Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-05 / 22. szám
► JSZÚ 37. VI. t>. GYORSABBAN, HATÉKONYABBAN Repülőgépek segítik a mezőgazdasági vállalatok munkáját Ma már senki nem vitatja a légi növényvédelemnek a fejlett nagyüzemi mezőgazdáságban betöltött szerepét. Nyilvánvaló, hogy nagy területen rövid idő alatt csak repülőgépek segítségével lehet hatásosan védekezni a járványszerúen fellépő kártevők és betegségek ellen. A mezőgazdasági repülőgépek és helikopterek előnye, hogy gyorsan'átcsoportosíthatók, kiszolgálásuk kevés élőmunkát igényel, és nem okoznak taposási károkat sem. Már csaknem két évtizede, hogy a Slovair az egész ország területére kiterjedő légi szolgáltatásokkal foglalkozik. Bár ezen belül sok az érdekes tevékenység - légi fényképezés és fuvarozás, geofizikai felderítés, gáz- és villanyvezetékek ellenőrzése, a levegő szennyezettségének mérése stb. - a munkák zömét a növényvédelem, a betegségek és a kártevők elleni védekezés adja. Ezért érdeklődtünk a minap a SLo- vair dolgozóitól a tavaszi mezőgazdasági munkák menetéről. • Néhány mezőgazdasági vállalatnál azt rebesgetik, hogy kevés gép áll a Slovair rendelkezésére és nincs elég pilótája a vállalatnak, ezért nem tudja időben teljesíteni a vállalt feladatokat.- Növényvédelmi munkatervünket, amely az idén csaknem 6,5 millió átlaghektár kezelésével számol, a mezőgazdasági üzemekkel kötött szerződés alapján dolgoztuk ki - mondotta Jozef Miékiv mérnök, a kereskedelmi részleg vezetője. - Biztosíthatom, hogy a tervezett munka elvégzéséhez elegendő repülőgépünk, helikopterünk és pilótánk van. A gépeket és az embereket az időtervnek megfelelően helyezzük el az egyes állomásainkon. • Akkor mi ad alapot a mendemondákhoz?- Az előző évekhez képest az idén lényegesen később kezdtük, illetve kezdhettük el a tavaszi munkákat. A szeszélyes időjárás miatt az ország legdélibb járásaiban is csak február 23-a után emelkedtek magasba a mezőgazdasági repülőgépek. Néhány nappal később a gazdaságok szinte egyszerre jelezték, mekkora területet szeretnének repülőgépekkel kezeltetni. A fokozott igénynek nyújtott műszakok és hétvégi repülések árán igyekeztünk eleget tenni, de valamennyi kérést még Így sem tudtunk teljesíteni .- Már csak azért sem - vette át a szót Jozef Izrael, a bratislavai 301- es repülöraj vezetője -, mert még nincs mindenütt föl- és leszállásra alkalmas, szilárd kifutópálya. És itt nem kizárólag a beton kifutókra gondolok. A Nyugat-szlovákiai kerület nyolc járása közül, ahol az általam irányított szakasz tevékenykedik, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre- da), a Bratislava-vidéki és a Senicai járásban a hiányzó, illetve nem megfelelő kifutópálya miatt nem teljesíthettük tervezett feladatainkat. A Galántai (Galanta) járásban a talajvíz tette használhatatlanná a slád- koviőovói kifutópályát, így a gépeket a szomszédos Tmavai járásból kellett indítanunk, ami természetesen nagyobb anyagi ráfordítást igényelt. A Komáromi (Komárno), az Érsekújvári (Nővé Zámky) és a Trnavai járásban a tervet túlteljesítettük. Hogy nincs elegendő pilótánk? Van, de tudomásul kell venni, hogy ezt a foglalkozást szigorú egészségügyi előírások szabályozzák, amelyek szerint a pilóta havonta csupán 90 órát tölthet a levegőben. Végszükség esetén a vállalat engedélyezhet némi többletórát. • Szavaiból azt vettem ki, hogy a Slovairt nem lehet a túzoltószerve- zethez hasonlítani. Viszont előfordul, hogy olykor nem a kifutópálya alkalmatlansága, a kimerített óraszám, illetve a rendszeres műszaki ellenőrzés miatt állnak kihasználatlanul a repülőgépeik. Egyszerűen azért, mert ott, abban a körzetben, ahová a munkaterv alapján irányították őket, éppen nem tudják foglalkoztatni a gépeket. Ilyen esetekben nem lehetne rugalmasabban intézkedni, azonnal átcsoportosítani a repülőgépeket?- Igyekszünk úgy irányítani a munkát, hogy a gépek ne vesztegeljenek több napon át egy helyen. Főleg a március és június közötti időszakban, amikor a növényvédelmi munkák 70-75 százalékát kell elvégeznünk. Kapcsolatot tartunk fenn a szocialista országok hasonló szervezeteivel, s ha kell, kölsönösen kisegítjük egymást. Például a csehországi mezőgazdasági üzemeknek, most lengyel pilóták is segítenek az időszerű növényápolási tennivalók mielőbbi elvégzésében. • Nem okoz gondot a gépek elöregedése?- Nem, mert a gépparkot állandóan korszerűsítjük. A már lassan kiöregedő Z-37 típusú gépeket korszerűbb Z-37 Turbo típusúak váltják fel, az ugyancsak kritikus korhatárhoz közeledő AN-2 típusú gépek helyett is nagy teljesítményű M-18-as mezőgazdasági repülőgépek vásárlását tervezzük. A helikoptereink MI-2, és MI-8 típusúak. A szakemberekkel folytatott beszélgetés során megtudtuk, hogy az „égi szekerek“ - a mezőgazdasági repülőgépek és helikopterek - sikeresen teljesítik feladataikat. Érdekes, hogy Csehországban a légi növényvédelem iránt évről évre növekszik az érdeklődés, Szlovákiában viszont nem. Igaz, hogy az előzetes értékelések szerint Szlovákia területén az idén már 19 ezer átlaghektárral túlteljesítették a terveket, de ez csak a munkatorlódásokat okozó, kedvezőtlen időjárásnak köszönhető. Apropó, tervek! A növényvédelmi munkatervek, amelyek az elvégezendő munkák mennyiségét hónapokra és negyedévekre pontosított időrendben is tartalmazzák, szerződéses megrendelések alapján készülnek. A megrendelők, tehát a mezőgazdasági üzemek már októberben, novemberben aláírják ezeket. Az ilyen szerződések azonban csak találomra készülhetnek, mert akkor még a legtapasztaltabb agro- nómusok sem tudhatják, milyen lesz a következő év időjárása, gyözik-e majd a kártevők és a kórokozók elleni védekezést saját eszközeikkel, vagy a Slovair repülőgépeire, helikoptereire szorulnak. A szolgáltatás ugyanis nem éppen olcsó, tehát sokan csak végszükség esetén hívják a Slovair gépeit. Ezért van az, hogy egyszer vesztegelnek a gépek, máskor meg nem győznek eleget tenni a megrendeléseknek. GÄGYOR alíz RUGALMASABB ÜGYINTÉZÉST! A termőföld a legfontosabb termelőeszközünk. Valaha magántulajdonban volt, most túlnyomó hányada szövetkezeti, illetve társadalmi tulajdonban van. Egykor a szomszédok között napirenden volt a mezsgyékért folyó pereskedés, a sáncok és a töltésoldalak fútermését pedig az útkaparók és a vasutasok őrizték, hasznosították. A gazdák sem tétlenkedtek, minden kaszálónak alkalmas területen sűrűn suhogtatták a kaszát. Egyszóval - minden talpalatnyi földnek becsülete volt. A tehenek, ökrök vagy lovak által vontatott ekével mindenhová eljutott az ember, így a patakok partján, az árkok és az utak közvetlen közelében, sőt az erdők mellett elterülő parcellákat is megművelték, a dűlök végén a forgókat pedig keresztben is megszántották. Ma az ötös vagy nyolcas ekét vontató, korszerű erőgépek, sajnos, nem tudnak megközelíteni minden szántás-vetésre alkalmas területet. Hogy ezek a nagyüzemi termelésre alkalmatlan földterületek se maradjanak kihasználatlanul, határozat született a parlagok kerttelep-építési célra történő átengedéséről. Nagyon helyes és céltudatos megoldást szorgalmazó ez a központi határozat, hiszen az elfekvő földterületek felkutatásán és használatba vételén túlmenően, a szabadidő egészséges és hasznos eltöltését, a kertbarátmozgalom fejlődését és a lakosság egy hányadának javuló önellátását is kedvezően befolyásolja. Az alapelv helyes, a döntés célt szolgáló, csak éppen az ügyintézés akadozik. Mert bizony nehéz és rögös az út a parlagok tényleges használatba adásáig. Furcsa, de igaz, hogy amíg a szövetkezet, az állami gazdaság vagy mondjuk az állami erdészet tulajdonában van egy bizonyos földterület, addig rendszerint nem szúr szemet senkinek, hogy hosszú évek vagy akár évtizedek óta parlagon hever. De mihelyt jelentkeznek a kertészkedni vágyók, hogy szívesen rendbetennék és kihasználnák a területet, száz és ezer kifogás találtatik, miért nem lehet átengedni a területet kerttelep létesítésére. Nálunk is így volt ez Őaöa, Hutky és néhány további község esetében, de azért már eredményeket is fel tudunk mutatni. A Kassa (Koáice)-vidéki járásban eddig 41 községben sikerült megalakítanunk a Szlovákiai Kertbarátok Szövetségének alapszervezetét. Ezekben a szervezetekben 1302 kertbarát igyekszik a lehető legésszerűbben kihasználni a házikertjét a család zöldség- és gyümölcsszükségletének előteremtése céljából. További 42 alapszervezetben a kerttelepi kiskerttel rendelkező 2277 kertbarát szorgoskodik. Munkájuk nyomán 157 hektár parlagföldet sikerült bevonnunk a termelésbe. Tehát nálunk a türelem már zöldséget és gyümölcsöt is terem, nemcsak rózsát. És mennyivel komolyabb eredményekről számolhatnánk be, ha rugalmasabb volna az ügyintézés és az illetékesek a megoldás legegyszerűbb módja helyett nem azt kezdenék firtatni, miért nem lehet megoldani az ideiglenes használatba adást. S mi több: termelni talán addig is lehetne az adott területen, amig eldől, hogy végülis lesz-e rajta kerttelep vagy sem. Csakhogy ehhez ugyanúgy újszerű szemléletmódra van szükség, mint az átadással kapcsolatos ügyintézésben tapasztalható bürokratizmus felszámolásához. Lehet, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása majd ezen a területen is meghozza a javulást? IVÁN SÁNDOR EREDMÉNYEK ÉS GONDOK AZ ÉLELMISZERIPARBAN A választék nyersanyagellátás kérdése is Az élelmiszeripar fejlődésével kapcsolatos feljegyzéseimet és a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának 8. ülésén előterjesztett elemzést tanulmányozva, arra a következtetésre jutottam, hogy az élelmiszeriparban a termékek választékának bővítése jórészt attól függ, hogy a termelő vállalatok mennyi és milyen minőségű nyersanyagot szállítanak a feldolgozó üzemeknek. Ebből a szemszögből ítélve meg a helyzetet, a közeljövőben számos feladatot kell megvalósítaniuk a mezőgazdasági vállalatoknak. JÓ PÉLDÁK CSEHORSZÁGBÓL A Salima ’87 élelmiszer-ipari kiállításon 11 új élelmiszerféle kapott nagydíjat. Nagy figyelmet keltett a burgonyaprögram sikeres megvalósítása. Különösen Csehországban léptek nagyot előre ezen a téren, rendszeresen elegenő nyersanyagot biztosítva a burgonyából készülő termékek gyártásához. Az üzemek korszerű berendezésekkel újszerű félkészárukat - például mélyhűtött pürét, gombócot stb. - készítettek burgonyából. A díj ebben az esetben nemcsak az új termékeknek szólt, hanem a komplex burgonyaprogram sikerét is méltatta. Joggal, ugyanis a burgonya-alapanyagú termékek gyártása úgyszólván veszteségmentes, mivel a hulladékot feletetik az állatokkal. Ján Valenta, a Csehországi Tejipar vezérigazgatóságának alosztályvezetője szintén a jó nyersanyag jelentőségét hangoztatta, amikor a választék bővítésének lehetőségéről és a termékek minőségének javításáról beszélgettünk. A jó minőségű nyersanyag tette lehetővé, hogy kifejlesszék és gyártani kezdjék a penészes sajtok egész skáláját, a három hónapig eltartható tejfölt, és más olyan termékeket, amelyek a fogyasztók körében keresetté váltak, és amelyek már külföldön is jó hírnévre tettek szert. Szlovákiában a tej- és húsipari vállalatok sajnos még mindig nem érnek el kielégítő eredményeket. Ez elsősorban a helytelen beruházási politika következménye. Egyes körzetekben túl nagy kombinátok épültek, és ezek jelentős részében nincs elegendő munkaerő, másutt viszont jelentős távolságra kell szállítani a feldogozásra váró nyersanyagot. Túl nagyra sikerült például az érsekújvári (Nővé Zámky) húsfeldolgozó üzem, ugyanakkor a Komáromi (Komárno) járásban működő üzem már teljesen elavult. A Milex lévai (Levice) üzemét hosszú ideig nem tudták ellátni elegendő tejjel, és olykor-olykor még ma is előfordul, hogy a valutáért behozott berendezés nincsen teljesen kihasználva. A Milex bratislvai 02- es számú üzemében az erjesztett tejtermékek gyártására vásárolt berendezést csak mintegy 50 százalékban használják ki, ezért is rendszertelen a tejboltok ellátása. GONDOK A HÚSIPARBAN Az elmúlt ötéves tervidőszakban a húsiparban volt legnagyobb az ingadozás a tervteljesítésben. Volt időszak, amikor annyi húst termeltek a mezőgazdasági vállalatok, hogy még az NDK-ba is szállítottunk. Az SZNT mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának 8. ülésén viszont már arról volt szó, hogy az NDK-ból kellett sertéshúst importálnunk. Csoda-e, ha a húsfeldolgozó üzemek vezetői panaszkodnak, hogy a termelési gondokra visszavezethető rendszertelen húsfelvásárlás miatt nem tudják teljesíteni a húsipari termékek választékának bővítésére vonatkozó tervüket? A sertéstenyésztés fejlesztését illetően bizony nagy mulasztás történt. A központi intézkedések ellenére számos mezőgazdasági vállalat még most sem tudja feltölteni a hizlaldáját, mert kevés a választott malac. Ilyen feltételek között a háztáji állattartók is csak nehezen jutnak választott malehoz, ami később szintén a piaci kereslet növekedésében fog megmutatkozni. VÁLTOZÁSOK A BERUHÁZÁSI POLITIKÁBAN Az alapos felmérések eredményeinek ismeretében az élelmiszer- iparban változtatásokat hajtanak végre a beruházási politikában. Új húskombinátok, tejfeldolgozó és más élelmiszeripari üzemek építését csak azokban a körzetekben engedélyezik, ahol van elég nyersanyag és munkaerő az új létesítmény maximális kihasználásához. Ha ezt a programot sikerült valóra váltani, akkor lényegesen kisebbek lesznek a szállítási költségek, és az üzemek sem fognak nyersanyag- illetve munkaerőhiánnyal küszködni. Ugyancsak felmérésekre kerül sor a dolgozók bérezésével kapcsolatban. A kiemelkedő teljesítményt elérő kollektívák nagyobb fizetésre és több prémiumra számíthatnak. A jövőben jelentős beruházásokkal korszerű laboratóriumokat építenek a tejfeldolgozó központokban és a mezőgazdasági vállalatoknál, hogy még jobban elmélyülhessen a termelőknek és a feldolgozó vállalatoknak a minőségi javítását célzó együttműködése. A beruházási politikából száműzik a „mamutmániát“, az eltúlzott összpontosítást. Olymódon akarják megelőzni, hogy némely városban túl sok, másutt pedig legfeljebb néhány üzem épüljön. Az is fontos szempont, hogy egy-egy tejkombinátot ne két-három járásból kelljen nyersanyaggal ellátni. A húsiparban hasonló megoldást választanak. A tanácskozáson az is szóba került, hogy az utóbbi időben elhangzott sok bírálat után az élelmiszer-ipari vezérigazgatóságok garanciát vállalnak más vállalatok termelésének alakulásáért. Az alapelv értelmében kölcsönös együttműködés bontakozik ki a tejipar és a mezőgazdasági vállalatok között, s a húsiparban is megtették már az első lépéseket ezen a téren. Remélhető tehát, hogy a 8. ötéves tervidőszakban e tekintetben is lényeges változásra kerül sor, s végre kialakulnak a haladást segítő komplex termelési programok. BÁLLÁ JÓZSEF A lévai (Levice) Milex ipolyság (Sahy) üzemében naponta mintegy ötezer liter tejet dolgoznak fel. A nyersanyag egy részéből kemény sajtok készülnek, melyek közül főleg az Eidami tégla, de annak füstölt változata is keresett a fogyasztók körében (Kádek Gábor felvétele) • Munkában a szőlőt permetező MI-2 típusú mezőgazdasági helikopter Karel Némec felvétele
