Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-16 / 2. szám
Sába ütközve, megfogyatkozva lépnek harcba az ellenséggel... Egy éjszaka, egyetlen, megpróbáltatásokkal teli éjszaka eseményeit idézi meg a vásznon Martin tapák alkotása, a Mielőtt a kakas megszólal. Az Ivan Bukovcan drámája alapján készült film feszült képsorokban tárja elénk tíz túszul ejtett egyén halálfélelmét, reménykedését, lelki vívódását. Az ártatlan férfiakat és nőket a megszálló német katonai egységek egyetlen katonájuk elvesztése miatt megtorlásként veszik őrizetbe. S e kiélezett helyzetben, a kényszerű összezártságban, amikor vajmi kevés esély van az életben maradásra, emberi jellemek, magatartásformák ütköznek meg egymással - remek lehetőséSikerfilmek - Oscar-díjasok, nemzetközi vagy nemzeti fesztiválok díjazottjai - és szerényebb, de a néző figyelmére feltétlenül érdemes vállalkozások. Már a nevek, a címek is jelzik, hogy a téli filmszemle műsora pompás parádét ajánl-kínál, hiszen a legjobbak legfrissebb munkáiból ad válogatást. Federico Fellini, Richard Attenborough, John Huston, Peter Yates, Maximilian Schell, Volker Schlöndorff, a filmművészet nagyjai mellett „felvonulnak“ a vetítőtermekben a sorkatonák, a ma még kevésbé ismert alkotók is. Persze meglehet, hogy a következő években, évtizedekben éppen ók lesznek azok, akik a film jelenlegi tábornokaitól átveszik a mar- saUbotot. De nézzük, milyen érdekesebb filmeket ígér a ma kezdődő és bő egy hónapig tartó rendezvény. • Mielőtt a kakas megszólal - jelenet a szlovák lélektani drámából A kciódús cselekmény, humánus tartalom, izgalom, feszültség - attraktív környezetbe ültetve, korhű keretbe foglalva. így jellemezhető Jaroslav Soukup legújabb munkája, az öklök a sötétben. Története profibokszolók világában játszódik; hőse egy kemény öklú, de lágy szívű ifjú, aki konok elszántsággal és kitartással a legjobbak közé verekszi fel magát - bokszbajnok lesz - s a háttérben a fasizmus térhódításának, a nácizmus előretörésének nyugtalan évei. Kemény edzések, súlyos ökölcsapások, ádáz küzdelem, véres dráma tanúi lehetünk ebben a filmben. Érdekes, a szovjet össz-szövetségi fesztivál nagydíjával kitüntetett film A csapat; cselekménye 1941 derekán Litvánia erdeiben játszódik. Régi téma, újszerű feldolgozásmód. Alekszej Szi- monov rendező - Konsztantyin Szi- monovnak, a híres írónak a fia - ugyanis a hősiességet, a hazafiasságot, a helytállást nem nyertes akciókban ábrázolja, hanem rejtőzködések, lopakodások, rajtaütések, veszteségek, kudarcok sorozatában, hiszen a címszereplő csapat a történet elején fegyvertelen, csak később sikerül áldozatos küzdelemben puskát, géppisztolyt, kézigránátot és egy ócska teherautót zsákmányolnia. Veszélyes kalandokba sodródva, s a litván parasztok ellenálláget nyújtva igazi lélektani dráma kibontására. Lélektani történet Az asszony és az idegen című NDK- film is, melyet Leonhard Frank ismert regénye nyomán Rainer Simon rendezett. Hőse két katona, Kari és Richard, az első világháborúban a cári rendszer hadifoglyai. A fogság magányát, gyötrelmeit, hosszú beszélgetésekben osztják meg, különösen Richard mesél sokat felesége, Anna iránti szerelméről, vágyakozásáról. Kari az elmondottak alapján beleszeret Annába, s miután megszökik a táborból, felkeresi az asszonyt és Anna ellenállását legyőzve, elfoglalja Richard helyét. Hamarosan gyermeket várnak. Aztán hazakerül Richard is, megkezdődik a harc az asszony szerelméért... Halk, szomorú történetet mesél el az alkotó, s bár a háború kegyetlenségéről szól, teszi ezt a lélek gyötrelmeinek felvillantásával, vérontás, fegyverzaj felidézése nélkül. Rainer Simon munkája két évvel ezelőtt megkapta a nyugat-berlini fesztivál egyik nagydíját. A nyári Karlovy Vary-i fesztivál nagy meglepetése a Tisztességtudó asszonyok című kínai produkció volt, melyet fődíjjal jutalmaztak. Cselekménye 1948-ban játszódik, a forradalom győzelme azonban csak háttér a filmben, mert előtérben egy furcsa történet áll. A hegyi faluban, a helyi szokásoknak megfelelően a tizennyolc éves Sin-Sin feleségül meg egy hatéves kisfiúhoz. A fiatalasszony miután nem tud mit kezdeni házastársával, az egyik nagybácsinál talál szerelmi vigasztalásra, amiért is a rokonság és a falu közvéleménye a halálba üldözi. Huang Tyien-csung rendező ízlésesen, jóízű humorral ábrázolja a történetet, ugyanakkor a film atmoszférája páratlanul eredeti. A múlt év legnagyobb skandináv közönségsikerét a Kutyaélet című svéd alkotás, Lasse Hallström munkája aratta. Hőse egy tíz év körüli kisfiú, akit egyedül élő, beteg anyja mellől vidékre adnak, ahol nagyszerűen érzi magát. A film különös értéke, hogy a rosz- szat, a jót, a halált és az életet, a gyengédséget, a szeretetet és a vadságot olyan természetes keveredésben nyújtja a nézőnek, ahogy azt a művészet oly ritkán, az élet viszont oly gyakran produkálja. Néhány ismert regény, illetve dráma filmváltozata is szerepel a szemle műsorán. A Yerma, Federico Garda Lorca egyik legragyogóbb drámai alkotása, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna feldolgozásában, magyar-nyugatnémet vállalkozásban elevenedik meg a vásznon. Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában cimú regénye alapján készült a Swann szerelme; a történet a hatalmas regény egyik fejezetét idézi, azt, hogy a gazdag, elegáns, érzelmes úrifiú miként üldözi megszállottan szenvedélyének „tárgyát“, egy félvilági, hozzá sem társadalmilag, sem szellemileg nem való hölgyet. Volker Schlöndorfí - Ornella Muti, Jeremy Irons és Alain Delon közreműködésével - hihetetlen eleganciával állítja elénk a századforduló párizsi szalonjainak világát. Színházi fogantatásé film Az öltöztető, és nemcsak azért, mert a történet a színház világában játszódik, s mert a film Ronald Harwood azonos című sikerdarabjából készült, hanem mert Peter Yates rendező megőrzi a szerepformálás színházi jellegét, s e jellegből adódó sajátosságokat. Az adaptáció agg, zsarnok, önző színészét Albert Finney, az örökkön hódoló, odaadó, jámbor öltöztetót Tom Courtenay játssza. Richard Attenborough, a neves angol rendező kétrészes színes filmeposzban állít emléket Gandhinak, a kitűnő politikusnak, a nagy humanistának. Az alkotó egy rendkívüli személyiség ötvennégy esztendejét hozza szemközeibe, bemutatva az indiaiak eszmélkedését, s a Gandhi vezette mozgalmat, mely végül is kikényszerítette India függetlenségét. A nyolc Oscar-díjban részesült szuperprodukció látványos, lenyűgöző képek révén - Ben Kingsley színész segítségével - ábrázolja a legendás politikus és népvezér harcát a megaláztatás, a széthúzás, az elnyomás ellen. A Gandhi - ha a tényeket pontosan követi is - több életrajznál; példa arra a heroizmus- ra, ami kilátástalan küzdelmekben is eredményesebb, mint a beletörődés. A legendás Kék angyal, azaz Marlene Dietrich portréja rajzolódik ki abból az összeállításból, amelyet Maximilian Schell készített a hajdani világsztárról, érdekes régi filmrészletek, dokumentumok felhasználásával. A Marlene című alkotásban feltűnik a mai Marlene Dietrich is, smink nélkül, amikor bizony egyáltalán nem emlékeztet egykori önmagára. Mivel a beszélgetések alatt nem hagyta magát fényképezni, a rendező múvészkedö trükkökkel és archív felvételekkel próbálta megidézni a nyolcvanöt éves, ma már visszavonultan élő színésznő, a hajdani vamp, illetve nagyszerű jellemábrázoló művész alakját. Igazi nagy élmény Fellini Ginger és Fred című alkotása, melyben Julietta Masina és Marcello Mastroian- ni szerez hiánytalan örömet. Ginger és Fred, a hajdani híres táncospár újbóli találkozása egy káprázatos televíziós show-ban a megöregedés megrendítő drámája. Fellini szórakoztatóan, könnyedén vezeti végig a filmbeli tévéműsor képtelen helyzeteit, s közben az olcsó látványosság, főleg a televízió mindent elárasztó és mindent kiszorító csillogása hatalmas és fölényeges fricskát kap. Jack Nicholson főszereplésével forgatta John Huston amerikai rendező A Prizzi család tisztessége című munkáját, mely a híres-hírhedt maffiadinasztia egyik legelvetemültebb tagjának eszeveszett szerelmét, őrült szenvedélyét elénk tárva felmutatja a maffia életformájának minden ellentmondását, minden aljas eszközét-módszerét is. TÖLGYESSY MÁRIA A „TŰZKERESZTSÉG“ UTÁN Fay sarc sm hermából: Gergely Róber* Igazi Lorca-hős. Délceg, jóvérű Leonardója Gyöngyössy Imre és Kabay Barna filmjében maga a déli nap izzó aranya. Hangja álmokat ríkató gitárszó, szeme illatos olajfák zöldje, lépteiben fekete éjszakák féltik titkaikat. Gergely Róbert ennek a szerepének is valami sajátos színt, valami érzelmi pluszt ad. Nem egy szerelemtől szenvedő spanyol fiút láttat - annál jóval többet: egy önmaga csapdájában vergődő szenvedélyes fiatalt. Filmslágerekkel, sanzonokkal, örökzöld dallamokkal startolt a pályán 1980-ban. A televízióban is zenés műsorok tették népszerűvé. Kezébe vette az ernyőt és elhitette, hogy esik az eső. Fogta a sétapálcát, s mint egy elegáns francia ficsúr állt meg a sarki lámpa alatt. Lejött a lépcsőn, és fehér hajnallá vált a szürke délután. A pécsi Nemzeti Színházban, ahol hatodik évadját tölti, Nilly Russel musicaljében, a Vértestvérekben egy külvárosi proligyereket játszik. Hét és fél éves kócos kölyköt az első felvonásban, gátlásos kamaszt és indulatos majdnem-felnóttet a másodikban. Ahogy egymás mellé illeszti a szavakat, ahogy koordinálja, majd szabadjára engedi a gesztusokat - azzal jelzi Mickey életkorát, azzal nyújt felejthetetlen alakítást. És megint a tévé... Ha Paul Géraldy megzenésített verseit adja elő, akkor a lélek legfinomabb hangjait hallatja. Ha Szigligeti Ede tüzes csikósát játssza, akkor majd szétrobban az indulattól. Ha Okudzsava-dalt énekel, azonnal „hozza" a városi kisember életérzéseit. Gergely Róbert minden szerepével illúziót kelt. „Ha azt hallom: Yerma, abban a pillanatban Spanyolországban vagyok. Ragyogó égboltot, fehér házakat, havas csúcsokat látok. Mint két évvel ezelőtt, a forgatás heteiben... Nekem a Yerma az első film, a „tűzkeresztség“, az „első szerelem“. Birkákat terelek a hegyekben ... jéghideg folyóban gázolok... narancsot szedek Andalúziában... flamencót táncolok a nyári éjszakában - mindenre pontosan emlékszem. Pedig azóta sok minden történt velem! Játszottam, versenyeztem, énekeltem, forgattam, nekem nincs miért fanyalognom. Pécsett eddig csupa sikeres darabban kaptam szerepet; ellenszenves alakot csak a Lear királyban kellett megformálnom. Most min mosolyog? Azon, hogy még ezt is számon tartom? Igen. Én örülök, ha szimpatikus fickó lehetek a színpadon. Szeretem, ha szeretnek. A versenyről, amit előbb említettem, csak annyit: a Vándortrombitással megnyertem a szovjet dalok budapesti fesztiválját. Az első díj öthetes kubai vendégszereplés volt. A legszebb nagyvárosokban léptem fel a nyáron. Hogy színész vagyok, azt mindenütt csak úgy mellékesen konferálták be - nekik én egy magyar sanzonénekes voltam. Dehogy is zavart, miért zavart volna? Nekem az ének, a tánc, a musical a mindenem. Én ötödik alabárdosnak is beállnék egy musicalszínházban, ha lenne ilyen. De mert nincs, mindig arrafelé tartok a pályán, ahol azt mondják: „ez zenés szerep... itt te kellesz!“ SZABÓ G. LÁSZLÓ „Nincs miért fanyalognom“ (Helyey Zsuzsa felvétele) ÚJ SZÚ 14 1987.1.16. Tizenhat ország húsz alkotása műsoron
