Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-08-28 / 34. szám

A legkorszerűbb technikával készültek A Mikromed első szállítmánya Megkezdte az orvosi adat­gyűjtő rendszerek szállítását a néhány hónapja Esztergom­ban alakult magyar-szovjet kö­zös vállalat, a Mikromed. Első­ként Moszkvába, egy orvosi mű­szerek kutatásával foglalkozó in­tézetnek küldtek 1,5 millió forint értékben adatgyűjtő egységeket. Ezek a mikroszámítógépet is tar­talmazó rendszerek egy-egy be­tegről nagyon sok adatot tárol­nak és dolgoznak fel, s így gyor­sítják, megkönnyítik az orvosok munkáját. Megkezdték a közös vállalat­nál az előkészületeket azoknak a mikroprocesszoros EKG-ké- szülékeknek a gyártására is, amelyeket magyar és szovjet mérnökök közösen fejlesztettek ki, szovjet részelemekre alapoz­va. A méret nem lesz nagyobb egy kisebb dobozénál, s így a körzeti orvosok könnyen ma­gukkal vihetik. Az év végére el­készítenek 50 darab kétcsator­nás elektromiográfot, az izom- és az idegrendszer komplett vizsgálatára alkalmas műszert is. Ezeket a készülékeket egyelő­re a Medicor esztergomi gyárá­ban állítják elő, de rövidesen más hazai és szovjet üzemeket, tudományos kutatóintézeteket is bevon a fejlesztésbe és a gyár­tásba a Mikromed. A közös vál­lalat 37 gazdálkodó egységgel kötött, illetve köt kooperációs szerződést, olyanokkal, amelyek a legkorszerűbb technikával ké­szítik az orvosi elektronikai al­katrészeket, termékeket. Kiala­kítanak olyan együttműködési formát is, amelynek keretében az Esztergomban készített rész­elemeket kiegészítésre továb­bi megmunkálásra Moszkvába küldik, onnan visszakerül Ma­gyarországra, majd innen tovább a nemzetközi piacokra. A jövő évben megalakítják Moszkvában a Mikromed leányvállalatát is. Ebben az évben mintegy 100 millió forint lesz a Mikromed ter­melési értéke, s öt év múlva 2,3 milliárd forint értékű orvostechni­kai eszközt gyárt és forgalmaz. Gazdasági szabályzókkal is ösz­tönzik, hogy a közös vállalat fo­lyamatosan növelhesse termelé­sét; az első három évben például a Mikromed nem fizet adót, így teljes bevételét a további fejlesz­tésekre, új üzemrészek építésé­re, korszerű berendezések vá­sárlására és a kooperációs kap­csolatok kiszélesítésére fordít­hatja. A következő öt év alatt körülbelül 100 különböző típusú új műszer kidolgozását és gyár­tását tervezik. A vegyesvállalat főleg antropológiai, kardio­lógiai és hematológiai vizsgá­latokhoz szükséges, mikropro­cesszorral vezérelt elektronikus orvostechnikai eszközöket fej­leszt ki, gyárt és hoz forgalomba. A termékek nagyobb részét a Szovjetunióban, a többit Ma­gyarországon és harmadik pia­con értékesítik. A Szovjetunió­ban a lakosság komplex beteg­ség-megelőző szűrővizsgálatá­nak nagyszabású programjához kapcsolódik gyártmányaival a Mikromed. (N) ÁT KELL HIDALNI A MEGTORPANÁST KIVÁLTÓ OKOKAT Miért esett vissza átmenetileg a KGST-országok és a fejlődő államok külkereskedelmi forgalma ? A KGST-tagországok közgaz­dászai rendszeresen talál­koznak és megvitatják a tagorszá­gok egymás közti, illetve más álla­mokhoz fűződő együttműködésének kérdéseit, távlatait. Idén Bratislavá- ban a Komensky Egyetem volt a vendéglátója nyolc KGST-tagor- szág - a Bolgár Népköztársaság, az MNK, a VSZK, az NDK, Kuba, Len­gyelország. a Szovjetunió és Cseh­szlovákia szakértői nemzetközi tu­dományos tanácskozásának. A nemzetközi fórumot a Komensky Egyetem Marxizmus-Leninizmus Intézete a szocialista világrendszer gazdasági kérdéseinek kutatásával foglalkozó, moszkvai székhelyű, nemzetközi intézettel közös együtt­működésben készítette elő. A tanácskozás résztvevői áttekin­tették a KGST-tagországok közötti együttműködés eddigi eredményeit, mindenekelőtt azonban a közösség tagországainak együttműködését a fejlődő államokkal. Megvizsgálták azokat az okokat, amelyek a KGST- tagországok és a fejlődő országok külkereskedelmi cseréjének az ide­iglenes visszaeséséhez vezettek, valamint áttekintették a két ország­csoport közötti gazdasági kapcsola­tok bővítésének lehetőségeit is. A résztvevők egybehangzóan megállapították, hogy új együttmű­ködési formákra van szükség, közös vállalatokat kell létrehozni és mun­kamegosztást kell kialakítani a KGST-tagállamok és a fejlődő or­szágok között. Rámutattak a KGST- országok közös fellépésének, ám ugyanakkor az egyes fejlődő orszá­gokkal szembeni differenciált hozzá­állásának a jelentőségére. Külön megvizsgálták a szocialista ohentációjú fejlődő országokhoz fű­ződő gazdasági kapcsolatok téma­körét. Rámutattak: arról van szó, hogy a kölcsönös gazdasági együtt­működés megfeleljen a fejlődő or­szágok objektív gazdasági érdekei­nek, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak és a közös antiimperia- lista harc kiszélesítésével összefüg­gő szükségleteknek is. Rámutattak arra is, hogy a világ- gazdaságban tapasztalható egyes jelenségek, amelyek a piacokon ne­gatívan befolyásolják a fejlődő or­szágok helyzetét, s ugyanígy hatnak a KGST-országokhoz fűződő gaz­dasági kapcsolataikra is (elsősorban a katasztrofális mértékű külföldi el­adósodásról van szó). A tanácsko­zás résztvevői úgy vélték, hogy a két országcsoport gazdasági kapcsola­tainak kibővítéséhez hatékonyan hozzájárul a KGST-országok és a fejlődő államok közötti gazdasági együttműködés közös, hosszú távú koncepciójának a kidolgozása, vala­mint a nemzetközi szocialista gaz­dasági integráció egész mechaniz­musának az átalakítására irányuló törekvések. A közgazdász-szakértők nem­zetközi értekezletének eredményei­ről Václav Kves professzort, a tudo­mányok doktorát, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagját kérdeztem, aki az értekezle­ten elnökölt, s a megnyitó beszédet, illetve a vitaösszefoglalót mondta. KÉRDÉS: Köztudott, hogy a KGST bukaresti, 42. ülésszakán 1986 novemberében együttműkö­dési megállapodást írtak alá a KGST és az Angolai Népi Köz­társaság, a Szociaista Etiópia és a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társaság között, ön miként jelle­mezné Csehszlovákia álláspontját a fejlődő országokhoz fűződő együttműködéssel összefüggés­ben, különös tekintettel a szocia­lista orientációjú fejlődő orszá­gokra? VÁLASZ: Mindenekelőtt hangsú­lyozni szeretném, hogy ezen a ta­nácskozáson a KGST és a fejlődő országok közötti gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködés el­méleti kérdéseit vitattuk meg. Az értekezlet legfőbb következtetéseit a KGST irányító szerveinek rendel­kezésére bocsátjuk, s ezek nyilván befolyásolják majd a fejlődő orszá­gok irányába folytatott gazdasági aktivitásunkat. A csehszlovák közgazdászok a CSKP KB Elnökségének és a szö­vetségi kormánynak a KGST 42. ülésszaka eredményeivel kapcsola­tos állásfoglalásából indultak ki. Nyomatékosan hangsúlyozták a KGST és Angola, valamint a Szo­cialista Etiópia, illetve a Népi Jemen közötti megállapodások jelentőségét és rámutattak arra, Csehszlovákia kész gazdasági és tudományos-mű­szaki segítséget nyújtani ezeknek a fejlődő országoknak. Ez az együtt­működés kölcsönösen előnyös, mert egyaránt szolgálja az említett fejlődő országok népeinek valamint nép­gazdaságunk érdekeit is, és az anti- imperialista harccal kapcsolatos kö­zös feladatokat is. KÉRDÉS: A fejlődő országok külkereskedelmi aktivitását ked­vezőtlenül befolyásolja rendkívüli mértékű külföldi eladósodásuk. Elismerik ezt a tőkés országok is, de szinte semmit sem tesznek az áldatlan helyzet javításáért, sőt, nem hajlandók a tartozások leírá­sára. A KGST-országok milyen ál­láspontot képviselnek? VÁLASZ: A szocialista országok a legcsekélyebb mértékben sem fe­lelősek a fejlődő világ adóssághe­gyéért, tehát egyre nehezebbé váló társadalmi-gazdasági helyzetéért sem, ami egyértelműen negatívan befolyásolja külkereskedelmi aktivi­tásukat. Ellenkezőleg, a KGST tagországai arra törekednek, hogy erejükhöz és lehetőségeikhez mér­ten továbbra is megadják a szüksé­ges gazdasági és tudományos-mű­szaki segítséget a fejlődő világ álla­mainak. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a fejlődő országokkal közösen az új, egyenjogú, kölcsönö­sen előnyös gazdasági kapcsolatok­ra törekednek az államok között és sürgetik az új világgazdasági rend kialakítását. A KGST-tagországok a fejlődő államokban nem csupán a nemzetközi gazdasági együttmű­ködés objektumát látják, hanem egyenjogú partnernek is tekintik őket. Rámutatnak a rekordnagyságú adósságok valódi okaira, arra, hogy ez a tőkés multinacionális társasá­gok és pénzintézetek űjgyarmatosí- tó, kizsákmányoló politikájának a következménye. KÉRDÉS: ön szerint tehát mi okozza a KGST-országok és a fej­lődő államok közötti árucsere-for­galom ideiglenes csökkenését? VÁLASZ: A fentebb ecsetelt bo­nyolult helyzet és a fejlődő országok gazdasági növekedési ütemének lassulása negatívan hat külgazda­sági kapcsolataik bővítésére is, s ér­vényes ez a KGST-tagországokhoz fűződő kapcsolataikra is. De nemcsak ez minősíthető az említett visszaesés okának. Mi az SZKP XXVII. kongresszusának ha­tározataival összhangban mindenek­előtt a szocialista országokban a hetvenes évek végén és a nyolc­vanas évek elején tapasztalható gazdasági növekedési ütem lassulá­sára és bizonyos stagnálási tenden­ciákra összpontosítottunk. Döntő mértékben elősegítheti a KGST- tagországok és a fejlődő országok közötti külkereskedelmi forgalom növelését a KGST-tagországok tár­sadalmi-gazdasági fejlesztésének a meggyorsítására irányuló stratégia következetes megvalósítása a gaz­dasági és a társadalmi mélyreható átalakítás, valamint a KGST-együtt- működési mechanizmus tökéletesí­tése alapján. Ugyanezek a feltételei annak, hogy Csehszlovákia külkereskedel­mi forgalmában nagyobb szerep jus­son a fejlődő országoknak, s hogy sikerüljön áthidalni az e téren mutat­kozó ideiglenes visszaesést. KÉRDÉS: Hogyan értékeli ön a csehszlovák közgazdászok hoz­zájárulását a nemzetközi tudomá­nyos konferencia sikeréhez? VÁLASZ: Közgazdászaink na­gyon aktívak voltak és tevékenyen hozzájárultak az elméleti következ­tetések és a KGST irányító szervei­nek, valamint a tagországok illeté­kes kormányszerveinek megküldött ajánlások kidolgozásához. Vitafel­szólalásaikban rendkívül alapos ér­vekre támaszkodtak. Köszönöm a beszélgetést. ADORJÁN ZOLTÁN A csehszlovák-magyar külkereskedelmi forgalom több mint felét kölcsönös gépipari szállítások alkotják. Magyarországon közkedveltek és jó nevük van a csehszlovák textilipari gépeknek. A csehszlovák fél már 30 darab korszerű szövőgépet szállított a Kistext szövőgyárnak, s az idén további kilencven darabot exportálnak a magyar partnernek. Ezek a szövőgépek harminc százalékkal nagyobb teljesítményt nyújtanak, mint az eddigi fajták. Képünkön a Kistext egyik szövőnője csehszlovák szövőgépen dolgozik. (Telefoto: ŐSTK) Cl jsusvki j6(ííM<^== ekonomicseszkaja ga7fta - ­ÁTALAKÍTJÁK A KÜLKERESKEDELMI ÁRRENDSZERT A szovjet vállalatok irányítási-gazdálkodási rendszerének korszerű­södéséhez szükséges, hogy a jövedelmekben és a ráfordításokban érvényesüljön a vállalat külpiaci tevékenységének eredményessége is. Az ezzel kapcsolatos, tervezett módosításokkal foglalkozik az Ekono- micseszkaja Gazeta című szovjet gazdasági szaklap. A legutóbbi időkig a külpiaci gazdálkodás nem volt döntő eleme a vállalat eredményességi mutatóinak, egyszerűen azért, mert ugyanazon termék hazai és kiviteli ára gyakorlatilag semmiféle kapcsolatban nem állt egymás­sal, nem befolyásolhatta az egyik a másikat A vállalat ugyanis hiába termelt exportra egy adott terméket, annak eladása után mindössze a belső nagykereskedelmi árat kapta meg, amelynek viszont semmi köze sem volt a külpiacon érvényesített árhoz, csupán a gyártó cég termelési ráfordításait fedezte. Ha például egy gépipari termék ilyen hazai hatósági ára ötezer rubel, egy másiké pedig tízezer rubel, s mindkettőt egyaránt tízezer rubelnek megfelelő devizáért lehet értékesíteni külföldön, a népgazdaság szempontjá­ból természetszerűleg az előbbi termék exportja gazdaságosabb. Az olcsóbb árut termelő vállalat szintjén azonban ez már nem érződik, azaz nemhogy kétszeres haszonhoz nem jut, de - a hazai ár meghatározottsága miatt - éppen a felét kapja az összegnek. Az importált áruk esetében egyetlen alapelv érvényesült; a külföldi terméket a hasonló hazai áruéval azonos fogyasztói áron kellett forgalomba bocsátani. Ha ez csak ráfizetéssel volt lehetséges, úgy a hiányt az állami költségvetés fedezte, legtöbbször dotáció formájában. E fonák helyzet áthidalására dolgozták ki a Szovjetunióban az úgynevezett differenciált valutaátváltási együtthatók (dve) - rendszerének tervezetét. A kissé bonyo­lult nevű módszer lényege: az együttható 0,3-tól 6,0-ig terjedő szorzószám, amellyel az áru külpiaci eladási árát - annak rubelértékét - kell beszorozni, s az egyik kijött összeget kapja meg a termelő vállalat. A szorzószám nagyságát tehát az adott termelés gazdaságossága, az export mennyisége és az árucikk jellege alapján határozzák meg. így tehát ha az adott termék előállítása 100 rubelbe kerül, s a külpiacon 100 dollárért - azaz hivatalos árfolyamon 70 rubelért - lehet eladni, a szorzószám pedig 2, a vállalat összesen 140 rubelt kap exportált termékéért, a haszon ily módon 40 rubel. Ezt a módszert alkalmasnak tartják arra is, hogy a gazdaságtalanul termelő - s így gazdaságtalanul exportáló - vállalatokat rászorítsa a kifizetődő, gazdaságos termelési módszerek bevezetésére, s egyben arra is, hogy a ráfizetéses kivitel csökkenjen. ÚJ SZÚ 10 1987. Vili. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom