Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-01 / 17. szám
A társadalom fejlődése a nyolcvanas években sok új vonással gazdagodott. Ez elsősorban a termelés anyagitechnikai szférájában és a társadalmi struktúra változásaiban tükröződik, de nem hagyta érintetlenül a modern társadalom egyik legfontosabb intézményrendszerét, az iskolát sem. A fejlődés eredményeként fokozott társadalmi érdeklődés kibontakozásának lehetünk tanúi. A felnövekvő nemzedék tudásszintjét, világnézetét és értékrendjét nem csak az oktatást irányító szervek, hanem a társadalom széles rétegei is elemzik és értékelik, s ez a sajtóban visszhangot is kap. Az iskola munkája nem azért áll az érdeklődés fókuszában, mert a társadalom és irányitó szervei mindent ellenőrizni akarnak, ami a neveléssel összefügg, hanem azért, hogy segítsenek új minőségi szintre emelni az iskolában és a tanítási órákon folyó munkát. A mai iskola - segítőkész érdeklődés eredményeként - a komplexitás minden eddiginél magasabb fokát teszi lehetővé az oktató-nevelő munkában. A pedagógiai gyakorlat az intellektuális képességek fejlesztése mellett a gyermeki személyiséget fejlesztő valamennyi tényezőre kihat és követelményrendszerével arra törekszik, hogy a gyermek által befogadott értékek összhangban legyenek az ezredforduló igényeivel, szellemi és morális érték- rendszerével. Társadalmi életünk minden területén, így az oktatási szférában is fokozott aktivitás tanúi vagyunk. A CSKP XVII. kongresszusa megoldást keresett és talált az oktatásügy időszerű kérdéseire. A mi feladatunk a kongresszusi határozatok megvalósítása a magyar tanítási nyelvű iskolák viszonyai között. Beszélnünk kell arról, hogy az alapiskola alsó tagozatában a magyar nyelv és irodalom óráin mit tehetünk, hogy gyermekeink alapos, tartós és alkalmazható tudásra tegyenek szert, megszerezzék a marxista-leninista világnézet alapjait és kialakuljon bennük a kulturált emberhez méltó értékrend. Ezek a feladatok el nem odázhatók, mert a szemünk előtt változó és alakuló társadalom igényei arra engednek következtetni, hogy a tudáshiány nagyon nehéz helyzetbe hozhatja gyermekeinket. Bár a tudás önmagában még nem garancia arra, hogy eredményesen, a kor színvonalának megfelelően közreműködnek majd az ezredforduló társadalmi és gazdasági életének irányításában. Ehhez szilárd világnézetre is szükségük van. Ezek az összefüggések állítják előtérbe a világnézeti nevelés hatékonyságának fokozását. Egy szocialista társadalmat építő oi-. szágban - így hazánkban is - a gazdasági és szociális fejlesztés céljai már napjainkban is, s a jövőben egyre inkább szükségessé teszik az emberek tudásában, képzettségében rejlő lehetőségek átfogó kihasználását, ezért lett közügy az oktatás és képzés színvonalának emelése a különböző szintű iskolákban. K öztársaságunk déli járásaiban - ahol a magyar tanítási nyelvű iskolák működnek - kialakult egy homogén szociális és osztályszerkezet. Az itt élő nemzetek és nemzetiségek között nincsenek különbségek, a kultúrák egységes osztályszempontok alapján fejlődnek. A magyar anyanyelvű dolgozók kettős kötődésben élnek, s gyermekeik kettős kötődésben nőnek fel: ragaszkodnak hazánkhoz, a Csehszlovák Szocialista Köztársasághoz és anyanyelvükhöz, a magyar nyelvhez, amely kellő alapot teremt más nyelvek fokozatos elsajátításához is. Iskoláinkban a magyar nyelvnek és irodalomnak, mint tantárgynak, specifikus feladatai vannak. 1. A magyar tanítási nyelvű iskolákban a magyar nyelv bázisnyelv, valamennyi tantárgy oktatásának nyelve, de az ország más anyanyelvű lakosaival - elsősorban a szlovákokkal - érintkezve nem mindig tölti be a kommunikáció eszközének szerepét. A mi viszonyaink között tehát a kétnyelvű nemzedék felnevelése a cél. A szlovák nyelv oktatásában is a magyar nyelvi ismeretekből indulnak ki. A tananyag elrendezése olyan, hogy ha a gyermek ismeri anyanyelvének nyelvtanát, elsajátította a szóbeli és írásbeli kommunikáció szabályait, biztos alapjai vannak a szlovák és más idegen nyelvek elsajátításához. A tantárgy jeliegéből adódóan hangsúlyozzuk az internacionalista nevelés jelentőségét, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetei és nemzetiségei közötti barátság ápolását. 2. A magyar nyelv és irodalom a magyar tanítási nyelvű iskolákban első a tantárgyak hierarchiájában, a legfontosabb tantárgy, mert a kognitív (megismerő) képességek kifejlesztésének alapja. Ezek az intellektuális képességek a hat-tizéves korosztály esetében anyanyelven fejlődnek optimális mértékben. Az ismeretelsajátítás és a gondolkodva tanulás biztosítása, a gyermek zökkenőmentes szocializációja alsó tagozaton kiemelt feladatokat ró az anyanyelvi nevelésre. Az anyanyelv a gyermeki gondását jelenti nemcsak tagozatonként, hanem tantárgyanként is. Átértékelődött a tudás fogalma. A tanulók műveltségén manapság nem a lexikális tudást, az adathalmazok memorizálását és gépies felidézését értjük. A tudás a meglévő ismeretek fel- használását, az összefüggések gyors felismerését, az adatok és tények variálását, új módon való összekapcsolását - az alkotó gondolkodást jelenti. Ezt kell az alsó tagozatos anyanyelvoktatásnak megalapoznia. P ártunk XVII. kongresszusa, felmérve a kor igényeit, új feladatok elé állította mind a neveléstudomány, mind az oktató-nevelő munka művelőit. Ezek közül az egyik legfontosabb a felnövekvő nemzedék marxista-leninista világnézetének kialakítása. A világnézeti nevelés előtérbe állítása társadalmi igényként jelentkezik. Feladata az egyéni és a társadalmi érdekek összehangolása, hiszen a tudomány, a technika fejlődése, a társadalmi haladás elsősorban Eszményeinknek megfelelő értékrendet A tudás és tudományos világnézet - mint társadalmi igény Reich Károly rajza dolkodäs „anyagi burka“ és eszköze. Nagyon alaposan, körültekintően kell megtanítanunk, mert ha a gondolkodás és a gondolkodás eszköze, a nyelv között nincs meg az összhang, a kisgyermek nem tudja nyelvileg megformálni érzéseit és gondolatait. Maga is érzi, hogy gátolt a szóbeli és írásbeli megnyilvánulásában - ezért bezárkózik. A zárkózott személyiség pedig rendszerint neurotikus is, s mint ilyen, a társada-' lom számára gondot, mondhatni tehertételt jelent, mert minden szempontból nehezen fejleszthető, életútja nehezen alakítható Mindezt tudatosítaniuk kell az alsó tagozatos pedagógusoknak, hogy kiaknázhassák az anyanyelvi nevelésben rejlő, személyiségfejlesztéssel összefüggő lehetőségeket és elkerüljék a tantárgy elhanyagolásából eredő buktatókat. A kultúra és a tudomány, s az emberi lét fejlettségének mai fokán iskolarendszerünk kívánatos célként a sokoldalúan fejlett, szocialista ember felnevelését tűzte ki. A képzett, eruditív, marxista-leninista világnézettel felvértezett nemzedékek felnevelése a szocialista pedagógia számára didaktikai problémák egész sorának egyidejű megölsz emberi tényező: a fiatalok szakmai- erkölcsi-ideológiai felkészültségének a függvénye. Ma tehát az oktatásügy legidőszerűbb feladata a társadalom folyamatos előrehaladását biztosító generációk felkészítése, mert tőlük függ az ezredforduló emberének életszínvonala, jó vagy rossz társadalmi közérzete. Országos méretekben merült fel az értelmi és világnézeti nevelés színvonala javításának igénye. Már utaltunk rá, hogy mi, csehszlovákiai magyarok kettős kötődésben élünk. Ebből következik, hogy a magyar nyelv és irodalom óráin megtanítjuk gyermekeinket az anyanyelv szeretetére, ápolására és tisztaságának megőrzésére. Ugyanakkor kiemelkedő feladat a hazaszeretetre nevelés. Az órákon tudatosan ki kell használni a tananyagban rejlő nevelési lehetőségeket. Figyelembe kell venni a tanulók értelmi és erkölcsi fejlettségét. A hazaszeretethez a családi otthon, a szülőfalu vagy város és a szülőföld szeretetén keresztül vezet az út. A haza iránti szeretet időben és térben kitágítható, ha tanítványainkkal megismertetjük népeink múltját, közös harcait a közös ellenség, az elnyomás ellen. A hazafias nevelés hatásfokát és eredményességét tanulóink gyakorlati magatartásán, munkához való viszonyán lehet és kell lemérni. Lenin figyelmeztetett, hogy a hazaszeretetre és nemzetköziségre nevelés nem szóvirágokból és nem közhelyekből, hanem tettekből áll. Az anyanyelvi oktatás során - a tantervi és tankönyvi anyag, az információhordozók közvetítésével - megvalósulnak a hazafias nevelés követelményei. Ezután felismertetjük tanítványainkkal a hazafiság, a proletár nemzetköziség és a békeharc összefüggéseit, kialakítjuk bennük a szocializmus jövőjéért érzett felelősséget. A hazaszeretet erkölcsi érték. Formálásához és elmélyítéséhez hozzájárul az is, ha a tanulók megismerik az ország természeti szépségeit, az építészeti értékeket és azokat a létesítményeket, melyeket kemény munkával teremtett meg e több nemzetiségű ország népe. A hazaszeretethez szorosan kapcsolódik a természet és a létrehozott értékek védelme. Már csak egy lépés, és eljutunk a béke, s tágabb hazánk, a földkerekség szereteté- hez és védelméhez. A természet, a föld védelmére úgy nevelünk, ha a gyermek azokat a tájakat tanulja meg szépnek látni, I amelyek ha nem is érintetlenek, de még I Felkutatni, megőrizni A közelmúltban megkezdte működését a szovjet Kulturális Alap, melynek legfőbb célja, hogy alkotó módon járuljon hozzá a kulturális munka átszervezéséhez, a haladó szellemű kulturális örökség birtokbavételéhez, felkutatásához és gazdagításához, továbbá, hogy nyilvántartsa és megőrizze a történelmi értékeket. Ebbe a munkába bevonhat alkotói egyesületeket, tudományos köröket és egyéneket egyaránt. Lényegében a közvetítő szerepét tölti be, amelyen keresztül a közvélemény hatást gyakorolhat az állami szervek munkájára és döntésére a kul- Üi & He túra területén. Ez az első olyan szovjet társadalmi szervezet, amely - mint azt az alapokmány'leszögezi - jogot formálhat az állami vállalatok rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök ellenőrzésére is. A szervezet aktívan támogatja azokat a nemzeti és egyéni kezdeményezéseket, amelyek összefüggnek a műkincsek megóvásával. Támogatja mindazokat, akik részt kívánnak venni főként vidéki, falusi kulturális létesítmények építésében, műemlékek helyreállításában, kiállítótermek bővítésében és létesítésében. Tervszerűen felkutatja és visszaszerzi a Szovjetunió külföldön lévő kulturális emlékeit. Ösztönzi az alkotói jellegű kutatómunkát, különösen a fiatalság körében. Anyagilag támogatja a nemzeti hagyományok, a népi kézműipar fejlesztését. Nemzetközi téren együttműködik az UNESCO-val és más kulturális szervezetekkel. A közvélemény helyeslésével fogadta az új szervezet megalapítását. Bankszámlájára már érkeznek az egyéni és vállalati befizetések. A határon túli első ajándékok között ott szerepelnek Armand Hammer, amerikai közéleti személyiség gyűjteményének orosz festményei, valamint azok az értékes képek, amelyeket Fjodor Saljapin, az orosz operaénekes fia ajánlott fel az Alap javára. (APN) kiegyensúlyozott ökológiai állapotban vannak. A világnézeti nevelést olyan aktivitásként fogjuk fel, amely hosszú távon az egész társadalom számára hasznos. Az ifjúság nevelésének minősége a szocialista társadalom fejlődésének objektív feltétele Fontos tehát, hogy a világnézeti nevelés szempontjából figyelemmel kísérjük gyermekeink viszonyát az esztétikumhoz. Áz esztétikai nevelés fontos színtere a tanítási óra. Az anyanyelvi órákon ismerkednek meg tanulóink az irodalmi és képzőművészeti alkotásokkal, a népművészet kincseivel és a hagyományokkal. Esztétikai nevelés nélkül nem lehet teljes a világnézeti nevelés rendszere. A világnézeti nevelés létfontosságú feladata, hogy megtanítson szelektálni. A gyermekek számára lehetővé kell tenni a szép és a csúnya, a jó és a rossz, az emberséges és az embertelen szétválasztását. K ét világháború tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a kommunista nevelés kiemelt feladatává kell tenni a szocialista humanizmus eszményének kibontakoztatását a magyar nyelv és irodalom óráin. A humanizmus nem a szocialista társadalmi automatizmus terméke, rá kell nevelni a tanulókat az emberségességre, a figyelmességre, a körültekintésre és segi- tökészségre. Ki kell bennük fejleszteni a megértés és beleélés képességét. Ha ezeket a képességeket sikerül kibontakoztatni és a humanista értékeket beépíteni a felnövekvő nemzedékek személyiségébe, egyensúlyt talál az ezredforduló embere és megtanulja ötvözni az ipari civilizáció diktálta életformát a hagyományos értékek, az emberi méltóság megőrzésével. E rre távlati szempontból már csak azért is szükség van, mert a feszített ütemű iparosítás és modernizáció következtében nálunk a széles tömegek számára a történelem során először vált lehetővé a viszonylagos meggazdagodás. Ez a csalóka lehetőség viszont szétfeszítette a tradicionális erkölcsökre alapozott közösségi kohéziót. Nemcsak a nagycsaládi, hanem a baráti kötelékek is meglazultak és átalakult az értékrend. Amint látható, a világnézeti nevelés nagyon bonyolult, sokrétű feladat. A szocialista pedagógia mai álláspontja szerint hat részterületét különböztetjük meg: az értelmi, az erkölcsi, a munkára, az esztétikai, a testi és a honvédelmi nevelést. Egy cikk keretében valamennyi részterületet elemezni nem lehet. De néhány új szempont talán hatékonyan járul hozzá a gyermekek sokoldalú felkészítéséhez és világnézetük megalapozásához. TÖRÖK ZSUZSA Évszázadok értékei A bolgár Nemzeti Történeti Múzeum munkájáról A bolgár Nemzeti Történeti Múzeum 24 termében mintegy 200 000 muzeális értékből válogatott kiállítás látható. Az időrendben elhelyezett anyag megismerteti a látogatókat a bolgár föld első lakóival, a hajdani löldmüvelók és állattenyésztők anyagi és szellemi kultúrájával. Ősi Trákia a neve annak a kiállításnak, amely a trák törzsszövetség megalakulását, a trákok államát, gazdaságát, vallását, művészetét mutatja be. A központi termekben látható a világ legrégibb aranykincse: a várnai rézkori nekropohsz lelete. Itt mutatják be a bolgár földön előkerült egyéb aranyleleteket is, a valcsitrani, a panagjuristei és a preszlavi kincset. Gazdag és érdekes anyag illusztrálja Cirill és Metód munkásságának jelentőségét, a bogumil-mozgalom történetét és helyét az európai történelemben, valamint a bolgár nép harcait a bizánci rabság ellen. Nagy sikere van két tematikus kiállításnak: a Bulgária földje a 15-17. században és a Bolgár újjászületés című tárlatnak. Figyelmet érdemelnek a bolgár forradalmárok tevékenységével kapcsolatos anyagok is. A múzeum egyes bemutatói már a külföldet is megjárták. Számos európai országban volt látható az Ósművészét bolgár földön, Az 1000 éves bolgár ikon és a Középkori bolgár kultúra című kiállítás. (B) 1987. V. 1.
