Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-17 / 15. szám
A NUTRIATENYESZTES? Hosszú út vezetett őseink kezdetlegesen kidolgozott prémekből készített öltözékétől a mai szörmecsodákig. A bőrök, prémek eleinte csak a hideg ellen védték viselőjüket, később azonban a divatos öltözködés elválaszthatatlan tartozékaivá váltak. Ezzel a fejlődéssel szorosan együtt járt a prémes állatok tenyésztése iránti érdeklődés gyors növekedése. A század eleji divatban a nemes prémek között a nutria gereznája is hódítani kezdett. A nutriával bélelt kabátokat a kifelé fordított bundák váltották fel, egyre többen tették fel a meleg kucsmát, s a nutriagallér is mind több ruhadarab díszévé vált. Ez a fokozott érdeklődés segítette elő, hogy a húszasharmincas években a nutriatenyésztés át„ Gyönyörűek ezek az ezüstfényú prémek“ - mondja Olláry Győző telepvezető lépje az őshon - Dél-Amerika - határait, és más kontinenseken, így Európában is megpróbálkoztak a tenyésztésükkel. A spanyol konkvisztádorok arany és más nemesfémek után kutatva jutottak el Argentínába, Bolíviába, Peruba, Paraguayba. Itt figyeltek fel erre az érdekes állatra, amely minden éghajlati övezetben - a trópusitól a mérsékelten át egészen a patagóniai hideg övezetig - megtalálható. Mivel az otthonról ismert vidrára hasonlított, ezért spanyolul, nutriának nevezték el. Nevén később már az sem változtatott, hogy a zoológusok hamar rámutattak a spanyol hódítók tévedésére: a vidra húsevő és ragadozó, a nutria viszont növényevő és rágcsáló. Az első nutriacsalád a harmincas években került hazánkba. Próbálkoztak szabadban való megtelepítésével, honosításával is, később azonban célszerűbbnek mutatkozott a nutria mesterséges szaporítása, telepek, farmok létesítése. így alakult ki egy új állattenyésztési ágazat, amely lendületes fejlődésnek indult. Hazai viszonylatban a mintegy 50 ezer darabból álló 1950-dik évi termelés tíz év alatt a duplájára nőtt, ami már a hazai nemesprémtermelés 60 százalékát tette ki. A nutriatenyésztés leginkább a Toporőa- nyi és a Trnavai járásban terjedt el. 1980 óta a holíéi Movis vállalat foglalkozik az ágazattal. Az élő példányok felvásárlása és feldolgozása mellett rendszeresen rendeztek szakmai napokat, különféle találkozókat, amelyeken szakemberek számoltak be a kutatás legfrissebb eredményeiről. Tanácsadó szolgálatot szerveztek, meglátogatták az egyes tenyésztő telepeket. Az utolsó két év adatai a sokoldalú gondoskodás ellenére mégis az érdeklődés jelentős visszaesését jelzik. A program kezdetekor a kistenyésztőktől több mint 100 ezer élő nutriát vásárolt fel a vállalat, tavaly ez már 49 ezer darabra csökkent, s az idei év végére további csökkenésre számítanak. Érdemes megjegyezni, hogy éppen akkor csökkent a tenyésztői kedv, amikor itthon és külföldön is újból keletje lett a nutriaprém- nek, s a külkereskedelem is talált megfelelő piacot. Dr. Tibor Kuboviő, a Movis kereskedelmi osztályának vezetője elmondta, hogy a nut- riatenyésztési program kezdetén főleg a magas felvásárlási árak segítették elő a nagy érdeklődést, de egy-két éven belül már észlelhető volt egy bizonyos lemorzsolódás is. Főleg azok adtak túl a tenyészetükön, akik kellő ismeretek nélkül, nagy hasznot remélve kezdtek a vállalkozásba. A második, máig tartó visszaesés a hazai szőrmepiac ideiglenes telítettségével kezdődött, amikor 1983-ban nagy raktárkészletek halmozódtak fel a nutriaprémekből és ezek konfekcionált változataiból. Exportjuk a hazai magas előállítási költségek miatt ráfizetésesnek bizonyult. Ezért került sor a felvásárlási árak módosítására is, ami a tenyésztésben további visszaeséshez vezetett.- A legnagyobb kudarc a nutriaprogram teljesítésében mégsem a kistenyésztőknél következett be, hanem nálunk, mert vállalatunk a gyakori betegségek, fertőzések miatt kénytelen volt felszámolni több nagy létszámú telepet - magyarázza Dr. Tibor Kuboviő.- Annak ellenére, hogy egyes kutatóintézetekkel és felsőoktatási intézményekkel közösen kerestük, nem találtuk meg a betegségek megelőzésének a kulcsát. A csalódás mértékét csak fokozta, hogy az adott problémával laboratóriumokban foglalkozó szakemberek nem használták ki kellőképpen vállalatunk ajánlatát, hogy a Movis saját nutriatelepein folytassanak kísérleteket. A csilizradványi (Őilizská Radvan) Csiliz- köz Efsz egyike azoknak a vállalatoknak, ahol már évek óta eredményesen foglalkoznak nutriatenyésztéssel. Hazánkban még két hasonló nagyságú állatállományt tartanak, mégpedig a Jablonec nad Nisou-i járásban gazdálkodó Jenisovicei Efsz-ben, valamint a Nyitrai (Nitra) járásban, a Nővé Sady-i Efsz-ben. A csilizradványiak hat évvel ezelőtt ezer darabbal kezdték, ma az állomány ennek háromszorosa. A nutriate- nyésztésre átalakított négy istállóban a barna-standard nutria van túlsúlyban a különösen szép színezetű ezüsttel és grönlandival szemben. Színvonalas a tenyésztés, a felvásárló a gereznák 90 százalékát a legjobb minőségű osztályba sorolja. Országosan elismert törzsállományuk van, az átlagos szaporulat 6,8 darab, de vannak olyan anyáik is, amelyek tíz darabot nevelnek fel. Olláry Győző telepvezetőtől itt azt is megtudtam, hogy volt egy időszak, amikor a szövetkezetben megkérdőjelezték a tenyészet további sorsát. Az történt ugyanis, hogy az egyik istállóban betegség ütött ki, ami rendkívül nagy elhullást okozott. Az egyik oldalon csalódás, a másikon tervek, elképzelések. Dr. Kuboviő szavaiból mindenesetre azt lehetett kivenni, hogy a Movis nem adja fel a nutriaprogramot. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolával együttműködve egy új, öt évig tartó kísérletbe kezdtek. Az első év után még korai lenne az eredményekről beszélni, mert csak most tartanak az alapozásnál, most épül a kísérleti telep. Ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk nutriaügyben, néhány mondatban a húsáról is említést kell tenni, melynek jelentős a tápértéke. Fehérjetartalma megegyezik a borjúhúséval, alacsony zsírtartalma szempontjából a diétás ételek közé soroljuk. Sokféle módon készíthető el, levesnek, fő ételként sütve, mártással, esetleg pörA nutriát nem úgy kell tartani, ahogy az a képen látható. Csicsai Magdolna a csilizradványi telepen mégis megteheti, mert a Fehérkét elválasztása óta kényezteti költnek, de kolbászt és más tartósított termékeket is készítenek belőle. Vannak országok, ahol szeretettel fogyasztják, s a vendéglői szakácsok különböző ínyencségeket, specialitásokat készítenek belőle. Nálunk a nutriaprogram kezdetén országszerte rendeztek szakácstalálkozókat, kóstolókat, számos receptet és ismertetést adtak ki arról, miként lehet a húsát ízletesen elkészíteni. A fogyasztók, mint minden újat, vonakodva fogadták. „Sokáig senkinek sem kellett, ma a sok is kevés lenne“ ... vallják a Movisnál, ahol adatokkal, számokkal és megrendelésekkel támasztják alá ezt az állításukat. Nem kell hozzá nagy matematika, összehasonlítjuk a keresletet a kínálattal, amiből az derül ki, hogy a felvásárló vállalat az egész évi termeléssel még csak a prágai megrendeléseknek sem tud teljes mértékben eleget tenni. Akik kóstolták, dicsérik: olyan mint a pulykamell, s ha a máját kacsazsírban kisütik, színre, nagyságra és ízre a megtévesztésig hasonlít a liba májára. GÁGYOR ALIZ Egy új rendelet margójára A nagyobb beruházások már pusztán szerteágazó előkészületi munkálataik és sokrétű anyagi, illetve munkaigényességük miatt is a legösszetettebb folyamatok közé tartóznák népgazdaságunkban. Ennek tudatában még az építkezések megrendelői-kivitelezői viszonyaira jellemző adminisztratív és jogi útvesztőket közelebbről nem ismerő ember sem csodálkozhat azon, hogy hazánkban a beruházásokra vonatkozó rendeletek, előírások 1959 óta immár ötödször módosultak ez év márciusában. Az építkezések dokumentációira vonatkozó új, a Törvénytár 5/1987-es számú rendeletétől - amely elsősorban a beruházások előkészítésekor leggyakrabban előforduló hiányosságokat, az ügyintézésben és a tervezési folyamatban nem kívánatos jelenségeket hivatott kiiktatni, - sokat várnak a szakemberek. Már csak azért is, mert az magában foglalja a beruházások során jól bevált gyakorlati eljárásokat, törli a korábbi nehézkes, a szükségesnél rosszabb hatásfokú szabályokat és nem utolsósorban ésszerűsíti a tervezési folyamatot ezidáig nagymértékben bonyolító jogi előírásokat. A rendelet mindemellett több kérdéscsoportban tekintetbe veszi azokat a fontos politikai-gazdasági intézkedéseket, amelyeket a Törvénytár 105/1981-es számú rendeletének érvényessége idején hozott a CSSZSZK kormánya. Ilyen kérdések például az előre nem tervezett tudományos-műszaki vívmányok utólagos alkalmazásához szükséges eljárások leegyszerűsítése, az állami szakértői vizsgálatok igényesebbé tétele, az épület-gépészet termelői-műszaki bázisának korszerűsítését előirányzó tervezet megvalósítása stb. Az új rendelettel járó legjelentősebb változások közé tartozik például, hogy az építkezések dokumentációinak kívánt tartalma és terjedelme a beruházás nagyságától és jelentőségétől függ majd elsősorban. Tehát a korábbi gyakorlattól eltérően az egyszerű építkezésekhez szerényebb dokumentációra lesz szükség. Ezenkívül rövidebbé válik a dokumentációk megtárgyalására, az ügyfelek állásfoglalására kiszabott határidő tartama és nem lesz kötelező tanulmánytervet készíteni az építkezés folyamatáról. További újdonság, hogy a jövőben már az illetékes építésügyi hivatal előzetes egyetértése is elegendő egy-egy beruházás tervdokumentációja kidolgozásának megkezdéséhez, azaz nem kell várni a tervfeladat jóváhagyására. A befejezett építkezések értékelése - ugyancsak az egyszerűsítés érdekében - szinte csakis a tervezett technikai-gazdasági mutatók be-, vagy be nem tartására korlátozódik. Ez a rendelet már egyértelműbben szabja meg az építkezési engedély kiadásával kapcsolatos feltételeket, s ezzel sok, eddig tapasztalt huzavonát kerülhetnek el a beruházási folyamatban részt vevő felek. A Törvénytár 37/1983-as számú, a beruházások számlázására vonatkozó rendeletét kiegészítendő, új előírásokat is tartalmaz ez a szabályzat. Mégpedig az építkezések oly sokat vitatott fakturációs egységekre bontásának módjáról, ami majd bizonyára elősegíti a megkezdett építkezések számának csökkentését is, és még az árak nagyfokú aggregációjával járó kérdések megoldása előtt megteremti a költségvetés szerkezete egyszerűsítésének feltételeit. A felsorolást még hosszasan folytathatnánk, de - az igazság kedvéért - azt mégis azzal kellene befejezni, hogy bár az új rendelet várhatóan sok pozitív változást eredményez az eddig felesleges adminisztratív munkában nem szűkölködő, s ezáltal gyakran nehézkesen lebonyolódó beruházási folyamatokban, mégsem várható igazán gyors javulás. Miért nem? Ennek több oka is van. Például azért, mert a beruházások előkészítését és megvalósítását szabályozó, több mint háromszáz előírásnak még negyedrésze sem tartozik az új rendeletet kidolgozó Szlovák Tudományos- Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottság hatáskörébe. Vagy amiatt, hogy még az új rendeletet is több kompromisz- szumos megoldás tarkítja, amelyeket az egyes kivitelező reszortok kényszerítettek ki a szabályzat készítőitől. Mindez a nálunk tapasztalható szállítói-megrendelői kapcsolatok feszültségét tükrözi, amely viszont a beruházásokkal szemben támasztott igényesség különbözőségéből, a kivitelező vállalatok kapacitáslehetőségeiből erednek. A szóban forgó rendelet mellett természetesen több más, régebben érvényben levő törvény és előírás szabályozza továbbra is a népgazdaságunk számára oly nagy jelentőséggel bíró beruházásaink sorsát. A tervek szerint a közeljövőén ugyancsak módosításra vár e szabályzók némelyike. Ám a - minden bizonnyal népgazdaságunk javát szolgáló - rendeletmódosítások közben nem lenne szabad megfeledkeznünk arról sem, amire épp a legutóbbi, beruházásokkal kapcsolatos rendelet készítői figyelmeztettek: a beruházásokat közvetlenül szabályozó előírások módosításával csupán egy bizonyos hatáskörön belül érhetünk el kisebb- nagyobb eredményt. De az olyan hatásos gazdasági eszközöket, amelyek valóban megfelelő hozzáállásra bírnák a beruházások résztvevőit - legfőképpen a kivitelezőket -, aligha helyettesíthetik teljes mértékben jogi előírások. Mint ahogy a beruházások terén tapasztalható kapacitáshiányt, s az irányító munkában előforduló hibákat sem lehet csak új rendelettel pótolni, illetve kijavítani! BARANYAI LAJOS 1987. IV. Kézből is elfogadja az eledelt (A szerző felvételei)
