Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-22 / 20. szám
Számok, tények, adatok • Az NDK-ban is nagy súlyt helyeztek tavaly a meglévő objektumok felújítására. A feldolgozó ipari ágazatok vállalatai például üzemrészlegeik korszerűsítésére a beruházási eszközök több mint 75 százalékát használták fel. A múlt évi eredmények azt mutatják, hogy az állóalapok új technológiai eljárások alapján történő felújítása a szocialista országokban a termelőkapacitások fejlesztésének alapjává válik, és ugyanakkor az egész beruházási hatékonyság növelésének fontos előfeltétele. • A turizmus a román népgazdaság más ágazataitól eltérően olyan terület, amelyen a nem hagyományos energiaforrások, főként a nap- és a szélenergia egyre szélesebb körű érvényesülésére találnak. Eddig a legnagyobb haladás a napenergia kihasználásában mutatkozik, mert Romániában az átlagos évi napsugárzás 1340 kwó egy négyzetméterre számítva és a sugárzás átlagos ideje évi 2000 óra. A múlt évi idényben a napkollektorok alkalmazása révén elért megtakarítás 400 tonna tüzelőanyagnak felelt meg. A turistalétesítményekben fontos potenciális energiaforrás a szél is, mégpedig a Kárpátokban, ahol csaknem szüntelenül fúj a szél és intenzitása eléggé erős. Már több helyen felszerelték az első szélenergiái berendezéseket. Illllllllllllllllllllllllllllll A veszteséges vállalatok felszámolása Magyarországon A szocialista országokban, így Magyarországon is, egyre nagyobb mértékben kívánják érvényre juttatni a vállalatok önelszámolását. Az önelszámolás lényege, hogy a gazdálkodó szervezeteknek a termékeik értékesítéséből származó bevételekből kell kiadásaikat fedezniük. A tiszta jövedelem összege határozza meg, hogy mennyit fordítanak beruházásokra és a vállalati kollektíva tagjainak javadalmazására. A szocialista termelési viszonyok és a gazdaságirányítási rendszerek mai fejlettségi fokán egyre inkább kiteljesedik a gazdálkodó szervezetek önállósága. A termelőknek korábban nem sok beleszólásuk volt a nyereségük elosztásába, illetve felhasználásába és abba sem, hogy mekkora hányadot használnak fel dolgozóik munkájának díjazására. Az állami költségvetés a megtermelt vállalati jövedelem jelentős részét elvonta és a központi irányító szervek határozták meg a beruházásokat, illetve a munkabéreket. A vállalatokat aszerint ítélik meg, hogy mennyit termeltek, a hangsúly a mennyiségi mutatókon volt. A szocialista építömunka jelenlegi szakaszában a gazdálkodó szervezetek gazdasági hatékonysága meghatározóvá vált. Hatékony gazdálkodással teremthetők meg a politikai cél - az életszínvonal állandó növelése - megvalósításának anyagi feltételei. A szocialista népgazdaságoknak már nincs lehetőségük további exterftív növekedésre, további fejlődés csak intenzív módszerekkel érhető el. A veszteséges vállalat kritériuma „A vállalatoktól nem várható el hatékony és ésszerű gazdálkodás, ha nem érzik a saját bőrükön a piac változásait“-erre a következtetésre jutottak déli szomszédunk, a Magyar Népköztársaság vezető közgazdászai. Ezzel a megállapítással utalnak arra, hogy az állami dotációk éveken át használt rendszere elmosta a jól és a rosszul gazdálkodó vállalatok közötti különbségeket. A veszteséges termelők akkor is talpon maradtak, ha tevékenységük eredményességén semmit sem javítottak. Ezek a gazdálkodó szervezetek évente az évesfelhalmozási alap mintegy ötödét használták fel. Közgazda- sági értelemben veszteségesnek tekintik azt a magyar vállalatot, amelyiknél az összes árbevétel nem fedezi az összes ráfordítást. A veszteségek több egymást erősítő tényezőre vezethetők vissza. Veszteségeket idézett elő a belföldi vásárlók visszaesése miatti kényszerű termeléscsökkentés. Voltak olyan üzemek, ahol gyenge volt a munkafegyelem, vagy rossz volt a termékek minősége. Máshol a termelés szervezése és az értékesítés során követtek el mulasztásokat. Kedvezőtlenül hatott a beruházások visszafogása, a nyers- és az alapanyagárak emelkedése, a kapacitáskihasználtság és a munkaerőhiány. A termelés feltételeit rontotta a külpiac kedvezőtlen alakulása is. /. A veszteségekhez vezető okok hatása megfelelő gazdasági szabályozók alkalmazásával tompítható, illetve semlegesíthető. A veszteséges gazdálkodás megszüntetésének végső eszköze a vállalat felszámolása. A Magyarországon korábban érvényben lévő felszámolási jogszabály nem felelt meg az új gazdasági mechanizmus kívánalmainak. A felszámolási döntéseket túlnyomó részben az államigazgatási szervek hozták meg. A hitelezőknek nem volt joguk a felszámolási eljárás megindítására és annak irányítására. Nem volt mód az adós vállalat és a hitelező megegyezésére, s az eljárás szinte korlátlan ideig elhúzható volt. Az állami költségvetés és a bank elsődleges kielégítési jogát élvezték, így az is előfordulhatott, hogy a többi hitelező egyetlen fillért sem kapott. Az adósok „védelemben“ részesültek, amelynek következtében a hitelezők feje főhetett: hogyan kapják vissza a hitelt? Az elmúlt év júniusában a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet bocsátott ki a vállalatok felszámolásáról. Az új eljárás az eddigieknél lényegesen hátrányosabb következményekkel sújtja a hibás gazdasági döntéseket, ösztönzi a jövedelmező gazdálkodást, de önmagában nem biztosítja azt. A felszámolás új rendje bátorítja a vállalatokat arra, hogy kihasználatlan eszközeiket piacra vigyék - csökken a kockázatuk és növekszik a termelőeszközök kihasználtsága. A rendelet hatálya a Polgári Törvénykönyv által gazdálkodó szervezeteknek minősített intézményekre terjed ki. Ki jogosult az eljárás megindítására? A felszámolási eljárás megindítása az adós vállalat és a hitelező egyaránt jogosult. A hitelező megegyezésre szólíthatja fel az adóst. Az adós köteles valamennyi hitelezőjét meghívni az egyezségi kísérletre. Az egyezkedés során az érintettek megtárgyalják a hitelek kiegyenlítésének mértékét és sorrendjét. Megállapodás hiányában a hitelezők kötelesek értesíteni a szanáló szervezetet, amely 30 napon belül nyilatkozik arról, hogy szükségesnek tartja-e a szanálás megindítását. Amennyiben nem, úgy az országgyűlés által évente külön erre a célra alapított szanálási alap terhére segítséget nyújthat az adósnak. Az alap csak nyomós honvédelmi, illetve gazdasági érdekekből használható fel. A felszámolási eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság illetékes. A bíróság valószínűsíti az 'adós tartós fizetésképtelenségét és döntést hoz az eljárás megindításáról. A következő szakaszban a hitelezők megkísérelnek az adóssal és egymással egyezségre jutni. Az adós a követelés fejében átengedheti eszközeinek, üzemeinek egy részét a hitelezőnek. Lehetséges az adósság törlesztése járadék formájában is. Megállapodhatnak abban is, hogy az adós egy későbbi időpontban kezdi meg tartozásának visszafizetését. Ez utóbbi megoldás különösen akkor jöhet számításba, ha az adós vagyona olyan csekély, hogy abból a követeléseknek csak egy része lenne kielégíthető. Ilyenkor meghatároznak egy programot, amellyel lehetőség nyílik az adós lábraállására. Ha nem született egyezség, vagy a mentési kísérlet (program) meghiúsult, akkor ismét a szanáló szervezet nyilatkozik, kívánja-e a szanálást. Igenlő válasz esetén a bíróság kimondja az adós vagyonának felszámolását és a felszámoló szerv listát készít az adós vagyonáról. Az adós vagyonát a felszámoló szerv által kiírt versenypályázat során az elérhető legmagasabb piaci áron értékesítik. A hitelezők a befolyt összegből nyernek kielégítést. Az új felszámolási rendben a költségvetés és a bankok egyenlőek a többi hitelezővel. A jogszabály kivitelezett helyzetű hitelezőknek ismeri el az olyan hitelezőket, amelyek pl. munkabért, baleseti járadékot követelnek az adóstól, illetve amelyeknek zálogjuk van az adós vagyontárgyaira. Meghosszabbított felmondási idő, elhelyezkedési támogatás A szocializmus egyik alapkövetelménye a szociális biztonság és ennek keretében a munkához való jog biztosítása. Az új felszámolási eljárással összefüggésben egy kormányrendelet bevezette Magyarországon a meghosszabbított felmondási időt és az elhelyezkedési támogatást. Ez a jogszabály átmeneti segítséget kíván nyújtani azoknak a munkavállalóknak, akik állásukat önhibájukon kívül vesztették el. Hatálya azokra terjed ki, akik a munkáltatójuk működésével kapcsolatban (pl. felszámolás, átszervezés következtében) legalább tizedmagukkal egyszerre váltak állástalanná és szervezett elhelyezésük nem lehetséges. A rendelet szerint az első lépcsőben a felmondási idejük - az illetékes megyei, illetve a Főiskolai Tanács munkaügyi szakigazgatási szerve hozzájárulásával - legfeljebb hat hónapra meghosszabbítható. A hozzájárulás csak akkor oldható meg, ha a munkaközvetítő szervek megfelelő munkahelyet nem tudnak ajánlani. Megfelelőnek minősül az a munkahely, amely az átképzés lehetőségét is számításba véve a dolgozó „képzettségi szintjének és egészségi állapotának megfelel, a várható kereset a meglévőnél legfeljebb 10 százalékkal kevesebb, a napi munkába járás - tömegközlekedési eszközökkel - a két órát nem haladja meg. A meghosszabbított felmondási idő alatt a dolgozó a munkavégzés alól fel van mentve és átlagkeresetre jogosult. Amennyiben a meghosszabbított felmondási idő alatt sem tud a munka- közvetítő megfelelő állást ajánlani, lehetőség nyílik az elhelyezkedési támogatás kifizetésére. Ennek időtartama legfeljebb fél év, összege az első három hónapban a nettó átlagkereset 75 százaléka, a további három hónapban pedig 60 százaléka. A dolgozót együttműködési kötelezettség terheli, ugyanis a szabályok szerint hívásra - ennek hiányában havonta legalább egyszer - fel kell keresnie a munkaközvetítőt, köteles a levelekre válaszolni és a felajánlott munkahelyeken jelentkezni. A meghosszabbított felmondási idő alatt az átlagkeresetet a munkáltató fizeti a költségvetés terhére, az elhelyezkedési támogatást pedig a dolgozó lakhelye szerint illetékes tanács folyósítja. A fentebb ismertetett jogszabályok a magyar gazdasági élet élénkítésére alkotott normák rendszerébe illeszkednek bele. Hatásuk, kellő gyakorlati tapasztalatok híján ma még nem mérhető fel egyértelműen. L. L. A gépipar fejlesztésének távlatai Kubai, vietnami és mongóliai szándékok A közelmúltban tanácskozott Havannában A KGST gépipari együttműködési bizottsága. A bizottság kiemelt szerepét a KGST munkaszervezetei között az is jelzi, hogy ez az egyetlen olyan rendszeresen tanácskozó ágazati testület, amelyen az országokat miniszterelnök-helyettesek képviselik. A havannai értekezlet egyik fontos napirendi pontja volt - a helyszínhez alkalmazkodva - Kuba, Vietnam és Mongólia gépiparának a fejlesztése. Kubai részről az az elképzelés hangzott el, hogy ők a jövőben gépeiket exportálnák a tagországokba. Gazdasági célkitűzésük az egy lábon állás, azaz a cukor- és a mezőgazdasági termékek kizárólagos kivitelének a megszüntetése, így az ipar termékeinek a külföldi értékesítése. A kubai berendezések a műszaki paramétereiket tekintve nem képviselik a legmagasabb színvonalat. Ennek ellenére bizonyos igényeinket kielégíthetik. De nyilván egy sor alap-, illetve részletkérdést még tisztázni kell, csak azután születhetnek konkrét üzleti szerződések. Vietnam egyelőre azt szeretné - hangzott el Havannában, ha a KGST gépiparának a fejlesztéséhez nyújtana segítséget. A partnerektől kapott műszaki-fejlesztési eredményekért, berendezésekért, anyagokért cserébe, majd az így felújított, illetve kiépített üzemekben előállított termékekkel fizetnének. Mongólia kérése szintén hasonló azzal a különbséggel, hogy náluk még nincs gégipar és annak megteremtése még hosszú távú feladat. A havannai tanácskozás másik fontos témaköre a tudományos-műszaki haladás 2000-ig szóló komplex programjából a gépiparra vonatkozó teendőkkel állt összefüggésben. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy az országokban az előkészítő munkák befejeződtek, így a hangsúlyt a jövőben a végrehajtásra lehet és kell helyezni. A bizottság kiemelten foglalkozott a komplex automatizálással, amelyhez kapcsolódóan 95 sokoldalú megállapodást írtak alá. E témakör fontosságát jelzi, hogy röviddel a havannai tanácskozás után Moszkvában összeültek á végrehajtásért felelős ipari miniszterek. A szakemberek részleteiben is megvizsgálták az előkészítési munkát, annak eredményeit, és a megvalósítás érdekében immáron konkrét intézkedéseket hoztak. Többek között megállapították azt a koordináló tudósokból álló munkacsoportot, amelyeknek a feladata az egyes területeken folyó tevékenységek összehangolása lesz. Leszögezték, hogy mindenekelőtt tovább kell emelni a műszaki színvonalat, előre kell lépni a minőség javításában és szükséges az információáramlás lehetőségeinek a bővítése is. Az egyes KGST-országok képviselői ahhoz is hozzászóltak, hogy ki miben léphet a tavalyi berlini tanácskozás óta a robottechnika, a rugalmas termelési rendszerek, a számítógépek által vezérelt tervezési és termelési rendszerek elterjesztésében. A számítógépes termelésirányítás ma még szinte valamennyi tagországban csak cél, s a létező példák csak inkább kísérletek. A robottechnika megvalósításában azonban már mérhető különbségek fedezhetők fel, Csehszlovákia és az NDK élen jár ezen a területen, de a Szovjetunióban is egyre több helyen állítanak munkába robotokat. A magyar ipar a robotok elterjesztésénél tart, a termelés és a technológia szerkezetének átalakításával összhangban. Magyar kezdeményezésre került napirendre a polgárirepülögép-gyár- tás. A Szovjetunió a TU 154-es típusú gépeit fel kívánja váltani a TU 204-esekkel. Ezek nemcsak kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, de többek között a műszaki paraméterei is jobban megfelelnek a környezetvédelem nemzetközi előírásainak és biztonságosabbak. A szovjeteken kívül Csehszlovákiában és Lengyelországban gyártanak még kisebb, helyi forgalomban alkalmas utasszállítókat, illetve sport- repülőgépeket. A gépipar fejlettsége, színvonala nemcsak az iparra, de gyártmányain keresztül valamennyi népgazdasági ágra nagy hatással van. Ezért érdemes megjegyezni, hogy a gépipari együttműködési bizottság, illetve jogelődje munkája révén az elmúlt 10-12 év alatt mintegy 120 többoldalú megállapodás született a műszaki fejlesztésről és a gyártásszakosítás, illetve a termelési kooperáció területéről. Ezeket az egyezményeket az ország igényeinek figyelembevételével, a műszaki haladással párhuzamosan folyamatosan kiegészítik, pontosítják, többek között éppen a komplex program végrehajtása során elért eredményekkel is. (MH) lllllllllllllllllllllltlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Az uzsgorodi (Ukrán SZSZK) Turbogaz üzemében csehszlovák szakemberek is dolgoznak. Feladatuk az, hogy az urengoji olajmezőkről húzódó gázvezeték számára javítóbázist építsenek fel. Képünkön: a plzeói Skoda Müvekben gyártott, csúcsszintú technológiával készült berendezéseket szerelnek fel. (Teleíoto: ÖSTK)
