Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-15 / 19. szám

Időszámításunk előtt körülbelül kétezer évvel a kínaiak utakat, úthá­lózatokat építettek maguknak a köz­lekedés megkönnyítése érdekében. Az ókori babilóniaiak meg már szinte a mai értelemben vett portalanitott utakkal büszkélkedhettek. Igaz, az útfelület akkor még csak mészkő burkolólapokból vagy téglából ké­szült és csupán a köztük levő héza­gokat töltötték ki aszfalttal, ez a megoldás mégis kitűnően megfe­lelt a kor „közúti forgalma“ által támasztott igényeknek. Ma az utak természetesen sokkal jobb minőségűek, s a gépjárműfor­galom gyors ütemű fejlődésének kö­szönhetően sűrűsödő hálóként szö­vik be bolygónk szárazföldjeit. így aztán egyre több gondot okoz kar­bantartásuk is, hiszen nem állhatnak ellen végtelenségig az állandóan növekvő közúti forgalom és az időjá­rás megpróbáltatásainak. Az építő­iparnak talán nincs is gyakoribb kar­bantartást, több javítómunkát igény­lő produktuma, mint épp az úttestek. A gépjárművezetők, persze, min­dig kifogástalan minőségű, a közle­kedés szempontjából biztonságos utakon szeretnék róni a kilométere­ket. Jogos elvárásuknak azonban az útkarbantartó vállalatok sajnos nem képesek mindig eleget tenni. Külö­nösen a téli időszak után tapasztal­ható közutaink nagymértékű károso­dása, amit leginkább a gépkocsik futóművei sínylenek meg, hogy a fo­kozott balesetveszélyről már ne is beszéljünk. De vajon nem lehetne-e hatható­sabban javítani közutaink állapotát? Talán már az utak tervezésekor, esetleg az építés során történnek mulasztások? Nem lehet, vagy nem tudunk jobb minőségű utakat építe­ni? Nem kielégítő az útkarbantartó munkák színvonala? Kérdések, amelyekre bizonyára sok gépjármű- vezető szeretne elfogadható választ kapni. Ezért is kerestük fel a bratislavai Útgazdálkodási és Közlekedési Inté­zetet, ahol az útkarbantartási gon­dok felől Jozef Dieska mérnöktől, a közutak építése és karbantartása igazgatásának fejlesztésével, illetve ésszerűsítésével foglalkozó osztály vezetőjénél érdeklődtünk. • Az utak állagának rohamos romlását legegyszerűbb azok túlter­heltségére hivatkozva megokolni. Emellett azonban bizonyára más is közrejátszik abban, hogy gyakran kisebb-nagyobb gödrök, repedések és deformációk tarkítják a még vi­szonylag új utakat is. Mi hát a valós oka e nem kívánatos közúti jelen­ségnek és mit lehet(ne) ellene tenni?-A legfőbb okok egyike, hogy már az utak építésekor is több eset­ben megszegik a technológiai elő­írásokat. De az is tény, hogy kapaci­táshiány miatt, illetve anyagi okokból nem eléggé rendszeres az utak javí­tása, sót karbantartása sem. A repedések és a gödrök az út­testek burkolatán elsősorban a vál­tozó időjárási viszonyok romboló ha­tása által keletkeznek. Télen az utak sózásával sajnos maguk az útkar­bantartók is besegítenek ebbe a pusztító „munkába“. A só ugyanis bejut az útfelület hajszálrepedései­be, magába szívja a nedvességet, ami a fagy hatására megbontja a bi­tumenréteg anyagszerkezetét és egyre mélyebbre kerül. A gépjármü­vek úttestre gyakorolt terhelése pe­dig tovább gyorsítja ezt a folyamatot, így válnak az utak hajszálrepedései­ből néha arasznyi mélységű gödrök. Az útfelületek ilyen jellegű károso­dása azonban a már korábban nem megfelelő technológiával javított út­szakaszokon fordul elő leggyakrab­ban. Számuk pedig azért szaporodik meg tavaszra, mert télen nincsenek meg a javításhoz szükséges felté­telek. Egyébként mint mindennek, az utaknak is véges az élettartamuk. Ennek letelte után azonnal javítást kellene minden úttesten végezni, csakhogy ez rendszerint különböző okok (pl. bitumen és anyagi fedezet hiánya) miatt elmarad. Ennek az a következménye, hogy csökken az útburkolat bitumentartalma, hajszál­repedések keletkeznek rajta és megindul az imént említett károso- dási folyamat. A jelenleg használatos utak nagy részének már lejárt a megszabott élettartama. De ha tovább javítjuk az útkarbantartó gépek minőségi szín-' vonalát, még megfelelő állapotba hozhatók ezek az utak is. Az útfelü­letek károsodását továbbá olyan új kötőanyagok alkalmazásával lehet mérsékelni, amelyek lehetővé teszik a javításhoz szükséges aszfaltkeve­rékek hideg technológiával való el­készítését, s azok alkalmazását ala­csony hőmérséklet mellett. • Az elmondottakból egyértelmű­en kitűnik, hogy az útépítő vállalato­kat jobb minőségű munkára kellene kényszeríteni és nagyobb gondot fordítani az útkarbantartás feltételei­nek megteremtésére. Mi ennek az akadálya?- Mind az új utak építésekor, mind a javítómunkák esetében egy­re szigorúbban ellenőrizzük a tech­nológiai eljárást, de egy termék - a mi esetünkben az úttest - csak akkor lehet jó minőségű, ha az alko­tó anyag is az. Vagyis az útépítő vállalatok csupán akkor építhetnek kifogástalan utakat, ha a rendelke­zésűkre bocsátott alapanyagok kü- lön-külön is jó minőségűek. Márpe­dig lenne mit javítani magán a kötő­anyagon, a bitumenen is, amelyet a bratislavai Slovnaft nemzeti válla­lat gyárt. A kő- és kavicsbányák sem szolgálnak mindig megfelelő szem- csésségű zúzottkővel, ráadásul az gyakran föld- és humuszhordalékkal szennyezett. Továbbá a földrajzi fekvéstől függően sokszor kifogásol­ható a mészliszt szemcséssége, te­lítettsége is. A bitumenkeverékeket előállító üzemek műszaki felszereltsége megfelelő, akárcsak az útegyengető gépek (finiserek) állapota, bár ez utóbbiak közül a régebbi típusúakat szintező berendezéssel kellene el­látni. Ezenkívül szélesebb körben kellene alkalmazni az olcsóbb, ke­vésbé anyagigényes, új technológiai eljárásokat - ha mindez az útépítők és útkarbantartók rendelkezésére állna. A jobb útkarbantartás érdekében pedig több légkalapácsra, marógép­re, kis vibrációs hengerre lenne szükség. Ez a fajta munka ugyanis a technológiai és gépi berendezések felújításával tökéletesíthető első­sorban. • Ezek szerint az utak állagát nem csupán az útépítők és az útkar­bantartók munkája befolyásolja nagymértékben. Lehet, hogy a váro­si útkereszteződésekre jellemző aszfaltgyúrődésekért sem egyedül ők hibáztathatók?- A gyűrődések képződésének több oka van. Közülük a legjelentő­sebb talán az, hogy az elmúlt idő­szakban az útkereszteződésekben is vastag aszfaltrétegből képezték ki az útfelületet, amely nem bírja a gépjárművek növekvő tengelyter­helését. Az aszfaltréteg nem kielé­gítő szilárdsága gyűrődések és hosszirányú deformációk képződé­sét eredményezi. A jövőben azon­ban a Mélyépítő Kutatóintézet által kidolgozott technológiai eljárással jelentős javulást érnek el ezen a té­ren az útépítők. Az Útgazdálkodási és Közlekedési Intézet szakemberei is új, minőségileg az eddigieknél jobb aszfaltkeverékek kifejlesztésén dolgoznak. Az útburkolatba fektetett műszálakkal, a bitumenkeverékbe kevert polimér adalékanyagokkal ugyancsak az útkereszteződések nem kívánatos gyűrődéseit kívánjuk a jövőben felszámolni. • Mennyire tehető az a népgaz­dasági kár amely Szlovákia közutai- ban keletkezik évente?- Ha beleszámítjuk a közlekedési jelzésekben, biztonsági berendezé­sekben, pihenő- és parkolóhelyek­ben keletkező károkat is, akkor ez az összeg egy-egy téli időszakot követően mintegy 800 millió koroná­ra rúg. Az idei tél után azonban fnég ennél is nagyobb kárra lehet számí­tani. • Hány kilométer Szlovákia úthá­lózatának hossza? — Az I., II. és III. osztályú közutaké (nem számítva az autópályákat) 17 711 kilométer, de ehhez még hozzá kell adni a lakott területek 18 936 kilométernyi hálózatát is. • Mennyibe kerül egy kilométer útszakasz karbantartása a városo­kon kívül eső területen, illetve azo­kon belül?-Az előbbi esetben például 1985-ben kerek 100 ezer korona volt a javításokra fordított kiadáso­kon kívül. Egy kilométer városi út­szakasz karbantartására pedig átla­gosan 25 ezer koronát költöttünk, de Bratislavában ennek nyolcszorosát. • Az útkarbantartási költségeket bizonyára jelentős mértékben növeli az is, hogy évről-évre fel kell újítani az útburkolati jeleket. Nincs erre jobb megoldás?-A legcélszerűbb az lenne, ha a forgalmas utak burkolatjeleinek (zebra, középvonal stb.) felfestésére hosszabb élettartamú festéket alkal­mazhatnánk. Ehhez azonban meg kellene gyorsítani a hazai útburkolati festék fejlesztésének a folyamatát, mert annak minősége egyelőre el­marad azokétól, amelyeket korláto­zott mértékben külföldről hozunk be. 1985-ben több mint 22 millió koronát költöttünk a közel 20 ezer kilométer vonalat és kishiján 150 ezer m2 területet kitevő burkolatjelek festé­sére. Köszönöm a beszélgetést! BARANYAI LAJOS A nemzetközi együttműködés és a MARTIMEX Termékek világszínvonalon • Kaszálógép és targoncák • Teherhajók és hidraulikus gépelemek „Ez az esztendő a Martimex külkereskedelmi részvénytár­saság számára az ipari robotok, a manipulátorok és a nemzet­közi kooperáció továbbfejlesztésének az éve...“ - jelentette ki nemrégiben a martini külkereskedelmi részvénytársaság vezető dolgozója MiloS Mandák. Mindez azt jelentette, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés szempontja döntő mér­tékben jelentkezik tevékenységükben. Kereskedelmükben ezentúl jelentős helyet foglalnak majd el az építőipari és útépítő gépek is, amelyeket korábban a Strojexport külkeres­kedelmi vállalat szállított a világ legkülönbözőbb országaiba. Ezenkívül a jövőben a Martimex értékesíti a deőíni Desta vállalat emelőtargoncáit. A Martimex fő feladata azonban továbbra is az, hogy gondoskodjon a Martini Nehézgépipari Művek vállalatainál gyártott gépek kiviteléről. Legutóbb például a lipcsei tavaszi vásáron kiállították a Slovenská Lupőa-i Nehézgépipari Válla­lat hegyvidéki kaszálógépét amely iránt a Német Demokrati­kus Köztársaságban nagy érdeklődés mutatkozott. így aztán a kaszálógépek néhány mintapéldánya ott maradt az NDK- ban, ahol jelenleg próbaüzemeltetésük folyik. Az NDK-beli szakemberek szerint ezek nagyon alkalmasak a nehéz tere­peken történő alkalmazásra. Ha a próbaüzemeltetés so­rán igazolódnak az előzetes várakozások, akkor je­lentős exportmegállapodás van kilátásban. Az is újdon­ság, hogy ugrásszerűen megnőtt a Dubnica nad Vá- hom-i Nehézgépipari Vállalat emelőtargoncái iránti érdek­lődés. E géptípusokat egyébként - amint már említettük - a deőíni Desta vállalatban is gyártják, és éppen ennek a vállalatnak a termékei iránt tanúsítottak nagy érdeklődést az NDK-beli szakemberek. így a jövő év folyamán jelentős mennyiségű ilyen gép kerül az NDK-beli piacra, de szállít oda a Martimex építőipari és útépítő gépeket, berendezéseket is. Az NDK-beli Technocommerz külkereskedelmi vállalattal jelenleg tárgyalások folynak hidraulikus gépelemek és részegységek kölcsönös cseréjéről. Talán az egyik legnépszerűbb gyártmánya a Martini Nehéz­gépipari Műveknek a Trstená na Oraveban készülő LKT-81 és LKT-120 A típusú erdei kerekes vontató, amelyeket ugyancsak jelentős tételben szállít a Martimex az NDK-ba, de a többi szocialista országba is. Ugyanez mondható el az ipari robotokról és manipulátorokról is. A külkereskedelmi rész­/ vénytársaság elsősorban a Szovjetunióba szállítja a komá­romi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyár teherhajóit és egyéb úszómúveit. Ilyenek az Amur folyami-tengerjáró teherhajó, valamint annak egyik, Adria elnevezésű változata. Ugyanilyen úton kerülnek a szovjet partnerhez a prágai Cseh Hajógyárak folyami kotróhajói. Az egyik legérdekesebb termék, amelyet a Martimex kül­földre szállít a Preáovi Fémipari Kutatóintézet hegesztőro­botja. Ennek egyik típusa, az APR-20-as elsősorban a vasúti vagonok alvázának hegesztésnél alkalmazható előnyösen. Jelenleg már tárgyalások folynak ennek a típusnak az export­járól is, ideheza pedig a poprádi Vagongyárban próbaüzemel­tetik. Csehszlovákia volt a világon a harmadik ország - az Amerikai Egyesült Államok és Japán után -, amely érdekes technikai újdonság, az ún. harmonikus sebességváltó gyár­tásába fogott. Ezt a terméket a Zvoleni Nehézgépipari Kutatási- Fejlesztési Intézetben hozták létre, és a Detvai Nehézgépipari Vállalat gyártja. Az eddigi próbaüzemelések során az NSZK- ban, Nagy-Britanniában és Finnországban megállapítást nyert, hogy a csehszlovák harmonikus sebességváltók világ- színvonalon vannak.- Már tizenöt éves múltra tekint vissza együttműködésünk az NDK-val az axiális hidrosztatikus áttételek gyártásában. Ezeket a termékeket a Dubnica nad Váhom-i Nehézgépipari Vállalat gyártja az NSZK-beli Sauer-cég licence alapján, és az NDK-beli Fortschritt mezőgépgyártó kombinát részére szállít­ják az ismert gabonabetakarító kombájnokhoz - tájékoztat MiloS Mandák. - így aztán a dubnicai áttételek a Fortschritt kombájnokba szerelve ismét visszatérnek Csehszlovákiába és találkozhatunk velük a hazai búzamezőkön. Ezenkívül még mindig jelentős piaca van az NDK-ban a nehézgépipari művek vállalataiban készülő számos további terméknek. Ilyenek például az olajtartályok, az olajhútók, akárcsak a sninai Vihorlat vállalatban készülő hidraulikus lengéscsillapító hen­gerek. Viszont az NDK-ból importálunk számos terméket, mint pl. a hidrogenerátorokat, szűrőket, de hidraulikus gépeleme­ket is hozunk be a brnói Agrozet részére. Ha már a hidraulikus berendezéseknél, gépelemeknél tar­tunk, el kell mondanunk, hogy ezeket elsősorban a Szovjet­unióba exportálja a Martimex, mégpedig a belorussziai Gomel városának Gomselmas nevű vállalatába, ahol az ismert KSK-100 típusú kombájnokat gyártják. Jutnak ezekből a ter­mékekből az említetteken kívül Lengyelország, Bulgária és Magyarország gépgyáraiba is. Tulajdonképpen ezek a hidrau­likus termékek képezik a Szovjetunióban a kirovográdi és a leningrádi gépgyárakkal folyó együttműködés alapbázisát is. A nemzetközi együttműködés legújabb szakaszát azok az együttműködési formák jelentik, amelykről az utóbbi időkben történtek megállapodások. Ennek értelmében a hidraulikus berendezések közös csehszlovák-szovjet tervezőirodája nyí­lik meg a közeljövőben. Ezeket a berendezéseket a későbbiek során a mezőgazdasági és az építőipari gépek gyártásánál alkalmazzák majd. A tervezőiroda ebben az évben Dubnica nad Váhom-ban kezdi meg tevékenységét. Hidraulikus berendezéseket a Martimex nemcsak szocialis­ta országokba szállít. Ez a tény bizonyságul szolgálhat arra, hogy technikai színvonaluk kiemelkedő. Már említettük koráb­ban az NSZK-beli Sauer-céggel folyó együttműködést, amely tovább bővült az idén az Egyesült Államok-beli Sunstrand- tröszttel, amellyel az év elején a Sauer egyesült. Már korábban is szóltunk a Dubax elnevezésű axiális hidrosztatikus áttételről, amit a Martimex jelenleg is szállít a nyugati országokba. Ezen a téren keresik az együttműködés további lehetőségeit ezekkel az országokkal, mégpedig a köz­vetlen kooperáción túl licencvásárlások formájában is, szem előtt tartva a hidraulikus berendezések további fejlesztését. Fontolgatják annak lehetőségeit is, hogy közös vállalatot létesítenek szovjet partnerekkel, további szocialista országok hasonló profilú gyépgyáraival, de a kapitalista országok érin­tett cégeivel is. Mindezt azért, mert a hidraulikus berendezé­sek alkalmazásának nagyon széles skálája van. Alkalmazha­tók a szerszámgépeknél, a bányagépeknél, továbbá az útépi- tögépek, építőipari és mezőgépek részegységeiként, sőt a vasúti mozdonyok gyártásánál is. A Martimex terveiben szerepel nemzetközi együttműködés létrehozása indiai part­nerekkel, ahonnan jelenleg is vásárolunk mozdonyokba sze­relhető világszínvonalú lengéscsillapítókat. A Martimex a hid­raulikus berendezések egész sorát szállítja a KGST-orszá- gokba, de importál is tőlük, akárcsak az USA-ból, Indiából vagy más országokból. A gyakorlatban valósítják meg az elveit: világszínvonalú terméket, világszínvonalú termékért. VLAGYIMIR RYMAREVIŐ-ALTMANSKIJ V ÚJ! 1987. V. 1 Äz útkarbantartás gondjairól

Next

/
Oldalképek
Tartalom