Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-12 / 23. szám

Elismerést érdemlő kezdeményezés SZÁR- ÉS NYESEDÉKZÚZÓKAT GYÁRT A HURBANOVÓI GÉP- ÉS TRAKTORÁLLOMÁS Mindaz, amit a közelmúltban a Hurbanovói Gép- és Traktorállomáson láttam - hallottam, egy tavalyi élményemet juttatta eszembe. A kukorica melléktermékeinek nagyüzemi és gazdaságos betakarítását szemléltető gép­bemutató több résztvevője fájlalta, hogy a fel­sorakoztatott gépekből, elsősorban a szárzú­zóból hiányos a kínálat. Remélték, hogy a jö­vőben több, és a meglevőknél nagyobb telje­sítményű szárzúzókhoz is hozzájutnak. Ugyanis a kukorica, a napraforgó, a dohány és egyéb növények tarlón maradó szára na­gyon megnehezíti a talajmúvelést. A reménykedők közül akkor aligha gondol­ta valaki, hogy év múltával egy hasonló bemutatón már hazai gyártmányú szárzúzót is megszemlélhet. Olyat, amely teljesítmé­nyével és a végzett munka minőségével a már használatos, hasonló küldetésü gépek sorában tökéletesen megállja a helyét. A gép gyártója a Hurbanovói Gép- és Traktorállomás. A mintapéldányt tavaly ösz- szel három mezőgazdasági üzemben „vizs­gáztatták“, és teljesítményével mindenütt elégedettek voltak. A szárzúzó tervezői és alkotói a nyert tapasztalatok alapján további változtatásokat és korszerűsítéseket eszkö­zöltek, igy minden remény adott, hogy az őszre elkészülő gépek teljes mértékben el­nyerik a földművesek tetszését. A külföldi piac is érdeklődik Mivel a szárzúzó kifejlesztésének körülmé­nyei mások számára is tanulságosak lehet­nek, talán kezdjük ezzel.- Közel háromszáz dolgozónk mindennapi munkája közvetlenül a mezőgazdasági üze­mekben folyó termelést szolgálja. Évente mintegy 53 ezer önindítót, áramfejlesztőt és a motoros mezőgazdasági gépeknél haszná­latos egyéb részegységet javítunk meg. Vál­laljuk különböző mezőgazdasági gépek idény utáni javítását, azonkí vül szereljük és karban­tartjuk az állattartó telepek gazdasági épülete­inek gépi berendezéseit. Továbbá segítséget nyújtunk néhány mezei munka végzéséhez, és jelentős részt vállalunk a járás mezőgaz­dasági szakembereinek továbbképzéséből is - részletezte feladataikat Stefan Záborsky mérnök, termelési igazgatóhelyettes. A munkafeladatok köre három évvel ez­előtt újabbal bővült. A gépgyártó tevékenység­gel, melynek keretében a gyümölcsösökben és szőlészetekben addig nélkülözött nyese- dékzúzót kezdték gyártani.- A nyesedékzúzóval hiányt pótoltunk - említette Stefan Záborsky. - Ez a gép a gyümölcs- és szőlőtermesztést könnyítő gépsorok fontos tartozéka. Tavaly 120 dara­bot készítettünk belőle, az idén már kétszázat gyártunk. Számolnunk kell azonban azzal, hogy a piac fokozatosan telítődik, a hazai rendelések csökkenni fognak. Nyesedékzú- zónkat már Bulgáriában és az NDK-ban is kipróbálták. Az NDK-ban megnyerte a terme­lők tetszését. Tolmácsolt észrevételeiket a to­vábbi gyártás során figyelembe vesszük, így az üzleti kapcsolatok felvételére is adott a re­mény. Ennek ellenére gondolkodnunk kell azon, hogy milyen irányban folytassuk gyártói tevékenységünket. A felsőbb szervek javas­lata alapján és a földművesek kérésének eleget téve vágtunk neki a kitartást igénylő, sok-sok fejtörést és számos problémát oko­zó, fejlesztő munkának. Ennek eredménye az új szárzúzó, amely lényegében a bevált nye- sedékzúzó átalakított, korszerűsített válto­zata. Többet adni a kötelezőnél A tudományos-műszaki fejlesztéssel és a legújabb ismeretek gyakorlati alkalmazásá­val kapcsolatosan a CSKP KB 5. és az SZLKP KB ezt követő ülésén elhangzott beszámolók egyaránt kiemelték a dolgozó­kollektívák szerepét. Azt, hogy az egyéni kezdeményezésnek, a többletmunka vállalá­sának és a felelősségérzetnek milyen óriási a szerepe, a hurbanovói példa is bizonyítja. Marian Svatarák mérnök, a tudományos-mű­szaki fejlesztésért felelős előadó, Mikulás Solár műszaki tervezőmérnök és Nagy Vil­mos műszaki ellenőr a rendes munkafelada­taikon túlmenően, eddig együttvéve mintegy nyolcszáz munkaórát fordítottak az új gép kifejlesztésére. Fizetésüket, munkabérüket akkor is megkapták volna, ha nem vállalják a többletmunkát. De vállalták, mert úgy érez­ték, hogy ezzel megoldhatnak egy égető problémát.- Lépten-nyomon hallottuk a földművesek panaszát, hogy milyen problémát okoz szá­mukra egy igazán jó szárzúzó hiánya. Vég­szükség esetén néhány gazdaságnál még nyesedékzúzóval is megpróbálták helyettesí­teni. Két gépet kapcsoltak egybe, hogy növel­jék a teljesítményt, de ez sem bizonyult jó megoldásnak. Nem is lehetett az, hiszen a nyesedékzúzó két méter hosszú és öt centiméter átmérőjű ágak összezúzására is képes, viszont a kukorica, a dohány, a napra­forgó, a paprika és más növények maradvá­nyainak összezúzására kisebb erő, vagyis kevesebb üzemanyag is elég. Ugyanakkor az addigi 1,9 méteres munkaszélesség sem fe­lelt meg, sem a kívánt teljesítménynek, sem pedig az általánosan alkalmazott sortávolsá­goknak - részletezte a csoport tagjait kezde­ményezésre ösztönző főbb tényezőket Naqy Vilmos. Az is érdekelt, hogyan láttak munkához.- A lehető legegyszerűbben. A kész nye- sedékzúzót darabokra szedtük, és a főbb alkotó elemeknek megelelöen elkészítettük a szárzúzó részeit. Természetesen olyan vál­toztatásokkal, amilyeneket a három méteresre tervezett munkaszélesség megkövetelt. Azo­kat a részegységeket, amelyeket a hegesztők Stefan Záborsky: - Ezzel a nyesedékzúzó­val égető hiányt pótoltunk a hazai piacon és a lakatosok segítségével elkészítettünk, a tervezőmérnök kollégánk műszaki rajzon is megörökitette - mondta Svatarák mérnök.- így állt össze, lépésről lépésre a minta- példány - kapcsolódott a beszélgetésbe So­lar mérnök. - Még tavaly kipróbáltuk, a szer­zett tapasztalatokat megbeszéltük, és ezek­nek megfelelően már gyártjuk is a korszerűsí­tett szárzúzókat. Őszig húsz darabot szeret­nénk legyártani, hogy még több gyakorlati tapasztalatot szerezzünk az üzemeltetésük­kel és szükség esetén tovább tökéletesíthes­sük ezt a keresett munkagépet. Felkarolták a kezdeményezést A szerelőcsarnokban közvetlenül is meg­győződtünk arról, hogy a kukorica betakarítá­sáig elkészülő szárzúzók a tavaly ősszel kipróbált mintapéldánytól milyen lényeges részletekben különböznek majd. Az alkotók a próbaüzemelés során szerzett tapasztala­tokat valóban messzemenően hasznosítot­ták. A változtatások tovább javítják a zúzás minőségét, csökkentik az üzemköltségeket, többek között az egyes részegységek élettar­tamának meghosszabbításával.- A földművesek észrevételei alapján megváltoztattuk a kések felfüggesztésének módját, hogy a tartócsavarok helye ne defor­málódjon - tájékoztatott a legfontosabb vál­toztatásokról Marian Svatarák. - További új­donság, hogy a forgótengelyt ékszíj helyett lánccal hajtjuk meg. Ezt a változtatást a csök­kentett fordulatszám teszi lehetővé. A lánc­meghajtás előnyösebb, többek között a kar­bantartási és üzemelési költségeket is csök­kenti. Nyolc helyen más típusú csapágyakat szereltünk be, mivel a korábban használt típusok nem bírták a fokozott igénybevételt. Ezeken túlmenően a gép hosszanti vontatá­sát is meg kellett oldanunk, hiszen a három méter széles gép akadályozná a közúti for­galmat. Svatarák mérnök néhány hete még más beosztásban, a műszaki szolgáltatások elő­adójaként dolgozott. Új munkakörével, a tudo­mányos-műszaki fejlesztéssel lényegében csak most ismerkedik. Erről így nyilatkozott: - A gazdaságpolitikai feladatokkal össz­hangban, újabban nálunk is nagyobb hang­súlyt kapott a tudományos-műszaki haladás. A legújabb tudományos ismeretek figyelem­mel kisérése és rugalmas gyakorlati alkalma­zása, valamint az üzemen belüli műszaki fejlesztés irányítása egész embert kiván. Ezért határozott úgy az üzem és a pártszer­vezet vezetősége, hogy felkarolja, szervezni és irányítani fogja az egyéni kezdeménye­zést. Erre a függetlenített munkakör tökéletes lehetőséget ad. Amikor hozzáláttunk a szárzú­zó elkészítéséhez, munkánkat Ludovít Suták mérnök, az istállók gépi berendezéseit szerelő és karbantartó részleg vezetője irányította. A tudományos-műszaki fejlesztés kérdései­vel egyéb munkafeladatainak ellátása mellett foglalkozott, vagyis az erejét és az idejét is meg kellett osztania. A jövőben a tudomá­nyos-műszaki fejlesztésben az eddigieknél nagyobb léptekkel akarunk haladni, és ehhez a figyelem és az erők nagyobb összpontosí­tására van szükség. Többek között ezt a célt szolgálja a nemrég létrehozott, önálló műsza­ki fejlesztési osztály is. EGRI FERENC laskagomba jelene, múltja és jövője a Komáromi Állami Gazdaságban A mezőgazdaság gondjait szaporító, szélsőséges időjárás kedvezőtlen hatása ellenére a Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság számára a múlt év is elfogadható eredménnyel zárult. Ennek igazolására talán elég annyit mondani, hogy a tervezett nyereséget a gazdaság ezúttal több mint 2,4 millió koronával teljesítette túl. A járásban többen tudni vélik, hogy az elért siker megalapozásában igen komoly szerepet játszott a gazdaság jövedelmező gombatermesztése.- Nem tagadjuk, hogy a gombatermesztés jövedelmező vállalkozásnak bizonyult - mondta egyebek között Fehérváry Sándor mérnök, termelési igazgatóhelyettes. - Gazdálkodá­sunk eredményeinek értékelése kapcsán az utóbbi években magunk is több alkalommal kiemeltük, hogy az immár negy­ven főt foglalkoztató laskagomba-termesztö részlegünk nem­csak a fogyasztói piac árukínálatának, illetve a feldolgozóipar nyersanyag-bázisának gazdagításából vállal jelentős részt, de gazdaságunk anyagi helyzetének szilárdításához, és ezzel együtt a bővített újratermelés pénzügyi megalapozásához is hatékonyan hozzájárul.- Mióta foglalkoznak laskagomba-termesztéssel?- öt évvel ezelőtt kezdtük a kísérletezést. Az adta az indítékot, hogy a város központjában, a régi vár bástyájában lévő baromfitenyészetünket higiéniai okokból fel kellett szá­molnunk, és más lehetőséget kellett keresnünk egyrészt a megüresedett létesítmény kihasználására, de főleg a telje­sítmény és a nyereség pótlására. A gombatermesztés megho­nosításának ötletét a gazdaság igazgatója vetette fel. Vizünk, villanyunk volt, a szellőztetést is meg tudtuk oldani, így azonnal munkához láttunk. Még abban az évben 20 tonna laskagombát értékesítettünk. Az első tapasztalatok felvillanyozták a gazdaság vezetőit, így ígéretes fejlődésnek indult a laskagomba-termesztés. A gazdaság 1984-ben 170, egy évvel később pedig már 250 tonna laskagombát tudott értkesíteni. Viszont tavaly már csak 200 tonnára találtak vevőt.- A piaci kereslet, sajnos, nem annak megfelelően alakult, ahogy mi igyekeztünk kihasználni a fejlesztési lehetőségein­ket. Legnagyobb termeltető partnerünk, a kassai (Koáice) Frucona kezdetben nagy lelkesedéssel fogadta a kedvező gyártmányfejlesztési lehetőségeket kínáló, új nyersanyagot. Viszont 1985-ben már jelezte a vállalat, hogy a gombaalap­anyagú, új termékeik iránt a vártnál szerényebb a kereslet, s mivel jobbára raktárra termelnek, átmenetileg kénytelenek módosítani a megrendeléseiket. Ezért a múlt évben már csak 200 tonna laskagombát termeltünk, viszont több gombacsírát szaporítottunk eladásra. Sőt! Hogy teljesítsük a pénzügyi tervünket, beoltott és átszövetett, termelésre azonnal beállít­ható, zsákolt termőközeg forgalmazására is vállalkoztunk, hiszen volt elég bekészített alapanyagunk.- Ezek szerint a feldolgozóipar nyersanyagigényétől függ, hegy milyen ütemben lehet fejleszteni a termelést. A friss gomba iránt nics kereslet a fogyasztók körében?- Van, de egyelőre nagyon szerény az igény. Friss laska­gombát eddig jobbára csak a Komáromi és a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásokba szállítottunk. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a vásárlók körében a laskagomba csaknem teljesen ismeretlen, ami azt jelenti, hogy valószínűleg nálunk is legalább tízévi népszerűsítő tevékenységre lesz szükség, akárcsak Magyarországon. A fogyasztók többségének fogalma sincs arról, hogy a laskagomba értékes húspótló és legkevesebb hatvanféle étel készíthető belőle. Kár, hogy ezt csak most kezdjük „dobra verni“, mert az egészségesebb táplálkozást illetően már így is tekintélyes hátrányban vagyunk. Ugyanis az NSZK-beli 2,5 kilogrammal szemben mi csupán 18-19 dekagramm gombát fogyasztunk évi és lako­sonként! átlagban.- A termelés fejlesztésén kívül önök mit tesznek a laska­gomba népszerűsítéséért?- Még több gombacsírát és beoltott termőközeget kínálunk a kertbarátoknak és a nagyüzemeknek. Jól felszerelt laborató­riummal rendelkezünk, melyben évente 1 millió liter oltóanya­got tudunk előállítani. Mivel a saját szükségletünk egyelőre csupán 200-250 ezer liter, komoly segítséget tudunk nyújtani a termesztés iránt érdeklődőknek. Megrendelés esetén után­vételre is küldünk oltóanyagot, melynek minőségéért teljes garanciát vállalunk. Ezenkívül vállaljuk a szakmai tanácsadók szerepét, a nagyüzemeknek szívesen segítünk a helyi feltéte­leknek legjobban megfelelő technológia kimunkálásában, illetve a termelés gyakorlati beindításában.- A gazdaság milyen technológiát alkalmaz?-A lehető legolcsóbbat. Amikor a laskagomba mellett döntöttünk, alaposan „körülnéztünk“ a világban. Tudjuk, léteznek fényűző létesítményekre alapozott precíz technoló­giák, de mi látványosság helyett gazdaságosságra töreked­tünk. Kidolgoztunk egy sajátos termelési eljárást, melynek során a régi vár bástyáján kívül néhány romos, évek óta sorsára hagyott épületet, sót a nyáron üresen álló istállókat is kihasználjuk. Szerzett tapasztalatainkat kamatoztatva, az évek során 60 százalékkal csökkentettük a termelés energia- igényességét.- Milyen anyagokat használnak termőközegnek?- Gazdaságunk 230 hektár őszi repcét termel, ennek a szalmája sem közvetlen etetésre, sem pedig almozásra nem alkalmas, a laskagombának viszont kitűnő táptalajt nyújt. Ezenkívl feldolgozás után átvesszük a Slovakofarmától a máktokot, felhasználjuk a gyümölcsös metszésekor kelet­kező nyesedéket és a kukoricacsutkát is. A termelés fejleszté­sével párhuzamosan egy-két év múlva a mai 1400 tonnánál lényegesen több alapanyagra lesz szükségünk, s akkor majd felhasználjuk a napraforgószárat, a szőlővenyigét és más melléktermékeket is. Itt érdemes megjegyezni, hogy a termelési folyamatban felhasznált alapanyagok az állattenyésztés részére nem vesz­nek el, hiszen a gomba betakarítása után a gombafonálzattól sűrűn átszőtt, fehérjében gazdag termöközeget takarmány­ként lehet hasznosítani a szarvasmarha-hizlalásban. Ugyan­csak ide tartozik, hogy a gazdaságnak saját génbankja van, s összesen 38 laskagomba-tenyésztörzzsel dolgoznak. Ez lehetővé teszi, hogy mindig a rendelkezésre álló alapanyag­nak, az évszaknak stb. leginkább megfelelő tenyésztörzset használják, amely az adott feltételek között a legjobb termést biztosítja.- Mit várnak a laskagombától a jövőre nézve?- Az idén 300 tonna gombát tervezünk termelni. Csehszlo­vákiában 14 vállalat termel laskagombát, de nálunk nagyobb termelő világviszonylatban is csak egy van. A laskagombától azt várjuk, hogy a gazdaság mezőgazdasági bruttó termelésé­nek képzéséhez legalább 10 százalékkal járuljon hozzá. Ennek érdekében a nyolcadik ötéves tervidőszak végéig kerek 500 tonnára tervezzük növelni a termelést. Megéri a fárado­zást, hiszen ez az ágazat a jelenlegi gondok ellenére is 20 százalék körüli nyereséget biztosít. Ami pedig a fogyasztók, illetve a feldolgozóipar igényeinek ingadozásából származó gondokat illeti, megoldásuk céljából magunk is berendezke­dünk a feldolgozásra. A tartósító üzemünk már épül, igy bátran gondolhatunk a termelés fejlesztésére. KÄDEK gAbor Egyelőre csak az ínyencek keresik

Next

/
Oldalképek
Tartalom