Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-08-14 / 32. szám

Vasárnap 1987. augusztus 16. A NAP kei - Kelet-Szlovákia: 05.42, nyugszik 19.50 Kö­zép-Szlovákia: 05.39, nyugszik 19.57 Nyugat- Szlovákia: 05.45, nyugszik 20.03 A HOLD kel - Kelet-Szlová­kia: 22.45. nyugszik 14.19 Közép-Szlovákia: 22.52, nyugszik 14.25 Nyugat- Szlovákia: 22.58, nyugszik 14.32 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ÁBRAHÁM - LEONARD nevű kedves olvasóinkat • 1957-ben halt meg Irving LANGMUIR Nobel-díjas ameri­kai fizikus és kémikus (szül. 1881). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL HASZNÁRA AZ ÜZEMNEK ÉS ÖNMAGUKNAK Egri Ferenc riportja ATATRASVIT IS BEKAPCSOLÓDOTT Kulik Gellert írása MÁR KÉSZÍTIK AZ ŐSZIEK VETŐMAGJÁT Gazdag József cikke KÉTEZERKÉTSZÁZ KILOMÉTER BULGÁRIÁN ÁT Péterfi Szonya riportsorozatának 4. része „CSAK FÖL KELL GÖNGYÖLÍTENI...“ Németh János riportja A KGST ÉS A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK Kokes János cikke FIACSKÁM Szujun Kapajev novellája DÉL-KOREAI KÉRDŐJELEK Malinak István Írása Dél-Szlovákiában befejezé­séhez közeledik az aratás, a kombájnok zöme már az északi járásokban és Csehországban dolgozik, viszonozva a korábbi se­gítséget. Nyomukban most a szalmabetakarítok és a tarlószántók szorgos- kodnak a mezőn, hogy mi­előbb kazalba hordják a szalmát, megszántsák és lezárják a talajt, elejét véve a nedvesség elpárolgá­sának. Lőrincz János, Marián Kardos és Kádek Gábor felvételei IDŐSZERŰ GONDOLATOK És még egy fontos kérdés - a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója. Jobban kell magyarázni életünknek ezt a legnagyobb eseményét. Mindnyájan Októberből indulunk ki, mai társadalmunk is az Október utáni hetven­éves fejlődés eredménye. Ez a mi közös kin­csünk, határkő, az emberiség történelmében, út az új világ felé. Mennyi változás állt be forradalmunk után - s nemcsak a mi országunkban, hanem az egész világon -, milyen folyamatokat indított el! És minderre széles látókörrel kell tekinteni, nem szabad engedni semmilyen egyoldalú el­képzeléseknek és hangulatoknak. Erre nem építhető viszonyunk mindahhoz, ami Október után történt. így könnyen eltévedhetnénk. Úgy gondolom, sosem szabad megbocsátanunk és igazolnunk mindazt, ami az 1937-38-as évek­ben történt. A felelősség ezért azokat terheli, akik akkor voltak hatalmon. Ez azonban, elvtár­sak, nem csökkenti mindannak az értékét, ami­vel ma rendelkezünk, amit a párt és a nép vitt véghez, amikor kiállta ezeket a próbákat. Nagy és jelentős veszteségek értek bennünket, tud­juk, mivé változtak az 1937-38-as évek és mind­ez hogyan sújtotta a kádereket a pártban, az értelmiség és a hadsereg soraiban. Ennek elle­nére azonban látnunk kell, milyen hatalmas erő rejlik a szocializmusban, a mi rendszerünkben, amely kiállta ezeket a próbákat, s harcba indult a nácizmus ellen, és győzelmet aratott. A 70. év­fordulóról ezért a népünk, annak történelme és hősi tettei iránti büszkeséggel kell beszélnünk. Az igazságot, csakis az igazságot mondjuk. Büszkék vagyunk minden átélt napra. És min­den nap drága számunkra, még a legnehezebb is, mert ez a mi történelmi iskolánk, a mi történel­mi tapasztalatunk volt. Mindezt együtt éltük át. Ezért nem engedhetjük meg a népünkkel, azok­kal a nemzedékekkel szembeni tiszteletlensé­get, amelyek mindezt átélték és elvezették az országot a mába. Ezért kellene teljes erővel beszélni Októberről, a szocializmusról, arról, kik vagyunk, honnan jöttünk és mivel rendelke­zünk a forradalomnak köszönhetően, a szocia­lizmus fejlődésének köszönhetöten. Már elkezdtünk erről beszélni - szenzációk nélkül, komolyan és felelősségteljesen. Ezekről a dolgokról ugyanis nem lehet gúnyosan vagy dühhel szólni. Hiszen a nép sorsáról van szó. Ugyanígy kell beszélni jelenünkről, az átala­kításról is. Ugyanakkor színesebbé kell tennünk az anyagok tálalásának módját. Jó dolog, ha a szerző saját álláspontját taglalja. De rendkí­vüli érdeklődéssel olvasom a leközölt interjú­kat. A munkásokkal, a járási pártbizottságok titkáraival, kolhozok elnökeivel, tudósokkal, vagy a kultúra területén dolgozókkal folytatott beszélgetésekre gondolok, amelyekben szinte lüktetnek az élő gondolatok. Vagy vegyük pél­dául az olvasók leveleit. Milyen levelek ezek! Az embernek szinte a szívébe markolnak! (Mihail Gorbacsovnak az SZKP Központi Bizottságán rendezett találkozón elhangzott beszédéből.) A HON körül hárman szor­goskodnak. Úgy beleme­rülve a munkába, hogy a nekik címzett megszólítást is csak az ismétlés után tudatosítják. Nevé­nek hallatára Orbán Ferenc elő­lép a rakodó mögül, és a kézfo­gással járó bemutatkozáshoz magyarázatként az elfoglaltság­ra, vagy talán figyelmeztetés­ként, hogy mennyire sürgős a munka, még hozzá teszi.- Ezt a gépet ma üzemképes­sé kell tennünk. Sokáig vártunk a hiányzó alkatrészre, de hiába. Végül elszántuk magunkat és az emelökarok csuklós perselyeit felújítottuk. A ráhegesztés és az esztergályozás rengeteg munkát igényelt, de ez még mindig ol­csóbb megoldás annál, ha az aratás idejére az üzem kettő- száznegyven koronás órabérért kikölcsönzött volna egy kanalas rakodót. Orbán Ferenc, a Mezőgazda­sági Felvásárló és Ellátó Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemének autószerelője munkatársaival összefogva is­mét bizonyított. Hogy hányad­szor a huszonegy év alatt, amit életének negyvenhárom évéből a központi autószerelő műhely­ben eltöltött, azt a legnagyobb akarattal sem lehetne összeszá­molni. Ezt a múhelymester is igazol­ta, aki Orbán Ferencet, a vállalat és a tröszt legjobb dolgozója kitüntetés tulajdonosát, a hatta­gú szocialista munkabrigád ezüstjelvényes vezetőjét így jel­lemezte: „Számára teljesíthetet­len munkafeladat nem létezik. Megfontolt és sokoldalú szak­ember, az autószerelés mellett a hegesztést is megtanulta. Nem jár az ember után, hogy ez meg az kellene. Ha a munka során felmerül valamilyen probléma, azt munkatársaival közösen megoldja.“- Ez a kötelességtudat még a huszadik életévem előtt alakult ki bennem. Akkor, amikor telje­sült egy árva gyerek legtitkosabb álma, és autószerelő lettem, majd néhány év múlva, a katonai szolgálat alatt pedig párttag. Ha dolgozom és felmerül valamilyen probléma, nehézség, mindig összehasonlítom a jelent a kez­dettel, amikor a legegyszerűbb hidraulikus emelőt is nélkülöz­tük. Ezért is bánt, ha a munka végeztével a korszerű villany­emelőnek a kábelét valaki a föl­dön hagyja, amit egy arra haladó tehergépkocsi kerekei megron­gálhatnak. Szeretném, ha hoz­zám hasonlóan, mások is úgy vigyáznának a munkaeszközök­re, mint a sajátjukéra. A múlt emléke és a jelen meg­becsülése persze nem tette ót mindenre bólogatóvá, sót, éppen fordítva, szereti a nyílt beszédet és híve a javító szándékú kritiká­nak is. Tudja, hogy munkahelyén is szükség van a korszerűsí­tésre.- Az üzemanyag-befecsken- dezók beállítására korszerű be­rendezésünk van, de ugyanezt már nem mondhatom el például a kerekek leszerelésével kap­csolatban. A csavarok lazítása­kor egyedül fizikai erőnkre tá­maszkodhatunk, így ugyancsak megizzadunk, amíg leszerelünk egy kereket. A napi diagnosztika és hibamegelőzö karbantartás színvonalát is igyekszünk állan­dóan javítani, hogy a váratlan kiesés a lehető legkevesebb le­gyen. Ugyanakkor mi is tanu­lunk, hiszen a technika fejlődé­sével a dolgozónak is lépést kell tartania - vallja, és ennek szelle­mében cselekszik. Szinte nincs időszak, amikor ne olvasna vala­milyen autószereléssel kapcso­latos szakkönyvet. A gép, a motor iránti vonzal­ma még a ház körüli és a kerti teendőket is háttérbe szorítja. Csallóközkürtön (Ohrady) lakik kertes családi házban, de az ültetés, kapálás és öntözés nagyrészt a feleségre marad. Ó inkább bütykölgeti Moszkvi­csát, vagy az ismerősök autóit. Kivéve, ha nyolcadikos lányával nem mennek kirándulásra. Ami szabadidő pedig még ezen túl marad, azt a televízió nézésével, újságok olvasásával tölti el. Sza­vaival élve, ez annyira hiányzik számára, mint erős dohányos­nak a cigaretta. Ha valamilyen rendkívüli okból nem láthatja a tv-ben a napi híreket, világese­ményeket, hiányérzete van. EGRI FERENC Megfontolt és sokoldalú szakember

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom