Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-01-23 / 3. szám

Vasárnap 1987. január 25. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 07.14, nyugszik 16.26, Közép-Szlovákia: 07.21, nyugszik 16.33, Nyugat-Szlovákia: 07.27, nyugszik 16.39 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 03.22, nyugszik 11.31, Közép-Szlovákia: 03.29, nyugszik 11.38, Nyugat-Szlovákia: 03.35, nyugszik 11.44 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük PÁL - GEJZA nevű kedves olvasóinkat • 1627-ben született Robert Boyle angol fizikus és kémikus (f1691) • 1832-ben született Ivan Ivanovics SISKIN orosz tájképfestó, a XIX. századi orosz realista festészet jelen­tős alakja (fi 898) • 1887-ben született Diego VALERI olasz költő (fi 976) • 1917-ben szü­letett Ilya PRIGOGINE orosz származású Nobel-dfjas belga fiziko-kémikus. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL SZOCIALISTA KULTÚRÁNK ÉS MŰVÉSZETÜNK FELADATAI A GYORSÍTÁS PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁ­SÁBAN frta: Ludovft Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára TERMÉSZETVÉ­DELMI EREDMÉNYEK ÉS GONDOK A G ALÁNT AI JÁRÁSBAN Gály Iván írása MESTERSÉGEM KIVESZŐBEN Tallósi Béla riportja TIZENKÉT ÓRA A MENTŐSÖKKEL Pétert! Szonya riportja ÖSSZEFOGÁSSAL Németh János riportja NINCS IDŐ! Konsztantyin Vansenkin novellája SZÍNHÁZ AZ EZÜSTBÁNYÁK VÁROSÁBAN Haraszti Ildikó írása A Trénöíni Középfokú Szakmunkásképző Intézetben nagy gon­dot fordítanak arra, hogy a tanulók elsajá­títják az elektronika és a robotizálás isme­reteit. Az iskolai okta­táson kívül nagy súlyt helyeznek a szakkö­rök munkájának fel­lendítésére. Különféle tansegédeszközök segítségévet növelik a tanulók érdeklődé­sét a technika iránt. Tansegédeszközö­ket, iskolai robotokat és integrált áramkö­röket készítenek nemcsak önmaguk­nak, hanem más kö­zépiskolák számára is. A fenti képen: Jó­zef Holly szakoktató tanulóival a progra­mozás oktatását szol­gáló új iskolai robotot állít be. A lenti képen: Dalibor Polák szakok­tató méréstani isme­reteket ad közre. (Magda Borodácová felvételei - ŐSTK) A Trebiéovi Élelmi- szeripari Kombinát legújabb és legkor­szerűbb üzeme az élesztógyártó üzem. Azzal a céllal építet­ték, hogy hatéko­nyabban hasznosíta­ni lehessen a helybeli cukorgyár másodter­mékét, a melaszt. Az üzem immár harma­dik éve termel, és je­lentős mértékben hozzájárul az üzletek élesztővel való ellátá­sához. Tavaly 4200 tonnát állított elő. A képen: Mária Ru- dziková (elöl) és Vie­ra Tomőíková a cso­magoló gépsort ke­zelik. (Svatopluk Pisecky felvétele - ÖSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Szüntelenül fejleszteni és tökéletesíteni kell a műszaki-gazdasági és munkanormákat úgy, hogy azok a javadalmazás objektív mércéi le­gyenek. Meg kell valósítani a népgazdaság egyes ágazataiban a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelésének programját. Ezt a programot következetesen össze kell kap­csolni a munka termelékenységének, hatékony­ságának növelésével és minőségének javításá­val. Fejleszteni kell a brigádrendszerü munka- szervezést és javadalmazást, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozók nagyobb mértékben vegyenek részt az irányításban és elmélyüljön a bérek differenciálása. A munka jutalmazásá­ban általában jobban érvényre kell juttatni a tel­jesítményt és a munkakezdeményezést. El kell érni, hogy az emberek büszkék legyenek a jó munkára, javuljon a viszonyuk munkahelyük­höz és szakmájukhoz. El kell mélyíteni a nagy teljesítményt elérő és az alkotó dolgozók, főleg az élenjáró munká­sok, konstruktőrök, tervezők és technológusok, termelésszervezők anyagi érdekeltségét, azo- két, aki közvetlen hatással vannak a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés gyakorlati alkalmazá­sára, a termelés hatékonyságára és minőségé­re, és a termékszerkezet felújítására. Javadalma­zásukat attól kell függővé tenni, hogy munká­jukkal hogyan járulnak hozzá az eredmények eléréséhez. A kiváló teljesítményeket anyagilag s erkölcsileg külön elismerésben kell részesí­teni. Fokozni kell a bérpolitika központi irányítá­sát, ugyanakkor bővíteni kell a gazdasági szféra jogkörét és felelősségét a normák minőségéért és azért, hogy a mozgóbért hatékonyan a gaz­dasági fejlesztés döntő fotnosságú minőségi mutatóira orientálják. A gazdasági vezetőknek fokozott felelősséget kell vállalniuk a szervezé­sért és az irányításért, az általuk irányított kollektívák eredményeitől függően kell őket ja­vadalmazni. Meg kell tőlük követelni, hogy a ja­vadalmazásban érvényesítsék az érdemek és a differenciálás elvét, szilárdítsák meg a terme­lési, a technológiai, a munka- és bérfegyelmet A bérpolitika céljainak megvalósításával alá kell támasztani a politikai nevelómunkát. A szakszervezeti szervezetek részvételével a vállalatoknak jobban kell gondoskodniuk a munkafeltételek, a munkahelyi körülmények javításáról és a munkavédelemről. Csökkenteni kell a veszélyes munkahelyek számát, a nehéz és fáradságos munkafolyamatok és a nehezebb körülmények között végzett tevékenység há­nyadát. Nagyobb figyelmet kell szentelni a nők munkafeltételeinek. Fokozni kell a dolgozók munka- és társadalmi aktivitását és a munkahe­lyeken meg kell szilárdítani az elvtársi kapcso­latokat. (Gazdasági és szociális fejlődésünk fő irá­nyaiból) Az elhivatottság biztos érzé­sével élő, s talán éppen ezért sokszor kerülő utakon célhoz érő emberek fajtájából való Hinzellér László, a Szögyéni (Svodín) Kul­turális Központ igazgatója. Az új művelődési intézmény jellegé­nek ma is meghatározója a szö­vetkezeti klub, amelnyek évek óta a vezetője.- Végeredményben az integ­ráció után sok dolog nem válto­zott, csupán a szervezeti tagoló­dás és a költségvetés. Minden művelődési jellegű tevékenység­nek eddig is a klub épülete adott otthont. Mint vezető számára ez sokkal összetettebb munkát je­lent, többirányú figyelmet kíván. Annak idején, amikor a népmű­velői pályára léptem, sok min­dent másképpen képzeltem. A ma népművelői hivatást vá­lasztó fiatalnak fel kell készülnie arra, hogy az emberek bizalmát meg tudja szerezni, majd érdek­lődésüket a művelődés iránt nemcsak felkelteni tudja, hanem megőrizni is. Viszonylag fiatal vagyok, s éppen ezért a vissza­tekintés nem biztos, hogy meg­felelő formája ennek a vallomás­nak. A Itúrovói művelődési ház­ban egy indulatokkal, fiatalos hévvel teli ember akarta a világot megváltani. Nem sikerült... 1976 óta itt nemcsak tapasztalatot szereztem, hanem önbizalmat is. Ez utóbbi nélkül ezt a munkát nem lehet végezni. Persze ez nem valamiféle kivagyiságot je­lent. Inkább önmagámmal szem­beni igényességet, mert csak így iehet meggyőzni másokat. Tehát a munkámhoz partne­rekre van szükség, olyan embe­rekre, akik nemcsak az anyagi feltételeket teremtik elő a műve­lődési központ működéséhez, de emberi példával is szolgálnak. Most veszem észre, hogy mind­eddig a példamutatásról beszé­lek. A mai népművelésben nem elég felkínálni a kulturális értéke­ket, azt is bizonyítani kell, ho­gyan és miként lehet ezekkel emberibb, teljesebb életet élni. Gyerekként elsősorban Juhász Máriától tanultam mindazt, amit ma is magamban hordozok. Olyan pedagógusom volt, aki az irodalom megszerettetésével fel­keltette bennem a közéleti ér­deklődést is. Ezért is hiszem a mai napig, hogy az olvasás meghatározza az ember egész lényét. Már az, hogy valaki köny­vet vesz a kezébe eredendő kí­váncsiság valamely tőle idegen világ iránt. Persze a dolgok rend­je, hogy a kortárs íróktól a mai életünk ismeretét kapjuk. Arra kényszerülünk, hogy az igényes művelődési formák mel­lett teret adjunk a szórakoztatás­nak. Személy szerint sokat vívó­dok, mi lenne a helyesebb: meg­maradni a következetes igé­nyességnél, vagy végleg lemon­dani erről a könnyedebb formák javára? Megpróbálom a kettő között az optimális kapcsolatot megtalálni. Többnyire nem sike­rül. Az okokat persze mindig ma­gamban keresem, pedig objektív tények bizonyítják, hogy a nép­művelőt egy-egy faluban nem tekintik egyenrangú partnernek még a pedagógusok sem. Pedig az iskola és a falu közélete első­sorban itt kapcsolódhatna. El­lentmondásos helyzet, de igaz: egyre többen tanulnak középis­kolában, főiskolákon. Hétvégén többnyire hazajönnek, mégsem lehet a fiatalokat összehozni. Már a zenés szórakozás sem vonzó, sót ezek színvonala egy­re alacsonyabb a durvaság és a garázdaság miatt. Meggyóződem, hogy a nép­művelőnek képviselőként is ott kell lennie, ahol a falu sorsáról, jövőjéről döntenek. A példamu­tatás a közéletiségben is mozdít­hat valamit a dolgokon. Ennek a munkának nincs kezdete és nincs vége, olyan állandó körfor­gás, amelyben a hatóerők sok­szor észrevétlenek, így gyakran meglepetésszerú dolgokat ered­ményeznek. A komoly kulturális hagyományok, amelyek itt vala­hol a régi iparos körökben gyö­kereznek, az idősebbeket még ma is jobban serkentik. A fiata­lokra ezek már nem hatnak. Nem marad más hátra, mint ki­használni minden lehetőséget, amit a modern művelődési for­mák kínálnak. A szórakoztatás­ról sem szabad visszariadni, csak az igényesség, színvonal ne süllyedjen a jóizlés szintje alá. Egyéni terveim, magánéletem boldogsága szinte összefonó­dott a faluval, a művelődéssel. Nyugalmam és békétlenségem ennek a művelődési háznak a függvénye. Úgy érzem, most kellene újítani, mert különben is­mét lekésünk egy vonatról. Egy magára valamit is adó művelő­dési központ nem lehet a-video, személyi számítógép és kom­paktlemezjátszó nélkül. Valami­kor a tévénézés, mint egyénileg keveseknek elérhető szórako­zás, közösségi jellegű volt. Miért ne lehetne ilyen a modernebb formák esetében is? DUSZA ISTVÁV A népművelő hivatása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom