Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-09-04 / 35. szám

ÁRTALMASAK-E AZ EGÉSZSÉGRE A NÖVÉNYI KIVONATOK?

Az utóbbi időben egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy az úgynevezett biológiai növényvédő szerek tényleg ártalmatlanok-e, vajon van-e munka-egészségügyi vagy élelmezés-egészségügyi várakozás- idejük? Ha igen, mennyi, ha pedig ártalmatlanok, akkor hogyan tölthetii. be mégis növényvédő szerepüket?

Nem árt, ha először az alapfogalmakat tisztázzuk. A biológiai védekezés fogalomkörének csupán egy részét képezik a biológiai vagy természetes alapú növényvédő szerek. Éppen ezért nem lehet elszigetelten kezelni ezeket, hiszen felhasználásuk is csak a többi ismert eljárással együtt, komplex módon lehet hatásos. Melyek is ezek az eljárások?

1. Talajélet-serkentök, aktivátorok, komposztoltók, talajszerkezet-javítók

használata.

2. Felületi komposztálás, talajtakarás, zöldtrágyázás.

3. Vetésforgó, vegyeskultúra, növénytársulások.

4. Ivari csalogatok, szex-feromon (ivari illat) csapdák, paraziták, predátorok (ragadozók) felhasználása.

5. Növényi kivonatok a védendő növény erősítésére, a gombakártevők és

a rovarkártevők ellen.

A biokertész alapállása az, hogy a legkedvezőbb környezeti feltételek megteremtésével, a gazdag talajélet kialakításával, ellenálló növényfajták használatával a növények vegetációs idejében rendszeres erősítő hatásokkal olyan természetes védekezőkészséget, illetve képességet alakítson ki növényeiben, melyről a kemikáliákat használó kertész eleve lemond, hiszen a rendelkezésre álló vegyszerek arzenálja ezt teljesen szükségtelenné teszi.

Mindebből kitűnik, hogy a biokertész legvégső esetben nyúl olyan szerhez, amely valamiképp a pusztítást, az irtást szolgálja.

Vizsgáljuk meg, melyek azok a kivonatok, amelyeket a biokertész leggyakrabban használ.

Növényerősítő kivonatok: csalán, cickafark, macskagyökér, kamilla, pitypang.

Riasztó-védő kivonatok: fehérüröm, sarkantyúka, körömvirág, büdöske (Tagetes), borsmenta, bodza, zsurló.

Pusztító anyagok: spiritusz, kenőszappan, pyrethrum-kivonat, fahamu, kvasszia.

Amennyiben az első, illetve a második csoportban szereplő „védőszereket" jobban szemügyre vesszük, kitűnik, hogy ezek mind megtalálhatók a humán fitoterápia területén is.

Találkoztam olyan okfejtéssel - amelynek mozgatórugója minden bizonnyal a biológiai művelési mód iránt táplált ellenszenv hogy amennyiben ezek a növényi kivonatok hatásosak bizonyos növénybetegségek esetén, úgy ezek nyilvánvalóan mérgek, és mint ilyenek, alaposabb vizsgálatot követelnek. Ebből az okfejtésből egyetlen dolog igaz, mégpedig az, hogy ezeknek az anyagoknak a hatásmechanizmusát felderítő vizsgálatok alapvetően szükségesek lennének.

Annak eldöntését, hogy az első két csoportban említett gyógynövények mérgek-e vagy sem, a józan itélőképességú olvasóra bízom. Úgy érzem, hogy teljesen értelmetlen ezekkel kapcsolatosan esetleges várakozási időkről beszélni.

Egészen más a helyzet a harmadik csoportban lévő anyagokkal. Ezek ugyan a melegvérű állatokra és az emberre általában veszélytelenek, használatuk mégis óvatosságot, körültekintést igényel.

Annak ellenére, hogy a szereknek gyakorlatilag nincsen várakozási idejük, az így kezelt növények fogyasztás előtti alapos lemosásáról ne feledkezzünk meg.

Szándékosan nem említettem a nikotint, melynek használata - noha sokan bio-eljárásnak tekintik - nem való igazán bio-kertbe. Igaz, hogy felhasználás után nagyon hamar elbomlik, s így a szükségszerű várakozási idő is rövid, készítése során azonban rendkívül balesetveszélyes, ugyanis a nyers nikotin bőrrel érintkezve is halálos mérgezést okozhat.

K. Sz.

Ha elszaporodnak a hangyák...

A hangyákat általában hasznos rovaroknak tartjuk. Nem véletlenül, hiszen talajlazító, földkeverő munkájukkal, valamint a termőrétegbe kerülő szerves maradványok bomlasztásával jelentősen hozzájárulnak a talaj javításához. Igen ám, de mi van akkor, ha a hangyák beköltöznek a kertbe és történetesen a zöld- ségágyás vagy a fóliasátor közepén építik ki az egyre terebélyesedő fészket? Ilyen esetben a hasznos rovarokat kártevőknek tekintjük, és igyekszünk tőlük mielőbb megszabadulni.

A hangya tehát bizonyos körülmények között kártevőként jelentkezik. A népes boly addig szorgoskodik, amíg kitakarja a féltő gonddal ápolt növények gyökereit, föllazítja a földet, és ezzel megszakítja a hajszálgyökerek és a talaj nélkülözhetetlen kapcsolatát. Az aláásott növények satnyák, végül többnyire elpusztulnak. Ehhez természetesen az is nagymértékben hozzájárul, hogy a hangyák által megszállott területen jelentős mennyiségű hangyasav halmozódik föl a talajban.

Ha megtűrjük a hangyákat a kertben, rövid időn belül úgy elszaporodnak, hogy közvetlen

kártétellel is számolnunk kell. Ez részben a növények föld alatti, részben pedig a talajfelszín fölötti részeinek károsításában jelentkezik. A hangyák főleg a csírákat rágják meg, de nem kímélik a rügyeket, az érett termést, sőt a magvakat sem. Elsősorban az édes magvakat kedvelik. A hangyák közvetett kártétele abban nyilvánul meg, hogy terjesztik, sőt, olykor gondozzák a levéltetveket, és védelmezik őket a természetes ellenségeikkel szemben.

Felvetődik a kérdés: mit tegyünk, hogy elejét vegyük a kártételnek? A hangyákat mechanikai eljárással is eredményesen irthatjuk, de vegyi készítményt is segítségül hívhatunk. A gyümölcsfák törzsére erősített hernyófogó övék segítségével sok hangyát rabul ejthetünk, illetve elpusztíthatunk. Vegyszeres irtásukra az Actellic 50 EC 0,15-0,2 százalékos töménységű oldata, vagy az Actellic spray szolgál. Nem elég a hangyabolyt megpermetezni, ajánlatos jól be- fújatni a hangyák járatait, utacs- káit is, majd a kezelést egyhetes időközönként többször megismételni. p. E.

Megelőzni könnyebb

Minden ősszel veszélyeztet a baromfikolera

Az őszi hónapok höingadozása gyakori oka a baromfitenyésztésben pusztító kolerajárvány kirobbanásának. A tojók vedlése, a fiatal állatok ivarérése idején az időjárás változása gyengítő tényezőként hat s megkönnyíti a szájon vagy a légzöuta- kon az állatok szervezetébe kerülő baktériumok érvényesülését. A fertőzés elterjedéséhez általában a kórokozó behurcolására sincsen szükség, ugyanis az állományok zömében mindig előfordul egy-két baktériumgazda. A betegség iránt nemcsak a vízibaromfi, de a tyúkfélék és a vadon élő madarak is érzékenyek. Ebből következik, hogy az említett állatok tömeges őszi elhullása esetén kolerajárványra gyanakodhatunk.

A kórokozó Pasteurella-baktéri- um jól ellenáll a hidegnek, tehát kisebb távolságról a gondozók is behurcolhatják ruhájukkal, cipőjükkel a fertőzést. A betegség terjesztésében nagy szerep jut a sekély állóvizeknek és a vadon élő madaraknak. A betegségre hajlamosító hónapokban lehetőség szerint ne vásároljunk baromfit, vagy ha már veszünk, néhány napig elkülönítve, tartsuk megfigyelés alatt az állatot. A megváltozott tartási feltételek hatására az egyébként egészségesnek tűnő állatok is kiválthatják a járványt.

Kifejezetten heveny fertőzés (járvány) esetén a tünetek megfigyelésére alig van idő. Az este még egészségesnek látszó állományban reggelre akár tömeges elhullás is bekövetkezhet. Nappal is legfeljebb csak< 1-2 óráig tartó bágyadtságot figyelhetünk meg a beteg állatoknál. A túlélő egyedeknél kissebb-na- gyobb hasmenést, náthát észlelünk. Az ilyen állatoknál gyakori az idült kolera. A beteg állatok lesoványodnak, állandósulhat náluk a felső légutak hurutos megbetegedése, és idegrendszeri zavarok is előfordulhatnak. Boncoláskor egyes belső szerveken változó terjedelmű vérzésekkel találkozhatunk, a májban pedig elhalt gócok figyelhetők meg.

A gyógykezeléssel mindenekelőtt a még egészséges egyedeket igyekszünk megvédeni a fertőzéstől, hogy elejét vegyük a további veszteségeknek, hiszen heveny fertőzés esetén a beteg állatok gyógyítására alig van idő. A lovakból nyert ellenszérum csak rövid időre nyújt védelmet, ráadásul az állat szervezetét is kedvezőtlenül áthangolja. A kórokozó érzékeny a szulfonamid-szárma- zékok iránt. Közülük legszélesebb körben a Sulfaquinoxalin használható, mégpedig a takarmányhoz vagy az ivóvízbe keverbe, illetve olaj alapanyagú injekció formájában. A védőoltás azonban nem nyújt kielégítő védelmet.

A baromfikolera elleni védekezésben az a legfontosabb, hogy elejét vegyük az állomány fertőződésének. A legyengítő és hajlamosító tényezők között feltétlenül említést kell tenni a helytelen tartási viszonyokról. A járvány kirobbanását a zsúfolt állatszállás, a hiányos szellőztetés, a baromfi megázása, sőt az is előidézheti, ha nedves alomszalmán töltik az állatok az éjszakát. Persze, nem szabad megfeledkezni a vitaminok szerepéről, illetve az élősködők okozta megbetegedések hajlamosító hatásáról sem.

A baromfikolera előfordulását a tenyésztők kötelesek jelenteni a legközelebbi állatorvosi felügyelőségnek. A háztáji állattartók fegyelmezettsége nagyban hozzájárulhat a betegség felszámolásához, jár- ványszerú elterjedésének megelőzéséhez.

Dr. KÖRÖSI RUDOLF

A méh- és darázsszúrás veszélyei

Teljesen közömbös, hogy méh vagy darázs szúrja-e meg az embert, mert mérgük, a „foszfolipá- zé-A" azonos. Ez a méreg, ha allergiás, túlérzékenységben szenvedő ember szervezetébe jut, akár életveszélyes, fulladással járó sokkos rohamot is okozhat. Ha nem allergiás embert ér méh-, vagy darásszúrás, a méreg csak fájdalmat és helyi gyulladást okoz. Igaz, hogy ha egyszerre 100 vagy 200 darázs vagy méh szúrja meg az embert, ennyi méreg súlyos következményekkel járhat.

Svájcban allergiás egyéneket ért méh vagy darázsszúrás következtében évente 3-4 halálesetre kerül sor. Emiatt egy Hannoverben tartott orvoskongresszuson dr. C. Wagen- siel azt javasolta, hogy célszerű lenne minden embernek a méhméreg- gel szembeni allergiás túlérzékenységét megfelelő bőrpróbával vagy vérvizsgálattal megállapítani. Ha a szűrővizsgálatok során allergiás túlérzékenységet állapítanának meg, sor kerülhetne a túlérzékenység megszüntetésére, deszenzibili- zálására. A deszenzibilizálást intézetben végzik úgy, hogy fokozódó adagban ismételten juttatnak az allergiás szervezetébe hígított méh- mérget. A deszenzibilizálást mindenképpen intézetben ajánlatos elkezdeni, ahol a gyors és hatásos beavatkozás feltételei adottak, (sz)

VÍZSZINTJELZÖ „ZUHANYHORDÓRA“

A kiskertben, hétvégi háznál zuhanyozásra használt tartály többnyire 200 literes, feketére festett, állványra helyezett, általában (egy-két nyílás kivételével) zárt hordó. Ezért a benne levő víz mennyisége kívülről nem látható. így nem tudjuk, hogy mikor esedékes az újratöltés. Könnyen segíthetünk ezen, ha a hordó oldalára átlátszó műanyag vagy üvegcsövet szerelünk, amely jelzi a vízszint magasságát.

Ahol a zuhanyrózsa kivezető csöve van, oda egy T-idomot csavarjunk be. Az alsó részhez csatlakoztassuk a kivezető csövet (4), a felső részhez egy forraszvéggel az átlátszó műanyag csövet vagy az üvegcsövet (1) egy 6-8 cm pvc csodarabbal és bilinccsel. Mivel a csőnek nincs elég tartása, ezért egy vékony acélhuzal végét hajlítsuk meg,

s a feltöltő cső (3) mellett akasszuk be a hordó felső nyílásába, és a csövet egy-két helyen kössük hozzá. Ezzel tulajdonképpen el is készült a közlekedő edények működési elvén alapuló vízszintjelző. (E)

1

Keresztrejtvény

VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Simon Lajos: Csengetés című verséből idézünk; az idézet első sora. 14. Abba a másik irányba. 15. Divatcikk. 16. Uránium.

17. Női név. 19. Ausztriai város. 20. Tengődik. 21. J. F. 23. Indium. 24. Az algériai nemzeti felszabadítá- si front. 26. Bankpánik. 28. Francia fiúnév. 30. ...fájd, madár. 32. Elre- kesztő szerkezet. 34. Boglárkában van! 36. Kiejtett betű. 36. Azonos megánhangzók. 38. Perzsa uralkodó 40 Az idézet harmadik sora. 45. G. V. 46. Kézbesít. 47. Az... hullámain. 48. Baja közepe. 49. Veszélyes cselekedet. 53. Menyasz- szony. 54. Lantén. 55. Némán ráz! 56. Azonos betűk. 57. Vándor. 61. ^ Európai főváros. 62. Szeszes ital.- 64. Birtok fele. 65. Argon. 66. Aktinium. 67. Görög betű. 69. Németalföldi festő. 71. Illatos kenőcs. 74. Átélés. 77. A földtörténeti újharmadkor.

FÜGGŐLEGES: 1. Vitamin.

2. Határozószó. 3. Fohász. 4. Kürtő.

5. Algériai város. 6. R. R. N. 7. Katona. 8. Azonos betűk. 9. Talál.

10... agar, zselatin. 11. Hitetlen. 12. Y. E. 13. A füzér közepe. 16. Az idézet negyedik sora. 18. Testrész. 22. Harci eszközt. 25. Tiltószó.

27. Házasságkötés. 29. Névutó.

30. Az idézet második sora.

31. Lelki adottság. 33. Ismétlés nélküli szólódal. 35. Kölcsön. 37. Csurgó. 39. Hajfürt. 41. Rázogat. 42. Bo- degában van! 43. Á. É. M. 44. Nem használ. 50. Autómárka. 51. Szovjet biológus. 52. E. I. O. 58. Hires betyár. 59. Házőrző. 60. Tragédia.

61. Angol bakteriológus. 63. Gabonanövény - 65. Tartozik (ék. h.). fele. 73. S. É. N. 75. Mézben van! 68. Névutó. 70. Nyílás. 72. Riccel 76. Sulfur, oxigén. 78. Nagy Gábor.

Az augusztus 21-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 1. Réti csiperke, 10. Rizike, 16. Téli akácgomba, 30. Harmatgomba, 46. Kucsmagomba, 69. Szarvasgomba. Függőleges: 1. Rókagomba, 37. Tökegomba, 50. Fülőke.

Könyvjutalomban részesülnek: Majoros Albina, Safárikovo, Kovács Zoltán, Gortvakisfalud (Gortva), Rudolf Éva, Bratislava, Rajkovics Klára, Bogya (Bodza), Vas Magdolna, Fülek (Fil'akovo).