Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-09-11 / 36. szám
Vasárnap 1987. szeptember 13. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia. 06.10, nyugszik 18.55, Közép-Szlovákia: 06.17, nyugszik 19.02, Nyugat-Szlovákia: 06.23, nyugszik 19.08 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlovákia: 21.15, nyugszik 13.15. Közép-Szlovákia: 21.22, nyugszik 13.22, Nyugat-Szlovákia: 21.28, nyugszik 13.28 órakor. Névnapjukon szeretettel koszöntjük KORNÉL - CTIBOR nevű kedves olvasóinkat AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL KÖZÖSEN ÉS VILÁG- SZÍNVONALON Ján Misecka cikke CSAK AZ ÚJ SEGÍTHET Szénást György írása KÖZHELYEK NÉLKÜL-AZ IFJÚSÁG- VÉDELEMRŐL Fekete Marian kerekasztalbeszélgetése „...DE NEHÉZ AZ ISKOLATÁSKA...“ Péterfi Szonya riportja A TŰZ NEM ISMER TRÉFÁT Németh dános írása KÉZ ÉS SZERSZÁM Dusza István riportja A CHALKI-SZIGETEN Aiekszej Tolsztoj novellája A Slovnaft fiataljai a Méta 90 mozgalomba bekapcsolódva járulnak hozzá a XVII. pártkongresszus határozatainak megvalósításához. Felajánlásukban 10 millió korona értékű fűtőanyag és energia, valamint 5 millió korona értékű alap- és nyersanyag megtakarítására kötelezték magukat Jelentős eredményeket várnak a 45 újítási javaslat megvalósításától is. A képen egy lepárlóoszlop látható. A fiatalok aktiv közreműködésével megvalósított újítás nyomán alsó részének melegítésére hulladékhőt használnak. Felvételünkön Roman Párák (balról) és Vojtech Pisti a szint- magasságot ellenőrzi. (Vlastimir Andor felvétele - ŐSTK) Bratislavában a dúb- ravkai lakótelepen a Biliková utcai alapiskolában több mint 600 tanuló kezdte meg az új tanévet. A felső felvételen Jo- lana Damasková tanszereket és tankönyveket oszt a gyerekeknek. Az alsó felvételen Mária Gerbero- vá diáklány a fizikai kabinet előkészítésében segít Veronika Brezáková tanítónőnek. (Magda Borodácová felvételei - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Jelentős szerepet játszik az új termékek árképzése. A társadalmi munkatermelékenység növekedésének, az új technikának és technológiának, a bemeneti tényezők jobb hasznosításának éppen az árképzés területén kell a legdinamikusabban megnyilvánulnia. Ezért az árrendezésre vonatkozó párt- és kormányhatározatok, valamint a CSKP KB 5. ülésén elfogadott határozatok lebontása keretében különösen nagy figyelmet fordítunk az új termékek árképzésére. Az árak színvonalával, dinamikájával és az árviszonyokkal elő kell segíteni a társadalmi munkatermelékenység növelését, azt a törekvést, hogy termékeink műszaki-gazdasági színvonala és minősége összhangban legyen a külföldi termékekével. Már hosszabb ideje alkalmazunk az árképzésben olyan új módszereket, amelyek visszatükrözik a műszaki-gazdasági paraméterek csúcsszínvonalát, s figyelembe veszik a nemzetközi munkamegosztás követelményeit. Meghatározzuk az árképzési módszerek alkalmazásának kötelező sorrendjét. Az első helyre tettük a külföldi árviszonyokból, a kiviteli árakból, az értékesítési feltételekből kiinduló árképzést. A szervezetek szavakban kifejezve helyeslik ezt az eljárást, de nagyon keveset valósítanak meg belőle a gyakorlatban, nem árjellegű okok sokasága következtében. A külföldi árak érvényesítése számos esetben lecsökkenti a vállalati teljesítmények kimutatott értékét, s a szervezeteknek gondot okoz, hogy mivel pótolják a mennyiségi kieséseket, s teljesíthessék az előirányzott tervet. A külföldi árviszonyokból kiinduló árképzés, amely egyúttal az elért műszaki-gazdasági paramétereket, a használati tulajdonságot és a minőséget is figyelembe veszi, elősegíti, hogy az árak aktívan serkentsék az innovációs folyamatokat és a műszaki fejlesztést. Ez az igényes feladat szorosan összefügg az irányítás mechanizmusával és a tervezéssel. El kell érnünk, hogy gazdasági gyakorlatunkban jobb eredményeket érjünk el az új termékek árképzésében, s egyúttal a termelés mennyiségi és strukturális tervezésében is. Természetes dolog, hogy a felhasználók a legkorszerűbb berendezéseket és gépeket igénylik, amelyekkel növelhetik a munka termelékenységét. Ez azt jelenti, hogy az innovációk árképzésében úgy kell eljárni, hogy abból nemcsak a termelőnek és a társadalomnak, hanem a felhasználónak is haszna származzék, hogy az új berendezésnek a termelési érték egységére számított fajlagos ára alacsonyabb legyen. (Michal Sabolcík elvtárs Az árak és a gazdasági szabályozók című cikkéből) A huszadik tanévet kezdte a napokban Gortván Aleva Gyula, a helybeli kétosztályos magyar tanítási nyelvű alapiskola igazgatója. Korábban gyakorló pedagógusként négy évet Gesz- tetén (Hostice) töltött, a pedagógiai és népművelői munka szempontjából igazán eredményesnek azonban az elmúlt két évtizedet tartja. Talán a feladat, talán a tét nagysága miatt. Tanfelügyelői megbízásból ugyanis egy szakmailag és erkölcsileg is zilált iskola, s a pedagógushivatás presztízsét kellett helyreállítania. A pedagógia rehabilitálásának annak idején nem kedvezett sem a faluvezetés, sem a lakosság összetétele. Az érdekkülönbségek persze soha nem voltak, nem lehettek kibékíthetetle- nek, erre a felismerésre építette pedagógusi-népművelői stratégiáját a fiatal tanító.- Először az iskolában szerveztem különböző szakköröket, később a falu fiatalsága körében próbálkoztam hasonlóval - emlékezett a pályakezdésre Aleva Gyula. - Nem állítom, hogy minden próbálkozásommal csatát nyertem, de az akkor alakított asztalitenisz-szakosztály még ma is működik, s évek múltával a lábdarúgócsapat is felkerült a járási bajnokság második osztályába. A gyerekekkel sem csak a napi nyolc órában foglalkoztam. Előbb iskolai irodalmi kört hoztunk létre, később Petöfi-ku- tatást, honismereti munkát végeztünk, hiszen a nagy magyar költőnek jó kapcsolata volt a községgel, pontosabban annak egy írogató kisnemesével, Adorján Boldizsárral. A hetvenes évek elején néprajzkutatással, a hagyományos paraszti munkaeszközök és használati tárgyak gyűjtésével is foglalkoztunk, majd tánccsoportot alakítottunk.- Kezdetben bizony nem sok segítséget kaptunk, eredményeink felmutatását követően azonban mind több szülő, s végül a Várgedei (Hodejov) Efsz is mellénk állt. így jöhetett létre a Barkóca gyermektáncegyüttes, melyet ma már országszerte ismernek, elismernek. Megalakításához, mi tagadás, még a szerencsés véletlen is hozzásegített. Először a helyi szlovák tanítási nyelvű alapiskolába egy zeneileg képzett pedagógusnő - a későbbi feleségem - került, s a hetvenes évek közepén egy másik népi táncos kolléga - Tó- bisz Ferenc- érkezett. Az együttest magyar és szlovák anyanyelvű gyerekek alkotják, s ma már a közeli, sőt a távolesó falvakból is vannak táncosaink. A zselizi (Zeliezovce) és a gombaszögi (Gombasek) fellépések mellett az idén néhány népi táncosunk és zenészünk, így Mező Ilona, Lubo Odler, Iveta Vybo- chová és Csúz Zsolt eljutottak a Német Szövetségi Köztársaságba és Franciaországba is. Az együttes műsorán magyar és szlovák számok egyaránt szerepelnek, így nincs akadálya a különböző fesztiválokon való szereplésnek. Az internacionalizmus gyakorlata persze egyéb területeken is érvényesül, kamatozik. A magyar osztály tanulóit a szlovák kiejtési versenyre például a szlovák iskola pedagógusnője készíti fel, nem csoda aztán, ha tanulóik a nagy iskolák között is előkelő helyet foglalnak el járási, sőt kerületi méretekben is. Megtudtuk, hogy a tanulmányi eredményekért sem kell már szégyenkezniük a gortvai gyermekeknek. Bár az elmúlt iskolaévben a tanulóknak 75 százaléka cigány volt, mindig akadnak soraikban kitűnő elömenetelűek, akik nemcsak a középiskolákban állják meg helyüket, hanem a felsőfokú oktatási intézményekben is. Persze legalább ennyire örül a pedagógus egykori tanítványai munkasikereinek is. A rimaszombati (Rimavská Sobota) konzervgyárban egy gortvai lányokból álló többszörösen kitüntetett brigád dolgozik, s az Agrostavnál is eredményes egy cigányokból álló szocialista brigád.- Az elmúlt két évtized legnagyobb eredményének talán mégis azt tartom, hogy a kisközségben helyreállt a pedagógusi munka becsülete, a gyerekek és a fiatalok túlnyomó többségében pedig kialakult az önbecsülés tudata, az önmegvalósítás kényszere - mondja Aleva Gyula, aki az elmúlt két évtizedben nemcsak tanító és iskolaigazgató, hanem sportköri elnök, népművelő, klubvezető is volt egy személyben, s aki valóban sokat tett a kis gömöri község szellemi felemelkedése és anyagi gyarapodása érdekében. HACSI ATTILA AHOL NEMCSAK TANÍT A PEDAGÓGUS
