Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-09-11 / 36. szám
öten ültek a hosszú asztalnál, egy késő nyári délután. Mind az öten a pártbizottság tagjai. A színhely a kamocsai (Komoca) művelődési otthon egyik helyisége, s akik az asztalnál helyet foglaltak: Lukács László, Soóky Gábor, Takács Miklós, Lukács Tibor és Szabó Zoltán, a falusi pártszervezet elnöke, a szövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke. Minthogy a pártalapszervezet nemcsak a falusi pártszervezet szerepét tölti be, hanem a szimői (Zem- né) Haladás Egységes Földművesszövetkezet üzemi pártbizottságának egyik alapszervezete is, érthető, hogy a vezetőség elsősorban az időszerű mezőgazdasági munkák során felmerülő problémákkal foglalkozott. Annál is inkább, mert akik ott ültek, Lukács Tibor kivételével valamennyien a szövétkezetben dolgoznak. A megtárgyalásra kerülő problémák azóta megoldódtak, hiszen már az aratást rég elfelejtették, s a vizes talajt is megmunkálták - mint elmondták, még július elején is 600 hektár volt víz alatt. Azóta a tej minősége is remélhetőleg megjavult, ám erről érdemes néhány szót szólni. A pártbizottság meghívta a tanácskozására a szövetkezet kamocsai állattenyésztési részlegének állattenyésztőjét, a pár- tonkívüli Jozef Jánost, számoljon be a részleg munkájáról. Nem akarom számokkal untatni az olvasót, hány százalék volt a borjúszaporulat, illetve az -elhullás, de egyvalamit érdemes megemlíteni. Jozef János tájékoztatott arról, hogy ez év 3. 5. és 6. hónapjában, összesen 462 ezer liter tejet csak másodosztályúként vettek át - és fizettek ki - s ebből a szövetkezetnek 92 ezer korona kára lett. A rajtaütésszerű ellenőrzés megállapította, hogy a fejőgépek piszkosak... Ez a tény természetesen nem maradt következmények nélkül, a fejők és a gondozók kevesebb pénzt kaptak. Túl szigorúak a követelmények a tej minőségével szemben, vetette fel valaki. Soóky Gábor erélyes ellenvetést tett:- Az nem igaz, hogy olyan gyorsan növekedtek a követelmények a tej tisztaságát illetően. Már öt évvel ezelőtt is Így volt. De vegyétek figyelembe, hogy nincs aljazó, a karámokban piszkosak a tehenek, a tehén tőgye egész fekvése alatt a trágyában van, mert az van alattuk, nem szalma! - méltatlankodik. - Múltkoriban ott jártam, harminchárom, fok meleg volt, a teheneknek kilógott a nyelvük. Az nem lehet, hogy annyi vízkiesés legyen! Mert ha nincs víz, nem tudják megmosni a tehenek tőgyét. De ehhez nem kell beruházás és nem kell technológia! Meg kell mondani, hogy kinek mi a dolga és megkövetelni az illetőtől, hogy el is végezze! Hosszan elhúzódott a pártbizottsági ülés, mert nemcsak a tagsági alap bővitéséról szólt Szabó Zoltán pártelnök - amelyre sajnos az idén már nemigen kerül sor -, bár most sikerült egy új tagot felvenniük, Gáspár Katalint. Foglalkozott a pártoktatás kiértékelésével, név szerint említve egy sokat hiányzó párttagot. Ám egy faluban nemcsak a szövetkezet problémái jelentik a gondot, hanem a faluéi is - és a pártszervezetnek ezekkel is foglalkoznia kell. A falusi pártalapszervezet 41 tagja közül kilenc a nö, és nagyon nagy szükség volna rá, hogy éppen nőkkel bővüljön a párttagok száma. A falu gondjait Lukács Tibor hnb- titkár sorolja:- A gáz bevezetése az egyik, de arról nem is beszélek, mert egyelőre igen távoli terv, a víz a másik, ez úgy látszik, nem T6 olyan sokára megoldódik, jövőre a falu egy részének már vezetékes ivóvize lesz. Az új bevásárolóközpont felépült, átadták. De maradt a megoldatlan probléma: az iskola. Erről szólunk kissé bővebben. Évekkel ezelőtt az 1030 lakosú Kamocsán megszűnt a tanítás: kevés a gyerek, jobb lesz, ha Szímőre vagy Érsekújvárba (Nővé Zámky) járnak a gyerekek iskolába - indokolták a döntést. Jelenleg a helyzet az, hogy már évek óta üresen áll egy viszonylag jó karban lévő épület. A gyerekek meg 133-an - hattól tizennégy évig - naponta buszoz- nak. S velük együtt utaznak a tanítók is. Hogy nem a legbölcsebb döntés volt megszüntetni az iskolát, nyilvánvaló. Olyannyira, hogy most már a szülök követelik, hogy legyen Kamocsán ismét tanítás.- Ezzel a kéréssel fordulnak hozzám a szülők - mondja Szabó Zoltán. Úgy tűnt, lesz rá remény. Felvetődött, hogy esetleg Érsekújvárból hordanának ki busszal egy- vagy kétosztálynyi gyereket, a kétműsza- kos tanítás enyhítésére, s akkor a faluban is lehetne osztályt nyitni, legalább elsőt, másodikat, hiszen három tantermes az iskolaépület. Az ügy sokáig húzódott. A döntés végül is: egyelőre tanítás - nem lesz. Mi legyen az üres épülettel? Lukács Tibor, hnb-titkár azt mondja: - Először arra gondoltunk, hogy varrodát nyitnánk, legalább munkalehetőséget adnánk a háztartásbeli asszonyoknak. Vagy a szolgáltatásokat bővítenénk Megjegyezendő, hogy 35 asz- szony munkavállalási kérelme fekszik a nemzeti bizottságon. S hogy a faluból ne költözzenek el, hozzájárul a nők munkavállalási lehetősége is. Ez sem elhanyagolható. De az iskola fontosabb. Igaz, hogy sok az idős ember, de a népesség nem csökken, az óvodában elég sok az egy-két év múlva iskolaköteles gyerek. Az 1987-88-as tanévben 10, 1988-89-ben 11, 1989-90-ben 14, 1990-91-ben 7, 1991-92-ben 8, 1992-93-ban 13 gyerek fog első osztályba járni! Sem nekik, sem a szülőknek nem mindegy, hogy helyben-e, vagy pedig naponta utazni kényszerülnek. Félszáz régi ház áll (állt) üresen, de jó néhánynak már új gazdája van: A tíz kilométerre lévő Érsekújvárból többen szeretnék legalább a hétvégeket - Kamocsán tölteni. De sokan vannak, akik nyaranta a festői Vág-parton üdülnek. Visszajáró turisták a csehek, az NDK- beliek. A kemping komfortját zuhanyozók szolgálják, s a táborozok minden jel szerint jól érzik magukat. Egy-egy hétvégén 1000-1500-an is megfordulnak a Vág-parton. Motoroscsónakok verik fel a csendet, szól a táskarádió, fürödnek - holott a figyelmeztető tábla szerint tilos a fürdés. Sok emberrel beszéltem, s számukra is érthetetlen, miért nem használják ki a Vág-part adta lehetőségeket. Mindössze egy büfében kapható frissítő - nem rendszeresen ugyan, de kapható friss kolbász. De az pillanatok alatt elfogy. A büfét a szimői Jednota üzemelteti, a kempinget a járási idegenforgalmi igazgatóság, maga a festői Vág-part pedig a falué. Hogy van ez? Ki a gazda? Vagy kik a gazdák? A sok gazda között elvész a Vág-part? Nem lehetne összefogni és közösen kiépíteni a már meglevő üdülőhelyet? És nem lehetne - kevés pénzből medencét építeni? Vagy kitisztítani a medret, hogy ne szedje a folyó minden évben áldozatait? Mert fity- tyet hánynak a fürdést tiltó táblára! Ha valaki folyóparton sátorozik, természetesen fürdeni is fog. És kié a hajó? Merthogy egy használaton kívüli hajó is ring a Vágón. Horváth Kati és Dömötör Edit felvilágosítanak. A hajó a Honvédelmi Szövetség tulajdona, de voltaképpen a SZISZ-tagok gondozzák, mert az úgy van, hogy a fiatalok többsége mindkét szervezetnek tagja. Már amennyire rendbe lehetett tenni a hajót. A tulajdonos szervezetnek nincs pénze, hogy átalakítsa. Az ifjúsági szervezet szívesen rendbe tenné. Dömötör Edit mondja:- Ilyenkor nyáron kijárunk a hajóra. Van ott egy nagyobb helyiség, meg hét-nyolc kabin. Amikor idevontatták, rengeteg papírt, térképet hordtak ki belőle, a motorházból meg elszállították a vasat. A fiatalok úgy vélik, remek kis klubot lehetne belőle alakítani.- Akár a SZISZ, akár más üzemeltetné, mert felkapott üdülőhely lett Kamocsa - mondja Edit. - A Vág- parton kevés az az egy büfé. A sáto- rozók is szívesen látogatnák, hiszen milyen romantikus lenne. - Aztán lemondóan hozzáteszik: - Borzasztó nehéz valamit csinálni, mert ha valaki belefog valamibe óriási lelkesedéssel, később elmegy tőle a kedve. De miért megy el a kedve a munkától olyan lelkes fiataloknak, mint a huszonkét éves Edit, ^tizenkilenc éves Horváth Kati, a SZISZ-elnök. Kiderül, hogy azért nem egészen ez a helyzet. Mert dolgoznak ők, mármint a fiatalok; 21 tagja van és valamivel több regisztrált tagja van az alapszervezetnek, s köztük is sok az aktív, kezdeményező fiatal. Dolgoztak az üzletközpont építésén, az ö feladatuk a park és a játszótér rendben tartása, minden hónapban bált rendeznek, s ezekből összegyűl egy kis pénz, tehát az ifjúsági szervezet még gazdagnak is mondható. A szövetkezettől is sok támogatást kapnak, mert akárcsak a pártszervezet esetében, az ifjúsági szervezet is a szövetkezet egyik alapszervezete.- Sok munkát jelent a bálszervezés?- Á, dehogyis, már van benne gyakorlatunk! - Ezt Kati mondja, s nyilván így van, mert Kati egyúttal a szövetkezeti klub vezetője is, meg titkára a Honvédelmi Szövetségnek. Azt már Edit árulja el, hogy alig várják a következő bált... s megtudom még azt is, hogy a bálokon az átlagéletkor huszonöt év, s hogy a fiatalok igen rendesen viselkednek.- Mi érdekli még a fiatalokat?- A sport. A Vág-parton sokat sportolunk, és a kultúrházban - ott a hnb, a szövetkezeti klub, az ifjúsági klub - állandóan lehet pingpongozni. Van magnó, televízió, rádió, nagy sikere volt a gyermeknapi sportvetélkedőnek, műsorokat adnak. Edit- bár naponta utazik a munkahelyére, a könyvtárosi teendőket is ellátja (,, főleg a krimi a kapós, meg a szép- irodalom, és a pénteki kölcsönzési napon húszán is jönnek, a leghűségesebb olvasók a gyerekek"...)- Hogyan néznek az idősebbek a SZISZ-esekre?- Sokan nem is tudják, hogy miben rejlik a munkánk, és természetesnek tartják, hogy ez vagy amaz van - így vélekedik Kati. Edit folytatja: - Az úgy van, hogy ha valamit jól csinálunk, azt észre sem veszik, de ha valami nem sikerül, akkor nyomban készek a véleménnyel: persze, a fiatalok! Mennyire elégedett az ifjúsági szervezet munkájával Lukács Tibor, a hnb titkára és Szabó Zoltán, a pártelnök? Mindketten a negyvenesek korosztályába tartoznak, tele lelkesedéssel, tenniakarással. Nem bírálják a fiatalokat, csak szerényen annyit jegyeznek meg, hogy annak idején ők, úgy vélik, többet tettek- legalábbis ami a kulturális élet szervezését illeti. KOPASZ CSILLA • Balról jobbra: Szabó Zoltán pártelnök, Lukács Lász- • Ketten a SZISZ-esek közül - Horváth Kati és ló, Lukács Tibor hnb-titkár, Soóky Gábor és Takács Dömötör Edit Miklós (A szerző felvételei) OKMns B IHKlISHK Mérlegen a fiatalok alkotó kedve 1oseQcoooooocoeccoocosoooósocosoososcooscecoosooooosccocseoseccot scooooooccocooseooseoo Milliókat érő ötletek Ötödik éve, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség versenyt szervezve igyekszik cselekvésre, alkotásra buzdítani a fiatalokat, mert hiszen részvételük az újítók, a feltalálók mozgalmában kettős bizonyítás. A politikai érettségé és a szakmai képzettségé. Ezért azután a SZISZ SZKB mindegyik naptári év közepén, rendszeresen és ugyancsak szigorúan mérlegeli az elért eredményeket, állapítja meg a verseny szervezésének hiányosságait A legutóbbi mérlegelés-értékelés főbb tételei: egy év alatt 19 631 újítási javaslatot, 166 találmányt jelentettek be a fiatalok, s azok közül 11 548 újítást, 57 találmányt már alkalmaznak is, ami megközelítően 266 millió korona népgazdasági hasznot jelent. Ehhez még hozzáfűzték: különösen ott eredményesek a fiatalok, ahol együttműködésük jól szervezeti a gazdasági vezetőkkel, a pártbizottsággal, mint például a bratislavai Slovnaft, Hydrostav vállalatnál, vagy a Tesla nemzeti vállalat niznái, stropkovi üzemében. Megállapították, hogy a versenyben való részvétel a Keletszlovákiai kerületben volt a legnagyobb arányú, 63,8 százalékos. A statisztikai elemzés azonban kimutatta, az újítások és találmányok alkalmazásával elért megtakarítás összege ebben' a kerületben a legkevesebb. Esetenként 12 760 korona, míg a szlovákiai átlag 22 910 korona. Megdöbbenést keltett, hogy hat járásból egyetlenegy ifjúsági szervezet sem vett részt a versenyben. Például a Kassa (Kosice)-vidéki .és a Rozsnyói (Roznava) járásból sem. A megdöbbenés csak fokozódott, amikor kitűnt, hogy a SZISZ IV. kongresszusára készülve a járási konferenciákon elhangzott beszámolók szerint a Kassa-vidéki járásban 74 beadott újítási javaslatból 58 alkalmazása nyomán 1,1 millió korona a népgazdasági haszon, a Rozsnyói járásban pedig közel 1 millió korona, de a beadott 343 újítási javaslatból eddig még csak 171 alkalmazására került sor. Nyilvánvaló, hogy ilyen tapasztalatok ismeretében felül kell vizsgálni mind a verseny szervezésének, mind a hat járás ifjúsági tisztségviselőinek módszereit. Külön elemzés foglalkozott a mezőgazdaságban dolgozó fiatal újítók és feltalálók tevékenységével. A versenyben 185 ifjúsági szervezet vett részt, 2948 újítási javaslattal. Többen, mint egy évvel korábban, 2 százalékkal jobb a javaslatok alkalmazhatósága, növekedett az értékük is. Átlagosan számítva az előző évben kimutatott 59 230 koronáról 70 330 koronára. A versenydíjat a pogrányj (Pohranice) Győzelmes Február Efsz ifjúsági szervezete nyerte 1338 pontos teljesítménnyel. Második helyezést ért el 939 pont megszerzésével a sládkoviöovói Slovosivo nemzeti vállalat ifjúsági szervezete. Mind népgazdasági, mind ifjúságpolitikai szempontból jelentős, hogy a hét versenykategória közül kettőnek a győztese, miként az értékelés is hangúlyozta: teljesítményével nem csupán alkotó kedvről, hanem alkotó erőről is bizonyságot adott. A bratislavai Slovnaft nemzeti vállalatnál 51 fiatal újítási javaslatának alkalmazása 17,2 millió korona népgazdasági hasznot hoz, a bratislavai Hydrostav nemzeti vállalat 22 fiatal újítójának javaslata pedig 15,8 millió koronát. Egyébként az értékeléskor jutalmat kaptak az élenjáró szervezők is. A SZISZ járási titkárságai közül pénzjutalmat kapott a Kassa-városi, a nyitrai (Nitra) és a trnavai. Négy ifjúsági dolgozókollektíva vezetőjének pedig elismerő oklevelet adott a központi bizottság. A fiatalok újító és feltaláló mozgalmának fejlesztéséért kitüntetés odaítélésekor pedig úgy módosították az eddig szokásos eljárást, hogy az erkölcsi elismerés anyagi ösztönzéssel párosuljon. A kitüntetés I. fokozatát 6, a II. fokozatát 3, a III fokozatát 8 fiatal újító, feltaláló kapta meg. Végül, a következő versenyév meghirdetésekor, hogy nagyobb legyen az alkotó kedv, fokozódjon alkotó erővé, leegyszerűsítették a pontozási rendszert, s elhatározták, a kategóriák győztesein és helyezettjein kívül azokat is jutalmazni fogják, akik ugyan kisebb feladatok teljesítésével, de hatékonyan segítik az újítók és feltalálók mozgalmának fejlődését. HAJDÚ ANDRÁS ÚJS 1987. • A festői Vág-part
