Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-08-21 / 33. szám
A hét vicce A hívatalfónök egyik nap összehívja a munkatársait:- Holnaptól egy hónapra szabadságra megyek. Van valakinek valamilyen kívánsága?-Nincs! Tökéletesen elég, ha el tetszik utazni. HÁTTAL Két egykori szesztestvér találkozik. Az egyik elújságolja:- Egy éve már, hogy hátat fordítottam az italnak!- És hogy csináltad?- Söröskocsis lettem. ÓHAJOK Három idős férfi arról diskurál, mi volna a legnagyobb gyönyörűség a számára.- Sugárhajtású gépen repülni - mondja a hetvenéves.-A Marson nyaralni - mondja a nyolcvanéves.- Felszarvazott férj pisztolya előtt állni - mondja a kilencvenéves. y FOGADÁS Volt a vejénél, szomszédasz- szony?- Voltam.- Na és hogy fogadta?- Nagyon kedvesen. Amikor beléptem, felkiáltott: „Na, pont maga hiányzott!" KÍVÁNSÁG Egy kissé kapatos férfi kilép a vendéglőből és így szól az ajtóban álló, csillogó aranysújtással ékesített egyenruhát viselő emberhez:- Hívjon taxit, de hamar!- Idehallgasson, én tengernagy vagyok, nem portás.- Akkor hívjon egy hajót! FOG Egy fiatalasszony elmegy a fogorvoshoz. A doktor kis fakalapáccsal gondosan végigkopogtatja a fogait, az egyiknél töprengve megáll és azt mondja:- Hát ezzel a fogacskával, bizony, nagy baj van. Ezt, sajnos, ki kell húzni! A fiatalasszony elkezd nyügös- ködni:- Jaj, csak azt ne, drága doktor úr. Én úgy félek a foghúzástól, hogy azt el sem tudom mondani. Higgye el, szívesebben megszülnék egy gyereket... Mire a doktor:- Hát tessék talán dönteni, mert akkor úgy kell beállítani a széket... KUTYA- A kutyám éppen olyan okos, mint én!- Igazán? Ilyet is ritkán hallani! Az emberek általában dicsekedni szoktak a kutyájukkal! ÁRTALOM A pszichiáter belép az üres várószobába és így szól:- Tehát ön itt van. És most, hogy kettesben vagyunk, mesélje el nekem egész nyugodtan, mióta képzeli magáról, hogy láthatatlan! Q © FULLÁNKOK A lusták olyan állás után futnak, amely sok üléssel jár, s ez jól fekszik nekik. xxx Sokan semmilyen erőfeszítéstől sem riadnak vissza, csak hogy ne kelljen dolgozniuk. xxx A karrieristát a legnehezebb akadályok sem tartóztatják fel - ügyesen megkerüli azokat. xxx A tehetségesek maguk is boldogulnak - mondta és a tehetségteleneket támogatta xxx A pénz leginkább azok kezén tűnik el, akik azt nem teremtik etó. xxx Olykor nem a tettek beszélnek helyettünk, hanem a tettek helyett beszélünk. x xx A karmester foglalkozása azzal az előnnyel jár, hogy még tett házban is mindig kap állóhelyet. xxx Semmit sem hoz a jövő, ha mindent elvisz a jelen. x xx A biztató távlatot azok ködösítik el, akik csak a távlattal biztatnak. xxx A nulla büszkesége: nem lehet felezni. M.SZ. KÉRDÉS A Kovács család vendéglőben ebédel. Ebéd után az apa fizet, és kijelenti:- Mehetünk! A kis Kati csodálkozva kérdezi:- Mama, a papának ma nem kell elmosogatnia? CÍM- Pincér, adja ide a telefonkönyvet, meg kell keresnem egy címet!- Telefonkönyvünk nincs, de odaadom a panaszkönyvet, abban a város csaknem minden lakosának a címe benne van már! SZAKÉRTŐ A hangverseny szünetében valaki benyit a karmesterhez:- Kötelességemnek tartom figyelmeztetni önt, hogy a zenekarban vannak, akik lazsálnak. Észrevettem, hogy a dobos csak akkor üt a dobjára, amikor maga odanéz. NEHÉZ NAP Megviselten érkezik haza este az igazgató:- Borzasztó napom volt - panaszolja a feleségének. - Az az ember, akin ki szoktam tölteni a mérgemet, beteg. SZENDVICS A részeg már a tizenkettedik pénzdarabot dobja be az automatába és a tizenkettedik sonkás szendvicset veszi ki.- Engedjen már minket is oda- zúgolódnak a mögötte állók.-Most hagyjam abba - méltatlankodik a részeg -, amikor éppen nyerésben vagyok?! BOLDOG- A múlt héten olyan boldog voltam, hogy egy kortyot sem ittál, és most megint részegen jössz haza.- Persze, mert ezen a hét én szeretnék egy kicsit boldog lenni. SEGÍTETTEK Bíró: Mondja már meg, hogyan volt képes részegen beülni a volán mögé? Vádlott: A barátaim segítettek. HAJ A férj munkába indul, a felesége megszólal:- Egy kis meglepetés van a számodra. Vettem hajszeszt, hajhullás i ellen.- Nagyon kedves vagy, drágám, de nekem nem hullik a hajam- mondja csodálkozva a férj.- Nem is neked vettem, hanem annak a nőnek, akinek a hajszálát minden este a kabátodon találom. VASÁRNAP-Jaj, szomszédasszony, az én férjem olyan, mint a futball-labda!- Hogyhogy?- Minden vasárnap berúgva találom a kapuban. Két mese A víz A kis tavacska időtlen idők óta kéklett a völgyben, a környéken élő élőlények nagy-nagy örömére. Vizéből ittak az állatok, s otthont adott a vizimadaraknak, a békáknak, a vízinövényeknek, egyszóval jó szívvel fogadott mindenkit, aki csak menedékért folyamodott hozzá. Becsülték és szerették is öt ezért! A völgy összes teremtménye tudta, hogy a kis tavacska nélkül bizony, nem élhetnének ilyen boldog békességben! Ám egy napon, végeszakadt a paradicsomi idillnek! A víz ugyanis két alkotóelemből áll: oxigénből és hidrogénből. S ebből lett a baj... összeveszett a két elem. A hidrogén ezt mondta: - Unom már, hogy állandóan a nyakomon lógsz, te oxigén! Miért kell nekem egyenlósdit játszanom veled, amikor én több vagyok, mint te!? Miért osztozzunk egyformán az élőlények szeretetében? Az oxigén sem hagyta magát: - Lehet, hogy te több vagy, de akkor is csak ketten értek fel velem! Különben én is unlak, vedd tudomásul! Megmutatom én neked, hogy magamban is leszek olyan szép tó, mint veled együtt! S egy mennydörgős, villámfényes éjszakán, elengedték egymás kezét! Azóta szomorúan bolyonga- nak a végtelen levegötengerben, s ha néha kopár, élettelen völgy felé sodorja őket a szél, halvány emlékek villannak fel előttük egy pompás világról, melyben nem is olyan régen még ők voltak a lényeg. .. A rém A pajkos szellő hozta a hírt: SOS! Meneküljön mindenki, mert közeledik a rém, az erdők, mezők rettegett szörnyetege! Aki hallja, adja tovább! - fújta rémülten. Amerre elhaladt, félbeszakadt a mozdulat és döbbent csend borult a tájra. A nyuszi felágaskodott, s égre meredt füllel hall- gatódzott. A kurtafarkú malac abbahagyta a túrást, a tücsök kezében megállt a vonó. A fák mozdulatlanságra intették az előbb még oly vidáman hancúro- zó leveleiket, a holló kiejtette csőréből a sajtot, amely ott hevert a zöldellő fűben árván- a róka hazaszaladt óvni a köly- keit. És megjelent a rém! Éppen a nyuszi mellett! Szegény nyulacska annyira megijedt, hogy mozdulni sem tudott. Csak gubbasztott dermedten, hevesen kalimpáló szívvel, apró, vaksi szemecskéi megbúvölten tapadtak a közeledő szörnyre. Kiáltani, sikítani szeretett volna, de csupán néhány halk, erőtlen nyöszörgés hagyta el a száját:- Segítség, segítség... Itt az ember. .. CSÓKA FERENC STAHO Vízió (Milan Stano karikatúrája)
