Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-16 / 2. szám
Illllllllllllllllllll SZÁMOK, TÉNYEK, ADATOK • Eisenachban (NDK) a múlt év decemberében ünnepelték a Wartburg-autó- gyár 90-éves jubileumát. A tervek szerint az autógyártás 1990-re lényegesen emelkedik, s akkor a jelenlegi 75 ezer darab helyett 100 ezer autót gyártanak majd évente. A termelés bővítésével párhuzamosan korszerűsítik a jelenleg gyártott modelt: jövőre az eddig alkalmazott motor helyett a Volkswagen-cég szabadalma alapján készült négyütemű motort szerelnek a gépkocsiba. A tervek szerint ennek az autónak a prototípusát már az idei őszi lipcsei vásáron bemutatják. Egy másik NDK-beli személygépkocsigyár, a zwickaui Tra- bant-gyár szintén a termelés bővítésével számol: a jelenlegi évente előállított 145 ezer darab helyett az évi előállított mennyiség eléri a 175 ezret. • Esztergomban idén kezdi meg tevékenységét a Mik- romed elnevezésű szovjet -magyar közös vállalat, amely az egészségügyben használatos automatikus diagnosztikai berendezések gyártására szakosodik. A közös vállalatot az orvosi műszerek kutatásával foglalkozó szovjet intézet és a magyar Medicor hozta létre. A közös vállalatban a vállalati tanács által kinevezett igazgató irányítása alatt szovjet és magyar szakemberek dolgoznak majd. Azzal számolnak, hogy jövőre Moszkvában megnyitják a Mikromed fióküzemét. (X vüúmaitőbűl 'i Szovjetszkaja Indusztrija; Gyorsítani kell a KGST komplex programjának végrehajtását A KGST-országok tudományos-műszaki haladását szolgáló, 2000-ig szóló komplex program végrehajtására nagyszabású munka kezdődött, de több elgondolást nem sikerült időben megvalósítani, a végrehajtást gyorsítani kell - mondta egyebek között a Szovjetszkaja Indusztrija című lapnak adott nyilatkozatában Ladislav Supka, a KGST titkárhelyettese. A program megvalósításának eddigi tapasztalatairól szólva elmondta: a munka kritikus, a hibákat is néző értékelése mutatja, hogy a KGST tagországai messzemenően érdekeltek a komplex program valóra váltásában és népgazdaságuk javára igen sokat várnak tőle. A továbbiakban arról szólt, hogy mi akadályozza a program maradéktalan teljesítését, s mit tesznek a KGST-országok az akadályok elhárítására. Az egyik gond: a rendkívül sok feladat igen gyors megoldását előirányzó célok eléréséhez kellő összhangban kell működnie a KGST-együttműködés tudományos, termelési, valutáris-pénzügyi, jogi és egyéb mechanizmusainak, de e téren még igen nagy az elmaradás. Egy másik komoly gond: a program munkálataiban igen sok kutató-, tervező- és termelő szervezet vesz részt. A részletes együttműködési programok kidolgozásához, az összes közreműködővel való egyeztetésekhez már nem felel meg a KGST-ben az egymás közötti érintkezés eddigi gyakorlata. Az ilyen és egyéb nehézségek felszámolására máris sok intézkedés történt. A KGST végrehajtó bizottsága jóváhagyta a műszaki-tudományos együttműködés szervezési, közgazdasági és jogi kereteinek irányelveit. Javaslatok készültek az egyes fejlesztési célok megvalósítását irányitó és összehangoló szervezetek feladatainak és jogainak tisztázására. Mindez lehetővé tette az indulás sok problémájának leküzdését. A tagállamok szervezetei megkezdték a közös fejlesztési munkák kooperációs szerződéseinek megkötését, bár ez nem halad elég gyorsan. Ladislav Supka ezután azokról a tennivalókról szólt, amelyek a komplex program megvalósításának mostani szakaszában a KGST tagállamaitól fokozott figyelmet igényelnek. Először is igen fontos, hogy a részletes együttműködési programok a fejlesztés egész ciklusát felöleljék, a tudományos munkától a termékek értékesítéséig. Az eddig elkészült programoknak ugyanis mintegy ötödé csak a kutatási és műszaki tervezési feladatokat rögzíti. Másodszor: fokozottabban előtérbe kell állítani, hogy a közösen kifejlesztendő termékek és eljárások minőségileg megfeleljenek a világszínvonalnak; ebből a szempontból a már elkészült részletes programok fölül- vizsgálatra szorulnak. A harmadik időszerű feladat, hogy a tagállamok jól használják ki a KGST 42. ülésszaka által teremtett lehetőségeket. Például azt, hogy az ülésszak alkalmával aláírt kétoldalú kormányközi egyezmények tág teret adnak a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fejlesztéséhez, közös vállalatok, nemzetközi egyesülések és szervezetek létrehozásához. • Vietnamban az évtized végéig az évi villamosenergia-termelésnek el kell érnie a 17 milliárd kilowattórát. Ennek eléréséhez döntő mértékben hozzájárulnak a szovjet segítséggel épülő erőművek. Képünkön a Ho Si Minh-várostól északkeletre épülő Tri-an vízierömú látható, amely szintén szovjet közreműködéssel épül. (ŐSTK-felvétel) A leningrádi Elektroszila üzem dolgozókollektívája tavaly rendkívül jó munkaeredményeket ért el. Az 1986-os év első kilenc hónapjában gyártott turbógenerátorok összteljesítménye ezer megawattal haladta meg az 1985 első kilenc hónapjában gyártott generátorok teljesítményét. A leningrádi üzemben a munka termelékenysége tavaly 1985-höz viszonyítva 7,8 százalékkal emelkedett. Képünkön: az 1000 megawatt teljesítményű turbógenerátor látható, amelyet a rjazani erőműben szerelnek fel. (ŐSTK-felvétel) KUBA Az űrkorszak kihívása Kubában 1964 óta folyik űrkutatás. Kezdetben ez a műholdak optikai megfigyelésére korlátozódott, 1969-től kezdve a meteorológiai műholdakról nyert felvételek segítségével pontosíthatták az időjárás-előrejelzéseket. Ezek különösen a hurrikánok elleni védekezésben tesznek nagy szolgálatot. Kuba 1966- ban csatlakozott az Interkozmosz-prog- ramhoz. 1974-ben Havannában kezdte meg működését az Interszputnyik-rend- szer karibi távközlési állomása, amely Kubának a nemzetközi rövidhullámú távközlésbe való bekapcsolódását tette lehetővé. Az Interkozmosz-program keretében Kubában két tudományos állomás épült: a telemetrikus Havannában (1976-ban) és a Santiago de Cuba-i állomás, amelyet lézertávmérővel szereltek fel (1977- ben épült). Kuba csatlakozott az Interkozmosz keretében folyó távszondázási programhoz is. A Szovjet Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézete segítségével Kuba három távszondázási kísérletet hajtott végre Tropic néven 1977-ben, 1979-ben és 1986-ban. E kísérletek elsősorban módszertani jellegűek voltak, ám számos gyakorlati, gazdasági eredményt is hoztak. Például a földren- gési zónákról, a talajerózióról, a szikes területekről, a havannai kikötő szennyeződéséről, a kontinentális talapzatról olyan információkat szereztek, amelyeket a népgazdasági fejlesztési célok meghatározásánál már ^figyelembe vesznek. A Szaljut-6 orbitális állomáson 1980. szeptember 18-26-a között kubai űrhajós is tartózkodott, aki 20 tudományos program végrehajtásában vett részt, ezek kidolgozásában pedig 200 kubai tudós működött közre. Az űrrepülés során kutatásra felhasznált berendezések nagy részét kubai szakemberek fejlesztették ki. A kutatások nagy része a nádcukor kristályosodása sajátosságainak vizsgálatára irányult a súlytalansági viszonyok között. A tapasztalatokat a Kubai Cukoripari Kutatóintézet hasznosítja. Kuba példája jól jelzi, hogy egy kis fejlődő ország miként tudja elfogadni az úrkorszak kihívását. Jósé Altschuler professzor, a Kubai Tudományos Akadémia űrkutatási bizottságának elnöke egyik cikkében leszögezte: „Kuba csak a kezdetén tart annak az óriási útnak, amely a világűrbe vezet. A szocialista közösség valamennyi országával közösen, Tninden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni, hogy az űrkutatások kizárólag békés célokat szolgáljanak.“ (F) Gazdaságfejlesztési tervek NDK-ban ÚJ robotnemzedék Változatlan ütemben emelkedő nemzeti jövedelem és ipari termelés, következetes struktúrapolitika, a mikroelektronika, a számítás- és a robottechnika kiemelt fejlesztése, takarékoskodás az erőforrásokkal- ezt tartalmazza az NDK 1986-1990-re szóló ötéves, valamint az idei évi terve, amelyeket decemberben hagyott jóvá az ország törvényhozó testületé, a Népi Kamara. Az elmúlt esztendőkben gyorsan változó külgazdasági helyzet ellenére az NDK törvényhozó testületé, a Népi Kamara már évek óta változatlan ütemű terveket hagy jóvá. Az idei tervben a nemzeti jövedelem 4,5 százalékos és az ipari termelés 3,8 százalékos növekedése szerepel, ami pontosan megfelel az ötéves terv időarányos feladatainak. Mindez nemzetközileg is elismerésre méltó célokat tükröz még akkor is, ha figyelembe kell venni: az ottani árrendszer miatt a növekedési ütemet feltehetően más módszerekkel számítják ki, mint más tagországokban. Különösen, miután az iparban a termékek 28*,8 százaléka idén is „megújul“, vagyis új terméknek számít és ezzel természetesen új - a világpiactól azonban továbbra is független - árat kap. Az NDK gazdasága ma eredményesen összpontosítja nem túl bőséges eszközeit a legfontosabb stratégiai irányokba, elsősorban az úgynevezett csúcstechnológiák fejlesztésére. A következetes struktúr- politika a mikroelektronika, a számítástechnika és a robot- technika húzóerejében bízva, ezeken a területeken ütőképes saját termelőbázist hozott létre. Ezek az iparágak ebben az ötéves tervben már nem csak „viszik" a pénzt: az itt gyártott termékek egyre inkább hozzájárulnak a termelőapparátus modernizálásához, hatásuk tehát lassan kisugárzik az egész gazdaságra. Az idei terv például előírja, hogy 19 ezer új, úgynevezett CAD/CAM munkahelyet kell létrehozni, ahol a termelésirányítás, illetve a tervezésfejlesztés komputervezérléssel folyik majd. Ehhez 22,5 százalékkal növelik az irodai számítógép gyártást, mégpedig gyakorlatilag teljes mértékben hazai részegységek, illetve mikroelektronikai alkatrészek felhasználásával. A terv emellett nem kevesebb, mint 14 693 ipari robot üzembe állítását írja elő (öt év alatt összesen 80 ezer darabot kell gyártani), ami még akkor is jelentős műszaki ugrást jelent, ha figyelembe vesszük, hogy errefelé elég tágan értelmezik a robot fogalmát, jószerivel minden automatizált gép vagy egyszerűbb manipulátor robotnak számít. Mindezt jórészt a vállalatoknak a belső tartalékok mozgósításával kell megoldaniuk. A tervben ugyanis ismét kiemelt feladat az úgynevezett vállalaton belüli racionalizálás útján történő eszközgyártás fejlesztése. Ez a beruházások legdinamikusabban (évente 13,8 százalékkal) növekvő válfaja, és még ennek keretében is minőségi követelményeket állítanak. Az ilyen hazai fejlesztésnél is törekedni kell a modern csúcságazatok termékeinek alkalmazására. Vagyis elvben ez a beruházás minden esetben emeli a műszaki színvonalat. A tervidőszak végére már az ipari beruházások negyede ilyen típusú üzemen belüli fejlesztés lesz. A beruházások idei terve (68,4 milliárd márka) valamelyest magasabb, mint az elmúlt években, de tovább már nem növekedhet. A pénz jó részét elviszi az egyre drágább, de semmivel sem pótolható saját energiabázis, tehát a barnaszénbányák és az erőművek - köztük a tervben ezúttal külön meg nem említett atomerőművek- fejlesztése. A növekedés másik - a műszaki fejlesztéssel persze összefüggő - forrása a figyelemre méltó következetességgel megkövetelt intézményesített spórolás. Eléggé feszített célnak tűnik, hogy a gazdaság egységnyi energiafelhasználását ismét 3,7 százalékkal kell csökkenteni, a fajlagos acélfelhasználás pedig az előirányzat szerint 7 százalékkal lesz alacsonyabb, mint tavaly. A hulladékból, amelyet itt következetesen másodlagos nyersanyagnak hívnak, idén 31,5 millió tonnát kell összegyűjteni, a tervidőszak végére az ország ebből fedezi nyersanyagigényének 14 százalékát. Ezt egyúttal környezetvédelmi intézkedésnek is tekintik, ezeken túl ugyanis nemigen jut pénz az aktív környezetvédelemre. Egyáltalán, viszonylag kevés eszköz marad a fejlett infrastruktúrára, ami hosszú távon feszültségeket okozhat. Ez alól csak a lakásépítés a kivétel, amely a szociálpolitikának most már évek óta legfontosabb és alighanem legnépszerűbb eleme. A kedvező lakáshelyzet ellenére idén ismét 117 ezer új lakást építenek és 93 ezret modernizálnak - mégpedig gyakorlatilag teljes egészében központi, állami eszközökből. A fogyasztás területén a korábbi évekhez hasonló növekedést terveznek: a lakosság nettó pénzbevétele és a kiskereskedelmi forgalom egyaránt 4 százalékkal bővül. Ezen belül főként a jobb minőségű - és ezért drágább- cikkek kínálatát kell növelni, bár az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások elvben fix árainak támogatására szánt költségvetési összegek még így is feltartóztathatatlanul nőnek, és idén elérik az egész költségvetés 19 százalékát. (N. G.) fekfckit k Jck kfrfrfrk'k k k kfckfck k kii kk k A fck'fck'kictrk'k frk k k A k kkAÁAk k'k'kfrk k kk A k k kÁA'Ák'ÁkfrAAAA'Akk'kAAkÁAAAAAA'k'A A'k Akk A'k'kk"A”k’Afrk AAAAAAAAAAAA ÚJSX 1987.1.1
