Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-22 / 20. szám

ÍJ szú 21 }87. V. 22. Meszezéssel a cseresznyelégy ellen A 4 mm-es nagyságot is elérő, élénk színű, a szárnyain keresztben csíkozott légy lárvái értéktelenné tehetik a cseresznyefák termésének jelentős részét. A légy jellegzetessége, hogy a tor és a potroh kapcsoló­dásánál található pajzsocska sárga színű. A kártevő bábállapotban telel át a talaj 4-5 cm-es felső rétegében. A kifejlett egyedek (imágók) május utolsó vagy június első napjaiban jelennek meg. A legyeknek kedvez az esős, párás meleg. Kedvezőtlen időjárás esetén a rajzás akár egy hónapig is elhúzódhat. A nőstények nem sokkal párzás után a zsendüló, érni kezdő cseresznyébe rakják tojásaikat (többnyire egyesével, de olykor többet is). A lárváik 7-10 nap múlva kelnek, és kb. két hétig károsítanak a gyümölcsben, majd a talajba húzódva bebábozódnak. Évente egy nemzedéke fejlődik. A legkorábbi cseresznyét rendszerint nem károsítja, de a kései fajtákban annál nagyobb kárt tesz. A vegyszeres védekezés időzítése a növényvédelmi előrejelző szolgálat feladata. Alapelv, hogy a legna­gyobb tojásrakás, illetve lárvakelés idejére kell időzíteni a vegyszeres beavatkozást. Június első 10 napját nevezhetjük a legveszélyesebb időszaknak. A második permetezést 7-8 nappal az első után célszerű elvégezni. Persze nem szabad szem elöl téveszteni, hogy a kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási határidőket megtartva, legkésőbb 10 nappal a szedés megkezdése előtt szabad utoljára megpermetezni a fákat a Metation E 50 0,2 százalékos töménységű oldatával. A cseresz­nyefák az Anthio 25 0,15 százalékos oldatával is kezelhetők, de ennek a szernek 18 nap a kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási ideje. A cseresznyelégy kártételének megelőzése szempontjából gondolni kell a lehullott gyümölcs összegyűjtésére és megsemmisítésére, illetve a rajzáshoz készülődő imágók megsemmisítésére (szuperfoszfát vagy mész bedolgozása a talajba a fák alatt május utolsó harmadában). SZALAILÁSZLÓ A szobapáfrány gondozása A tüskétlen szeder Ha a virágüzletben szobapáfrányt (Nephrelepis exalta) várásolunk, igyekezzünk inkább egy kisebb nö­vényt választani. A párás növényhá­zi környezetből kikerülő fiatalabb nö­vény majd feltehetően jobban alkal­mazkodik nappaliszobánk viszonya­ihoz, mint egy idősebb, nagyobb növény. Ha megfelelő körülmények között tartjuk, tartós szobanövényünk lesz. Az sem mindegy, mikor vásárolunk szobapáfrányt. A tél kellős közepén, amikor javában fűtünk és a fényvi­szonyok is kedvezőtlenek, vagy áp­rilisban, amikor a fűtésnek vége, és a nappalok is egyre hosszabbak lesznek, a fényviszonyok javulnak, a levegő relatív páratartalma emel­kedik. A szobapáfrány nem igényel köz­vetlen napfényt, sőt az egyenesen káros számára, de a sötétet sem kedveli. Ha a növényt egy sötét sarokba állítjuk, rövidesen lehullatja a leveleit, elveszti díszítő értékét. Ha szobapáfrányunk bármilyen okból kezdi elveszíteni eredeti szép­ségét, még megmenthetjük. Tartsuk a növényt az eddigieknél mintegy 5 fokkal alacsonyabb hőmérsékle­ten, és gyakorlatilag alig öntözzük. Szedjük le a régi leveleit, és hagyjuk így, dísztelenül, nagyon mérsékel­ten öntözve hat hétig, két hónapig. Ennek elmúltával ültessük át. Majd öntözzük gyakrabban, és tegyük vi­lágos, 18-20 fokos szobába. Aki megteheti, vigye néhány hétre nö­vényházba, ahol párás viszonyok között, fényen és 19-22 fokon még hamarabb magához tér. A szobapáfránynak a túlöntözés éppúgy káros, mint a száraz talaj. Legjobb mérsékelten öntözni, ügyel­ve arra, hogy a föld az egész cse­répben lehetőleg azonos nedvessé­gű legyen. A meszes, kemény öntö­zővíz nem jó a szobapáfránynak. Lehetőleg lágy, forralt és kihútött vízzel, vagy esővízzel, illetve hólével öntözzük. Télen nem szükséges tápoldatozni a növényt. Nyáron az öntözéssel egyidőben az ajánlott lombtrágyatöménység felét, harma­dát adhatjuk hetente, naponta. Az újracserepezésnél arra vi­gyázzunk, hogy mészmentes legyen a földje. Jól bevált az egy rész levélkomposzt vagy fenyőtüföld, 1 rész érett marhatrágya, és egy rész perlit, vagy durva homok keve­réke. Nyáron a sarjak leválasztásával szaporíthatjuk a legegyszerűbben. (N) Közel tíz esztendeje, hogy az Egyesült Államokban előállított bogyósfaj első pél­dányai hazánkba kerültek. Termése, ha­sonló termőhelyi igénye és ápolása miatt elsősorban a málnához hasonlítottuk, és kezdetben így is kezeltük. A baj akkor kezdődött, amikor a málnának méretezett támberendezésl a szeder kinőtte, és a gyengének bizonyult támasz összero­gyott. Maradt a tanulság: éghajlati és talajigénye szerint a tüskétlen szeder a bogyósokhoz áll közel, de a szőlőhöz hasonlóan erős támberendezést igényel. A növény nagyon erős növekedésű. A teljes termökorát a negyedik évben elérő tüskétlen szeder 2-3 méteres hajtá­sokat nevel, amelyek elágaznak és íve­sen lehajtanak. A málnánál jóval keve­sebb sarjat hoz, de ennyi elegendő a felú- julásához. s folyamatos terméskép­zéshez. A termökorú növény elsőéves hajtásai - a málnához hasonlóan - még nem teremnek. A termés a következő években képződik a már vesszővé érett kétéves hajtásokon. Azokat - éppen úgy, mint a málna esetében - a termésérés után el kell távolitanunk. A tüskétlen szeder gyümölcse nagy átlagosan 22 milliméter hosszú, tompa kúp alakú, fényes fekete. íze jellegzete­sen fűszeres, üditő. kissé savanykás A vizsgálatok szerint C-vitamin tartalma a gyümölcsök között messze kiemelkedik. Bőven terem, egy tő termése a legtermé­kenyebb málnafajtának is többszöröse (bokronként 10-20 kilogramm között). ÜLTETÉSE, GONDOZÁSA A kissé savanyú, jó vízgazdálkodású talajon fejlődik a legjobban. A közömbös, és a gyengén lúgos talaj is megfelel számára, kivéve, ha nem túlságosan me­szes. nem túl sekély termörétegű, és nem pangó talajvizes a terület A száraz, süle- vényes homok nem alkalmas a termesz­tésére. Viszonyaink közötti fagyérzékenysége, télállósága még nem tisztázódott meg­nyugtatóan. Annyi bizonyos, hogy fagyzu­gos és szélsőséges téli lehűléseknek ki­tett területeken jelentősen, sőt súlyosan károsodhat, főként akkor, ha más tekin­tetben sem kedvező a hely számára. VÍZSZINTES: 1. A chartreuse likőr elengedhetetlen fűszere. 10. A magyar konyha egyik fűszere.' 13. Fűszer. 14. Régimódi kocsi névelővel. 16. Kelet. 17. Főzelékek, levesek, mártások fűszere. 18. Új- Zéland őslakosságához tartozó. 19. Dagály. 21. I. U. G. 22. Éljen! 23. Bór, nitrogén. 24. Iráni város. 26. Vígjáték jelzője. 28. Doktrína. 29, Idegen utónév. 31. Férfi név. 33... morgana. 34. Szovjet folyó. 35. L. V. B. 37 Savanyúságok ízesítésére használják. 38. Római százegy. 39. Növény, névelővel. 41. Rag. 42. Kál­mán. 43. Népiesen borsfú. 44. Ke­vert óra! 46. ötöd közepe. 47. Po­rosz tábornagy. 48. Olasz zeneteo­retikus. 50. Kártyajáték. 52. Német fizikus. 54. Szakmunkás. 56. Névu­tó. 57. A cink jele. 58. Magyar szí­nésznő. 60. O. M. E. 62. Rag. 63. Testgyakorlás. 64. Település, néve­lővel. 66. Szándékozna. 68. Azételt sárgára festő fűszer. 70. Üdítő italok, teák, bólék, borok fűszere­zésére használják. FÜGGŐLEGES: 1. Vitamin. 2. Ame­rikai hírügynökség. 3. Lóeledel. 4 __ konfe rencia (1920. 7. 5 - 16.) 5. Szovjet drámaíró. 6. Város Belgium­ban. 7. I. K. R. 8. Képző. 9. Vulkáni kürtő. 10. Tengerimalac (ék. f.) 11. Patikában van! 12. János, Ádám. 15. Csípős, erős, konzerváló fű­szer. 16. Étvágyjavító és gyo- morerösítö likőr fűszere. 18. Pé­pes fűszer. 20. Osztrák államférfi. 22. Hírhedt török börtön. 23. Francia rendező. 25. Azonos betűk. 27. No- bélium. 28. Tó Etiópiában. 30. Trója másik neve. 32. Háziipari eszköz. 33. Tüzes. 36. Játékszer. 38. Ma­gyar sakkozó. 40. Mártások, pácok, vadhúsok fűszere. 42. Apró ola- josmagvú fűszer. 43. Német bota­A fagykár részleges vagy teljes vessző- pusztulásban nyilvánul meg. A súlyosan sérült vesszőkön apró, sárga levelek fej­lődnek. A bogyósokhoz hasonlóan, elsősorban a káliumigénye kiemelkedő. Igen száraz­ságtűrő. és ha a talaja nem túlságosan laza. öntözés nélkül is jó termést ad. A szerves trágyát meghálálja. Faiskolai lerakatokban a hagyományos gyökeres (konténeres) szaporítóanyagot kínálják (öt tövet általában 80 koronáért - a szerk. megjegyzése). Az ültetéskor a gyökeres szeder sérült gyökerét vágjuk vissza az ép; egészséges részig, a vesz- szöt pedig 40 centiméteresre Ha a telepí­tési anyag erős, és már elágazódott, ak­kor két, esetleg három 40 centiméteres vesszörészt is meghagyhatunk rajta. (Azokból a következő évben törpe termő- haitások képződnek, közülük egyet-kettöt meg is tarthatunk, de többet nem.) Ha konténeres szedret ültetünk, fon­tos. hogy az eredeti helyzetének megfele­lő mélységig süllyesszük a földbe. Lomb­hullás után vágjuk vissza, hogy a kővet­kező évben főként erőteljes tösarjakat hozzon és ne törpe termóhajtást és ter­mést. Fokozottan fagyveszélyes körülmé­nyek között vesszőit télre tőzeggel ta­karjuk. A TÁMRENDSZER A tüskétlen szeder a többi bogyósnál nagyobb teret és feltétlenül támberende­zést igényel. 2 vagy legföljebb 2,5 méte­res sor- és 2 méteres tötávolságra ültes­sük Ilyen térállásban a vesszők jól gon­dozhatok és a sorközöket kerti kistraktor- ral is művelhetjük. A támberendezést lehetőleg már a má­sodik év tavaszán állítsuk fel A tartóosz­lopokat 6-7 méterenként helyezzük el. A 2 vagy 2,5 méter magas betonoszlopból legalább 8x8 centimétereset válasszunk, akácból is ennek megfelelő erősségűt helyezzünk a földbe. A tartóhoz három vagy négy szál 3 milliméter átmérőjű huzalt feszítsünk ki egymás fölött, azonos távol­ságon, a földtől 70 centiméterre kezdve. A termökorú növény hajtásainak zömét a két felső huzalra fektetve kössük. A leg­felsőre a leghosszabbakat, az alatta lé­nikus. 45. Eredj innen! 46. Újezüst. 47. Örökzöld fűszer. 49. Mondat­szó. 51. Rag. 53. Európai főváros. 55. Olasz labdarúgó + oxigén. 58. vökre a rövidebbeket. Az alsó huzalokhoz egy ponton rögzítsük a vesszőket. Az ápolási munkában előnyös, ha a két szomszédos tő hajtásait egymás felé ve­zetjük, így a még nem termő és termöhaj- tás, illetve vessző jól elkülönül. A vastag, zsenge hajtások könnyen törnek, de gon­dos, folyamatos kötözéssel megóvhatók. A töveken 4-5 hajtásnál ne hagyjunk többet (a fölöslegeseket az első és máso­dik kötözés során tőből távolítsuk el), és ezek összes hossza tövenként 15-20 méternél több ne legyen. SZÜRET AUGUSZTUSBAN A tüskétlen szeder későn, június első felében virágzik, gyümölcse augusztus elejétől szeptember elejéig folyamatosan érik. A termés java egy hónap alatt mint­egy hatszor szedve takarítható be. A gyümölcs a kocsányához erősen tapad és a málnánál keményebb Szedé­séhez tapasztalat és gondosság kell. Az éppen csak szinezödött bogyók még ne­hezebben válnak le, húsuk is túl kemény és meglehetősen savanyú. Az ilyen bo­gyók a mélyhütés hatására kivilágosod­nak, visszapirosodnak, értékesítésre al­kalmatlanok. Szedésre a beszínezödés utáni negye­dik. ötödik napon érett a gyümölcs (szá­raz, meleg időjárás esetén), íze is akkor a legjobb. A túlérett bogyók puhák, sze­déskor könnyen szétnyomódnak és már csak feldolgozásra alkalmasak A termést enyhe csavarással válasszuk le és lapos fa vagy műanyag rekeszben terítsük el, legföljebb három sorban. A szüret befejeztével a letermett vesz- szöket tóból távolítsuk el. Eddigi tapasz­talatok szerint ideális termőhelyen, száraz érési idényben a tüskétlen szeder termé- ■ sét számottevően semmilyen károsító nem veszélyezteti. Párás viszonyok kö­zött csapadékos nyárvégen a botritisz támadhatia meg a bogyót. A tüskétlen szeder gyümölcse frissen fogyasztva kellemes ízű, üdítő. Különle­ges ételek pikáns körítése is lehet A túlé­rett, sérült bogyókból - a ribiszkefeldolgo­zás receptjei szerint - szörpöt, dzsemet és bort is készíthetünk. K. M. Svéd teniszező. 59. Radon, arzén. 61. Ókori ország. 63. Elmélet. 64. A. Á. G. 65. U. N. 0. 67. Irány. 68. Satu fele. 69. Fordított kettős betű. ÓVATOSAN SÓZZUNK! A konyhasó az egyetlen ásvá­nyi eredetű ízesítő anyagunk. Tágabb értelemben szintén a fű­szerek sorába tartozik. A kony­hasó mindennapi ételízesítőnk és élelmiszer-konzerválónk. S mi több, a só életszükséglet. Az abszolút sóhiány szédülés­hez, izomgyengeséghez, gör­csökhöz, apátiához, végső soron halálhoz vezethet. Szervezetünk konyhasó-szükséglete azonban semmi esetre sem olyan nagy, mint sokan gondolják. Szerveze­tünk egyensúlyban tartásához naponta legfeljebb 5-10 gramm sóra van szükségünk. Ezt a mennyiséget a mindennapi élelmiszerek tartalmazzák. Az átlagétkezés során naponta 20-25 gramm sómennyiség ke­rül az ember szervezetébe. És hányán vannak, akik okkal ok nélkül sózzák az ételt! A házi­asszonyok is egyszerűen a min­denkor kéznél levő sóval ízesítik az ételt, nem pedig az értéke­sebb tápanyagokat tartalmazó fűszerekkel. A só olcsó, a boltok füszerkínálata pedig olyan sze­gényes. De hát a kertben is le­hetne fűszert termelni! Munka- igényes? Meglehet, de talán megér némi fáradozást az egész­séges táplálkozás. Aki túl sós ételt fogyaszt, az sok vizet és egyéb folyadékot - talán alko­holt! - iszik. Ez pedig - a foko­zott vérkeringés következtében- erősen terheli a szívet, a vesét, a májat és a véredényeket. A terhes nők, az idősek, az elhí­zásra hajlamosak, a vese-, máj-, és epe-bántalmaktól, magas vérnyomástól, érelmeszesedés­től, illetve gyomor- és nyombél- fekély-betegségben szenvedők a szokásosnál is kevesebb- legfeljebb napi 5-6 gramm- sót fogyasszanak. Ne elsősor­ban sóval, inkább fűszerekkel ízesítsük az ételt! A május 8-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Boldog májusi utcai Napfény mossa megint. Dalolva megyünk csapatunkkal én is te is, mi mind! Könyvjutalomban részesülnek: Abaházi Dóra, Bacska (Backa), Sánta László, Bratislava, Zsoldos Szabina, Vásárvámos (Trhové Myto), Balis Katarina, Gabcíkovo, Lovas Zoltán, Galánta (Galanta). Keresztrejtvény \ • Az erőteljesen növekvő tüskétlen szeder erős támrendszert igényel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom