Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-05 / 22. szám

A KMMUTAK MAI IBrin KYI PÉLDÁS TERVTELJESÍTÉS EGY ÉLELMISZERIPARI ÜZEMBEN A CSKP XVII. kongresszusa, azt követően pedig a CSKP KB 4. és 5. ülése is behatóan foglalkozott a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum termelési kérdéseivel, s egyben kijelölte továbbfejlesztésük programját. Ugyanezekkel a kér­désekkel foglalkoztak az SZLKP KB kongresszust követő ülésein is - magától értetődően szlovákiai vonatkozásokban. A szóban forgó legfelsőbb szintű párttanácskozások közép­pontjában köztudomásúan minden termelőtevékenység inten- zifikálásának alapkövetelménye állt, amelynek bázisa a tudo­mányos-műszaki haladás. így természetes, hogy kitűzött céljaink elérése a termelés kiterjedt technológiai fejlesztésétől, de nem kevésbé az emberektől, szaktudásuktól, politikai fejlettségüktől, elkötelezettségüktől, a munkájuk hatékonysá­gáért és minőségéért érzett felelősségtudatuktól függ. Mindezek szem előtt tartásával és bizonyos kíváncsisággal látogattunk nemrég a Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemébe. . Noha nem először írunk erről az idényenként ma 410-420 dolgozót foglalkoztató üzemről, ezúttal is előre kell bocsáta­nunk, hogy az 1960-ban önállósult és azóta folyamatosan korszerűsített üzem 1975-ben érte el mostani termelési struk­túráját és teljesítőképességét, amelynek továbbfejlesztését, illetve potenciáljának növelését azonban ma is kitartóan szorgalmazza mind az üzemvezetés, mind az üzemi pártszer­vezet. A pártbefolyás jelentőségét nyomósítja az a megnöve­kedett termelési eredményekben hasznosuló tény, hogy éppen a pártszervezet ösztönzésével valósul meg a mintegy három évvel ezelőtt nagyobb arányokban megkezdett korsze­rűsítés és termelési szerkezetátalakítás is, ami közelebbről valamennyi részleg gépi berendezéseinek korszerűsítését, illetve felújítását jelenti. A fentiekben említett tények iránt érdeklődve mindenekelőtt termelési adatokkal és tervszámokkal ismertetett meg Horváth Tamás, az üzemi pártszervezet elnöke és Gajdos László mérnök, termelési igazgatóhelyettes, aki egyben a pártbizott­ság tagja is. A legidőszerűbb adatokat természetesen a leg­utóbbi évzáró pártgyúlésük jegyzőkönyvéből és más hivatalos kimutatásokból keresgélték össze. Azok szerint például tavaly 3362 tonna élöbaromfít és 162 millió 748 ezer darab tojást vásároltak fel, s ezekből a nyersanyagokból 6081 tonna baromfihús és tojás alapanyagú konzervet gyártottak, vala­mint 125 millió 471 ezer darab tojást osztályoztak le, amelyek összesített eladási értéke 196 millió 996 ezer korona volt -27 millió koronával több, mint amennyit 1985-ben elértek. S mindez még nem minden, mert túl ezen egyidejűleg exportra is 12 millió korona értékű árut szállítottak. Egyébként tervteljesítésüknek ennél a momentumánál műszaki fejlesztési tevékenységük sajátos, mindazonáltal eléggé meghatározó körülményét is megtudtam. Nevezetesen azt, hogy előzetes megállapodás szerint kivitelüknek kisebb részéért fizetnek valutában, nagyobb hányadának ellenértéke gyanánt igen modern és értékes gépeket, különféle műszaki berendezéseket és a hozzájuk szükséges alkatrészeket kül­denek például a nyugat-európai partnerek. S ez az eljárás, túl azon, hogy nagyon korszerű módja a műszaki fejlesztésnek, esetükben még egyfajta gazdasági ösztönzőként is hat a terv­teljesítésben, mert a munkatermelékenység fokozására sar­kallja őket. Persze meglehetős leegyszerűsítés lenne most iiyesrete kölcsönhatásoknak tulajdonítani ennek a hasznos tranzakció­nak a kiváltó okát, ha úgy tetszik: ötletét. Annál is inkább, mert a tulajdonképpeni alapja az új gondolkodásmód jelentkezése, s annak következményeként az üzem gazdasági vezetőinek vállalkozókészsége, valamint az üzem dolgozóinak teljesítő­képessége. Vagyis a gyakran emlegetett emberi tényező, amelynek legfőbb mozgatóereje az üzemi pártszervezet, lényegében mind a 81 kommunista - élén a Horváth Tamás vezetésével működő pártbizottsággal. De még mélyebben motiválja mind a tervteljesítésük, mind a műszaki fejlesztésük eredményeit néhány további tényező. A műszaki fejlesztésben ugyanis a már említett külkereske­delmi ügyleten kívül természetesen a saját erőforrásaikat is igyekeznek maximálisan kihasználni. Amellett, hogy a hazai gyártmányúakon kívül nagyteljesítményű és nemzetközi viszonylatban csúcstechnikát is képviselő osztrák, nyugatné­met és holland gyártmányú gépeket üzemeltetnek már évek óta, a saját újítóik és karbantartóik is jelentős mértékben hozzájárulnak a műszaki fejlesztéshez. A legjobb újítóik közt tartják számon Gajdos László mérnököt, a termelési igazgató- helyettest, Tomanovics Sándort, a karbantartó-részleg veze­tőjét és Karika Imrét, a konzervgyártó-részleg karbantartóját, akik különben mindannyian pártbizottsági tagok is. Egyikük- kel-másikukkal személyesen is beszélgettem, s természete­sen végignéztem működés közben a tojásosztályozó-, vala­mint a vágórészleg gépsorait is, amelyeket a STORK kon­szerntől, egy nyugatnémet-holland mamutvállalattól szerez­tek be a kivitelük egy részének fejében. Szó se róla, nem olcsó berendezések, mert például csak a vágórészlegen üzemelő Protekon holland gépsor, amely a vágáson és tollazáson kívül a csontozást is elvégzi, külföldi valutában számolva 850 ezer guldenbe (holland forintba), azaz mintegy 700 ezer nyugatné­met márkának megfelelő összegbe kerül, de beállítása kifize­tődött, mert naponta 15-30 tonna élőbaromfi vágását, majd megtisztítását végzi futószalagon, s az üzemnek havonta mintegy 100 ezer korona értékű nyersanyag-megtakarítást eredményez, nem szólva a termékek minőségi színvonalának javulásáról. Korábban ugyanis a baromfikat - nyers vagy főtt állapotban - csontostul ledarálták, átpaszírozták, csakhogy az így előállított félkész termékben a régi technológia alkalma­zása mellett csontszitánkok maradtak. Hasonlóképpen elismerést vált ki a látogatóból az a szintén holland gyártmányú tojásosztályozó gép és szállítóvonal, is, amelynek üzemeltetésével akár napi félmillió darab tojást is képesek osztályozni és szállításra készen becsomagolni olyan rekeszes dobozokba, amilyenekkel a fogyasztó az üzletekben találkozik. Mindez azonban termelőtevékenységüknek csak technikai­technológiai feltételeit határozza meg. Tervteljesítésükre- amiben a fokozottabb munkatermelékenység és a termékeik minőségi javulása egyaránt hatásosan nyilvánul meg- nagyobb hatással van a pártszervezetük politikai-szervező munkája. Pontosabban az irányításával kibontakoztatott üzemi szocialista munkaverseny- és újítómozgalom ösztön­zése, még inkább pedig a tervteljesítés párt általi átfogó ellenőrzése. Olyan tényezőkről van szó esetükben, ami részletesebb kifejtést igényel. Az üzemben 11 szocialista munkabrigád működik, amelyek hatóerejét magában véve már az is kifejezi, hogy az üzem dolgozóinak túlnyomó többségét tömörítik, minek folytán valamennyi részlegen egyre nagyobb tért hódí­tott a brigádrendszerú munkaszervezés és javadalmazás érvényesítése is. Kiemelkedőbb munkasikereket a tojásosztá­lyozó részlegen működő Holocsi Rezső vezette és vágórész­legen működő, Erős Zsuzsa vezette szocialista munkabrigá­dok érték el. A szocialista munkabrigádok jó eredményeihez kedvezően járulnak hozzá az újítómozgalom sikerei, amelyek előfeltételeit és garanciáját is jórészt a párt ellenőrző tevé­kenysége teremti meg. Ez utóbbiról kétségkívül csak at legnagyobb elismeréssel lehet szólni. A Minőségellenőrzés Állami Felügyelősége által rendszeresen végzett állami szintű, valamint a vezérigazgató­ság által bevezetett vállalati szintű ellenőrzéseken kívül az üzemi pártbizottság gondoskodik a folyamatos belső ellenőr­zésről. Ezt elsősorban a pártszervezet háromtagú ellenőrző csoportja végzi, de mellette függetlenül működik egy öttagú népi ellenőrző bizottság is, amely saját terve szerint a terme­léssel összefüggő minden tevékenységet ellenőriz. Mindenek­előtt a termékek minőségét, abból kiindulva az anyag- és energiagazdálkodást, valamint az e területeken felhasznál­ható tartalékokat vizsgálja, de figyelme kiterjed a termelés minőségi feltételeihez kötött bérezési és premizálási rendszer alkalmazására is. A legnagyobb gondot, érthetően, a minő­ségellenőrzésre fordítják. Ezt az üzemben gyakorlatilag a műszaki minőségi ellenőr szerve, de ezt a tevékenységet is a 11 tagú pártbizottság irányítja, amelynek az üzem műszaki vezető gárdájából Bugán József mérnök, az üzem igazgatója, Gajdos László mérnök, termelési igazgatóhelyettes, valamint a szocialista munkabrigádok említett vezetői - tulajdonképp részlegvezetők - is tagjai. Mindent összevéve, a tervteljesités pártszervezet általi ellenőrzésének hatékonyságáról mi sem tanúskodik ékeseb­ben, mint amiről az üzemben tett látogatásom idején a járási pártbizottságon értesültem. Paksi László elvtárs, a párt járási ellenőrző és revíziós bizottságának elnöke közölte velem, hogy az ő ellenőrzési megállapításaik szerint a baromfifeldol­gozó üzem évek óta nem csupán teljesíti, hanem túl is teljesíti tervelőirányzatait. így történt többek közt, hogy például tavaly is a tőkés gazdálkodásban periodikusan előforduló jelenség­hez hasonló eset - túltermelés következett be. Csak hát ami ott válságtünet, nálunk a népgazdaság javára szolgálhat. Aminthogy nem vezetett semmiféle termelési zavarhoz a dunaszerdahelyi üzemben sem. Annál is kevésbé, mert hivatalos közeg, személy szerint Paksi László elvtárs gondos­kodott az üzem elrendezéséről. A párt illetékes szlovákiai központi szervéhez fordult, amely aztán az ó sürgetésére a vállalat tmavai illetve cíferi igazgatóságán eredményesen közbenjárt a dunaszerdahelyi üzemük raktárában felhalmozó­dott nagy mennyiségű árukészlet mielőbbi átvétele és értéke­sítése érdekében. Ehhez minden további magyarázat már szükségtelen. MIKUS SÁNDOR Köteles Sándor, a Rozsnyói (Roznava) Járási Tűzvédelmi parancsnokság zászlósa közkedvelt munkahelyén és szülőfalujában Rudnán is. Megfontolt, szerény ember. Alig múlt negyven éves, nagyon sok a terve és a tennivalója. Az a megtiszteltetés érte, hogy szervezetüket ő képviselhette a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom XI. kong­resszusán. Munkahelyén beszélgetünk, életéről, terveiről.- Gyermekkoromtól kezdve a mai napig meghatározó szerepe volt életemben a sportnak. Az alapiskola elvégzése után szakmunkásképzőben tanultam tovább és villanyszerelő lettem. Rozsnyó-bányán dol­goztam, itt kezdtem el aktívan futballozni, s igazolt játékosa lettem a bányászcsapat­nak. Később Kassára (Kosice) kerültem a Kelet-szlovákiai Gépgyárba s a gyár csa­patának lettem játékosa. Tíz évig voltam aktív futballista. Nem akartam végleg fel­hagyni a sportolással, s olyan munkahelyet kerestem, ahol tanult szakmámnak is hasz­nát veszem, s szükség van a fizikai felké­szültségre. így kerültem 1974-ben a tüzol- tótestülethez, ahol minden téren megtalál­tam a számításomat. Nálunk a kollektív szellem, a kollektív munka a meghatározó tényező. Egymásra vagyunk utalva, szük­ségünk van egymás segítségére, tapaszta­latára, szaktudására. Az összetartás, a közösség iránti felelős­ségérzet is meghatározó szerepet játszik Köteles Sándor életében. Ezt a felelősség­tudatot gyermekkorából hozta magával. Szülőfaluja bányásztelepülés. A bányászok közismerten összetartó, egymáson segíteni kész emberek voltak a múlt nehéz társadal­mi harcaiban, s ezt a felelősségérzetet a mai napig megőrizték.- Beosztásom szerint a rajparancsnok helyettese és az egység edzője vagyok - mondja. - Szolgálat alatt minden percünk pontosan be van osztva. Nélkülözhetetlen számunkra a rendszeres szellemi és fizikai továbbképzés. Az elméleti oktatásokon megismerkedünk az új technikával, gépek kezelésével, karbantartásukkal, egészség- ügyi és elsösegélynyújtási továbbképzése­ken veszünk részt. Sorolhatnám, mi min­dennel kell még megismerkednünk, hogy munkánkat minél eredményesebben vé­gezhessük. Jól felszerelt tornatermünk van, s naponta két órán keresztül végzünk kü­lönböző tornagyakorlatokat. Ebben a szak­mában a gyorsaságra nagy szükségünk van. Ha most történetesen megszólalna a vészjelzés, negyvenöt másodperc múlva indulhatna a rohamkocsi a rajjal. Éjszakai riasztás esetén egy perc alatt kell indulásra készen állnunk.-A tűzesetek nagy károkat okoznak népgazdaságunknak. Járásuk területén, melyek a leggyakoribb tűzesetek?- A leggyakrabban előforduló tűzesetek -, ősszel és tavasszal következnek be a kertekben és erdőkben. A felelőtlenül meggyújtott száraz gallyak és a fű, nagy károkat okoz családi házakban, nyaralók­ban. A kirándulók sem a kijelölt helyeken raknak tüzet. Tapasztalatból mondhatom, hogy a tűzesetek nagy része emberi ha­nyagságból keletkezik. Ez vonatkozik a la- kástüzekre is. A gyerekek is sok baj okozói, különösen falvakon, ahol tűzzel játszanak a széna- vagy szalmakazlak közelében. Gyakori a fűtő vagy elektromos berendezé­sek meghibásodásából keletkezett tűzese­tek száma. Természetesen véletlen is elő­fordulhat, de leggyakoribb ok az, hogy elha­nyagolják az ellenőrzést, a rendszeres kar­bantartást. A tűzesetek ellen a leghatható- sabban megelőzéssel harcolhatunk, s ez minden állampolgár kötelessége. Legtöbbet segíthetnek ezen a téren a társadalmi szer­vek és szervezetek s nem utolsósorban a pedagógusok. Köteles Sándor a társadalmi munkából is kiveszi részét. Főképpen a sport terén és a szakszervezeti mozgalomban fejt ki ered­ményes munkát.- A testületben ismerkedtem meg a szakszervezeti munkával, a szervezet feladataival, tevékenységével. Tetszett a munka, megegyezett elképzeléseimmel, célkitűzéseimmel, így bekapcsolódtam e munkába, amit ma is nagy lelkesedéssel végzek. Abban az időben még a járási nemzeti bizottság szervezetéhez tartoz­tunk. 1976-ban önálló alapszervezet alakult egységünknél, melynek az elmúlt választá­sig elnöke voltam.- Ismert, hogy jó eredményeket érnek el a szakszervezeti munka terén. Kitűnő a kapcsolat a pártszervezet és a parancs­nokság között. Gond, nehézség azonban mindenütt adódik. Melyek a legnagyobb problémáik és hogyan igyekeznek azokat megoldani?- A legtöbb gondunk abból adódik, hogy kis szervezet vagyunk, alig negyven tagunk van s ezáltal az anyagi lehetőségeink is elég szűkösek. Különösen az üdültetés te­rén voltak problémáink. Egy nagy üzemnek van saját üdülőtelepe, könnyebben ki tudja elégíteni a dolgozók igényeit. Nálunk nincs meg ez a lehetőség. Ebben az évben már javult a helyzet, kaptunk egy bel- és egy külföldi beutalót, s remélem a jövőben ez a lehetőség növekedni fog. Gyermekeink üdültetése már megoldottabb. Nyaranta 6-7 gyereket tudunk pionírtáborba küldeni. A szocialista gondoskodás és ellátás terén nincsenek komolyabb gondjaink. Sikerült azt is elérnünk, hogy a szombaton és vasár­nap, valamint az éjszaka szolgálatot teljesí­tők rendszeresen meleg ételhez jussanak.- Még talán annyit szeretnék megje­gyezni - mondja búcsúzóul -, hogy a szak- szervezeti kongresszus nagy hatással volt rám. Sok új tapasztalattal gazdagodtam, sok mindent tisztábban látok munkánkkal kapcsolatban, mint azelőtt. FECSÓ PÁL MUNKA, CSALÁD, KÖZÉLET 1987. VI. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom