Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-09-18 / 37. szám
V. M. Sasztitko, a Szocialista Világrendszer Kutatóintézetének igazgatóhelyettese nyilatkozott a Magyarországon megjelenő Figyelő című gazdasági hetilapnak, s interjújában a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének problémáit elemezte. • Hol tart jelenleg a KGST együttműködési rendszerének reformja?- A reform ma már a megvalósítás szakaszában tart. Sok bonyolult kérdés, mint például az árképzés rendje, a pénzügyi, hitel- és valutáris kapcsolatok mechanizmusa még megoldásra vár. E problémák egy-egy ország számára is igen bonyolultak és még inkább azok egy integrációban, amelyben a tagországok sajátos érdekei is szerepet játszanak. A KGST továbbfejlesztése tervezetének kidolgozására a szovjet delegáció kapott megbízást a tanácsüléstől. Szakembereink a,szocialista országok illetékeseivel szoros konzultációs kapcsolatban, a teljes demokratizmus jegyében végezték és végzik e munkákat. ' A világgazdaságban és a szocialista országok fejlődésében olyan változások mentek végbe, amelyek a korábbi elvek újragondolását is szükségessé teszik. Gondoljunk csak a szellemi termékek, a szoftwerek nemzetközi forgalmára, a nemzetközi pénz- és hitelkapcsolatokban megjelent új módszerekre, a szolgáltatási forgalom növekvő szerepére. De színessé vált a nemzeközi egüttmüködés formavilága is. Kooperációk, vegyes vállalatok, konzorcionális vállalkozások, stb. jelentek meg. A szocialista országoknak ezért egyeztetett fejlesztési stratégiára van szükségük, amiben alapvető, hogy a tervek koordinációja a jelenleginél fejlettebb legyen és a stratégiai céloknak megfeleljen. Arra is gondolni kell, hogy a kétoldalú kiegyensúlyozás eddigi törekvése szembenáll a valóban stratégiai tervezéssel. Ez sürgeti a pénz- és hitelkategóriák hatókörének kiterjesztését. Az együttműködés kiszélesítésének egyik útja a vállalatok közötti közvetlen együttműködés, amelyre már több példa van. A tervek egyeztetésében és összehangolásában nagy szerepet kap a gazdasági szabályozók koordinációja. Ki kell küszübölni a naturális és az értéktervezés eddigi ellentmondásait. Javítani kell a prognózisok megbízhatóságát is. Gondoljunk csak arra, hogy az olajár várható alakulásának meghatározásánál milyen hibákat követtünk el. • Mennyi a KGST-országok adóssága a nyugati országokkal szemben? Hogyan befolyásolja az eladósodás a tagállamok gazdasági fejlődését és az egymás közti kapcsolatokat?- A Szovjetunióban tavaly közzétett adat szerint az európai KGST-országok összesített adóssága 92 milliárd dollár volt. Miért alakult ki ez az eladósodás? A hetvenes években a nemzetközi pénzpiacon kedvezőek voltak a hitelfelvételi lehetőségek, és az enyhülés légköre pedig a hitelnyújtásoknak és a felvételnek egyaránt kedvezett. Ugyanakkor a külföldi hiteleknek, ha nem is a várt mértékben, de kedvező hatása volt a tagállamok technikai megújulására, de nem jött létre olyan technológiai és terméKSzerkezeti átalakulás, amely a kölcsönök visszafizetésének feltételeit megteremtette volna. Az eladósodás súlya a nyolcvanas évek elejétől vált különösen érezhetővé, s az egyensúly helyreállítására főleg importkorlátozással történtek kísérletek Ez viszont hosszabb távra nemcsak a nemzetközi kereskedelem normális fejlődését gátolja, hanem a KGST-országok fejlesztési érdekeit, a technológiai transzfert korlátozza. Igaz, hogy az erőfeszítések az adósságállományt mindegy 30 milliárd dollárral visz- szaszorították. Az adósságprobléma rendezése csak az exportteljesítmény javításával érhető el. (Ez persze azt is jelenti, hogy a KGST- országoknak rugalmasabban kell' alkalmazkodniuk a kereslethez). Ez pedig a tudományos és a technikai haladás gyorsítását követeli meg. Az adósságprobléma nem kedvezett a tagállamok együttműködésének sem, mert a tőkés piacon értékesíthető árukat csak korlátozottan vitték a KGST-piacra. A KGST-országok a jövőben a külföldi hitelek racionálisabb felhasználására törekszenek, és ennek érdekében fejlesztik nemzetközi hitelpolitikájukat is. • Az egész világ érdeklődéssel figyeli a Szovjetunióban végbemenő korszakos jelentőségű változásokat. Milyen eredményei vannak a „peresztrojkádnak?- A peresztrojka ma még a legelején tart és korai lenne annak eredményeit átfogóan értékelni. Bizonyos eredményei már láthatóak, de ezekből még messzemenő következtetések nem vonhatók le. Az SZKP plénuma meghatározta a gazdaságirányítás átfogó átalakítását. Az SZKP KB plénumán határozatot hoztak a gazdasági mechanizmus alapéléiről, s a legfelsőbb szovjet elfogadta a vállalati törvényről szóló javaslatot. (A törvény 1988. január 1-jével lép hatályba.) A plénum feladata az volt, hogy a gazdasági mechanizmus reformjának menetrendjét felvázolja. Hangsúlyoznom kell, hogy a peresztrojka kiemelkedő vonása - a gazdasági kapcsolatokban is - a demokratizmus és a kritikai szellem erősítése! A tömegkommunikáció nagy szerepet vállal a demokratikus és kritikus légkör kialakításában, segítve a passzivitástól való megszabadulást. A peresztrojka visszafordíthatatlan folyamat, amely egyre erősebb lesz a szovjet társadalomban és népgazdaságban, s új távlatokat nyit meg. A Az utóbbi évtizedben minőségileg új szintre emelkedett a csehszlovák és a szovjet tudósok együttműködése a radioaktiv anyagok elektronikus spektroszkópiája területén. Ezt a debreceni ATOM KI intézetben kifejlesztett, ESA 12 típusú elektrosztatikus spektrométer tette lehetővé. A készülék segítségével új ismereteket szereztek az atommag szerkezetéről a Csehszlovák Tudományos Akadémia Központi Atomfizikai Intézetének munkatársai. Képünkön az intézet egyik munkatársa méréshez állítja be a világszínvonalat elérő berendezést. (ŐSTK-felvétel - Ján Brabec) Lengyelország ribizlitermesztésben az első, málna- és földieper-termesztésben - az Egyesült Államok után - a második helyen áll. Ezen felül a íengyei gyümölcskertekben évente mintegy kétmillió tonna almát takarítanak be. A hazai gyümölcs- és zöldségellátás eredményei mellett sajnos, a termésnek mintegy a 20-30 százaléka a fejletlen műszaki, feldolgozó és szállítási háttér miatt elvész. ÚJ FÖLDIEPER FAJTA A korszerű lengyel gyümölcstermesztés megteremtése Szczepan Pieniazek professzor nevéhez fűződik. A ma már nyugdíjas, tudós kezdeményezte Skierniewi- cében a korszerű almáskertek létrehozását, új, kiváló minőségű almafajták kinemesítését és a változékony hozamúak termesztésének beszüntetését. A Kertészeti Intézetnek ma már 14 kísérleti tangazdasága működik szerte az országban. A. professzor útmutatásai nyomán lengyel tudósok évtizedek óta foglalkoznak újabb gyümölcsfajták és művelési módszerek kifejlesztésével. E kutatások célja elsősorban a fagyálló és a betegségekkel szemben jól védekező tajták kinemesítése. A tervek szerint már két év múlva megkezdik a Dukát névre hallgató új földieper fajta tömegméretű termesztését. Jövőre jutnak termökorba a törpe meggyfa-ültetvények, amelyek bő termést ígérnek. Skierniewicében jelenleg a lengyel éghajlati viszonyokat jól tűrő, úgynevezett magas áfonyacserje meghonosításán fáradoznak. A HAGYMA ÉS A KARFIOL HAZÁJA Grójecről Lengyelországban mindenkinek az almáskertek jutnak az eszébe. A Varsótól nyugatra elterülő vidéket az ország legfontosabb zöldségtermesztő területként ismerik. Innen származik a piacra kerülő zöldség egytizede. Tavaly például a bloniei szövetkezet 75 ezer tonna zöldséget vásárolt fel. A helyi kertészeti szövetkezet 3900 termelőt egyesít. Ezen belül kétszer az egyéni gazda. Ők 3,5 ezer hektáron folytatnak szerződéses termelést. A szakemberek szerint az itteni hagyma egész Európában jól ismert. Újabban e vidék a karfiol hazája is. FAGYASZTOTT GYÜMÖLCSÖK, SZÖRPÖK A Hortex kombinát egész sor üzemet létesített minőségi fagyasztott gyümölcsök és gyümölcskészítmények előállítására, az eper feldolgozására. A berendezéseket az olasz Technofrigo cégtől vásárolta. Számos almakoncentrátumot előállító gyártósort is létesített. Most folytat tárgyalásokat új hűtőházak építéséről. A Hortex Európa több államával kereskedik. Az NDK- ban például 40 cégüzletet tart fenn. A világviszonylatban is jelentős nagy lengyel exportőr a Fructopol gyümölcsöt, zöldséget, szörpöket, kon- zerveket, mélyhűtött termékeket állít elő és szállít megrendelőnek. Tavaly a vállalat üzemei csak paradicsomból 140 ezer tonnát dolgoztak fel, elsősorban sűrítmény formájában. A Fructopol fél év alatt 51 milliárd zloty értékű árut adott el. AZ ÉVSZÁZAD SZERZŐDÉSE A Szovjetunió a legnagyobb felvevőpiacok közé tartozik. Lengyelországban a zöldség és gyümölcs szállításáról szóló lengyel-szovjet kormányközi megállapodást az évszázad szerződésének nevezik. Ennek értelmében gyümölcs- és zöldségfeldolgozó közös vállalatok, valamint hűtőházak és szakosított szállító- vállalatok létesülnek. Az export további növelése nagy lehetőség a mintegy 1 millió kis területű magángazdaság részére is. (BUDAPRESS-INTERPRESS) A Szovjetunió technikai eredményeiről a nyugati lapokban alig olvashatunk, illetve azok csak a hadiiparra vonatkoznak. Ugyancsak kevés szó esik a szovjet lapokban is erről, mert az érdeklődés elsősorban a legfejlettebb technika átvételére és gyakorlati alkalmazására irányul. Ezért is figyelemre méltó Alekszej Putyincevnek, az APN szemleirójának cikke, amely tájékoztat arról, hogy a szovjet szabadalmak hogyan hasznosulnak a nyugati világban, valamint arról, hogy milyen hatást várnak a gazdasági reformtól a műszaki újítások megvalósításában. Az amerikaiak többsége valószínűleg csodálkozna, ha megtudná, hogy a washingtoni metró vágányait a Szovjetunióból importált automaták segítségével hegesztették, százezer honfitársuk pedig csak azért szabadulhatott meg a rövidlátástól, mert a Medical Technology Development cég megvásárolta a Szvja- toszlav Fjodorov szovjet orvos által kidolgozót eljárások alkalmazásának licencét. A Fjodorov professzor által konstruált mesterséges szemlencsét az NSZK-ban, Nagy-Britan- niában és Olaszországban is szabadalmaztatták. A japán acélöntöipar azért tudott jobban dacolni a kedvezőtlen gazdasági konjunktúrával, mert a Nippon Steel, a Kobe Steel cégek és más japán- társaságok idejében olyan szovjet technológiákat vásároltak, mint a folyamatos acélöntés, a nagyolvasztók párologtatás segítségével történő hűtése, stb. A szovjet olajszakemberek víz alatti hegesztési tapasztalatai tették lehetővé azt, hogy csővezetékeken a partra szivattyúzzák az angol és a norvég kőolajat. A tőkés ipar olyan elismert vezető cégei is szovjet szabadalmakat és know-how-t vásárolnak, mint a Mannesmann (NSZK), a Kaiser Aluminium és az ALCOA (Egyesült Államok) a Mitsubishi (Japán), az ASEA (Svédország). Több mint tíz év óta a Szovjetunió évente százegyné- hány exportlicencüzletet ír alá külföldi partnereivel. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) adatai szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok évente mintegy 800 ezer találmányt jegyez be. Ez jóval több, mint Japánban (körülbelül 50 ezer), Franciaországról és Nagy-Britanniáról nem is beszélve, ahol évente 10-10 ezer szabadalmat vesznek nyilvántartásba. Lassú megvalósítás A Szovjetunióban tehát nincs hiány élenjáró tudományos elgondolásokban és témakidolgozásokban. A szovjet vállalatok többsége pedig, sajnos, nem siet felhasználni ezeket az újdonságokat. A Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottságának adatai szerint az országban kidolgozott tanulmányoknak évente körülbelül egyharmada valósul meg a gyakorlatban. „Bármennyire paradox módon hangzik is, minél fontosabb az újítás, eleinte annál kisebb haszonnal jár a termelés számára. És ez is az egyik magyarázata annak, hogy a vállalatok miért vesznek igénybe szívesebben olyan újításokat, amelyek nem követelnek átalakításokat, és bár kis de gyors eredményt nyújtanak - állapítja meg Abel Aganbeg- jan akadémikus, az egyik legtekintélyesebb szovjet közgazdász. Minden haladó elgondolás természetesen előbb-utóbb utat tör magának. A késedelem azonban veszteséget okoz. Éppen azért manapság a Szovjetunióban mind nagyobb erőfeszítéseket tesznek az ország tudományos potenciáljának növelésére, a tudomány és a termelés szorosabb összekapcsolására. A gazdaság radikális reformja, amely jelenleg a Szovjetunióban folyik, az olyan intézkedések egész komplexumát feltételezi, emelyek megváltoztatják a „játékszabályokat“ az ország gazdasági mechanizmusában a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása céljából. Változások történnek a szovjet gazdaság óriási épületének valamennyi „emeletén“. Felülvizsgálják a beruházási politikát, növelik az olyan ágazatokban eszközölt beruházásokat, amelyeknek szavatolniuk kell a jövőbe való technológiai áttörést. Elsősorban a gépgyártásról van szó. Hiszen bárminek nevezzük is évszázadunkat - a világűr századának, atomkornak vagy az elektronika korának, a műszaki haladás alapja éppen a gépgyártás marad. Ennek a fejlettségi szintjéről, a technika tökéletességének fokától függ döntő mértékben a gazdasági növekedés üteme. A reform várható hatása Most az elvileg új technológiákra való áttéréshez füzünk reményt. 1986-ban például a szovjet üzemekben több mint 200 rugalmas termelési rendszert helyeztek üzembe, amelyek gyakorlatilag villámgyorsan átállhatnak új termékek gyártására, operatív módon reagálva a változó keresletre. Másik elsődleges irány - az ipari robotok gyártása. 1986- ban több mint 15 ezer készült belőlük. A gazdaság átépítése a vállalatok gazdasági önállóságának kibővítését irányozza elő. A Szovjetunió nagyvállalatai, miután jogot kaptak arra, hogy termékeikkel közvetlenül szerepeljenek a külföldi piacon, és lehetőségük van arra, hogy az így szerzett hasznot saját fejlesztésük szükségleteire használják fel - most mindinkább attól függnek, hogy képesek-e elsajátítani a legújabb technológiát. MBhIMtf IBM WKiMM Részvétel a szabadalmak világversenyében Új alapokra kell helyezni az együttműködést Hol tart a lengyel zöldség* és gyümölcstermesztés?
