Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-26 / 25. szám
N em kell túlságosan hosszú időt eltölteni az Egyesült Államokban ahhoz, hogy az a benyomása támadjon az embernek: ezt az országot valósággal a hatalmába kerítette az ésszerű táplálkozás és életmód pszichózisa. Ha bárki is fellapozza az újságokat, megállapíthatja, hogy a koleszterin okozza a mind ez idáig gyógyíthatatlan legsúlyosabb betegségeket és éppen ezért haladéktalanul lépéseket kell tenni a vérben megállapított szintjének csökkentésére. A koleszterszínt elleni harcot tovább fokozta az a körülmény, hogy 1985-ben két amerikai orvos, Mihael S. Brown és Joseph L. Goldstein dallasi orvosok a koleszterin kutatásáért megkapták az orvosi Nobel- díjat. De miként hozzákezdeni? Elegendő írni például a megadott címre és a dolgok maguktól mozgásba lendülnek. Csak várni nem szabad! S mintha hívásra ..házhoz jönne“ a néhány oldallal hátrább közölt apróhirdetés, amely arról próbálja meggyőzni az olvasót, hogy fizikai és lelkiállapota viszonylag rövid időn belül megjavul, ha hozzákezd a „transzcendentális meditációhoz“: elegendő, ha naponta legalább kétszer ellazult állapotban pár percet elüldögél, és csukott szemmel relaxál. Az eredmény úgymond meglepő lesz. Azonban nemcsak az ilyen fajta meditáció lehet állítólag sikeres. Ennek más, lényegesen megeröltetöbb módjáról nap mint nap adnak példát azok, akik kitartóan kocognak a parkokban, utcákon és a gyalogosok, illetve kerékpárosok számára kialakított járdaszegélyeken rendszeresen, kitartóan futnak, teher nélkül, sőt teherrel is a háton, vagy olykor súlyzókat cipelve. Akkor is, ha alábbszáll a hőmérő higanyszála, de rekkenö hőségben is. Az arra járónak rokonszenves látványt nyújtanak. Mintha megfeledkeznének a környező világról és teljesen magukba mélyednek. De nem ritka látvány az olyan kocogó sem, aki derékszíjba rejtett, vagy egyszerűen zsebbe szúrt japán kazettás magnóval és fülhallgatóval „közlekedik“. A hallgatott zene ritmusára szaporázza, avagy lassítja a futás tempóját... ésszerű életvitelért megindított mozgalmat teljes mértékben kihasználják az élelmiszergyártó cégek. Termékeik reklámjában nem győzik hangsúlyozni azt, hogy a készítmény mennyire áldásos hatású a fogyasztó számára. Hogy alacsony kalóriatartalmú, zsir szinte sehol semmi, s ha mégis, akkor csak nagyon kis mennyiségben. Az unalomig ismételgetik, hogy sehol nyoma sincs a koleszterinnek, hogy a táplálék nem tartalmaz konyhasót sem, és mentes a konzerváló anyagoktól. Még koffeinmentes kávé nyoma sem lelhető fel benne. Azt sem mulasztják el hangsúlyozni, hogy az élelmiszerhez használt növényeket nem szórták be műtrágyákkal, stb. De nemcsak ezekre a körülményekre hívják fel a figyelmet. A felragasztott címkéken gyakran megtalálható az illető élelmiszer összetételének a részletes szétírása, továbbá az, hogy napi adagként mennyit ajánlatos belőle elfogyasztani. Pontosabban mondva, nem az egész csomag, hanem annak elfogyasztott bizonyos hányada, mondjuk egy pohár tej, egy kávéskanálnyi lekvár, egy szelet kenyér, stb. Ha valaki például egy bögre Lucerna márkájú tejet kortyolgat, ezt abban a tudatban teheti, hogy éppen 150 kalóriát, 8 gramm proteint, 11 gramm szénhidrátot, 8 gramm zsírt és 125 milligramm nátriumot fogyasztott el. De leolvasható az is, hogy az említett pohár tej megivásával elfogyasztottam az Egyesült Államokban ajánlott napi proteinadag 20 százalékát, A vitaminból az ajánlott mennyiség 4, C vitaminból szintén a4, athiaminból a 6, a kalciumból a 30, a D vitaminból a 25, a B 12 vitaminból a 15, a foszforból a 20, a magnéziumból a 8, a vasból pedig kevesebb mint 2 százalékot. Hogy mindez borzasztó? Tényleg szörnyű. Mindennek ismeretében nem lehet csodálkozni azon, hogy az USA-beli gyógyszertárakban korlátlan mennyiségben vásárolhatók vitaminok. Hogy vajon jó-e ez? A gátlástalan vitaminfogyasztás korántsem előnyös, mivel bizonyos fokig a toxikománia egyik fajtájához hasonlítható. A szabad árusítás következtében teljesen ellenőrizhetetlenné válik az, hogy ki mennyi vitaminadagot fogyaszt naponta, egyszerűen nem áll fenn az a lehetőség, hogy szakorvosi felügyelet alatt történjen mindez. És ez a mértéktelen vitaminfogyasztás főleg hosszú távon több kárt okoz, mint hasznot. T ermészetesen az ésszerűséget sem jó túlzásba vinni, hogy ne essünk a másik végletbe. Éppen ezért nem elegendő az, hogy elolvassuk az élelmiszer címkéjén feltüntetett szöveget, amelyből például kiderül, hogy a cukormentes rágógumi (ami használ az ön fogainak), valamint a Diet- Cola (amely már legalább annyira elterjedt, mint a hagyományos Coca-Cola) és az alacsony kalóriatartalmú édesítőszer nem okoz súlygyarapodást. El kell olvasni a hátoldalra nyomtatott szöveget, amelyből kiderül, hogy az illető élelmiszer fogyasztása veszélyes lehet az egészségre nézve, mivel szaharint tartalmaz, amelyről laboratóriumi kísérletek alapján megállapították, hogy az állatoknál rákos daganatot idéz elő. E feliratok áttanulmányozása után a legtöbb fogyasztónak elmegy a kedve az ésszerű táplálkozástól. Az ésszerű táplálkozásért indított mozgalom szerves része az élelmiszerek műanyagokba való csomagolásának a minimálisra történő korlátozása, sőt kifejezett betiltása is. A tejet kizárólag keménypapírból gyártott dobozokban árulják. Az italokat, hagyományos üvegekbe töltik, vagy rendkívül könnyen kinyitható, természetes anyagból készült dobozokba. A polietilén zacskóba csomagolt kenyeret belülről még celofánnal is beburkolják. Az élelmiszereknél, de más termékeknél is külön fejezetet érdemelnek az árak. Ezek kísértetiesen a Bat'a-féle gyakorlatra hasonlítanak. A termék nem egy dollárba kerül, hanem „mindössze 99 centbe, nem két dollár az ára „csak" 199 cent. Az árak utolsó száma szinte elmaradhatatlanul a kilences. Lélekbúvárok állítják, hogyazilyenár vonzó a fogyasztó számára és a vásárlásra ösztönzi őt. Minden terméken a szavatossági időn kívül feltüntetik például az egy font sterlingért megvásárolható mennyiséget, de azt is, hogy az illető adagért mennyit kell fizetni. (A látszat az, hogy mindez áttekinthető a fogyasztó számára, de nem mindig van ez így. Az USA egyes államaiban a termékekre más és más nagyságú fogyasztói adót vetnek ki, s ebből kifolyólag az az ár, amelyet a pénztárnál ténylegesen elkérnek a termékért, eltér attól, amely a címkén fel van tüntetve. Az pedig gyakorlatilag lehetetlen, hogy valaki fejben gyorsan kiszámolja az adószázalékokat, hogy véletlenül ne csapják be öt). Korántsem biztos, hogy az illető terméknek holnap is ugyanaz az ára lesz, ami ma. Az ármozgás ugyanis rendkívül gyors, egyik napról a másikra, sót, egyik óráról a másikra is változhat. Az ár általánosságban viszonylag alacsonyabb, ha bizonyos termékből valaki nagyobb mennyiséget vásárol. Csökken az ár akkor is, ha a lejártához közeledik a terméken feltüntetett szavatossági idő, s ha a terméket el kell tüntetni a pultokról. Narancsot, citromot, grapefruitot és más gyümölcsféleségeket darabonként árusítanak. A gyümölcsöket nem mérik. E gyébként ahány üzlet, annyiféle ár. Mások az árak a városközpontban és egészen mások a város peremén. De lényeges árkülönbség tapasztalható a kisebb üzletben vagy szupermarketben vásárolt temékek ára között is. Az ármozgás azonban nemcsak az élelmiszerek esetében figyelhető meg. Például a washingtoni metrón a díjszabás az esti és az éjszakai órákban jóval alacsonyabb, mint a reggeli vagy délutáni közlekedési csúcs idején. Az újonnan piacra dobott termék ára rendszerint alacsonyabb, a későbbiekben pedig ha a fogyasztók tetszését megnyeri az áru, akkor megugrik az ára is. Éppenséggel nem mondható, hogy az ésszerű életmód szembetűnően meglátszana az amerikaiak külsején. Igaz, a küllem, a testalkat csak részben a táplálkozás függvénye, mivel örökölt tulajdonságok is befolyásolják. Egy biztos: napjainkban Amerikában nem a Rubens-festmények alakjaira jellemző testalkat, vagy a Twiggy-típusú csupa csont-bőr nötípus a „menő“. Végsősoron mi, férfiak örülhetünk is ennek, hiszen ha nem igy lenne, vajon ki után fordulnánk meg az utcán? S ugyanezért titokban örülünk annak is, ha nincs foganatja a képernyőn megjelenő kéktrikós és fürdőruhás szexbombák tanácsainak, miszerint az ajánlott diéta megtartásával és a Dexatrin nevű készítmény fogyasztásával gyorsan meg lehet szabadulni a felesleges kilóktól. Az ésszerű táplálkozás és a több mozgás utáni vágy, a dohányzás visszaszorítása, az alkohol mellőzése - mindezek nagyon rokonszenves törekvések. És nyilván azoknak, akiknek módjukban áll rendszeresen törődniük az egészségükkel, kétségtelenül az előnyére válik. Ennek tudható be, hogy az átlagéletkor tekintetében az Egyesült Államok a világranglista élbolyában található. Ne dőljünk be azonban az átlagos statisztikai adatoknak! Az osztálytársadalomban az egészség is osztályjellegü. Mert az említetteken kívül jóval többen vannak azok, akik nem engedhetik meg maguknak azt, hogy ennyit foglalkoznak az egészséges életmóddal. Súlyos szociális helyzetüknél fogva kisebb gondjuk is nagyobb ennél, ezért nincs is esélyük arra, hogy magas kort érjenek meg. Riasztóak az erre vonatkozó adatok: 1979-81 között mintegy hatezer amerikai néger amiatt halt meg, mert nem volt ugyanolyan lehetőségük az orvosi kezelésre mint a fehéreknek. Mindez pedig a fehér és színesbörűek közötti nagy bevételi és vagyoni különbségek következménye. De a nemzetiségi kisebbségek, a bevándorlók is hasonló cipőben járnak. A Department of Health and Human Services közzétett tanulmányának adatai szerint, mivel a színes bőrűek körében nagyobb a megbetegedések aránya, ebből eredően magasabb az elhalálozási arány is. Szintén ebből a publikációból merített adat: a négerek esetében 58 942, az indiánoknál pedig kétezer a „felesleges“ elhalálozás- a rosszabb egészségügyi ellátás következménye. Meglehet, az olvasót megdöbbenti, hogy a gyilkosságokat is ezekbe a kategóriákba sorolták. Beilleszthetök-e ezekbe az összefüggésekbe? Egyértelműen igen. A gyilkosságok ugyanis súlyos egészségügyi problémát jelentenek, mivel 10 százalékuk kábítószer-élvezettel, 50 százalékuk pedig alkoholfogyasztással függ össze. A gyilkosságok aránya az indiánok és más őslakosok esetében az átlagosnál 70 százalékkal magasabb. A négereknél- a 25-34 éves férfiak táborában - 7,6-szor magasabb, mint a hasonló korú fehér bőrű férfitársaiknál. Annak a valószínűsége, hogy fehér személy esik gyilkosság áldozatául 1:240-hez, a színes börüeknél ennek eshetősége 1:47-hez. Más vonatkozásban is nagyok a különbségek. A néger lakosság körében kétszer akkora a csecsemőhalandóság, mint a fehéreknél. Kétszer annyi néger férfi hal meg májbetegségben, mint fehér bőrű, sőt, az indiánoknál a háromszorosa. Az idézett tanulmány az első átfogó kísérlet arra, hogy feltárják a „felesleges" elhalálozások okait, s az adatokat táblázatba foglalják. A szerzők ugyan rámutatnak, hogy az egészségügyi problémák fő előidézői a nyomor és a betegbiztosítás nem kielégítő rendszere (pl. az egészéves betegbiztosítást nélkülözi a négerek és spa- nyolajkúak egynegyede). Megmaradnak azonban a tények puszta leszögezésénél. Nem indítványoznak sem egészségügyi programot, sem különleges pénzalap-létesítést az áldatlan helyzet javítására. Csak azt hagnsúlyozzák, hogy további felmérésekre van szükség, utána kell nézni annak, hogy a meglevő alapok eszközeit megfelelő mértékben forditják-e a nemzetiségi kisebbségek egészségügyi gondjainak a megoldására. E z pedig édeskevés ahhoz, hogy a helyzet alapvetően megváltozzon. Bosszantóan kevés. A szakadéknagyságú különbségek zz egészségi állapot és az orvosi ellátottság tekintetében szorosan összefüggnek az ismeretek szintjével, az életmóddal, étkezéssel, alkoholizmussal., Az életvitel pedig nehezen változik. Ez elválaszthatatlanul összefügg az embernek a társadalomban elfoglalt helyével. A jobbítást innen, a gyökerektől kellene kezdeni. DRAHOä SIBL A NÉPSZERŰSÉG TITKA A Fülöp-szigeteki Köztársaság fővárosában nemrég zavarba estek a vámhivatal dolgozói. Ugyanis majdnem mindennap Khomeini ajatollah bekeretezett arcképeit tartalmazó csomagok érkeztek Manilába. Ez még nem keltett volna nagy föltűnést, hiszen a Fülöp-szigetek lakosságának az öt százaléka muzulmán, vagyis 2,6 millió hivő él az országban. A küldemények mennyisége azonban meghaladta a józan ész határait, és a címzettek is egyre gyakrabban ismétlődtek. Végül az illetékesek elrendelték a kivizsgálást. S az ajatollah népszerűségének a titkáról nagyon prózain hullott le a lepel. A szakemberek rájöttek, hogy minden képkeretben titkos rekesz van, amelyet a feladók teletöltöttek heroinnal. REKORD-ÜTEM? Kairóban a termelési és gazdasági kérdésekkel foglalkozó Nemzeti Tanács jelentésében leszögezi, hogy az árak emelkedésének az üteme majdnem Egyiptomban a leggyorsabb az egész világon, írja az Al- Ahram című lap. Az alapvető szükségleti cikkek árának emelkedése az angliai, az egyesült államokbeli, a japán és az NSZK- beli áremelkedéshez viszonyítva hétszerte gyorsabb. Az utóbbi években a piaci árak tízszerte gyorsabban emelkedtek, mint 1967-ben és 1977 között. Ugrásszerű volt az emelkedés 1985-ben, amikor az élelmiszer ára havonta 15,4, a méterárué 35,6, a bútor és villamossági készülékek ára pedig 14,2 százalékkal nőtt. A NIGÉRIAI BÁNYÁSZOK ADÓSA A brit kormány 38 éve körülbelül, 850 ezer fonttal tartozik a nigériai bányászoknak, akik az Angol Gyarmati Közigazgatási Központnak nagyon nehéz körülmények között hozták és hozzák felszínre az Enugu környéki bányákban a szenet. Az érintettek közül már sokan meghaltak és sosem kapták meg bérüket, de az élők közül még sokan emlékeznek a véres eseményre, amikor a feketékre, akik jogos járandóságukat követelték, a rendőrök fehér parancsnoka tüzet vezényelt. Az egyik szemtanú, az Enuguban élő 72 éves Alfréd Anhi máig is a jobb vállában viseli a golyót, amely a gyarmatosítók kegyetlenségére emlékezteti. Alfréd Anhi elmondta, hogy 1949. november 18-án a bányászok sztrájkolni kezdtek, követelték a több havi, törvénytelenül visszatartott bérüket. A munkabeszüntetők békés szándékúak voltak, még a kivezényelt rendőröket is ebéddel kínálták meg. A szak- szervezet néhány aktivistája vitába szállt a fehér parancsnokkal, aki rövidesen a sztrájkolókba lövetett; három perc múlva 21 halott maradt a kövezeten és nagyon sokan megsebesültek. A brit hatalom urai kijelentették: Nemcsak elégtételt nem fizetnek a hátrahagyott, nélkülöző családtagoknak, hanem örök időkre megtagadják a bányászok bérének utólagos kifizetését is, amit 1949-ben jogtalanul visszautasítottak. KEVÉS A BIZONYÍTÉK... A washingtoni igazságügyi minisztérium nem indít eljárást a Pentagon egyik legnagyobb fegyverszállítója a General Dynamics ellen - közölte az AP hírügynökség. A céget a múltban már többször vádolták azzal, hogy olyan munkákat is kiszámlázott a hadügyminisztériumnak, amelyeket el sem végzett - pl. az atom-tengeralattjárók gyártása során - s így több százmillió dollárral károsította meg az államot. Az indoklás szerint az ügyészségnek állítólag nem sikerült elegendő bizonyítékot összegyűjtenie. Takisz Veliotisz, a cég volt alelnöke, aki 1983-ben Görögországba menekült a bírósági eljárás elől, szintén beismerte, hogy a hetvenes években 850 millió dollárral számláztak többet a Pentagonnak. Például csak 1985-ben kétszer vonták meg a General Dynamicstól azt a privilégiumot, hogy a haditengerészet fő szállítója legyen. A cég vezető munkatársai a legelőkelőbb klubokba járnak, s még a tagsági díjat is a Pentagonnal fizettették meg... ■
