Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-01 / 17. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA I | A - életkörülmények II vagy biológiai 11 okok indokolják, hogy i a nők születéskor várható i élettartama nagyobb, és ál- i falában tovább is élnek, mint az „erősebb nem“ tagjai? A hosszabb életkor valószínűleg evolúciós 1 öröksége a női nemnek. 1 Megélésében az ösztrogén 1 hormonok segítenek. Statisztikai tény, hogy a férfiak várható életkora rövidebb, mint a hölgyeké, más szóval: a nők tovább élnek. Az adatok látszatra egyértelműek, bár vannak, akik korántsem biológiai okokkal magyarázzák ezt a megfigyelést, s ezért nem is fogadják el egyértelmű tényként. Amióta megfelelő népesedési nyilvántartásokat vezetnek, a férfiak szinte mindenhol elöbb-utóbb valamilyen háborúba kerülnek és így természetesen csökken a számuk a népességben. Ezt, persze, a modern statisztikák figyelembe veszik. Nincs viszont egyelőre semmi tapasztalat arról, hogy a férfiak és a nők között létező társadalmi különbség miként befolyásolja az élettartamot- Még a fejlettebb országokban is a férfiak töltik be a vezető állások zömét és végzik a nehéz fizikai munkát, sót, többnyire a munkában eltöltött évek átlagos száma is nagyobb esetükben. Nincs kétség afelől, hogy a munkával kapcsolatos fizikai és mentális megterhelés gyorsítja az öregedés folyamatait, illetve növeli az életet rövidítő betegségek iránti fogékonyságot. Ezt a problémát a járványtanban alkalmazott módszerekkel lehetne jól megközelíteni: az azonos munkakörben, társadalmi környezetben és szociális helyzetben levő férfiak és nők életkorát kellene összehasonlítani- ilyen vizsgálatról azonban egyelőre nincs tudomásunk. Általában azt tartják, hogy a férfiak gyorsabban öregszenek. Igaz-e ez? Az öregedés és az életkor nem szükségképpen változik együttesen, jóllehet az öregedés nyilvánvalóan időbeli folyamat. A szervezet valódi életkorát nem a kronológiai, hanem a biológiai korral szokás jellemezni. Elméletileg minden egyén biológiai életkora eltérő sebességgel változik, és így az egy időben születettek biológiai kora is különböző lehet. Kimutatható az is, hogy a biológiai kor változásának sebessége az élet egyes szakaszaiban gyorsabb, máskor lassabb és ebben is nagyok az egyedi különbségek. Ebben az összefüggésben elemezve a két nem biológiai korának alakulását, az összehasonlítás meglepő dolgokat eredményez, pubertás korban például (10-16 év között) a lányok biológiai érése gyorsabb, tulajdonképpen a biológiai életkoruk nagyobb lenne, mint a hasonló évjáratú fiúké (jóllehet igaz, hogy a biológiai kor mérésére nincsen egységesen elfogadott módszer). Huszonéves korban a különbség jobbára kiegyenlítődik, de az 50 éves életkor közelében ismét a hölgyeknél látszik felgyorsulni az idő. Ha tehát a várható élettartamot a tizenévesek és az ötvenévesek körében végzett vizsgálatok alapján akarnánk megjósolni, a legtöbben a férfiak hosszabb élettartamára adnák a voksot. Az adatok tehát ellentmondanak annak az általános véleménynek, hogy a férfiak hamarabb öregszenek. Csakhogy az öregedés bonyolult, összetett folyamat, sok részletében teljesen ismeretlen is. Egyes kutatók szerint a betegségek, illetve a betegség iránti fogékonyság nem is része az öregedésnek, mások viszont úgy érvelnek, hogy ez az egyik legfontosabb mutatója a biológiai kor előrehaladtának. Akár Így, akár úgy, ebben tetemes különbségek mutatkoznak a női nem javára. Nőkben sokkal gyakoribbak a rákbetegségek ama fajtái, amelyek viszonylag korán felismerhetők és gyógyíthatók, míg a férfiak rákbetegségei veszélyesebbek (mindez persze csak statisztikai értelemben igaz, hiszen egy adott betegség kórlefolyása hasonló a két nemben). A világszerte vezető halálokként nyilvántartott keringési betegségek, valamint az ilyen jellegű elhalálozások (hirtelen szívhalál, agyvérzés, stb.) száma is jelentősen nagyobb az „erősebb nem“ tagjai között. Persze, itt is befolyásolhatja a statisztikát az „élet“: az ezeknek a betegségeknek a kialakulásában kétségtelenül fontos stresszhelyzetekben gyakrabban találunk férfiakat, mint nőket, és a rákkeltő karcinogénekkel is kevesebb eséllyel találkozik egy átlagos hölgy. Mégsem mondhatjuk, hogy ez lenne a különbség kizárólagos oka. Amerikai epidemológusok kimutatták, hogy a 65 éven felüli hölgyek sokkal kevésbé érzékenyek a szívinfarktus rizikófaktoraira, mint a hasonló korú férfiak. A dohányzás ártalmai alig jelentkeznek, a nagy koleszterinszint pedig - 'statisztikai értelemben - még jó hatásúnak is bizonyul. (Kevésbé fogékonyak ezekre a tényezőkre a fiatalabb nők is.) Azt nem tudjuk, hogy mi ennek a különbségnek az oka, jóllehet sejtéseink vannak. Számtalan kísérleti adat és megfigyelés arra vall, hogy a női nemi hormonoknak, elsősorban az öszt- rogénnek valamiféle védőhatása van. Bizonyított az immunrendszerre kifejtett serkentő befolyásuk, a szervezet felépítő folyamataiban betöltött fontos szerepük, és ismert az is, hogy az ösztrogének jelenlétében a szénhidrát és a zsír anyagcsere is mutat eltéréseket. Jogosan feltételezhetjük, hogy az életkorbeli különbségek egyik oka a nemi hormonok eltérő volta lehet. Hasonló hormonkülönbségeket gyanítani az idős nők (és sok faj nőstényei) körében észlelhető jobb hőmérsékleti alkalmazkodás mögött is. Az öregedés egyik, széles körben elfogadott elmélete szerint ez a folyamat genetikailag meghatározott és valamiféle belső óra szerint megy végbe. Az egyik egyedben az óra gyorsabban jár, a másikban lassabban. Az egyik legnyomósabb érv e mellett az elmélet mellett az, hogy sok, biológiailag hasonló szerveződésű állatfaj életkora jelentősen eltér, viszont az egymással genetikailag rokonságban levő fajok életkora többnyire azonos nagyságrendű. Az ember „öregedési órája“ azonban olyan környezetben „ketyeg“, amely valószínűleg gyorsítani (esetleg lassítani) képes a ritmust. Ez lehet az oka a nagy egyedi különbségeknek és annak is, hogy ezt az órát nehéz egyáltalán felismerni. A genetikus öregedéselmélet hívei nem sok reményt hagynak a férfiaknak: szerintük a hölgyek órája egyszerűen „tovább jár“. Arra a kérdésre, hogy miért van ez így, viszonylag könnyű felelet kínálkozik: evolúciós szempontból valószínűleg így előnyös. Számos más fajról is tudjuk, hogy a nőstények élettartama sokkal hosszabb. Könnyű elgondolni, hogy a fajfenntartásban már nem közreműködő, genetikailag nem értékes versenytársra a népességnek (populációnak) már nincs szüksége. Azt, hogy milyen mechanizmussal rögzült az élettartambeli különbség az evolúció során, nem tudjuk megmagyarázni, de ez a tényeken nem változtat. A hím egye- dek túlélésének valószínűségét még a folyamatos és meglehetősen idős korban is megmaradó spermiumtermelés sem növeli meg. Profán egyszerűsítéssel azt mondhatjuk: a bőséges választékban csak a biztosan egészséges egyedekre van szükség, erre pedig a fiataloknak nagyobb az esélyük. Az idősebb egye- dek spermiumainak száma rohamosan csökken és vele együtt csökken azok életképessége is, azaz a genetikai hibák keletkezésének valószínűsége a kor előrehaladtával nő. Az öregedő hím tehát kevésbé hasznos tagja a populációnak, mint az idős nőstény, aki - főként a nagyobb emlösfajoknál — termékenységi ideje elmúltával neveli fel utolsó ivadékát. Ez lehet a valószínű oka annak, hogy sok fajban a csordát idős nőstények vezetik - a tapasztalat és a közösség számára még hasznos egyéb tevékenységek együttesen már értékessé teszik életben maradását. Jóllehet ez az elmélet még korántsem bizonyított, úgy tűnik, kielégítően magyarázza a nőstény egye- dek nagyobb várható élettartamának miértjét az állatok jó részében. Elképzelhető, hogy ez az örökség emberi nemünknek is megmaradt, s talán éppen a hormonális mechanizmusok segítenek a nö biológiai élettartamát megnövelni, azaz „késleltetik“ az órát. Az „evolúció áldozatai“ lennének a férfiak? DR. BÁRDOS GYÖRGY A férfiak órája gyorsabban ketyeg BADAR ÚJ SZÚ LÉGPÁRNA A MŰTŐASZTALON A műtőasztalra helyezett egyfajta légmatrac megóvja a beteget a kerintési zavaroktól, egyes testrészeinek összenyomódásától, kivált a hosszú időtartamú sebészeti beavatkozások során. A beteget a légmatracra fektetik és a levegőt kiszivattyúzzák a matracból, így a matrac rásimul a beteg testére. A beteg stabilan fekszik, nincs szükség övekre, homokzsákokra a rögzí- séthez. A légmatracban szabadon mozgó sztiropol-gömböcskék vannak. Ezek a gömbök a légnyomás csökkentésére szilárdan egymáshoz kapcsolódnak - merev egészet alkotnak. A légpárnának nagy előnye, hogy egyenletesen osztja el a nyomást a beteg egész testére. A sztiropor-golyók kitűnő hőszigetelők, mert 95 százaléknyi levegőt tartalmaznak. VÉRRÖGOLDÓ ANTITESTEK A szívet oxigénhiánnyal fenyegető, szív- infarktust okozó vérrögök feloldásának jelenlegi terápiája százszor hatékonyabbá tehető monoklonális antitestek bevetésével. A szívizominfarktusok 90 százalékát (a szívizom egy részének rossz vérellátás miatti elhalását) trombusok okozzák, a vérereket elzáró parányi vérrögök. Az urokináz enzim aktiválja a plazminogént egy másik enzimmé: plazminná. Ez utóbbi elbontja a fibrint a vérrögben, de elbontja a fibrogént is, a fibrin előanyagát. Ezért az urokinázzal való kezelés olykor súlyos vérzést okoz. A bostoni egyetem kutatói azzal próbálták megelőzni ezt, hogy a fibrinre specifikus monoklonális antitestekhez kötötték az uro- kinázt. Ez az antitest nem lép reakcióba a fibrinogénnel, tehát megnő a valószínűsége annak, hogy az urokináz a fibrint bontja el és nem a fibrinogént. A szövettenyészetekben végrehajtott kísérletek szerint a kezelés százszor hatékonyabb, mint csupán urokinázzal. Koszorúértrombózisban szenvedő betegeken még nem próbálták ki az új eljárást. ÉTREND ÉS MENSTRUÁCIÓ A sok rostos anyagot tartalmazó étrend nagyon egészséges. Védelmet nyújt a bél- ’SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* működés rendellenességei és más betegségek (a cukorbetegség, a szívbetegség és a rák bizonyos formái) ellen. Egy walesi orvos legújabb vizsgálatai szerint befolyásolhatja a szaporodást is. Kutatásai során a walesi orvos 46 ország táplálkozási szokásait, kivált az elfogyasztott rostos anyag mennyiségét tanulmányozta, összehasonlítva a serdülőkori első vérzés jelentkezésének időpontját, felfigyelt rá, hogy a sok rostos anyagot tartalmazó táplálékot fogyasztó országokban a lányok első havi vérzése később jelentkezik. A kevés rostos anyagot fogyasztó Londonban például 13 éves korban jelentkezik a lányok első vérzése, a sok rostot tartalmazó ételeket fogyasztó új-guineaiak körében csak 17 éves korban. Hogyan fejtheti ki a táplálék rosttartalma ezt a hatást? A menstruáció jelentkezését az agyfüggelék és a petefészek hormonjai vezérlik. A walesi orvos szerint a sok rostos anyagot tartalmazó táplálékban kevesebb a koleszterin is, a koleszterin hozzáférhetősége pedig befolyásolja a nemi hormonok bioszintézisét. A kevesebb nemi hormon befolyásolhatja a méh fejlődését és az ehhez kapcsolódó változásokat. MÁGNESES LÖVEDÉK A VÉRRÖGBE A Szovjetunió központi kardiológiai intézetében új módszert dolgoztak ki a vérrögök sebészeti beavatkozás, vagy kellemetlen mellékhatásokkal járó nagy gyógyszeradatok alkalmazása nélküli eltávolítására. Hagyományosan olyan gyógyszereket juttatnak intravénásán a beteg szervezetébe, amelyek megakadályozzák a vérrögök kialakulását, sőt, feloldják a vérrögöt. Ez a beavatkozás azonban olykor vérzéshez vagy nemkívánatos allergiás reakcióhoz vezet. Az új szovjet eljárás mágneses térrel koncentrálja a trombózis térségébe az alva- dásgátló hatóanyagot, így sokkal kevesebb gyógyszerre van szükség és a hatás is csak helyi. A felhasznált enzimeket, a tripszint olyan szemcsés hordozóanyaggal kombinálják, amelyre hat a mágneses tér. Ezt az anyagot bevezetik a szervezetbe, a vérrög közelében levő érbe, majd mágneses térrel tartják a kívánt helyen. A vérrög általában' két-három óra alatt feloldódik. Rövidesen megkezdődik az új módszer klinikai kipróbálása. AGYSZÖVETEK ÁTÜLTETÉSÉ Számos országban - a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, Svédországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában - próbálják állatkísérletekkel tisztázni, hogy milyen mértékben állítható helyre az agy működése agyszövetek átültetésével. A bostoni egyetem kutatói legutóbb 21 patkány elülső agykérgének (cortex frontalis) részeit távolították el - ez az agyterület a térbeli kapcsolatok megtanulásáért a „felelős“. Egy héttel később az állatok egy részébe magzati agykéregszövetet, másik részükbe pedig magzati kisagyszövetet ültettek be. Az összehasonlító kísérletekből kiderült, hogy az átültetett agykéregszövetű állatok tanulási teljesítménye lényegesen nagyobb, mint az eltávolított agykéregrészű állatoké. A kisagyszövetek átültetése nem javította a tanulási teljesítményt. ÚJ HATÓANYAG A GYULLADÁSOK ELLEN Egy svéd biotechnikai vállalat klónozással létrehozta a lipokortint, azt a fehérjét, amelyet a szervezet a helyi hormonok, prosztaglandinok és leukortinok első gyártási szakaszának a gátlására termel. A lipo- kortin a foszfolipáz A2 enzin tevékenységét gátolja. Ez rendesen azokat a zsírsavakat szabadítja fel, amelyekből a prosztaglandinok és a leukortinok készülnek. A patkányokon végzett kísérletek arra vallanak, hogy a lipokortin nagyhatású gyulladás elleni hatóanyag, amely hasznos lehet a reumás ízületi gyulladás kezelésében. A prosztaglandinok és a leukortinok azzal okoznak gyulladást, hogy serkentik a makrofágok és a nyiroksejtek tevékenységét. Minthogy a lipokortin létrejöttük legkorábbi szakaszát blokkolja, hatása sokkal specifikusabb, mint a hagyományos gyulladásgátló szereké, amelyek a prosztaglandinképződés jóval későbbi szakaszában fejtik ki hatásukat. A klónozott lipokortinnak minden valószínűség szerint jóval kevesebb mellékhatása van, mint a manapság használatos gyulladásgátló szereknek. VÉRSZÚRÉS A SÁRGASÁG ELLEN A bostoni Harvard orvosegyetem kutatói különleges vérszűrőt készítettek az újszülötteknél viszonylag gyakori sárgaság kezelésére. Valamennyi újszülött szervezetében lényegesen több bilirubin (a vérfesték bomlásterméke) van, mint a felnőttekében. Minden ötödik újszülöttben olyan nagy a biliru- bin-szint, hogy kialakul a sárgaság. Súlyosabb esetben agykárosodás, bénulás, süketség lehet a következmény. Legtöbbször lámpák intenzív fénybesugárzásával ártalmatlan anyaggá bonthatják el a bilirubint. Súlyosabb esetekben ki kellett cserélni az újszülött egész vérét, ez a beavatkozás pedig mellékhatásokkal és fertőzési kockázattal járt. Az új bostoni eljárással a testen kívüli bilirubin-oxidázzal töltött szűrőcsö- vecskéken vezetik át a vért. Ez a szűrő egyetlen átszivattyúzás alkalmával a vérben levő bilirubin 90 százalékát elbonthatja. Hasonló módon, enzimszerú reaktorokkal -a jövőben más, nem kívánatos anyagokat is eltávolíthatnak a betegek véréből. ÚJ ADATOK AZ IDEGEK MŰKÖDÉSÉRŐL A Csaszov akadémikus vezette szovjet kutatócsoport kísérletei új fényt vetnek az idegek működésére. Néhány évvel ezelőtt számos szovjet kutatóintézetben átfogó kísérletekbe kezdtek az idegműködés alapjainak felderítésére. A vizsgálatok legfőbb „szerszámának" a kígyómérgeket választották, továbbá más természetes neurotoxi- nokat, amelyek nagyon specifikus hatást fejtenek ki az idegrendszerre. Pókok, skorpiók és kígyók 60 különböző fajából 35 tiszta fehérjemérget sikerült elkülöníteni, amelyeket azután szintetikus úton is előállítottak az egyenletes ellátás biztosítására. E mérgek segítségével sikerült fényt deríteni az ioncsatornák különböző típusainak a működésére, kivált a nátrium ioncsatornákéra, amelyeknek döntő szerepük van mind az idegsejtek, mint az izmok működésében. Sikerült elkülöníteni és tanulmányozni állatok agyának nátrium ioncsatornáit. Kiderült, • hogy ezek a csatornák a sejthártya zsíros részének egész területén szétszórt nagymolekulájú fehérje-szénhidrátok. A kutatások során részletesen is sikerült felderíteni a szerkezetüket. Sikerült módot találni az ioncsatornák szelektív aktiválására is, ami felcsillantja a reményt, hogy módosíthatják is az ilyen sejtek működését. 1987. V.1. v i layyuii cycoAocyoo. »owniroi iijuji « uaiadd. rxuiumcyco voioluiüi r\coz.ncuct\ cu. ujoz_u- munwuw^i. _ a | *
