Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-01-16 / 2. szám

•* Reggelenként az utcán több a kerékpá­ros, mint az autó. A nagy távolságok miatt, helyi autóbuszjárat híján Sládkoviőovóban a kerékpár a legbiztonságosabb és legké­nyelmesebb közlekedési eszköz. Mindig kéznél van, s könnyen célba ér vele az ember.- Várossá 1983-ban nyilvánították tele­pülésünket - mondja Reizenger József, a vnb alelnöke. - Az eltelt három év alatt eredményeink ellenére több dolgot nem sikerült megoldani. Tudomásul kellett venni, hogy a várossá nyilvánítás önmagában nem hat, két kezünk munkájával kell a meg­felelő feltételeket megteremteni. Sikernek tartom, hogy lakosaink száma évente mint­egy ötvennel gyarapodik.-A múlt megbízatási időszakban befe­jeztük a víz- és a gázvezetékhálózat építé­sét. Az előbbi előnyét a lakosság mintegy hetven, az utóbbiét kilencvenöt százaléka élvezheti, s ez már sokat jelent - viszi tovább a szót Pavel Hasko, a vnb elnöke. - Lakosaink az üzemek dolgozóinak segít­ségével a múlt tervidőszakban Z-akcióban több mint 23 millió korona értéket hoztak létre. Az új óvoda és bölcsőde átadása lehető­vé tette, hogy ma már minden gyereket el tudnak helyezni, noha nem mindig a leg­megfelelőbb körülmények között. A sport­pályán egy több rendeltetésű létesítményt építettek, amelyben elszállásolási lehető­ség is van. A főutcát a településen tevé­kenykedő üzemek összefogásával hozták rendbe. Egy lakóházat takarékpénztárrá alakítottak át. Parkot, zöldterületet létesítet­tek. Az 1979-ben elkezdett művelődési ház építését nem tudták befejezni, még mindig csak a falak állnak.- Be keli látnunk, nagy fába vágtuk a fej­szénket - mondja erről az elnök. - A több mint tízmillió korona beruházást igénylő létesítmény építése meghaladja az erőnket. Az igazgatók tanácsa jóvoltából az üzemek igyekeznek az építéshez segítséget nyújta­ni. Kétségtelen, hogy a művelődési házra nagy szükség lenne, de számításaink sze­rint csak a tervidőszak végén adhatjuk majd át. Aj. egyik iskolát rossz állapota miatt be kellett zárni, így kétműszakos az oktatás. Évekkel ezelőtt kijelölték a telket az új iskola számára, de építésére egyelőre nincs kilá­tás. A járástól ígéretet kaptak egy öttanter­mes pavilon felépítésére, de ezt a helybeli­ek csak félmegoldásnak tartják.- Korábban a járási kórház egyik részle­ge működött a településünkön. A lakosok megszokták, hogy ott éjszaka is volt ügye­let. Mivel azt felszámolták, ha baj van, mehetünk a járási székhelyre. Ezt sokan a szemünkre vetik, s nem is jogtalanul - vélekedik az elnök. - Ezen a helyzeten mielőbb szeretnénk változtatni és egy olyan egészségügyi központot létrehozni, amely megfelel a követelményeknek, a lakosság igényeinek. A település fejlesztéséhez a lakóházak építése is hozzátartozik. A múlt tervidő­szakban 24 szövetkezeti lakás és 34 csalá­di ház épült fel. Szerencsére telekből nincs hiány, így a magánépítkezők igényeit ki tudják elégíteni. Fájlalják viszont, hogy a város területén tevékenykedő üzemek egy része a járási székhelyen szándékszik építkezni, vagyis nem törődik azzal, hogy dolgozóiknak ingázniuk kell.-Ahhoz, hogy a fejlesztésben előbbre tudjunk lépni, meg kell építeni a csatorna- hálózat gerincvezetékét - jegyzi meg az elnök. - A tervek szerint 1987 tavaszán megkezdjük a munkálatokat. Sürget az idő, mivel megkezdtük az új lakótelep építését, ahol 460 szövetkezeti lakás és mintegy száz családi ház lesz. A közeljövőben itt kezdjük építeni a Jednota fogyasztási szö­vetkezettel közösen az új bevásárlóközpon­tot. Üzleteink ma nem a legmegfelelőbb körülmények között dolgoznak, székek a raktárak, s ez csökkenti az áruválaszté­kot. A kereskedelmi egységek városunkban évente mintegy százmillió korona értékű árut értékesítenek, de beruházni nem akar­A városi nemzeti bizottságnak kerámia- műhelye Is van. Termékeik iránt nagy a kereslet. Képünkön Rózsa Antalné fes­tés közben (A szerző felvételei) nak. A mi feladatunk, hogy jogkörünkkel élve változtassunk ezen a helytelen szem­léleten, de ez időbe telik. Ebben a választási időszakban új posta, óvoda és bölcsőde épül. Bővítik a szertar­tástermet, mert a jelenlegi már kicsinek bizonyul. Évente mintegy száz névadót, több mint negyven esküvőt tartanak. A nő­szövetségnek három alapszervezete van, ezért született meg a döntés, hogy az egyik felszabadult épületet klubbá alakítják át számukra.- Vannak kisebb munkálatok, amelyeket a vnb kisüzeme végez el, amely a szolgálta­tásokban is segít. Ennek ellenére tizenki­lenc iparengedélyt is kiadtunk - jegyzi meg Miko Alojz, az építészeti osztály vezetője. - Ami az alapszolgáltatásokat illeti, azokat járási vállalatok biztosítják. Szolgáltatóhá­zunk is van a városban, csakhogy ez ma már kicsinek bizonyul. A múlt év elejétől közigazgatásilag Kismácséd (Malá Maca) is ide tartozik, ahol jelenleg üzlet épül, és tizenöt építkezési telket is kijelöltünk. Sok a gondja a városi nemzeti bizottság tisztségviselőinek, munkájukat a tíz éve működő igazgatói tanácson kívül két polgári bizottság is segíti. A járási nemzeti bizott­ság a Vince-erdőben épülő üdülőközponttal kapcsolatos teendőkkel is a városi nemzeti bizottságot bízta meg. A tízmillió koronás beruházás sok bajjal jár, és mivel idegenfor­galmi jellegű építkezésről van szó, jó lenne más megoldást találni.- A várossá nyilvánítás óta megváltozott az emberek gondolkodásmódja, szívesen segítenek. Én már ezt is jó jelnek tartom, de tudjuk, hogy a neheze még hátravan, hogy ne csak névlegesen, hanem a szó szoros értelmében város legyen az egykori nagy­község. Ezt szeretné a lakosság is, csak­hogy ehhez idő és pénz kell, s az utóbbiból nincs sok. Ezért nehéz megérteni, hogy az egyik üzem, amely néhány évvel ezelőtt 26 millió korona ráfordítással felépített egy szennyvíztisztító állomást, nem akarja lehe­tővé tenni, hogy a szennyvízcsatorna-háló­zatunk egy részét rákapcsoljuk, pedig az állomás a mai napig nem üzemel - bosz- szankodik az elnök. A gondok ellenére a város vezetői és lakosai derűlátók, készek maguk is a fejlő­dést elősegíteni, szabadidejük egy részé­ben társadalmi munkát végezni. Be akarják bizonyítani, hogy rászolgáltak a városi rangra. NÉMETH JÁNOS JSZÚ 9 B7.1.16. (Gyökeres György felvétele) A dohányzás őshazája Amerika. Hogy őslakosai mikor kezdtek dohányozni, pontosan nem tudjuk. Az tény, hogy amikor 1492-ben Kolumbus partraszállt Quanahaniban, a bennszülöttek gyümölcsön kívül szárított dohánylevéllel is megkínálták. Először 1493 márciusában Kolumbus hozott dohányt Európába. Az egyik tengerészét szivarozás miatt az egyház halálra is ítélte, de Kolumbus közbenjárására a bünte­tést tíz évi fegyházbüntetésre enyhítették. Eleinte kegyetlenül üldözték a dohányzást, így például szerzeteseket élve befa­laztak, Törökországban pedig a szultán fia saját kezűleg végezte ki az új divat hódolóit. Ennek ellenére a káros szenvedély gyorsan terjedt. Gyakran maguk az uralkodók is rabjai lettek. 1590-ben már olyan mennyiségű dohányt hoztak be Angli­ába, hogy a kereskedőket meg is adóztatták. Szinte megma­gyarázhatatlan a gyors térhódítás, hiszen kellemetlen fojtó füstű dohányról volt szó. Rövidesen tubákolni kezdtek. Az első cigaretta a 17. században Spanyolországban tűnt fel. Ettől kezdve a dohányzás tűzvészként terjedt. A cigaretta fokozato­san háttérbe szorította a dohányzás többi formáját. Eleinte csodálták ezt a növényt és hatását, csak később merültek fel a kifogások, főleg vallási és erkölcsi szempontból. Káros hatására először az angol királyi udvar egyik tudósa mutatott rá, aki 1604-ben írt művében tagadta a dohányzás gyógyhatását. Abban az időben, amikor William Harvey fölfe­dezte a vérkeringést (1628) a tudósok már két táborra oszlottak. Az azonban, hogy a dohányzás károsan befolyá­solja a vérkeringést csak sokkal később merült fel. A dohányzás kérdése nagyon bonyolult. Sok szakember véleménye szerint ma már nem is léteznek a szó szoros értelmében nemdohányzók, hiszen mindenki jelentős mennyi­ségű füstöt lélegzik be. üsttel szerint egy telefüstölt vasúti* fülkében annyi füst és nikotin van, hogy egy óra alatt a nemdo­hányzó is 1-3 cigarettának megfelelő füstöt lélegez be. Egy tanácsteremben a levegő szennyezettsége olyan mértékű, hogy megfelel óránként 4-5 cigaretta elszívásának. Míg az ún. passzív dohányosok kevesebb kátrányt lélegeznek be, a belélegzett nikotin és szénmonoxid mennyiségében nincs jelentősebb eltérés. Több tanulmány mutat rá, milyen az összefüggés a füst belélegzésének intenzitása és az elhalálo­zás között. Több nikotin kerül azok szervezetébe is, akik a cigaretttát végigszívják, mint azokéba, akik nagyobb csikke­ket dobnak el. összehasonlították azt is, mennyi káros anyag kerül a szervezetbe cigaretta, szivar elszívása illetve pipázás közben. Eszerint 1 szivar = 2 cigaretta, 1g dohány a pipában = 1 cigaretta. Ez az összeállítás egy kissé sántít, a különbség ugyanis a füst leszívásának intenzitásában rejlik. A cigarettá- zók többnyire tüdőre szívják a füstöt, míg a szivarozók és pipázók nem. Az inhaláció foka sokszor a dohányos személyi­ségétől is függ, az ideges, túlterhelt emberek rendszerint mélyebbre szívják a füstöt, mint a kiegyensúlyozottabb pipá­zók vagy szivarozók. Az Egészségügyi Világszervezet így összegezte a dohány­zás káros következményeit: 1 azokban az országokban, ahol elterjedt a dohányzás nő • a rákban elhunytak száma, 2. gyors ütemben nő a tüdőrákban elhunyt nők aránya, miközben az elmúlt húsz év alatt jelentősen nőtt a dohány­zó nők száma is 3. a dohányzók megbetegedései és elhalálozási aránya például Japánban 22 százalékkal nagyobb mint a nemdo­hányzóké. A halálozási arány növekedése közvetlenül összefügg a cigarettafüst belélegzésével, 4. jelentősen csökkent az angol orvosok elhalálozása tüdő­rákban, amióta közülük sokan felhagytak a dohányzással, 5. kimutatták, hogy csökken a megbetegedés kockázata azon dohányosok esetében, akik filteres cigarettát szívnak. 6. a dohányzás a koszorúér-betegségek rizikófaktora. 7. a dohányfüstben lévő szénmonoxid fontos szerepet játszik az érbetegségekben. Több szénmonoxidot lélegeznek be azok, akik a cigarettát végigszívják. 8. a dohányos fiatalok szervezetében érelváltozások kelet­keznek, 9. gyakoribbak a fekélybetegségek a dokányosoknál, 10. dohányzó terhesek esetében elsősorban lemarad a mag­zat fejlődése. Kimutatták, hogy azon nők gyerekei, akik terhességük alatt is dohányoztak, általában kisebbek és teljesítményük 7 éves korig lemarad többi társuk mögött, 11. a dohányos szülök gyerekei valószínűleg gyakrabban kapják el a légzőszervi betegségeket, . 12. a rosszul szellőztetett helyiségekben a nemdohányosokra is károsan hat a cigarettafüst, 13. a pipázókat és szivarozókat, akik nem szívják le a füstöt, kisebb veszély fenyegeti mint a füstöt tüdőre szívó cigaret- tázókat, 14. a fejlett országokban bizonyos mértékben csökkent a cigarettafogyasztás. Ezzel szemben a fejlődő országok­ban nő a fogyasztás. Az országok többsége mindezek ellenére nem hozott törvényerejű rendeleteket a dohányzás megfékezésére, kivéve a cigaretta reklámozásának betiltását és a dohányter­mékeken feltüntetett Egészségre ártalmas feliratokat.- Dr. VLADIMÍR PUCHMAYER Dr. HANA HERGETOVÁ IAIojz Miko — Pavol Haéko Reizenger József

Next

/
Oldalképek
Tartalom