Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-12 / 23. szám
Elismerést érdemlő kezdeményezés SZÁR- ÉS NYESEDÉKZÚZÓKAT GYÁRT A HURBANOVÓI GÉP- ÉS TRAKTORÁLLOMÁS Mindaz, amit a közelmúltban a Hurbanovói Gép- és Traktorállomáson láttam - hallottam, egy tavalyi élményemet juttatta eszembe. A kukorica melléktermékeinek nagyüzemi és gazdaságos betakarítását szemléltető gépbemutató több résztvevője fájlalta, hogy a felsorakoztatott gépekből, elsősorban a szárzúzóból hiányos a kínálat. Remélték, hogy a jövőben több, és a meglevőknél nagyobb teljesítményű szárzúzókhoz is hozzájutnak. Ugyanis a kukorica, a napraforgó, a dohány és egyéb növények tarlón maradó szára nagyon megnehezíti a talajmúvelést. A reménykedők közül akkor aligha gondolta valaki, hogy év múltával egy hasonló bemutatón már hazai gyártmányú szárzúzót is megszemlélhet. Olyat, amely teljesítményével és a végzett munka minőségével a már használatos, hasonló küldetésü gépek sorában tökéletesen megállja a helyét. A gép gyártója a Hurbanovói Gép- és Traktorállomás. A mintapéldányt tavaly ösz- szel három mezőgazdasági üzemben „vizsgáztatták“, és teljesítményével mindenütt elégedettek voltak. A szárzúzó tervezői és alkotói a nyert tapasztalatok alapján további változtatásokat és korszerűsítéseket eszközöltek, igy minden remény adott, hogy az őszre elkészülő gépek teljes mértékben elnyerik a földművesek tetszését. A külföldi piac is érdeklődik Mivel a szárzúzó kifejlesztésének körülményei mások számára is tanulságosak lehetnek, talán kezdjük ezzel.- Közel háromszáz dolgozónk mindennapi munkája közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben folyó termelést szolgálja. Évente mintegy 53 ezer önindítót, áramfejlesztőt és a motoros mezőgazdasági gépeknél használatos egyéb részegységet javítunk meg. Vállaljuk különböző mezőgazdasági gépek idény utáni javítását, azonkí vül szereljük és karbantartjuk az állattartó telepek gazdasági épületeinek gépi berendezéseit. Továbbá segítséget nyújtunk néhány mezei munka végzéséhez, és jelentős részt vállalunk a járás mezőgazdasági szakembereinek továbbképzéséből is - részletezte feladataikat Stefan Záborsky mérnök, termelési igazgatóhelyettes. A munkafeladatok köre három évvel ezelőtt újabbal bővült. A gépgyártó tevékenységgel, melynek keretében a gyümölcsösökben és szőlészetekben addig nélkülözött nyese- dékzúzót kezdték gyártani.- A nyesedékzúzóval hiányt pótoltunk - említette Stefan Záborsky. - Ez a gép a gyümölcs- és szőlőtermesztést könnyítő gépsorok fontos tartozéka. Tavaly 120 darabot készítettünk belőle, az idén már kétszázat gyártunk. Számolnunk kell azonban azzal, hogy a piac fokozatosan telítődik, a hazai rendelések csökkenni fognak. Nyesedékzú- zónkat már Bulgáriában és az NDK-ban is kipróbálták. Az NDK-ban megnyerte a termelők tetszését. Tolmácsolt észrevételeiket a további gyártás során figyelembe vesszük, így az üzleti kapcsolatok felvételére is adott a remény. Ennek ellenére gondolkodnunk kell azon, hogy milyen irányban folytassuk gyártói tevékenységünket. A felsőbb szervek javaslata alapján és a földművesek kérésének eleget téve vágtunk neki a kitartást igénylő, sok-sok fejtörést és számos problémát okozó, fejlesztő munkának. Ennek eredménye az új szárzúzó, amely lényegében a bevált nye- sedékzúzó átalakított, korszerűsített változata. Többet adni a kötelezőnél A tudományos-műszaki fejlesztéssel és a legújabb ismeretek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatosan a CSKP KB 5. és az SZLKP KB ezt követő ülésén elhangzott beszámolók egyaránt kiemelték a dolgozókollektívák szerepét. Azt, hogy az egyéni kezdeményezésnek, a többletmunka vállalásának és a felelősségérzetnek milyen óriási a szerepe, a hurbanovói példa is bizonyítja. Marian Svatarák mérnök, a tudományos-műszaki fejlesztésért felelős előadó, Mikulás Solár műszaki tervezőmérnök és Nagy Vilmos műszaki ellenőr a rendes munkafeladataikon túlmenően, eddig együttvéve mintegy nyolcszáz munkaórát fordítottak az új gép kifejlesztésére. Fizetésüket, munkabérüket akkor is megkapták volna, ha nem vállalják a többletmunkát. De vállalták, mert úgy érezték, hogy ezzel megoldhatnak egy égető problémát.- Lépten-nyomon hallottuk a földművesek panaszát, hogy milyen problémát okoz számukra egy igazán jó szárzúzó hiánya. Végszükség esetén néhány gazdaságnál még nyesedékzúzóval is megpróbálták helyettesíteni. Két gépet kapcsoltak egybe, hogy növeljék a teljesítményt, de ez sem bizonyult jó megoldásnak. Nem is lehetett az, hiszen a nyesedékzúzó két méter hosszú és öt centiméter átmérőjű ágak összezúzására is képes, viszont a kukorica, a dohány, a napraforgó, a paprika és más növények maradványainak összezúzására kisebb erő, vagyis kevesebb üzemanyag is elég. Ugyanakkor az addigi 1,9 méteres munkaszélesség sem felelt meg, sem a kívánt teljesítménynek, sem pedig az általánosan alkalmazott sortávolságoknak - részletezte a csoport tagjait kezdeményezésre ösztönző főbb tényezőket Naqy Vilmos. Az is érdekelt, hogyan láttak munkához.- A lehető legegyszerűbben. A kész nye- sedékzúzót darabokra szedtük, és a főbb alkotó elemeknek megelelöen elkészítettük a szárzúzó részeit. Természetesen olyan változtatásokkal, amilyeneket a három méteresre tervezett munkaszélesség megkövetelt. Azokat a részegységeket, amelyeket a hegesztők Stefan Záborsky: - Ezzel a nyesedékzúzóval égető hiányt pótoltunk a hazai piacon és a lakatosok segítségével elkészítettünk, a tervezőmérnök kollégánk műszaki rajzon is megörökitette - mondta Svatarák mérnök.- így állt össze, lépésről lépésre a minta- példány - kapcsolódott a beszélgetésbe Solar mérnök. - Még tavaly kipróbáltuk, a szerzett tapasztalatokat megbeszéltük, és ezeknek megfelelően már gyártjuk is a korszerűsített szárzúzókat. Őszig húsz darabot szeretnénk legyártani, hogy még több gyakorlati tapasztalatot szerezzünk az üzemeltetésükkel és szükség esetén tovább tökéletesíthessük ezt a keresett munkagépet. Felkarolták a kezdeményezést A szerelőcsarnokban közvetlenül is meggyőződtünk arról, hogy a kukorica betakarításáig elkészülő szárzúzók a tavaly ősszel kipróbált mintapéldánytól milyen lényeges részletekben különböznek majd. Az alkotók a próbaüzemelés során szerzett tapasztalatokat valóban messzemenően hasznosították. A változtatások tovább javítják a zúzás minőségét, csökkentik az üzemköltségeket, többek között az egyes részegységek élettartamának meghosszabbításával.- A földművesek észrevételei alapján megváltoztattuk a kések felfüggesztésének módját, hogy a tartócsavarok helye ne deformálódjon - tájékoztatott a legfontosabb változtatásokról Marian Svatarák. - További újdonság, hogy a forgótengelyt ékszíj helyett lánccal hajtjuk meg. Ezt a változtatást a csökkentett fordulatszám teszi lehetővé. A láncmeghajtás előnyösebb, többek között a karbantartási és üzemelési költségeket is csökkenti. Nyolc helyen más típusú csapágyakat szereltünk be, mivel a korábban használt típusok nem bírták a fokozott igénybevételt. Ezeken túlmenően a gép hosszanti vontatását is meg kellett oldanunk, hiszen a három méter széles gép akadályozná a közúti forgalmat. Svatarák mérnök néhány hete még más beosztásban, a műszaki szolgáltatások előadójaként dolgozott. Új munkakörével, a tudományos-műszaki fejlesztéssel lényegében csak most ismerkedik. Erről így nyilatkozott: - A gazdaságpolitikai feladatokkal összhangban, újabban nálunk is nagyobb hangsúlyt kapott a tudományos-műszaki haladás. A legújabb tudományos ismeretek figyelemmel kisérése és rugalmas gyakorlati alkalmazása, valamint az üzemen belüli műszaki fejlesztés irányítása egész embert kiván. Ezért határozott úgy az üzem és a pártszervezet vezetősége, hogy felkarolja, szervezni és irányítani fogja az egyéni kezdeményezést. Erre a függetlenített munkakör tökéletes lehetőséget ad. Amikor hozzáláttunk a szárzúzó elkészítéséhez, munkánkat Ludovít Suták mérnök, az istállók gépi berendezéseit szerelő és karbantartó részleg vezetője irányította. A tudományos-műszaki fejlesztés kérdéseivel egyéb munkafeladatainak ellátása mellett foglalkozott, vagyis az erejét és az idejét is meg kellett osztania. A jövőben a tudományos-műszaki fejlesztésben az eddigieknél nagyobb léptekkel akarunk haladni, és ehhez a figyelem és az erők nagyobb összpontosítására van szükség. Többek között ezt a célt szolgálja a nemrég létrehozott, önálló műszaki fejlesztési osztály is. EGRI FERENC laskagomba jelene, múltja és jövője a Komáromi Állami Gazdaságban A mezőgazdaság gondjait szaporító, szélsőséges időjárás kedvezőtlen hatása ellenére a Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság számára a múlt év is elfogadható eredménnyel zárult. Ennek igazolására talán elég annyit mondani, hogy a tervezett nyereséget a gazdaság ezúttal több mint 2,4 millió koronával teljesítette túl. A járásban többen tudni vélik, hogy az elért siker megalapozásában igen komoly szerepet játszott a gazdaság jövedelmező gombatermesztése.- Nem tagadjuk, hogy a gombatermesztés jövedelmező vállalkozásnak bizonyult - mondta egyebek között Fehérváry Sándor mérnök, termelési igazgatóhelyettes. - Gazdálkodásunk eredményeinek értékelése kapcsán az utóbbi években magunk is több alkalommal kiemeltük, hogy az immár negyven főt foglalkoztató laskagomba-termesztö részlegünk nemcsak a fogyasztói piac árukínálatának, illetve a feldolgozóipar nyersanyag-bázisának gazdagításából vállal jelentős részt, de gazdaságunk anyagi helyzetének szilárdításához, és ezzel együtt a bővített újratermelés pénzügyi megalapozásához is hatékonyan hozzájárul.- Mióta foglalkoznak laskagomba-termesztéssel?- öt évvel ezelőtt kezdtük a kísérletezést. Az adta az indítékot, hogy a város központjában, a régi vár bástyájában lévő baromfitenyészetünket higiéniai okokból fel kellett számolnunk, és más lehetőséget kellett keresnünk egyrészt a megüresedett létesítmény kihasználására, de főleg a teljesítmény és a nyereség pótlására. A gombatermesztés meghonosításának ötletét a gazdaság igazgatója vetette fel. Vizünk, villanyunk volt, a szellőztetést is meg tudtuk oldani, így azonnal munkához láttunk. Még abban az évben 20 tonna laskagombát értékesítettünk. Az első tapasztalatok felvillanyozták a gazdaság vezetőit, így ígéretes fejlődésnek indult a laskagomba-termesztés. A gazdaság 1984-ben 170, egy évvel később pedig már 250 tonna laskagombát tudott értkesíteni. Viszont tavaly már csak 200 tonnára találtak vevőt.- A piaci kereslet, sajnos, nem annak megfelelően alakult, ahogy mi igyekeztünk kihasználni a fejlesztési lehetőségeinket. Legnagyobb termeltető partnerünk, a kassai (Koáice) Frucona kezdetben nagy lelkesedéssel fogadta a kedvező gyártmányfejlesztési lehetőségeket kínáló, új nyersanyagot. Viszont 1985-ben már jelezte a vállalat, hogy a gombaalapanyagú, új termékeik iránt a vártnál szerényebb a kereslet, s mivel jobbára raktárra termelnek, átmenetileg kénytelenek módosítani a megrendeléseiket. Ezért a múlt évben már csak 200 tonna laskagombát termeltünk, viszont több gombacsírát szaporítottunk eladásra. Sőt! Hogy teljesítsük a pénzügyi tervünket, beoltott és átszövetett, termelésre azonnal beállítható, zsákolt termőközeg forgalmazására is vállalkoztunk, hiszen volt elég bekészített alapanyagunk.- Ezek szerint a feldolgozóipar nyersanyagigényétől függ, hegy milyen ütemben lehet fejleszteni a termelést. A friss gomba iránt nics kereslet a fogyasztók körében?- Van, de egyelőre nagyon szerény az igény. Friss laskagombát eddig jobbára csak a Komáromi és a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásokba szállítottunk. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a vásárlók körében a laskagomba csaknem teljesen ismeretlen, ami azt jelenti, hogy valószínűleg nálunk is legalább tízévi népszerűsítő tevékenységre lesz szükség, akárcsak Magyarországon. A fogyasztók többségének fogalma sincs arról, hogy a laskagomba értékes húspótló és legkevesebb hatvanféle étel készíthető belőle. Kár, hogy ezt csak most kezdjük „dobra verni“, mert az egészségesebb táplálkozást illetően már így is tekintélyes hátrányban vagyunk. Ugyanis az NSZK-beli 2,5 kilogrammal szemben mi csupán 18-19 dekagramm gombát fogyasztunk évi és lakosonként! átlagban.- A termelés fejlesztésén kívül önök mit tesznek a laskagomba népszerűsítéséért?- Még több gombacsírát és beoltott termőközeget kínálunk a kertbarátoknak és a nagyüzemeknek. Jól felszerelt laboratóriummal rendelkezünk, melyben évente 1 millió liter oltóanyagot tudunk előállítani. Mivel a saját szükségletünk egyelőre csupán 200-250 ezer liter, komoly segítséget tudunk nyújtani a termesztés iránt érdeklődőknek. Megrendelés esetén utánvételre is küldünk oltóanyagot, melynek minőségéért teljes garanciát vállalunk. Ezenkívül vállaljuk a szakmai tanácsadók szerepét, a nagyüzemeknek szívesen segítünk a helyi feltételeknek legjobban megfelelő technológia kimunkálásában, illetve a termelés gyakorlati beindításában.- A gazdaság milyen technológiát alkalmaz?-A lehető legolcsóbbat. Amikor a laskagomba mellett döntöttünk, alaposan „körülnéztünk“ a világban. Tudjuk, léteznek fényűző létesítményekre alapozott precíz technológiák, de mi látványosság helyett gazdaságosságra törekedtünk. Kidolgoztunk egy sajátos termelési eljárást, melynek során a régi vár bástyáján kívül néhány romos, évek óta sorsára hagyott épületet, sót a nyáron üresen álló istállókat is kihasználjuk. Szerzett tapasztalatainkat kamatoztatva, az évek során 60 százalékkal csökkentettük a termelés energia- igényességét.- Milyen anyagokat használnak termőközegnek?- Gazdaságunk 230 hektár őszi repcét termel, ennek a szalmája sem közvetlen etetésre, sem pedig almozásra nem alkalmas, a laskagombának viszont kitűnő táptalajt nyújt. Ezenkívl feldolgozás után átvesszük a Slovakofarmától a máktokot, felhasználjuk a gyümölcsös metszésekor keletkező nyesedéket és a kukoricacsutkát is. A termelés fejlesztésével párhuzamosan egy-két év múlva a mai 1400 tonnánál lényegesen több alapanyagra lesz szükségünk, s akkor majd felhasználjuk a napraforgószárat, a szőlővenyigét és más melléktermékeket is. Itt érdemes megjegyezni, hogy a termelési folyamatban felhasznált alapanyagok az állattenyésztés részére nem vesznek el, hiszen a gomba betakarítása után a gombafonálzattól sűrűn átszőtt, fehérjében gazdag termöközeget takarmányként lehet hasznosítani a szarvasmarha-hizlalásban. Ugyancsak ide tartozik, hogy a gazdaságnak saját génbankja van, s összesen 38 laskagomba-tenyésztörzzsel dolgoznak. Ez lehetővé teszi, hogy mindig a rendelkezésre álló alapanyagnak, az évszaknak stb. leginkább megfelelő tenyésztörzset használják, amely az adott feltételek között a legjobb termést biztosítja.- Mit várnak a laskagombától a jövőre nézve?- Az idén 300 tonna gombát tervezünk termelni. Csehszlovákiában 14 vállalat termel laskagombát, de nálunk nagyobb termelő világviszonylatban is csak egy van. A laskagombától azt várjuk, hogy a gazdaság mezőgazdasági bruttó termelésének képzéséhez legalább 10 százalékkal járuljon hozzá. Ennek érdekében a nyolcadik ötéves tervidőszak végéig kerek 500 tonnára tervezzük növelni a termelést. Megéri a fáradozást, hiszen ez az ágazat a jelenlegi gondok ellenére is 20 százalék körüli nyereséget biztosít. Ami pedig a fogyasztók, illetve a feldolgozóipar igényeinek ingadozásából származó gondokat illeti, megoldásuk céljából magunk is berendezkedünk a feldolgozásra. A tartósító üzemünk már épül, igy bátran gondolhatunk a termelés fejlesztésére. KÄDEK gAbor Egyelőre csak az ínyencek keresik
