Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-08-21 / 33. szám

Csigák a kertben A párás, nyirkos, árnyékos és főként műveletlen, elgazosodott kertrészekben különböző formájú és nagyságú házas vagy meztelen csigák szaporodhatnak el. Ezek a puhatesté állatok többnyire nedves­ségkedvelők. Testük nyálkás, fejből, lábból és törzsből, illetve zsiger- zacskóból áll. Az utóbbi a hátoldalon spirálisan felcsavarodik, kipúpo- sodik. Azt védi a csigaház. Főként zöld növényi részeket fogyaszta­nak. Reszelöszerúen fogazott nyelvük után jellegzetes rágásnyom marad. Igazán nagy kárt a kertben csak a házatlan vagy meztelencsi­gák okoznak. Legnagyobb méretű csigánk, az éti csiga (Helix pomatia) azonban másért nevezetes. Nyugat-Európa egyes országaiban vált jelentős exportcikkünké. Háza gömbölyded-kúpos, héja durván, szabálytala­nul vonalkázott, átmérője az öt centimétert is eléri. Színe sárgásbarna vagy fehérszerű, öt világosabb vagy sötétebb barna, illetve lilás- barna csíkkal díszített. Sajnos a túlzott gyűjtés miatt számuk egyre gyérül. A kertek kellemetlen és gyakori kártevője a meztelencsigá. Veszé­lyességét fokozza, hogy kora tavasztól késő őszig károsít két leggya­koribb faja. A szántóföldi meztelencsiga hossza általában 35-40 mm, de elérheti a 60 millimétert is. Teste sárgásfehér, halvány okkersárga vagy húsvörös, szürke vagy feteke pettyek, foltok tarkítják és olykor hálózatos rajzolatot alkotnak. A kerti csupaszcsiga átlagos hossza 3Q-50 mm. Teste kékesszürke, szürkésfekete vagy barnás, oldalai világosabbak, egy-egy fekete hosszanti sávval. Mindkét faj nedves- sógkedvelö. Általában tojás alakban telelnek át. A tojásokból 10-12 C-fok fölötti hőmérsékleten - május-júniusban - bújnak ki az apró csigák. Augusztusra, szeptember elejére fejlődnek ki teljesen. A nyár végi és őszi hónapokban a talaj mélyebb rétegeibe hatolva, egy-egy csiga 150-200 tojást rakhat. Tápnövényük a fejessaláta, a kelkáposzta és a karfiol. Legkedvel­tebb csemegéjük azonban a szamóca gyümölcse. Előfordulhat, hogy a vastagabb erek kivételével az egész levelet lerágják. A kártételt az olyan húsos termésen, mint a paradicsom vagy paprika, mély üregek és esüstfehór, gyöngyház fényű nyálkacsíkok jelzik. A meztelencsiga gyakran behatol a talajba is, a gyökérzöldségeket, a gumókat és a hagymákat keresve. Általában éjszaka, legfőképpen a hajnali órákban károsít. Nappal a kövek, a nagy lombozató gyomok, talajrögök alá húzódik és csak esős, borús időben jön elő. Tömeges elszaporo­dásuk megelőzhető, ha az árnyékos és nyirkos búvóhelyeket meg­szüntetjük, rendszeresen irtjuk a gyomnövényeket. Nagyon sok meztelencsiga gyűjthető eső vagy öntözés után, ha rongyokat, deszkákat, köveket; tök- vagy uborkaszeleteket helyezünk el a kert­ben. Csapdákat is készíthetünk: a talajszintig földbe süllyesztett műanyag pohárba vagy konzervdobozba néhány ujjnyi sört kell tölteni. A belemászó csigák az erjedő sörtől elbódulnak és elpusztul­nak. A szakboltokban egy időben kapható volt a Metaldehyd 5 G. Akinek még van tartaléka ebből a mérgező szerből, kis kupacokba 10-15 szemcsét szórjon belőle négyzetméterenként, vagy 60 gramm vegyszerből, 1 kg korpából és 6 dl vízből készített csalétket használva igyekezzen gyéríteni a meztelencsigák számát. Bármilyen nedvességelszívó anyaggal is védekezhetünk ellenük, például műtrágyával. Száz négyzetméterre 2-2,5 kilogramm porított szuperfoszfátot vagy 3,5-5 kilogrammnyi mészport szórjunk ki. Bevált a vasgálic is. Csupán arra ügyeljünk, hogy ezek a növények leveleire ne kerüljenek, mert perzselnek. A védekezöszereket alkonyatkor szórjuk ki. K. M. Az uborka öntözése és szedése ÚJ szú 21 987. Vili. 21. Az uborka vízigényét éghajlatunk alatt általában csak öntözéssel elé­gíthetjük ki. A tenyészidő folyamán 150-200 mm öntözővíz juttatása szükséges, de nem akármikor és akárhogyan. Az uborka gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért csak a felső talajréteg könnyen felvehető víz­készletét tudja hasznosítani. Ez me­leg időjárás esetén csak rövid ideig elég. Magas hőmérséklet esetén a vízadagolásra az uborka nagyon gyorsan reagál, hűvös időben azon­ban a víz kedvező hatása csak ké­sőbb érvényesül, vagy el is marad. Ha öntözés után meleg következik, igen gyors növekedést érünk el, ha hűvös idő követi, az öntözés hatás­talan. Ezért általános elv legyen, hogy hűvös időben ne öntözzük az uborkát, és csak a hőmérséklet nö­vekedésével együtt növeljük a víz- adagot. Jegyezzük meg a határérté­ket: 18 C-fok alatt az öntözés kedve­zőtlen hatást vált ki. Az uborka vízigénye a virágzás után nő meg rohamosan. Ilyenkor vízpótló öntözés szükséges. A nö­vény szempontjából a többszöri ki­sebb - 30—40 mm-es — vizadag a kedvezőbb. Tehát a kívánatos 150-200 mm-t négy-hat alkalom­mal juttassuk ki. A folyamatosan érő és szedett uborkánál viszont már csak frissítő öntözést adjunk - szinte naponta, kevés vízzel. Az öntözés általános gyakorlatától eltéróleg, az uborka frissítő öntözését a legmelegebb déli órák előtt, tehát délelőtt végezzük, mert ezzel javítjuk az élettevékeny­séget. A meleg délelóttökön történő öntözés a termés mennyiségét is növeli. Kísérleti mérések szerint a két-három naponkénti rendszeres szedés esetén a frissítő öntözés 10-15 százalékos termésnöveke­dést eredményezett. Egyenletes víz­ellátás esetén minőségjavulás is elérhető, mert a termés hosszanti növekedése tart tovább, a vastago­dás csak később következik be. A hajtató fajtákat elég hetente egyszer, a salátauborkákat kétszer, a konzervuborkákat háromszor ajánlatos szedni. Az uborka mindenre érzékeny, így az indákat ne tapossuk, ne for­gassuk, és ne emelgessük. A ter­mést csak rövid kocsánnyal (5 mm- rel) szedjük. Az uborka héja rendkí­vül érzékeny az ütésre. Tanácsos az uborkát kesztyűben szedni, mert tüskéi szúrnak, különösen a déli órákban, és a bórgyulladáson kívül ez kapkodó szedést is eredményez­het. Jegyezzük meg azt is, hogy az uborkát minél többször szedjük, an­nál több és jobb minőségű termést ad. Sz. F. Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Napóra betonlapon A hangulatos, egyéni környezet­hez a szabadban is hozzátartoznak a mások számára esetleg haszonta­lannak tűnő dísztárgyak. Ilyen pél­dául a napóra, amely érdekes szín­foltja lehet kertünknek, házunknak. A majdnem háromezer éve ismert, igen egyszerű „szerkezetnek“ az idők során számtalan változata volt. Különbözhet az árnyékot adó pálca vagy a sík lap formája, elhelyezése, s az a sík is, amelyen megfigyelhet­jük az árnyék mozgását. Két betonlapból (esetleg könnyen véshető, puhább szerkezetű kőlap­ból) készíthető napóránk síkja füg­gőleges. A lap középvonalában el­helyezett pálca árnyéka jelzi az időt. Egy órával a kezünkben jelölhetjük majd be az osztásokat. Először a betonlapokat készítsük el. Sablonként egyenes lécekből szegeljünk össze két 60x25 cm bel- méretü keretet. A sablonok felső felületét kenjük be olajjal vagy gyor­san száradó festékkel, hogy a beton ne tapadjon a faanyaghoz. Helyez­zük beolajozott üveglapra a formá­kat, majd töltsük ki 5-6 cm vastag­ságban durvaszemcséjú homok és cement 1:3 arányú keverékéből ké­szített, földnedves betonnal. Két nap múlva válasszuk le a formát a lapok­ról. A még nem teljesen megkötött betonlapokat helyezzük egymás mellé, majd vékony, hegyes szer­számmal kaparjuk ki az anyagból a kb. 6 mm átmérőjű acélrúd „muta­tó“ helyét. A lapok felületét fémszá­las kefével, esetleg erős szálú gyö­kérkefével dörzsöljük át, hogy kissé érdes, a kőlapok „struktúrájához“ legyen hasonló. Á sarkokra, élekre vigyázzunk, mert könnyen kicsorbulnak, letör­nek. Ezért a lapokat óvatosan tá­masszuk későbbi helyükre (déli fek­vésű fal mellé). Óránként jelöljük meg vonalzóval és ceruzával a la­pok közé helyezett pálca árnyékát. Végül körzővel rajzoljunk egy kisebb (a pálca tövénél áthaladó) és egy nagyobb (az osztóvonalak kezdeté­nél levő) félkört. A vonalak mentén vésővel vagy nagyobb méretű, használt csavarhúzóval mélyítsünk árkokat a lapok felületébe. Ha a betonlapok teljesen megkö­töttek, felületüket csiszoljuk át, a mutatót helyezzük a két darab közé. Kevés cementpéppel ragasz- szűk a pálcát a helyére. A hátoldal felől is csurgassunk cementpépet a lapok közé. A színoldalon keletke­zett felesleget nedves ronggyal vagy ecsettel töröljük le. Végül állítsuk napóránkat arra a helyre, ahol akkor állt, amikor az osztást bejelöltük. (E) A komló-takácsatkáról A komló-takácsatka leggyakrabban az üvegházakban és a fólia alatt termesztett zöldségnövényeket károsítja, de megtalálható a szabadföldi növényeken is. Gazdanö­vényeinek száma - a gyomokat is beleértve - több százra tehető. A kártevő nőstényei a növényi maradványokon vagy a kéregrepedésekben telelnek át. Tavasszal már a pa­lántanevelés idején megjelennek. Mindenekelőtt az uborkát, paprikát és paradicsomot lepik el, de a szegfűt, gerberát és egyéb dísznövényeket is kedvelik. Szívoga- tásukat a levél színén megjelenő, sárguló, tüszúrásnyi foltok jelzik. A károsult levelek fonáki részén finom pókhálószerü bevonatot találunk, ebben élnek az atkák. Nagyságuk 0,5 mm körüli, tehát aránylag jól láthatók. Színük igen változatos, lehet fehér, rózsaszínű, zöldes vagy akár piros is. Ha nagyítóval szemléljük a kártevő­ket, a nőstények oldalán sötét pontot figyelhetünk meg. A komló-takácsatka igen gyorsan szaporodik. Évente általában hét, de kedvező feltételek között ennél több nemzedéke is kifejlődhet. Az erősen károsított növények lombja fokozatosan elsárgul és korán lehull. Az üres hajtató berendezésekben már tél végén célszerű megkezdeni a kártevő elleni védekezést. Kén­port használhatunk vagy kénszeleteket égethetünk. Ér­demes időt szentelni a megelőző kezelésekre, mert ha a komló-takácsatka egyszer megtelepedik, nehéz meg­szabadulni tőle. Állományát a természetes ellenségei (katicabogár, poloskák, ragadozó atkák) is gyérítik, a vegyszeres védekezést mégsem lehet mellőzni. Jó hatásfokkal használható a Miiből EC 0,2 százalékos, a Morestan és az Omite 57 EC 0,05 százalékos, valamint az Oxotin 23 WP 0,1 százalékos töménységű oldata. A kistermelők részére hozzáférhető készítmé­nyek közül az Actelic 50 EC és a Matation E 50 használata javasolható. Az elsőt, 0,15, a másodikat 0,2 százalékos töménységű oldatban lehet kijuttatni. Na­gyon fontos, hogy főleg a levelek fonáki részét érje a permetlé. A kezelést többször meg kell ismételni, mert egyetlen permetezéssel nem lehet elpusztítani a külön­böző fejlettségi stádiumban lévő, valamennyi kártevőt. A nagyüzemekben már a biológiai védekezésre is van lehetőség. Ehhez a Phytoseilus persimilis nevű ragado­zó atkákat a Chelcicei Efsz-töl lehet beszerezni. Szalai László Keresztrejtvény Rejtvényünkben kilenc ehető gomba nevét rejtettük el a vízszin­tes 1., 10., 16., 30., 46., 69. vala­mint a függőleges 1., 37., 50. szá­mú sorokban. VÍZSZINTES: 11. Orosz rőf. 12. Fi­zetés. 13. Hézag. 14. Ilyen láb is van. 17. Óvni. 19. Menyasszonyom. 20... Crkva, jugoszláviai város. 22. Személyes névmás. 23. Azonos be­tűk. 24. Gáz - németül. 25. Szállító- eszköz. 27. Azonos magánhangzók. 29. Szovjet folyam. 33. Mafla. 35. Finn festő. 36. Némán békít! 38. Bór, szelén, trícium. 40. Utónév. 41. Mu­tató névmás. 42. Elfajzott. 45. A szerb királyok palotája Belgrád- ban. 49. Képző. 50. Fluor. 51. Római ötszázegy. 52. Francia labdarúgó. 53. Reggel az irodalomban. 54. Pi­hen. 56. Irány. 58. N betűvel az elején csinos, fiatal nő. 59. Lengyel labdarúgó. 60. Férfinév. 63. Oltal­mazom. 64. Svéd pénznem. 65. így - latinul. 67. Az olasz munkásmoz­galom harcosa. FÜGGŐLEGES: 2. Fiúnév. 3. Len­dület. 4. C. S. T. 5. Szilícium. 6. Figyelmeztetése. 7. Házőrző. 8. Vízi átkelőhely. 9. Kozmetikai cikk. 10. Kivágott fatörzsnek a része. 13. Képző. 15. Díszítőelem. 18. ... per­didi, elvesztettem a napot. 20. A lég­nyomás mértékegysége. 21. Argen­tum, túlium. 25. Az óra ketyegését utánzó szó. 26... agar, zselatin. 28. Az ez mutató névmás rágós alakja. 30. Testrész. 31. Rag. 32. Lőfegy­ver. 34. Tartozást kiegyenlít. 39. Ba­rát. 40. Tolldísz. 42. A kés szélei. 43. Hócsalán. 44. Katonaság... között halad el. 45. K. B. S. 47. Becézett női név. 48. Kihalt futómadár. 53. Lengyelországi város. 55. Csiger. 57. Egyesült Nemzetek Szervezete. 59. Légoltalom (ék. h.). 61. Rag. 62. Az USA hírszerző szerve. 63. V. N. a Kirgiz SZSZK-ban. 69. Sze- G. 66. A króm vegyjele. 68. Város kundum. Az augusztus 7-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 1. Harmadvirágzás, 17. Korparancs, 38. Palackposta, 62. A béke igaza, 68. A gondolat igaza; Függőleges: 1. Hidak és árkok, 22. Hazánk, Európa Könyvjutalomban részesülnek: Koós Norbert, Fülek (Filakovo), Lady Ferenc, Érsekújvár (Nővé Zámky), Ibolya Jolán, Komárno (Komámo), Fejes Mária, Rimaszécs (Rimavská Séd), Petro István, Peróny (Perín).

Next

/
Oldalképek
Tartalom