Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-03 / 13. szám
ÚJ sxú £ E I 1987. IV. 3. Könyv, könyvterjesztés - ma és holnap Beszélgetés RUDOLF KVASNICA mérnökkel, a tudományok kandidátusával, a Slovenská kniha nemzeti vállalat vezérigazgatójával Néhány napja ért véget az idei Könyvhónap, melynek különböző rendezvényein is sok szó esett a kiadók munkájáról, a könyvter- jesztésról, az olvasói szokások alakulásáról, a könyv szerepéről és más időszerű gondokról. Ezekről kérdeztük meg a Slovenská kniha vezérigazgatóját. 0 Bevezetőként arra kérem, hogy röviden mutassa be olvasóinknak a Slovenská kniha nemzeti vállalat munkáját.-A Slovenská kniha a kulturális tárca egyik legnagyobb vállalata, amelynek minden kerületben - bratislavai, zilinai és pre- sovi székhellyel - van egy-egy üzeme. Szlovákiában jelenleg 252 könyvesbolt működik, 6 olyan üzletünk van, amelyben a könyvön és a hanglemezeken kivül iparés népművészeti cikkeket is árusítunk. Nyolc antikvárium igyekszik kielégíteni az érdeklődök sajátos igényeit. A mi vállalatunk irányítja Szlovákiában a 14 szovjet könyvesbolt munkáját is, amelyeknek nagy szerepük van a testvéri szocialista ország kulturális értékeinek népszerűsítésében. Vállalatunknak 1373 alkalmazottja van, közülük 841 a könyvárusító. Legfontosabb célunk, hogy kulturált körülmények között népszerűsítsük és árusítsuk a könyvet, s minél hatékonyabban járuljunk hozzá az olvasók sokoldalú művelődéséhez, tartalmas szórakozásához. Tudatosítjuk azt is, hogy napjainkban vonzóbbá és rugalmasabbá kell tennünk a könyvárusítást. Megpróbálunk például azzal is az olvasó kedvében járni, hogy új lakótelepeken, s nagyobb ipari üzemekben könyvesbódékat állítunk fel, könyvvel való ismerkedéshez, a válogatáshoz. Jelenleg már 72 könyvesboltban önkiszolgáló rendszerben árusítunk, és szeretnénk tovább növelni az ilyen üzletek számát. Eredményes munkánk egyik bizonyítéka az, hogy tavaly több mint 483 millió korona értékben adtunk el könyvet, s ez 23 millióval több, mint a két évvel ezelőtt eladott könyvek értéke. Különösen annak örülünk, hogy a lakosság is több könyvet vett tavaly, mint a korábbi években. Ezek az adatok mindenesetre nem igazolják azokat, akik szerint a könyv életünkben, értékrend- szerünkben a háttérbe szorul. 0 Milyen sajátos feladatokat lát el a bratislavai Mihály kapu utcai magyar könyvesbolt?- Jelentőségét már az a tény is meghatározza, hogy ez a könyvesbolt Szlovákia fővárosában van, ahol a helyi lakosokon kívül sok hazai és külföldi látogató is érdeklődik a magyar irodalom iránt. Ez a könyvesbolt fontos szerepet tölt be az olvasói igények felmérésében is, habár ezt a feladatot nálunk minden üzletnek el kell, illetve el kellene látnia. Szeretnénk elérni azt is, hogy ez és több városi könyvesbolt ne csak a helyi olvasókat szolgálja, hanem a hazánk különböző városaiban és falvaiban lakó emberek könyvigényléseit is. Ezt a tervünket fokozatosan, a kellő feltételek megteremtése után szeretnénk valóra váltani. 0 Közismert tény, hogy hazánk a kiadott könyvek számát, a lakosság olvasottságát illetően a világ élvonalába tartozik. Tavaly hányféle könyv jelent meg nálunk, s milyen kiadványok iránt van a legnagyobb érdeklődés?- Igaza van, hazánk valóban e téren is a világ fejlett országai közé tartozik. Nálunk sokan szeretik és olvassák a könyveket, habár őszintén meg kell mondani, hogy bizonyos rétegek és korosztályok között az olvasottság tekintetében is jelentős eltérések mutatkoznak. Úgy vélem, a kétségtelenül nagy fejlődés ellenére a lakosság olvasottságát tekintve is be kell hoznunk bizonyos - jórészt történelmi okokkal magyarázható - lemaradást például a Szovjetunióval, a Magyar Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal, vagy akár a Cseh Szocialista Köztársasággal szemben, ahol ma is többet és többen olvasnak. Ami a kérdés második részét illeti, Szlovákiában évente körülbelül 3000 könyveimet adunk ki, a cseh országrészben több mint négyezret. A Szovjetunióból évente 12 ezer könyveimet hozunk be, Magyarországról mintegy 2500-at, a Német Demokratikus Köztársaságból pedig körülbelül ezret. Tavaly hazánk lakosai összesen 22 080 könyveimből válogathattak. Kínálatunk tehát valóban gazdag és sokrétű, sokféle igényt igyekszik kielégíteni. A korábbi évekhez képest jelentősen növekszik az érdeklődés a különböző lexikonok és tudományos müvek, a különböző szakkönyvek iránt, változatlanul sokan vásárolnak történelmi tárgyú tudományos- népszerűsítő kiadványokat, továbbá szótárakat, s mind nagyobb számban különböző szakácskönyveket is. Egyre többen keresik a gyermekkönyveket, a meséken kivül az ifjúsági tudományos-népszerűsítő publikációkat is. Bizonyos mértékben csökkent az érdeklődés a szépirodalom iránt, habár például Peter Jaros, Milan Rúfus, Milka Zimko- vá és más kortárs írók művei ma is keresettek. Dél-Szlovákiában hasonló az olvasók érdeklődése. Itt természetesen a szlovák, a cseh és a szovjet könyveken kívül nagy az érdeklődés a magyar könyvek iránt. A már említett bratislavai könyvesbolton kivül a Nyugat-szlovákiai kerületben 11, a Közép- és a Kelet-szlovákiai kerületben pedig 7-7 könyvesboltban árusítunk magyar könyveket. Itt olyan vezetők és alkalmazottak dolgoznak, akik ismerik a szlovákiai magyar, illetve a magyarországi irodalmat, tehát képesek e téren is kellő tanácsokkal, felvilágosítással szolgálni az érdeklődőknek. 0 Pártunk lenini nemzetiségi politikájának eredményeképpen a hazánkban élő magyar nemzetiségű lakosok kulturális igényeit a bratislavai Madách Kiadóban megjelent műveken kivül a Magyar Népköztársaságból behozott könyvek révén elégítjük ki. Tavaly és az elmúlt hetekben is többen panaszkodtak arról, könyvesboltjainkban nem kielégítő a magyar könyvek választéka. Mi erről az On véleménye?- Mielőtt a kérdésre konrétan válaszolnék, hadd tájékoztassam az olvasókat arról, hogy könyvesboltjainkba jórészt három helyről kerülnek magyar könyvek. Hazánkban magyar könyveket a Madách Kiadó, s kisebb mennyiségben más kiadó ad ki. A Madách évente több mint 50 könyveimet jelentet meg. Ezen kívül a Madách, s esetenként más szlovákiai kiadó a magyarországi partnerekkel együttműködve közös kiadásban ad ki műveket, évente átlagosan 150 könyveimet. Ezen kívül évente számos más könyvet is behozunk a Magyar Népköztársaságból. Iparkodunk a szakemberek, de a széles körű nyilvánosság érdeklődését is kielégíteni. Egyúttal a föltett kérdésre is válaszolva valóban az a helyzet, hogy minden igyekezetünk ellenére nem mindenben sikerül kielégíteni a magyar nemzetiségű olvasók igényeit. A behozatalt különböző gazdasági, többek között külgazdasági tényezők is befolyásolják. Az is, hogy könyvbehozatalra is csupán meghatározott összegű deviza áll rendelkezésünkre, a szocialista országok viszonylatában is. Természetesen tudunk arról, hogy több népszerű magyar könyvből jóval több is elkelne különösen Dél-SZIová- kiában, s a választék sem mindig megfelelő. Tényként említem meg, hogy szlovák és cseh könyvekkel is előfordulnak hasonló esetek, tehát azokból sincs mindig elegendő könyvesboltjainkban. Ezt az objektív tájékoztatás érdekében mondom, s nem valamiféle magyarázkodásként. Főleg tavaly volt viszonylag kevés magyar könyv a boltokban. A második félévben az illetékes szervek megemelték a keretet, de még ez az összeg sem bizonyult elegendőnek. Ebben az évben újra növelték a rendelkezésünkre álló összeget, tehát elmondhatjuk, hogy Dél-Szlovákiában rövidesen javul az ellátás magyar könyvekből. Tisztában vagyunk azzal is, hogy az olvasók igényei szüntelenül növekednek, s differenciálódnak, s ez minket jobb, rugalmasabb munkára ösztönöz a könyvbehozatal vonatkozásában is. 0 Különböző felmérések igazolják, hogy Dél-Szlovákiában növekszik az érdeklődés a magyar nyelvű szakkönyvek és a szabad idő hasznos eltöltését segitó kiadványok iránt. Ezt az igényt miképpen fogják kielégíteni?- Úgy vélem, hogy világjelenségről, tehát nemcsak hazánkra, vagy Dél-Szlovákiára jellemző sajátosságról van szó. A tudomány és a technika térhódításával növekszik az érdeklődés a szakkönyvek, a tudományos munkák, valamint a tudományos-népszerűsítő kiadványok iránt. Az emberek életvitelében bekövetkezett változásokat követően mind többen keresik a barkácsoláshoz, a kertészkedéshez és más aktiv kikapcsolódáshoz szükséges szakkönyveket. Természetes, hogy Dél-Szlovákiában a magyar nyelvű kiadványokat is. Úgy vélem, kiadóinknak jobban figyelembe kell venniük ezeket az igényeket, ezen kívül a behozatali könyvek kiválasztásánál sem szabad erről a tényről megfeledkeznünk. Látni kell azonban, hogy a már említett devizakeret meghatározza választási lehetőségeinket, s ugyanakkor bizonyos arányokat is meg kell tartanunk éppen az ember harmonikus szellemi fejlődése, művelődésének és tartalmas időtöltésének biztosítása érdekében. • Úgy vélem, a könyvterjesztésben, a könyv népszerűsítésében is szükség van új, korszerűbb módszerek keresésére és meghosszabbítására, vagyis az olvasóközönség jobb kiszolgálására.- E téren különösen sok tennivaló vár ránk. Elsősorban arra törekszünk, hogy gyorsabban és pontosabban tájékoztassuk az olvasókat az új könyvekről. Szeretnénk, ha az eddiginél jobban eligazodnának a sok új kiadvány között, s nem kerülné el a figyelmüket egyetlen olyan könyv sem, amely megfelel ízlésüknek, érdeklődési körüknek. Mi fizetett hirdetések és egyéb formákban népszerűsítjük a könyvet, s egyúttal várjuk a partnerek, többek között a lapok kulturális rovatai munkatársainak a hathatós segítségét, hiszen szellemi értékek népszerűsítése közös ügyünk. Sok a gondunk a könyvek raktározásával, s bizony a boltokba való szállításukról sem mondható el, hogy gyors és rugalmas. A tervek szerint Szlovákiában rövidesen több korszerű könyvtár építésére kerül sor, s ezek az épületek remélhetően több vonatkozásban is enyhítik mostani gondjainkat. Nem vagyunk elégedettek könyvesboltjaink számával, s a könyvterjesztői hálózat jelenlegi szerkezetével sem, s őszintén meg kell mondani, hogy könyvesboltjaink közül elég sok már nem felel meg a mai követelményeknek. Többet korszerűsítettünk, mint például a komáromit (Komárno), máshol új boltot nyitottunk meg, de egészben véve a könyvesüzletek felújításának az üteme nem megfelelő. A helyi és a városi nemzeti bizottságok hathatósabban segíthetnének bennünket, mert így gyorsabban növekedhetne a korszerű könyvesboltok száma. 0 Beszélgetésünk során ön is szólt a ta- máskodókról, akik mind többször hangoztatják azt, hogy a harmadik tudományostechnikai forradalom, vagyis a szórakoztató elektronika térhódításának időszakában a könyv a háttérbe szorul. Vajon így van-e, s Így lesz-e?- Hát ez fogas kérdés, amelyre talán senki sem tud teljes biztonsággal válaszolni. A tudományos és a technikai fejlődés minden téren érezteti a hatását. Növekszik az érdeklődés az enciklopédiák iránt, s természetes, hogy a számítógépek mind fontosabb szerepet töltenek be a könyvek raktározásában és a könyvvel való munka egyéb területein is. Tanúi vagyunk a könyvek miniatürizálásának, hiszen kisebb könyveket könnyebb raktározni, szállítani. Én mégsem féltem a könyv jövőjét. Rendszeresen részt veszek a különböző nemzetközi vásárokon, s úgy tapasztalom, hogy a könyv a maga klasszikus formájában nem szorul háttérbe, továbbra is műveli, szórakoztatja az embert, akinek szüksége van a meghitt percekre, a világ és önmaga dolgairól való meditálásra, s ebben a könyv igazi partner. Az viszont várható, hogy ugyanúgy, mint a múltban már többször, változni fognak az emberek igényei, s ezeknek megfelelően növekszik, vagy éppen csökken a kereslet bizonyos műfajok, vagy témák iránt. • A CSKP XVII. kongresszusának határozata, a társadalmi és gazdasági fejlődés gyorsításának stratégiája minden bizonnyal az önök vállalatát is új feladatok elé állítja. Ezek közül melyek a legfontosabbak?- Feladataink teljesen egyértelműek: hatékonyabban kell szolgálnunk elsősorban az ember művelődését, harmonikus fejlődését, erkölcsi értékeinek gyarapítását. Munkánkat ennek megfelelően iparkodunk korszerűbbé, ésszerűbbé tenni. A számítás- technika mind nagyobb szerepet kap a mi munkánkban. Reméljük, a már említett raktárak belátható időn belül elkészülnek, s akkor tovább korszerűsíthetjük majd a munkánkat. Erőfeszítéseket teszünk annak érdekében is, hogy a könyv mielőbb jusson el a nyomdákból a könyvesboltokba, méghozzá m nden károsodás, rongálás nélkül. Ezt ma még nem minden esetben sikerül elérnünk. Olykor a könyvek különböző bürokratikus vagy más okok miatt hetekig porosodnak a raktáron, többször pedig az is előfordul, hogy a szállítmányok egy része megrongálódik. Mindez bennünket is nagyon bosszant, s iparkodunk mielőbb felszámolni ezeket a hibákat. Fontos feladatunk az olvasói igények reálisabb felmérése, valamint a már említett kulturáltabb és rugalmasabb könyvárüsítás megszervezése. Úgy vélem, a könyvbehozatal terén, az egyes könyvek kiválasztásánál is sokkal jobban kell figyelembe vennünk társadalmunk, s az olvasók mai igényeit. Elsősorban e célok érdekében igyekszünk a kor követelményeinek megfelelően dolgozni. 0 Köszönöm a beszélgetést. SZILVÁSSY JÓZSEF Rangos vendégek a Drezdai Zenei Fesztiválon Ebben az évben május 23-a és július 8-a között kerül sor az immár hagyományos zenei ünnepségekre az Elba-parti városban. Mottója ezúttal: „Az olasz opera Drezdában". Nem kevesebb, mint 21 olasz mű előadása szerepel a műsoron. A Semper-opera teljes repertoárját bemutatja, nyitányként Verdi Falstaffját. Nagy érdeklődés előzi meg természetesen a Teatro dell'Opera di Roma vendégszereplését; a világhírű együttes hat előadást tart. Rajta kívül a lódzi Teatr Wielki, valamint a kijevi Állami Akadémia Színház előadásában csendülnek fel operák eredeti nyelven. A berlini Német Állami Operaház együttese egy kevésbé ismert Sosztako- vics-művel vendégszerepel, míg a londoni Sadler’s Wells Royal Ballet, valamint az NSZK-ból a Wuppertali Táncszínház legújabb balettműsorával lép színpadra. Legalább ilyen gazdag és változatos a hangversenyprogram is. Több világhírű zenekar ad hangversenyt a drezdai fesztiválon. Ezek: a leningrádi filharmonikusok, a varsói Nemzeti Filharmónia együttese, a BBC Welsh Symphony Orchestra, a hamburgi észak-német rádió szimfonikus zenekara, a Festival Strings Luzern, a salzburgi Mozarteum és a japán Tele- mann-kamarazenekar. Hót ősbemutató is szerepel a műsoron, a drezdai Állami Zenekar illetve a vendégegyüttesek előadásában. Tíz évvel ezelőtt rendezték meg az első zenei ünnepségeket, s a fesztivál ily rövid idő alatt nemzetközi rangra emelkedett. E „házi“ jubileumra nagyszabású népzenei bemutatót terveznek a városközpontban. És még egy érdekesség: a fesztiválra várják az egymilliomodik látogatót, akit külön jutalomban részesítenek. VÁMOS IMRE Lórincz János felvétele
