országot, az egyik a gyártó vállalatokat, a másik a hason­ló típusú terményszárítóval rendelke­ző gazdaságokat vette sorra. Május 14-én kéthetes késéssel kezdtük a szárítási idényt, de azóta is több alkalommal kellett kényszerpihenőt tartanunk, mert lépten-nyomon meg­hibásodik valami. Ilyen feltételek mel­lett nehéz lesz teljesíteni az évi fela­datot. Később megtudtuk, hogy a szövet­kezet a lucerna első termését rend­szerint az utolsó szálig tartósítja. Az idén 120-130 hektár terméséből gra­nulált szárítmányt terveztek készíteni, mert vállalták, hogy az év folyamán 800 tonna szárítmányt gyártanak a terményfelvásárló vállalat részére. A szárító késedelmes üzembehelye­zése és gyakori meghibásodása kö­vetkeztében a termés nagyobb hánya­dából szénát kellett készíteniük, így már most az állatállomány évi szük­ségletét 10 százalékkal meghaladó szénamennyiséget tárolnak, viszont a szárítmány gyártásában jelentős a lemaradás. Hasonló a helyzet a fe­hérjegyártó részlegen is, ahol a terve­zett 50 tonna helyett legfeljebb 30 tonna koncentrátum előállítására kí­nálkozik lehetőség. Ez a részleg ugyanis nem üzemelhet egész évben, mert a második kaszálást követően jelentősen csökken a lucerna fehérje- tartalma. SZÓJA HELYETT LUCERNA? Bernáth András kíséretében meg­tekintettük a terményszárítót, ahol lá­togatásunk napján helyezték üzembe • A fehérjeüzem jóvoltából a szö­vetkezet 10-15 százalék fűtőola­jat tud megtaka­rítani a lucerna- liszt-gyártásnál, hiszen a kisajtolt sejtnedvet már nem kell elpáro­logtatni. A felvé­telen Szabó Fe­renc mérnök és Tárnok János a speciális prés munkáját ellen­őrzi. a fehérjegyártó részleget. Kísérőnktől, valamint Kiss Béla gépésztől és Tár­nok János traktorostól megtudtuk, hogy az NDK-gyártmányú E-280-as járvaszecskázó által betakarított lu­cernát a fehérjegyártó részlegen kala­pácsos daráló segítségével rostos ál­lományú péppé zúzzák, majd a pépből kisajtolják a fehérjeüzem tulajdonkép­peni nyersanyagát adó sejtnedvet. A speciális berendezésekben forró gőzzel kicsapatják, majd szűrőprés­ben elkülönítik a sejtnedvben levő fe­hérjét, amely a forgódobos szárítón áthaladva, sötétzöld, majdnem fekete színű, szemcsés anyag formájában kerül zsákokba. A kész koncentrátum 50 százalék körüli fehérjemennyiséget tartalmaz, s kiválóan megfelel a speci­ális keveréktakarmányok optimális fe­hérjetartalmának beállítására.- Két kaszálást alapul véve, egy hektár átlagában évente 600-800 ki­logramm fehérjekoncentrátumot lehet gyártani a nálunk alkalmazott eljárás­sal - mondta egyebek között a szárí­tóüzem vezetője. - Ez már magában arra utal, hogy a fehérjeprogram meg­valósításában valószínűleg nem a vegyszerigényes szójára, hanem in­kább a lucernára kellene alapozni. Annál is inkább, mivel a fehérje na­gyobb hányadának kivonása után a lucernából még takarmányliszt, illet­ve granulált szárítmány készíthető. Igaz, ez a termék már csak másod- osztályú, viszont a csehországi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a tehe­nek jobban hasznosítják, mint a teljes értékű lucernából készült szárítmányt. Ennek az a magyarázata, hogy a fe­hérjeüzemben jobban szétroncsolt, feltárt növényi sejteket tökéletesebben tudják hasznosítani az állatok. És ami szintén említést érdemel: a fehérje­gyártó részleg közbeiktatásával a ta­karmánylisztet gyártó BS-6-os ter­ményszárító mintegy 15 százalékos fűtőolaj-megtakarítással üzemeltet­hető. ÖSZTÖNÖZZÖN AZ ÁR Sajnálattal hallottuk, hogy a tagad­hatatlan előnyök ellenére mindmáig tisztázatlan a lucernafehérje gyártásá­nak jövője. A keveréktakarmányok gyártásáért felelős terményfelvásárló vállalat tudatában van annak, hogy jelentős importkiváltó megoldásról van szó, mégsem tanúsít kellő érdeklődést a fehérjekoncentrátum iránt s nem igyekszik újabb kezdeményezésre serkenteni a mezőgazdasági vállala­tokat. A terményfelvásárlók úgy viszo­nyulnak a fényekhez, mintha szíves­séget tennének a kezdeményezőknek - és itt nem csupán a búcsiakról van szó, hiszen az országban három vagy négy gazdaság kísérletezik ugyanez­zel a módszerrel -, és felajánlották, hogy a szójának megfelelő felvásárlá­si áron hajlandók átvenni a lucernából készült fehérjekoncentrátumot.- Méltánytalannak tartjuk ezt az árat, mert úgy gondoljuk, hogy a lucer­nából nyert fehérje ennél lényegesen többet ér - nehezményezte Bernáth András, aki a szárítóüzem vezetője­ként a szövetkezet pártalapszerveze- tének elnöki tisztét is betölti. - Ennek a terméknek egyelőre nincsen hivata­losan megállapított ára, tehát annyiért vagyunk kénytelenek eladni, amennyit kínálnak érte. Ez szükségmegoldás­nak jó, de távlatilag nem ösztönöz. Elhatároztuk, hogy ha az árhivatal to­vábbra is kiszolgáltat bennünket a fel­vásárlók kénye-kedvének, akkor in­kább leállítjuk a fehérjegyártást. Talán nem kell a takarmányiparnak, az országnak az olcsóbb hazai takar­mányfehérje? Valószínűleg kell, csak nem elég rugalmas az árképzés, a ta­karmányipar pedig tudatában van mo­nopol helyzetének. Pedig érdemes odafigyelni a búcsiak szavára, mert kár lenne visszavetni vagy letörni egy kezdeményezést, amely rugalmas és ösztönző árképzés esetén hatéko­nyan hozzájárulhatna országos gond­jaink enyhítéséhez. A kidolgozott eljá­rás már csak azért is figyelmet érdem­lő, mert akad egy növény, amely a lu­cernától is több értékes fehérjét kínál. Nevezetesen a kecskerutáról (Galega officinalis) van szó. Ezt a bükkönyhöz hasonló, gyógynövényként számon tartott pillangóst eddig azért nem használták takarmánynak, mert van benne egy alkaloida, amely az állatok­ra nézve mérgezőnek bizonyult. Nem­rég felfedezték, hogy hőkezelés hatá­sára ez az anyag túlsúlyban lebomlik, s ami megmarad belőle, az serkentő­leg hat a tejtermelésre. Vagyis a Bú- cson is alkalmazott lucernafehérje- gyártási eljárás a fehérjében igen gaz­dag kecskeruta takarmányként történő hasznosítására is lehetőséget kínál. KÁDEK GÁBOR • A végtermék, az 50 százalék körüli fehérje­mennyiséget tar­talmazó kon­centrátum hoz­zájárulhatna a takarmányipar nyersanyag- gondjainak eny­hítéséhez. Ber­náth András és Kiss Béla elége­dett a minőség­gel. (A szerző felvételei) Jobb ellátást, nagyobb választékot A Senicai járásban egyre nagyobb teret hódít a kedvtelésszerü kertészkedés. A Szlovákiai Kertbarátok Szövetségének az idén már 94 alapszervezeto működik a járás területén, s ezekben több mint 12 ezer kertbarát fejt ki aktív tevékenységet. Vagyis a ker­tészkedéshez legkedvezőbb feltételeket biztosító Komáromi (Komárno) járás után szlovákiai viszonylatban itt a legnagyobb a szervezettség. Ahol sokan kertészkednek, ott a vetőmaggal, ültetőanyagokkal és egyéb nélkülözhetetlen kellékekkel való ellátás iránt is az átlagosnál nagyobb az igény. Miként tud ennek eleget tenni a szövetség Kertészeti Szolgáltatások kereskedelmi szervezeté­nek helyi kirendeltsége? Mi is erre voltunk kíváncsiak, amikor bekopogtattunk Klaudius Kondla ajtaján.- Senicán és Myjaván eddig két szakboltot működtetünk, de a kertészeti kellékek iránti egyre fokozódó kereslet láttán még az idén újabb szakboltot nyitunk Skalicán - mondta vendéglátónk. - Szakboltjaink árukészletét az őszi és a téli hónapokban igyek­szünk úgy feltölteni, hogy a tavaszi bevásárlások idején mindenki megtalálja a számára legszükségesebbeket. És persze év közben is folyamatosan feltöltjük a készleteinket.- Ez annyit jelent, hogy ezen a vidéken elégedettek lehetnek a kertbarátok az ellátással?- Ezt nem állítanám, mert hiánycikkek nálunk is akadnak. Tavasszal például mi sem tudtunk dughagymát adni az érdeklő­dőknek, és bizonyos facsemetéket is rendre hiába keresnek a kertbarátok. Főleg csonthéjas csümölcsökböl majd egy évtizede akadozik az ellátás, ezért úgy határoztunk, hogy megpróbáljuk magunk megoldani a gondjainkat. Tervbe vettük, hogy saját faiskolát létesítünk, amely minden tekintetben kielégítené a járás kertészkedőinek igényeit. Mert nem csupán arról van szó, hogy kevés a facsemete, hanem arról is, hogy számukra nem kielégítő a fajtaválaszték. Vannak különleges igényeink is, de a legna­gyobb gondot az okozza, hogy a kényszerhelyzetben külföldről behozott, és más feltételek között talán valóban kiváló fajták a mi zordabb viszonyaink között nem állják meg a helyüket. A Kertészeti Szolgáltatások vezetője elmondta továbbá, hogy a helyi igények körültekintő felmérésének és a szállító vállalatok­hoz időben eljuttatott, reális igényléseknek köszönhetően zöld­ség- és virágmagból tavasszal mennyiség és választék tekinteté­ben is ki tudták elégíteni az előző évinél is nagyobb keresletet. A mütrágyaellátás szintén kielégítőnek bizonyult, viszont növény­védő szerekből ezúttal is hiány mutatkozik. A kertészeti kellékek és kisgépek (például kézi takarmányaprító, különféle vetögépek, kerti traktorok stb.) iránti kereslet szintén meghaladja a kínálatot. Mindezen a szolgáltató vállalat, a szakboltok, de a szövetség és az alapszervezetek vezetői is sokat bosszankodnak, mert a kellé­kek hiánya megnehezíti a kertbarátok és a szerződéses áruter­melési feladatokat is vállaló háztáji kertészkedők dolgát. A járás kertészkedói az idén összesen 847 tonna gyümölcs és 877 tonna zöldség értékesítésére kötöttek szerződést a felvásárló szervezetekkel, vagyis a múlt évinél nagyobb mértékben igyekez­nek hozzájárulni a piaci választék bővítéséhez. Igyekezetüket a vegyiparnak, a gépiparnak és a kertészeti kellékeket gyártó­termelő vállalatoknak sokkal hatékonyabban kellene támogat­niuk JOZEF SLUKA Egyre eredményesebben A Rozsnyói (Roznava) Állami Gazdaság hárskúti (Lipovnik) részlege 1050 hektáros mezőgazdasági földterületen gazdálko­dik. Ebből csak hozzávetőlegesen ötven százalékot használhat­nak szántóként, a többi rét és legelő. Ez a tény a részleg szakosodását is meghatározza: kalászos gabonaféléken kívül elsősorban takarmánynövényeket termesztenek, hogy az erő­sebb állattenyésztési ágazat igényeit maradéktalanul kielé­gíthessék. A részleg dolgozóinak munkájáról és eredményeiről szólva Kusztván Ferenc mérnök kiemelte, hogy mindennapi igyekeze­tükkel a XVII. pártkongresszus által a mezőgazdaság számára meghatározott feladatok teljesítésén munkálkodnak. A fejlődés ütemének meggyorsítása érdekében fontosnak tartják a műszaki felkészültség tökéletesítését, az elvégzett munka minőségének javítását és a termelés színvonalának emelését. A vetőgépek már nem feleltek meg a kor követelményeinek, ezért újakat vásároltak. A talajamüvelésre, az istállótrágyázásra különösen nagy gondot fordítanak, de természetesen a szántás, a vetés, és egyéb mezei munkák minőségét is rendszeresen ellenőrzik. Az új, korszerű vetőgépeknek, valamint az ellenőrzés elmélyítésének köszön­hető, hogy sikerült növelniük a hektáronkénti egyedszámot. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdaság számára nem éppen kedvező időjárás ellenére a múlt évben szemesekből 3,6 tonnás hektárhozamot tudtak elérni. Az idén - a gabonatermesztési feladatok példás teljesítése mellett a takarmánytermesztés továbbfejlesztését tartják a legfon­tosabbnak. Nem csoda, hisz a szarvasmarha-tenyésztésben, főleg a tejtermelésben ismét szeretnének valamivel előbbre lépni. A részlegen 18 tehén van, melyektől az első félévben 242 000 liter tejet terveztek kifejni. A tervet túlteljesítették, tehát a 3300 literes évi átlagos termelékenység elérését igyekeztek jól megalapozni. Az is említést érdemel, hogy az eddig eladott tejnek 85 százalékát az első minőségi osztályban tudták értékesíteni. A szép sikerhez a példaképként emlegetett Danko Károlyon kívül a Keszi Valéria vezette szocialista munkabrigád valamennyi tagja nagyban hoz­zájárult becsületes munkájával. A sertésgondozók igyekezete is dicséretet érdemlő. Nem csupán azért, mert hat hónap alatt kocánkénti átlagban tíz malacot tudtak elválasztani, hanem azért is, mert körültekintő munkájuk eredményeként lényegesen csökkent a malacnevelés költségessége. Jövedelmező a bárányhizlalás is. Ez a tény cseppet sem elhanyagolható, ugyanis a részleg az idén összesen ezer - főleg exportra hizlalt - pecsenyebárány értékesítésére kötött szerződést a felvásárló vállalattal. A takarmánytermesztés már most jó eredményeket ígér, ami nemcsak az állattenyésztési ágazat, hanem az egész részleg gazdálkodása szempontjából is biztató. (csó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom