Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-01 / 17. szám

Újra kezdők A felmérések szerint már kéthetes vezetés-kihagyás befolyásolja a reagálások gyorsaságát, s az ennél hosszabb, vezetés nélkül eltöltött idő kifejezetten olyan kihagyásokat okoz a vezetési automa­tizmusokban, hogy az újrakezdés - külön feladat; gondos, óvatos újbóli belelendülést kíván meg, majdnem újragyakorlást, ami termé­szetesen nem azt jelenti, hogy ismét oktatót fogad az ember, de azt mindenképpen, hogy saját magára különösen figyel, s ellenőrzi, kontrollálja, kritizálja haladását, manővereit, s a közlekedési környe­zet iránt megmutatkozó érzékenységét...! Nem annyira a konkrét irányítási cselekvések, műveletek elhalványodásától kell tartani, mert ezek viszonylag igen hamar, s nagyobb erőfeszítések nélkül is felidézödnek. Sokkal inkább a forgalmi szituációban mutatott figye­lem, az irányok szerint megosztott információfelvétel az, amit tudato­san is fel kell éleszteni, mert ez az, ami felfrissítésre szorul! Sokan úgy gondolják, hogy ha beülnek a volánhoz, máris minden rendben van, pedig - s ezt ismét többéves felmérések bizonyítják - a kanyar­vételi bizonytalanságok, az előzési becslések, a sebességmegvá­lasztás tévedései ilyenkor jóval gyakoribbak. Mindezt persze úgy kell érteni, hogy az ember nem a szabályokat felejti el, nem is az elemi vezetési műveletek mennek nála lasabban, hanem azok az értékelési és döntési folyamatok zökkennek meg, amelyek magát a közlekedést meghatározzák. Sokszoros figyelem szükséges a bonyolultabb helyzetekben, még azokon a helyeken is, amelyeket az illető jól ismer ugyan, de az eddigi tapasztalatok szerint a többkocsis találkozások, az egymástól függő elsőbbségi helyzetek válnak nehezebben megoldhatókká... Minden­esetre azok vannak előnyösebb helyzetben, akik a volánhoz ülés előtt - a téli pihenőidőben - maguk is rászánták magukat a közleke­dési szabályok egyszer-kétszeri átolvasására. Érdekes megfigyelés, hogy a szabályokhoz kötődő valós vezetési helyzetek megoldási módjai így hamarabb fölidézódnek kint az utakon is. A kihagyás időtartama szerint 2-3 nap, vagy egy-két hét vezetése meghozza a tapasztalatok feléledését. Addig azonban tanácsos „újra kezdőnek“ tartani magunkat. (ess) Amikor egyféle üzemanyag már nem elég Nehéz dolguk van azoknak, akik lakókocsival utaznak pihenni. Az ilyen, nagy fogyasztású járművek használata igencsak megdrágult az utóbbi időben. A segítség azonban már útban van - mégpedig az egye­sült államokbeli lowában levő Hum­boldt lakókocsi-gyártó cég nemrég kidolgozott újításának alakjában. A Dodgen Industries Inc. ugyanis kettős üzemanyag-rendszerű jármű­veket kínál - ezeknek motorja pro­pánnal és benzinnel egyaránt mű­ködtethető. Az effajta különleges be­rendezéssel felszerelt jármű tulajdo­nosa bármikor áttérhet az olcsóbb és könnyebben elérhető propán használatára, amikor vagy ahol a benzin túl drága, vagy éppen nem kapható. Ennek a kettős rendszernek a lé­nyege az, hogy egy második karbu­rátort és egy második üzemanyag­vezetéket is tartalmaz, amely a mo­tort a lakókocsi propángáz-tartályá- val köti össze. A propánt egyébként a lakókocsiba beépített berendezé­sek működtetéséhez használják. A speciális berendezéssel ellátott Dodgen Industries Born Free gépko­csi vezetője a műszerfalon elhelye­zett kapcsoló segítségével választ­hatja ki, hogy éppen melyik üzema­nyag-tartályt kívánja feltölteni. A Born Free gépkocsiban 64 gallo­nos (körülbelül 288 literes) propán­tartály és 40 gallonos (180 literes) benzintartály van, és újabb üzema­nyag-felvétel nélkül maximálisan 1000 mérföldet tehet meg. Ez egye­lőre bizonyára elegendő ahhoz, hogy messze elkerülhesse az egyes vidékeken benzinért sorban álló jár­műveket. Az újszerű jármű ára mint­egy 1000 dollárral több a közönsé­ges lakókocsiénál. (Newsweek) Ez alkalommal ötvenhetedszer rendezték meg Genfben az autókiál­lítást, de ilyen kevés igazi szakmai újdonsággal még sohasem jelent­keztek a gyárak. Általában kisebb- nagyobb változtatásokat végeztek a gyárak a régebbi és a kevésbé régebbi típusokon. Kivételnek szá­mított a Nissan nagyszerű „Be-1- es, a Fiat Duna, a Renault és az AMC közös kocsija a Premier, a Mazda Étude, majd a Mercedes- Benz 230 CE-3000 CE, a fejlődő országok közül a Nissan licenc alap­ján készülő tajvani YLN-x-101 -es. A szakemberek szerint valóban új típusnak számíthatók a Nissan és a Mercedes-Benz újdonságai. Az igazság, hogy a Fiat-Duna nem tel­jesen vadonatúj konstrukció. A bra­zíliai Fiat gyár az Uno-t fejlesztette tovább és mutatta be 1985 márciu­sában a lépcsős hátsó kiképzésű Prémio típusát, majd 1986-ban Elba elnevezéssel a kombi változatát is gyártani kezdték. Ezt a két alaptí­pust továbbfejlesztették és Genfben ■ Ausztriában egy Graz kör­nyéki főútvonalon a felére csök­kentették a közlekedési jelzőtáb­lák számát. Főleg az útkanyart, a kanyar előtti sebességkorláto­zást és az útszűkületet jelző táb­lákat távolították el. Egyidejűleg növelték a védelmet és az opti­kai vezetésre vonatkozó infor­mációkat nyújtó védőkorlátok számát. Az átalakítást követő időszakban az érintett útvonalon ! a balesetek száma 18 százalék­kal, a személyi sérüléssel járó baleseteké pedig 22 százalékkal csökkent. mint a külsőben és tartalomban, il­letve képességeiben nagyszerű Du- na-t mutattak be, óriási sikerrel. A si­kerére jellemző, hogy nem tudnak annyit szállítani, mint amennyit igé­nyel az európai piac. Elterjedt az a hír, hogy esetleg középkategóriás típusként a lengyelek a Duna-t gyár­tanák, a Fiat informátorok szerint a Duna marad a braziloknak és a lengyel autóipar egy másik korsze­rű Fiat típust kapna. A legnagyobb szenzációt a Nis­san ,,Be-1-es jelentette, amelynek a prototípusát még az 1985-ös tokiói autókiállításon mutatták be. Két aj­tós, 4 személyes, karosszériája Poliamid műanyagból készült, ezért a tömege csak 670 kg. A 988 cm3-es 38 kW (52 LE) teljesítményű motor ötfokozatú, vagy automata sebességváltó közbeiktatásával hajtja az első kerekeket. Legna­gyobb sebessége 145 km/h és 5-9 liter benzint fogyaszt 100 kilomé­terre. A 124-es sorozathoz tartozik a Mercedes 230-CE-300 CE típus­család. A 230 CE motorja 4 henge­res, 2299 cm3-es, 97 kW (132 LE) teljesítményű a katalizátoros és 100 kW (136 LE) a katalizátor nélküli változat. Erejét öt fokozatú, vagy automata sebességváltó közvetíti a hátsó kerekekhez. Legnagyobb sebessége 203 km/h, tüzelőanyag- fogyasztása 120 km/h tempónál 7,7 liter benzin 100 km-re. A szakemberek várták, hogy be­mutatják az elsökerékmeghajtásos Moszkvics-2141-est is. Az Automo­bil Revue szerint az őszi frankfurti kiállításon ismerkedhet meg a nagy- közönség az 1,5-ös és 1,6-os mo­torváltozatokkal. T.Gy. Senki sem vitathatja, hogy sö­tétben milyen nagy szükség van a jó világításra. Még nappal is gyakran előfordul: hirtelen le­romlanak a fényviszonyok, s fel­tétlenül be kell kapcsolnunk a tompított fényszórót. E tekin­tetben is van elmarasztalni való: vannak gépjárművezetők, akik romlott látási viszonyok között sem kapcsolják be lámpáikat, Nullával egyenlő izzók esetleg az un. városi világítással közlekednek, ami közlekedés­biztonsági szempontból lénye­gében egyenlő a nufiávai. Bírálat illeti ugyanakkor azokat is - saj­nos az autósok jelenős részét érinti -, akik nem ellenőrzik rendszeresen a fényszórók izzó­inak állapotát, s olyan gyenge izzókkal közlekednek, amelyek fényénél a gyakorlatban csupán néhány méterre lehet látni. Per­sze ez érvényes fordítva is: az így kivilágított kocsi sem látható biztonságos távolságon belül. A kísérletek egész sora iga­zolja, hogy az öregedési folya­mat mennyire befolyásolja az iz­zók fényerejét - ez akár a felére is lecsökkenhet, ami már jelen­tős fényveszteség, különösen ha még azt is figyelembe vesszük, hogy szennyeződnek, oxidálód­nak az érintkezők és a foglalatok is. Ezen kívül a fényszórók bórá­jára még sáros szennyeződés, vfzpermet is felhordódik, s ön­magában már ez - a fényszóró­üveg enyhe szennyezettsége- mintegy 40 százalékkal csök­kenti a fényszóró által kibocsá­tott fényt. Az elmondottakból kö­vetkezik: a fényszórók búrált ajánlatos az időjárási viszonyok­nak megfelelően - útközben is- megtisztítani; a másik követel­mény pedig az, hogy időről időre ellenőrizzük az izzók állapotát is. Hogy szükség van-e cserére, könnyen megállapítható: az el­használódott izzók kissé füstszí- nűek, tompa fényt bocsátanak ki, vagyis érettek a cserére. A gyen­gébb világítást különben okoz­hass az is, hogy a lámpatest tömítése rossz s a behatoló szennyeződött nedvesség okoz­ta károsodás tompítja a tükrö­ket. (k) llllllllllllllliilllllllllllllllll! A platina középelektródás gyertya (alul) Az elmúlt kemény téli időszak napnál világosabban bizonyítot­ta, hogy egy autó működőképes­sége szempontjából mekkora je­lentősége van az erőteljes gyúj­tószikrának: enélkül a kocsi be sem indul és csúnyán rácáfol az „automobil“, azaz önmozgó névre. Szikra nélkül csak a díze­lek boldogulnak, az Otto-motor feltétlenül rá van utalva a henger töltésének külső energiaforrás útján történő begyújtására. A gyújtógyertya látszólag igen egyszerű alkotás, hiszen mozgó alkatrészt nem tartalmaz és nem áll egyébből, mint az égéstérbe nyúló, egymástól elszigetelt két­féle elektródából. Azt azonban, hogy a látszólagos egyszerűség mögött milyen bonyodalmak rej­lenek, jól mutatja, hogy az inten­zív kutató, fejlesztő munka mind a mai napig nem ért véget és éppen most várható jelentős elő­relépés egészen új technológia alkalmazása révén. A konkrét feladat a megfelelő anyag kiválasztása a közép­elektróda számára. A réz, mint jó hővezető megfelelne, de csak rövid ideig. Élettartamát az égésfolyamat eróziós hatásai el­fogadhatatlanul lecsökkentenék. A benzin elégésekor a másod­perc töredéke alatt folyamatosan új meg új vegyületek keletkez­nek, köztük igen agresszív hatá­súak is, amelyek az ott uralkodó nagy hőmérsékleten és erős áramlás mellett egykettőre el­pusztítanák a rézelektródát. Jól használhatónak bizonyult vi­szont a mangánnal, szilíciummal és krómmal ötvözött nikkel. Üzem közben az ötvözök a felü­letre kerülnek és állandóan meg­újuló korrózióvédő réteget ké­peznek. A nikkelötvözetnek az is előnye, hogy hőtágulási együtt­hatója jól megközelíti a porcelán szigetelőét, így nem keletkeznek túl nagy mechanikus feszültsé­gek - hővezető képessége vi­szont nem valami kiváló. Újab­ban ezért nikkelötvözettel bevont rézelektródát használnak, még­pedig jó eredménnyel. Még jobb hatás érhető el ezüstelektródá­val, mivel ennek az anyagnak elsőrangú a hővezető-képessé­ge, és ez szokatlanul hosszú, kormozódásra nem hajlamos szigetelő nyúlvány kialakítását engedi meg. Ráadásul a keverék számára jól hozzáférhető, kö­rüláramolható középelektróda aránylag biztosan begyújtja a ta­karékossági okokból kedvező, szegény (kis benzintartalmú) ke­veréket is. Mivel azonban az ezüstgyertya nem éppen olcsó, és az ólomozott üzemanyagot nem túri, használata kivételes esetekre korlátozódik. Igen jól bevált ezzel szemben a szakterület legfrissebb vívmá­nyainak egyike, a platinaelektró­dás gyertya. A nemesfém korró­zióállósága nagyon vékony elektróda gyártását teszi lehető­vé, a magas olvadáspont pedig arra ad lehetőséget, hogy az elektródát szinte hézagmente­sen beleillesszék a kerámiába, kiküszöbölve ezzel a hagyomá­nyos gyertyák Achilles-sarkát, a résben keletkező és hőigény­bevétel hatására a porcelánt megrepesztó kokszréteget. A platinagyertya minden helyzet­ben felülmúlja a hagyományosat és hibás karburátor vagy gyújtásbeállítás esetén sem rea­gál olyan érzékenyen. Az eddigiekből látható, hogy a gyertyának csak a szabványo­sított csatlakozó méretei nem változtak, egyébként szinte sem­mi sem maradt a régi. Azaz egy­valami mégis: a működési elv. Most azonban már ennek a megváltoztatásáról is szó van. Laboratóriumokban lézeres ke­verékbegyújtással kísérleteznek, aminek a szinte tetszőleges nagy energiabevitelen kívül az a fő előnye, hogy megfelelő fó­kuszálással az égéstér tetszőle­ges pontjára vagy pontjaira he­lyezhetjük az égésfolyamat megindulását. Ezt a lehetőséget a motortervezők örömmel üd- vözlik, de nem nagyon számít­hatnak arra, hogy a lézer „gyer­tya“ hamarosan futószalagra kerül. Ehhez ugyanis az újdon­ságnak nemcsak a műszaki ver­senyt kellene megnyernie, ha­nem a gazdaságit is, márpedig a gyújtógyertya még nemesfém elektródával is a legolcsóbb au­tóalkatrészek közé tartozik, (vitz) . ÚJ SZÚ 16 1987. V. f Genfben bemutatták a nyitott VW-Golfot 1,6 és 1,8 literes motorokkal GENFUTÁN ÉS FRANKFURT ELŐTT GYÚJTÓGYERTYA ÚJDONSÁGOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom