Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-01 / 17. szám
használatra átengedjék, kikölcsönözzék, vagy leírják. Az önigazgatással foglalkozó második fejezet leszögezi, hogy a vállalatok vezetése a demokratikus centralizmusra, a központi irányításra és a vállalati kollektíva szocialista önigazgatására épül. Ez utóbbi értelmében az egész kollektíva részt vesz a legfontosabb döntések meghozatalában és a végrehajtás ellenőrzésében. A vezető beosztású dolgozókat - az igazgatótól kezdve a brigádvezetókig - választják. Az igazgatót a vállalati plenáris ülésen nyílt, vagy titkos szavazással öt évre választják. Visszahívásáról a plenáÉsszerűbb és hatékonyabb gazdálkodásra ösztönöz Mit tartalmaz az állami vállalatról és a gazdasági egyesülésről szóló törvény tervezete? A Szovjetunióban az év elején hozták nyilvánosságra az állami vállalatról és a gazdasági egyesülésről szóló törvény tervezetét. A tervezet a Szovjetunió alkotmányával összhangban meghatározza az állami vállalatok és egyesülések gazdasági tevékenységének gazdasági és jogi alapjait. A kialakítandó új gazdasági rendszer sajátosságaihoz igazodva erősíti a termelőeszközök össznépi tulajdonát és szélesíti a dolgozókollektívák részvételét a vállalat igazgatásában, valamint az állami, társadalmi feladatok megoldásában. A vállalatok gazdálkodását a jövőben a teljes önelszámolás, a gazdasági szabályozó eszközökkel való irányítás, az önfinanszírozás és a vállalati önigazgatás fogja jellemezni. A törvénytervezet három részre és ezeken belül huszonnégy fejezetre tagozódik. A bevezető fejezet az állami vállalatokat, a gazdasági egyesüléseket és a szövetkezeti vállalatokat az egységes népgazdasági komplexum alapegységeinek tekinti. A gazdálkodó egységek fő feladata a népgazdaság és az állampolgárok, szükségleteinek korszerű és jó minőségű termékekkel való ellátása, továbbá a szolgáltatások iránti növekvő igényeik kielégítése. A lehető legkisebb termelési költségek elérése mellett biztosítaniuk kell az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítását és a dolgozók életszínvonalának emelését. A fogyasztók igényei a vállalatra nézve kötelezőek, azokat időben és teljes mértékben ki kell elégítenie. A gazdálkodó szervezetek alapvető feladataik teljesítése érdekében gondoskodnak a termelés fejlesztéséről és hatékonyságáról, a dolgozókollektívák szociális fejlődéséről, valamint arról, hogy a vállalati önigazgatás megvalósuljon. A vállalatok működésének alapelveit taglaló fejezet megállapítja, hogy a gazdálkodó egységek tevékenységét a teljes önelszámolás és az önfinanszírozás jellemzi. Ezek alapján a bevételeikből fedezik termelési és szociális költségeiket, fizetik a munkabéreket. A bevétel és a nyereség a gazdasági tevékenység legáltalánosabb mutatója, minőségének mércéje. A nyereség egy részét a vállalatok az állammal, a bankkal és a felettes szerveikkel szemben fennálló tartozásaik ki- egyenlítésére fordítják. A másik rész a vállalati kollektíva gazdasági önelszámoláson alapuló jövedelmét képezi - ez a vállalat létezésének biztosítéka. Ezzel a pénztömeggel a gazdálkodó egység önállóan és szabadon rendelkezik. A törvénytervezet külön fejezetet szentel a vállalatok anyagi-műszaki bázisának és eszközeinek. Ide tartoznak a vállalat kezelésében lévő álló- és forgóeszközök, valamint az egyéb pénzforrások. A vállalatok kötelesek gondoskodni anyagi-műszaki bázisuk szüntelen és progresszív felújításáról, továbbá termelési kapacitásuk és állóeszközeik hatékony kihasználásáról. A vállalat jogi személy. Az össznépi tulajdon rendelkezésére bocsátott részével gazdálkodik és önálló mérleget készít. A vállalatok jogosultak arra, hogy a rájuk bízott eszközöket átadják, eladják, kicseréljék, bérbeadják, ingyenesen ideiglenes ris ülés vagy a vállalati tanács dönt. Az egyéb vezetőket az adott közösség választja 2-3 évre és a visszahívás joga is őt illeti meg. Az önigazgatás megvalósulásának legfőbb szervezeti formája a plenáris ülés. Ezen a fórumon választják meg, illetve menesztik az igazgatót; vitatják meg az igazgató beszámolóját és a tervjavaslatokat; hagyják jóvá a kollektív szerződést, összehívásáról évente legalább kétszer a vállalati tanács gondoskodik. A plenáris ülések közötti időszakban a kollektíva jogkörét a vállalati tanács gyakorolja, amelyet a plenáris ülés választ meg nyílt szavazással 2-3 évre. Tagjainak sorából elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ. A vállalati tanácsban képviseletet kap a vállalati dolgozók minden rétege. Üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként egyszer tartja. Szorosan együttműködik a pártszervezettel és a társadalmi szervezetekkel. Más teendői mellett ellenőrzi a plenáris ülésen hozott határozatok végrehajtását és erről tájékoztatja a dolgozókat; megtárgyalja a vállalatvezetés jelentéseit a vállalat tevékenységéről; részt vesz a szocialista munkaverseny megvalósításában; dönt egyes vállalati alapok felhasználásáról; megvitatja a munkd4 és a termelési fegyelem helyzetét és szükség esetén intézkedéseket foganatosít megszilárdítása céljából. A vállalati tanács jogszabályokkal összhangban lévő és hatáskörének túllépése nélkül meghozott döntései a vállalati kollektíva minden tagjára kötelezők. A vállalati tanács és a vállalat vezetése között felmerült vitában a plenáris ülés jogosult dönteni. A káderek kiválasztását, nevelését, széthelyezését a vállalat vezetése és a pártszervezet végzi a vállalati tanács, az ifjúsági szervezet és egyéb társadalmi szervezetek aktiv részvételével. A vállalat folyamatosan gondoskodik szakmai, politikai ismereteik és általános műveltségük fejlesztéséről - megteremti az ehhez szükséges anyagi-műszaki feltételeket. Ügyel arra, hogy a káderek megfeleljenek az átalakított gazdasági mechanizmus követelményeinek. Az új törvény szerint a vezető kádereknek a következő tulajdonságokkal kell rendelkezniük: kitűnő munkavégzés, politikai felkészültség és erkölcsi tulajdonságok; szocialista vállalkozó szellem; következetesség; képesség egységes kollektíva kialakítására és a kollektíva, valamint a társadalom érdekeinek összehangolására. Annak érdekében, hogy a növekvő követelményeknek megfeleljenek, a kádereket rendszeresen minősíteni fogják és ennek eredménye fogja meghatározni további sorsukat. A vállalat és a felügyeleti szerve közötti kapcsolat a tervszerű irányításon, a teljes önelszámoláson, az önfinanszírozáson és a vállalati önigazgatáson alapul. A gazdálkodó egységek irányítása gazdasági módszerekkel történik. A felettes szervek kötelesek biztosítani a vállalatok hatékony működéséhez szükséges feltételeket és segíteni az alárendelt egységek gazdasági tevékenységét. Nem avatkozhatnak be közvetlenül az operatív gazdasági tevékenységbe és nem változtathatják meg a gazdasági mutatókat. A hozzájuk tartozó vállalatok részére csupán olyan mutatókat határozhatnak meg és olyan utasításokat adhatnak, amelyeket a jogszabályok megengednek. Figyelemreméltó a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely szerint a felettes szerv köteles megtéríteni az igazgatott gazdasági egység jogait sértő utasítás kiadásával okozott veszteségeket. A vállalatok tevékenységüket a demokratikus centralizmus elve szerint a dolgozók kollektívájának széles körű részvételével tervezik úgy, hogy a növekvő mennyiségű és minőségű szükségleteket minimális ráfordításokkal elégítsék ki és biztosítsák a gazdasági önelszámoláson nyugvó jövedelmüket. A vállalati ötéves tervet a népgazdaság ötéves és hosszú távú terveinek alapján dolgozzák ki. A tervezet külön fejezetben foglalkozik a tudományos-műszaki fejlődéssel és a termékek minőségének javításával. A termelők a világ- színvonalat elérő vagy azt meghaladó gyártmányaikért az átlagosnál magasabb árakat szabhatnak meg. A vállalatok biztosítják az állampolgárok munkához való jogának érvényesülését. A munkabérek nagysága az elvégzett munka mennyiségétől és minőségétől függ. A gazdálkodó szervezetek a saját belátásuk szerint határozzák meg az anyagi ösztönzés mértékét és formáit. A vállalatok pénzügyi önállóságot élveznek és abból kell gazdálkodniuk, mint megtermeltek. Gyártmányaik és szolgáltatásaik árát a hatályos jogszabályok adta lehetőségeknek megfelelően szabják meg. A központi árak mellett lesznek úgynevezett szerződéses, valamint szabad árak. Az árfegyelem megsértése anyagi következményekkel jár. A gazdasági szervezetek a működési feltételeik biztosítására hiteleket vehetnek fel. Anyagi fedezet, célirányosság, időbeni meghatározottság, visszatérítendóség, költség- arányosság - ezek lesznek a hitel- nyújtás elbírálásának szempontjai. A vállalatok alapításáról a minisztertanács külön jogszabályt fog kibocsátani. Az új gazdasági rendszerben fel lehet számolni azokat a vállalatokat, amelyek további tevékenysége szükségtelen és az átszervezésük lehetetlen. Ugyanez a sors vár a hosszú időn át veszteségesen dolgozó, fizetésképtelennek bizonyult gazdálkodó egységekre is. Átszervezés, illetve felszámolás esetén az elbocsátásra kerülő dolgozókkal munkaviszonyuk megszüntetésének időpontját két hónappal előbb közölni kell. Az elbocsátott dolgozókat az új munkahely keresése idején háromhónapos időtartamra átlagbér illeti meg. Az átszervezést vagy a felszámolást elrendelő szerv a helyi államhatalmi szervekkel együtt köteles minden segítséget megadni ahhoz, hogy az érintettek újból munkába állhassanak. Az új vállalati törvény gyakorlatilag a XXVII. kongresszus által megfogalmazott gazdaságpolitika megvalósulását szolgálja. A gazdálkodó szervezeteket a kitűzött célok elérése érdekében ésszerűbb és hatékonyabb tevékenységre ösztönzi. L. L. Bulgária-szerte szocialista munkaverseny bontakozott ki a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére. A szovjet partnerekkel kapcsolatokat fenntartó bolgár üzemek vállalták, hogy határidő előtt eleget tesznek szállítási kötelezettségeiknek. A munkaverseny résztvevői nagy hangsúlyt helyeznek a gyártmányok minőségére és a dolgozók személyes felelősségére. Az elektromos emelőtargoncákat gyártó pleveni üzem vállalta, hogy december húszadikáig teljesíti exportkötelezettségeit. ÖSTK-felvétel A BÉRRENDSZER ÁTALAKÍTÁSA ■ A tervelőirányzatok szerint 1990-ig a szovjet lakosság reáljövedelme 14 százalékkal nő. Lényegesen emelkedik a nem termelő szférában dolgozók munkabére; már idén az új feltételek szerint kapja bérét a közoktatás valamennyi dolgozója, és fokozatosan emelik majd az orvosok és az egészségügyi személyzet, s egyes kategóriákban a kulturális és művelődési intézmények dolgozóinak fizetését is. '0 A jelenlegi ötéves terv időszaka alatt az anyagi termelőágazatokban az alapbéreket és illetményeket átlagosan 25-30 százalékkal emelik, ez 75 millió dolgozót érint. A bérrendszer folyamatban lévő átalakításának lényege nem csupán méreteiben rejlik, hanem abban, hogy a jövőben a munkahelyi kollektíváknak a saját maguk megtermelte eszközökből fogják emelni az alapbéreket, azok közvetlenül függnek a termelés növekedésétől, hatékonyságától, a termékek minőségétől, a belső tartalékok mozgósításától, a munkaszervezéstől és a normáktól. Például a belorusz vasutaknál 1985-1986-ian folytatott gazdasági kísérlet során jelentősen meggyorsult a termelés növekedése és fokozódott hatékonysága, amit tökéletesített technológiák bevezetésével, a közleke- i dési eszközök és gépek jobb kihasználásával, a tervfeladatok kisebb \ munkáslétszámmal való teljesítésével és a termelékenyebb munka ösztönzésének növelésével értek el. A munkatermelékenység több ! mint háromszor haladta meg a tervfeladatókat. így 12 ezer embert ' lehetett korábbi munkája alól felszabadítani, s jelentős béralapot i takarítottak meg, nőtt a nyereség. így saját eszközökből szakaszosan és átlagosan 30 százalékkal lehetett emelni a vasúti dolgozók illetményét és alapbérét. Ma már 85 ezer ember kapja munkabérét az új feltételek szerint. Korábban | a vasúti dolgozók fizetésének emelésénél ilyen célra a béralap pótlólagos növekedésének csaknem 80-90 százaléka központi forrásokból származott. Az új bérezési rendszer megteremti a szükséges előfeltételeit annak, hogy a fizetés jobban függjön az elvégzett munka mennyiségétől és minőségétől, a termelés végeredményétől. A magasabb kategóriájú munkások keresetének növekedése is jóval nagyobb lesz, | mint az alacsonyabb kategóriákban. Az élelmiszeriparban például 1 a legalacsonyabb, 1. bérkategóriában az illetmények 16, a 6. kategóriában pedig 33 százalékkal növekednek. A legfontosabb szakmák munkásai kiemelt helyzetbe kerülnek a munkabérek szempontjából. A gépiparban például három illetményszintet vezettek be. A legtöbbet az automata gyártósorokat, számjegyvezérlésú és más bonyolult berendezéseken dolgozó gépkezelők, karbantartók és gépmesterek kapják. A második, valamint alacsonyabb szintet a fémmegmunkáló, hidegsajtoló gépekkel, szerszámkarbantartással foglalkozó munkások számára állapították meg. A 3. bérszint az összes gépipari dolgozóé. Változik a szakemberek munkabérrendszere is. A mérnöki munka tekintélyének növelése céljából a vezetői, szakértői és alkalmazotti beosztások bére átlagosan 30-35 százalékkal nő. Ennek során az új technika kidolgozásával közvetlenül foglalkozó konstruktőrök és technológusok kerülnek a legkedvezőbb helyzetbe. Lényegesen emelkedik a művezetők, részlegvezetők és vállalati igazgatók alapbére is. , A szakembereket rendszeresen minősíteni fogják, s keresetük közvetlenül attól függ majd, hogy mivel járulnak hozzá a tudományos- műszaki haladás meggyorsításának, a termékminőség javításának, ] a munkatermelékenység és a termelési hatékonyság konkrét eredményeihez. i Az új bérrendszer a besorolástól függően 12-14 százalékos alapbérpótlékot irányoz elő a munkásoknak magas színvonalú szaktudásukért, melynek mércéje az előállított termékek minősége lesz. A szakemberek pótlékai elérhetik a beosztás után járó alapbér 50 ] százalékát is, ha kiemelkedő eredményeket érnek el vagy ha i különösen fontos és felelősségteljes munkákat határidőre teljesí- [ tenek. i A vállalatok széles körű jogokat kapnak a kisebb létszám melletti | munka ösztönzésére. Jogukban áll, hogy a konkrét termelési feltételekből és a vállalat előtt álló feladatokból kiindulva maguk döntsenek a munkások és alkalmazottak jutalmazásáról. A z új bérezési feltételek bevezetését már 1987-től megkezdték, az egyesülések, vállalatok és szervezetek felkészültségének, ] a szükséges eszközök előteremtésének és mozgósításának mértékétől függően, s a bérrendszer teljes átalakításának a jelenlegi ötéves terv végére be kell fejeződnie. GLEB SZPIRiDONOV ;! (apn)
