Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-27 / 12. szám
TARTSUNK TÖRPEPAPAGÁJT Afrikában élő kistestü madarak az Agapornisok. Több fajuk és számos ^ alfajuk közül nálunk nagyobb egyedszámban az Agapornis roseicollis ^- a rózsásfejű törpepapagáj, az Agapornis fischeri - Fischer törpepapa- ^ gáj (vagy barnafejü törpepapagáj) és az Agapornis personata - a fekete- ^ fejű törpepapagáj található meg. A többi fajból (szürkefejű, narancsfejű, $ kormosfejü, hegyi stb.) csak elvétve akad néhány példány. Megragadóan szép, színes madarak, színeik tiszták, ragyogóak. ^ Nagyságuk 15-16 cm, farktolluk rövid, tollazatuk sima, tömött. Néhány ^ fajt különösen érdekessé tesz a szem körüli fehér gyűrű. Alapszínük ^ fűzőid. Feltűnően erős csőrük élénkpiros vagy viaszos hús-színű, a fej, ^ a mell és a hát színe fajonként változó. Különösképpen szép látvány az ^ A. personata égő narancsvörös melle és az A. roseicollis szinte világitó ^ türkizkék farokfedői. Hazájukban szívesen tartózkodnak bokros, cserjés területeken, ahol ^ bőségben találnak bogyókat, fümagvakat, gyümölcsöket, friss zöld ^ rügyeket, hajtásokat, apró rovarokat. Fogságban ennek megfelelően ^ alaptáplálékuk a köles, fénymag, napraforgó, zab és kendermag. A házi ^ keveréket sok zölddel (saláta, tyúkhúr, spenót, gyermekláncfű, reszelt ^ sárgarépa, félérett búza, zab, kukorica stb.) és gyümölccsel egészítjük ki. ^ A sárgarépa megnedvesitett zöldjében szívesen „fürdenek“ a madarak. ^ A hímek és a tojók között látható különbség nincs, talán csak az, hogy ^ az utóbbiak kissé nagyobbak, zömökebbek. Fészküket odúba rakják. A 15x15x25 cm-es odúra 5-6 cm átmérőjű § bebújónyílást vágjunk. A fészkeléshez leveles füzfahajtásokat, durvább ^ szálú füvet, szalmát, fásszárú növényeket adjunk, amelyekkel az odút ^ szinte teljesen kitöltve, boltozatos fészket építenek. A tojásszám 4-6, ^ a kotlási idő 26-27 nap. A kikelt fiatalok viszonylag hosszú ideig - 5 hétig ^- fejlődnek a fészekben. Kirepülésük után színük már egészen hasonló ^ az öregekéhez, csak egy kicsit halványabbak. A szülök még két hétig ^ etetik a fiatalokat, ekkor el kell választani őket. ^ A törpepapagájok tenyésztése nem könnyű, sok a fészekben a termé- ^ ketlen vagy befulladt tojás. Ennek több oka lehet. Egyik az, hogy az ^ Agapornisok igen érzékenyek a rokontenyésztésre. A hazai állományba í; ritkán jut külföldről friss vér, de ha sikerül egy jó párt összeállítanunk, ^ évekig eredményesen tenyészthetünk. Igen lényeges a fészek belső páratartalma. Ezt úgy biztosíthatjuk, $ hogy a kotlás alatt is friss fűzfalombot juttatunk a madaraknak, amivel ^ a fészküket javítgatják, valamint víz becsöpögtetésével, óvatos permete- ^ zéssel tartjuk a 80-85 százalékos páratartalmat. Ha emellett a madarak ^ megfelelő vitamin-ellátottságáról is gondoskodunk, az eredmény nem ^ marad el. ^ Az Agapornisok tenyésztése nagy figyelmet és türelmet igénylő, de ^ igen érdekes foglalatosság. K. L. § Gyógynövények a kertben A kerti ruta (ruta vonavá - Ruta. graveolens) hozzávetőlegesen 60 cm magasra növő, aromatikus évelő növény. Májusban és júniusban virágzik, jó mézelő. A hideg északi széltől védett, napos termőhelyet, a tápanyagokkal - főleg mésszel - jól ellátott könnyű, száraz talajokat kedveli. Helybevetéssel vagy előnevelt palántákkal szaporítható. A melegágyban nevelt palántákat akkor lehet kiültetni, amikor elérik a 10-15 cm-es magasságot. A telepítés 40x40 cm-re történik, egy árra 600-800 palánta szükséges. Helybevetés esetén 40 cm-es sortávolságra kell vetni, majd 30-40 cm-es tötávolságra kell kiritkítani a növényzetet. Gyógyászati célokra a növény virágos szárát gyűjtik. Akkor kaszálják, amikor a növényzetnek hozzávetőlegesen a fele virágba borult, és 15 cm-es tarlót hagynak, hogy a növények ismét kihajtsanak. A második kaszálásra 6-7 hét múltán lehet sort keríteni. Utoljára augusztus végén kaszálható, hogy a növényzet kellőképpen megerősödjék a tél beálltáig. Télire még így is ajánlatos szalmával vagy szalmás istállótrágyával takarni. Árnyékban, jól szellőző helyiségben kell szárítani, vékony rétegben elterítve, másnaponként óvatosan megforgatva. Csapadékos időben 35 C-fokot meg nem haladó hőmérsékleten mesterségesen is szárítható. Száradási arány 4:1, kilónkénti felvásárlási ára 10 korona. Egy árról az első évben 8-10, később 30 kg termésre lehet számítani. A gyógyászat a kerti ruta görcsoldó, étvágyjavító, vizelethajtó, érfalat erősítő és tejtermelést serkentő hatását hasznosítja. Legfontosabb hatóanyagai mindenekelőtt az érelmeszesedés és a vérzékenység gyógyításában játszanak szerepet. Kisebb mennyiségben fűszerként használható, de hasznát vesszük a kozmetikai cikkek, továbbá vermutok és konyakok gyártásánál is. A kerti ruta termesztésével azért is érdemes foglalkozni, mert a növényzet akár 20 évig is rendszeresen kaszálható. Az allergiára hajlamos személyek azonban óvakodjanak tőle, mert a friss növény érintése hólyagos kiütéseket okozhat. Dr. NAGY GÉZA ÚJSXÚ 21 987. III. 27. Bolhafogás taligával A keresztes virágú gyomokon és kultúrnövényeken károsító földibolhák kártétele következtében a fiatal növények elpusztulnak, az idősebbek visszamaradnak a fejlődésben. A kertben a kártétel megelőzése érdekében a gyomirtáson és a palánták erőteljes fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtésén kívül a bolhák befogásával is célszerű foglalkozni. Ha kartonlapból hajtogatott, her- nyóenyvvel bemázolt legyezővel legyezgetjük a növényeket, vagy szintén hernyóenywel, esetleg kátránnyal bemázolt, kis taligát néhányszor áttolunk a sorok között, a felugráló bogarakból sokat befoghatunk és megsemmisíthetünk. Juhász József IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIN A szobanövények gondozása tavasszal A szobanövények életében a tavasz a fő vegetációs időszak kezdetét, az alakítás, az ifjitás, az átültetés és a szaporítás legmegfelelőbb időpontját jelenti. Az idősebb vagy az átlagosnál gyorsabban növekedő növények olykor túl nagy helyet foglalnak el a lakásban, lombozatuk megritkul, hajtásaik felkopaszodnak, s meggörbült ágaik sem olyan mutatósak már, mint korábban, ezért a dísznövényeket időről időre meg kell metszeni. A levágott egészséges ágacskákat és egyéb növényi részeket szaporítóanyagként lehet hasznosítani. A virágkedvelők közül sokan különösebb aggodalom nélkül visszametszik és elszaporitják a muskátlit, a fuksziát vagy a szkindapszuszt, viszont némely erőteljesebb növekedésű növénnyel nem merik megtenni ugyanezt. Pedig á magasra növő dísznövények esetében éppen a metszés segíthet megoldani a gondjainkat, megőrizni kedvenc szobanövényeink szépségét és meghosszabbítani az élettartamukat. A magasra növő, meggörbülésre és felkopaszodásra hajlamos disz- növényfajok (buzogányvirág, sárkányfa, könnyezöpálma, filodendron stb.) a törzs alsó, fás részén rügyeket és fiatal hajtásokat nevelnek, ezért kicsivel a föld fölött elvághatok, vagy a beérett, megfásodott szárrészig visszavághatok. A meghagyott szárrész a vágás közelében néhány hét elteltével kihajt. A növények levágott, egészséges csúcsi részét (pl. a filodendronét) vízben vagy homokkal kevert tőzegben könnyen meggyökereztethetjük. A virágjukért kedvelt, fás szárú növények (pl. kínai rózsa, abutiion stb.) túl hosszúra nőtt, esetleg csúnyán meggörbúlt ágait néhány rügyre visszavághatjuk. Ifjitáskor akár az idősebb fás részig is visszametsz- hetők a növények, mert rövid időn belül biztonságosan kihajtanak. A koronasűritő vagy túl gyenge hajtásokat, ágakat legjobb tőből eltávolítani. Abban az esetben, ha a tör- zses alakok koronája már túlságosan magasra került, az egész felső részt vágjuk le és a meghagyott törzs közepetáján neveljünk új koronát a fakadó hajtásokból. A drasztikusnak tűnő eljárással felújított, megfiatalított növény lényegesen több fényhez jut, és az új hajtásokon ismét gazdagon fog virágozni. Hasonlóképpen alakítható vagy ifjitható tetszés szerinti magasságban a közkedvelt fikusz. Azonban aki kést vagy metszöollót vesz a kezébe, az arról se feledkezzen meg, hogy a visszavágott, bekurtitott ágak végét feltétlenül el kell kötni, mert a friss sebekből csöpögő, tejszerű növényi nedv egy időre legyengíti a növényt, ráadásul elcsúfíthatja a bútort vagy a szőnyeget. Az idős leándert, babért és más hasonló dísznövényeket úgy lehet ifjítani, hogy kivágjuk az elvénült, vastag, görbe vagy már félig elszáradt részeket. Az új tenyészidény kezdete előtt erős (mély) visszametszést igényelnek a virágdíszükért nevelt kúszónövények. Ilyen például a viaszvirág, amely az új hajtásokon hozza pompázó virágait. Ha elhanyagolnánk a metszést, akkor ezek a növények csak gyengén vagy egyáltalán nem virágoznának. A megvénült hajtások egy részét tőből távolítsuk el, másokat csak kurtítsunk meg, viszont a fiatal hajtásokat ne bántsuk. A kúszónövényeket mindig részletekben és’nagy körültekintéssel messük, nehogy kárt tegyünk a növényben. A pálmák kivételével valamennyi szobanövényünk bátran ifjitható metszéssel. Még a magas szobafe- nyök életét is meghosszabbíthatjuk, ha két-három ágcsoporttal együtt eltávolítjuk a csúcsrészüket, hiszen a meghagyott törzsből rövidesen új csúcshajtás fakad. Az alakításhoz vagy metszéshez feltétlenül éles és tiszta (lehetőség szerint minden növény után fertőtlenített) metszőollót, kést vagy fűrészt kell használni. A metszőolló után a vágási felületet mindig le kell simítani éles késsel, majd le kell zárni oltóviasszal. Az erősebben visszavágott növényeket csak akkor szabad ismét kiadósán öntözni vagy tápoldatozni, amikor kezdetét veszi a fakadás és a növekedés. A tavaszi növényápolási munkák fontos velejárója az átültetés. A törékeny levéldíszek többsége (például királybegónia, páfrányok, buzogányvirág stb.) humuszban gazdag virágföldet igényel. A keményebb levelű, erősebb gyökérzettel rendelkező, fásszárú dísznövényeket (pl. a pálmákat, a citruszféléket, a fikuszt és a sárkányfát) nehezebb tápföldbe kell telepíteni. Általános tapasztalat, hogy a virágkedvelők átültetéskor rendszerint megfeledkeznek a növények gyökérápolásáról, a gyökerekkel sűrűn átszőtt földlabda megbontásáról. Sokan a régi cserépből kiemelt vagy kiütött növényeket a régi, többnyire teljesen kiélt földlabdával együtt új cserépbe teszik, némi friss földet szórnak-tömködnek melléje, és azt mondják, átültették a növényt. Az ilyen bánásmód bizony gyakran vezet a növények pusztulásához. Feltétlenül fontos, hogy átültetéskor óvatosan fellazítsuk a gyökerek szövedékét és eltávolítsuk a kiélt föld egy részét. Némely dísznövények (pl. a datolyapálma) túl hosszú gyökereket nevelnek, amelyeket átültetéskor harmadával-felével meg kell kurtítani, hogy az edényben ne foglaljanak el több helyet, mint maga a nélkülözhetetlen tápanyagokat szolgáltató virágföld. LUDMILA TOKÁROVÁ mérnök, kandidátus Ne tekintsük szemétnek A biológiai kertművelés alapjait taglaló szakirodalomból egyebek között megtudtam, hogy oxigén-hiány esetén egyes baktériumtörzsek viszonylag magas hőmérsékleten bontják le a nedves cellulóztartalmú anyagokat, miközben jelentős mennyiségű hő szabadul fel. Ennek ismeretében mérlegelni kezdtem, hogy az elégetést és a komposztolást mellőzve, hogyan hasznosíthatnám legésszerűbben a kertünkben rendszeresen felhalmozódó növényi hulladékokat. Úgy határoztam, hogy a dombágyásos kertművelés alapelvéből kiindulva, melegtalpszerűen a földbe ásva fogom kihasználni az összegyűjtött szerves hulladékot. Ősszel a 7x3 méteres alapterületű fóliasátorban 6x1 x0,8 méteres gödröt ástam, beleszórtam a kissé aprított növényi maradványokat, az összegereblyézett faleveleket, valamint az év közben termelt nyúl- és baromfiürüléket. Később felhúztam a vázra a fóliát, a felhalmozott szerves anyagot alaposan benedvesitettem és tömörítettem, majd rálapátoltam a biokomposzttal dúsított földet. Ezen a területen előbb káposztafélék palántanevelésével foglalkoztam, majd május 2-án lakásban előnevelt uborkapalántát ültettem. Az első terméseket június 1-én szüreteltük, tizenhat nappal korábban, mint a másik fóliasátorban hasonló feltételek között, de hagyományos módszerrel, tehát melegtalp nélküli területen terme sztett növényzetről. Ráadásul a vastag réteg növényi hulladékot rejtő területen augusztustól októberig még 123 csiperkegombát is kineveltünk az uborka mellett. Mindez azt mutatja, hogy nem szabad szemétnek tekinteni a kerti hulladékot. „j-i-rci re rAnnn Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Szent-Györgyi Albert megállapítása; első rész. 13. Traktormárka. 14. Vegyi elem. 15. Holland festő. 16. Menyasszony. 17. Lima közepet. 19. Csillag - angolul. 21. Kanál jelzője. 22. Lutécium. 23. Kiváló nyomdász. 25. Ügyirat. 27. Kefe közepe. 28. A megállapítás második része. 29. Állat. 31. Ásvány. 33. Elektromágneses rezgések vételére szolgáló berendezések. 36. Elföldel. 38. Növény. 39. Rag. 40. Időegység. 41. Einsteinium. 43. Lakásban van! 44. ... Godesberg, város az NSZK-ban. 45. Római ezerszáz. 46. Kocsonya. 49. Női név. 51. Várbörtön. 53. Előkelő. 54. Holland festő. 57. Kilométer. 58. Forrásvizek radioaktivitására jellemző egység. 61. Vissza: Nobel-béke- díjas. 62. A sál végei. 64. Levegő - görögül. 66. Cukros. 68. Nomen nescio. 69. Hogyishívják. 70. ...- szint, talajréteg. 72. Elkeseredett. 74. Európai nép. FÜGGŐLEGES. 1. A megállapítás befejező része. 2. Állam Dél-Ameri- kában. 3. Női név. 4. Detto. 5. „A“ szorító. 6. Fém. 7. Germánium, sulfur. 8. Görög betű. 9. Óriáskígyó. 10. Indulatszó. 11. G. A. E. 12. Eldob. 18. Előtag. 20. Vállalati forma. 23. Hal. 24. Tuskó. 26. Vadászkutya. 28. Ma. 30. Személyes névmás. 32. Időegység. 34. Rag. 35. Személyra- gos határozószó. 37. ...-vesz. 39. Román pénznem. 42. Valamely pártból kivált személy. 44. Üzlet. 46. A Rajna mellékfolyója. 47. Prométi- um. 48. Iktatóban van! 50. Mitikus brit király. 51. Képző. 52. Művészeti verseny. 55. Egyszerű gép. 56. A Szajna mellékfolyója (ék f.) 59. Lamé fele. 60. Bor. 62. Vág. 63. Élet. 65. Vese latinul. 67. Növény. 69. Lám. 71. Azonos betűk. 73. Kezében van! 75. Időegység. A március 13-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Fontos a türelmetlen alkotókedv, de még fontosabb a türelmes alkotómunka. Könyvjutalomban részesülnek: Szakács József, Debröd (DebracT), Virágh Mária, Tany (Tóó), Kiss Kálmán, Garamdamásd (Hronovce), Szabó László, Safárikovo, Ágh Károlyné, Jóka (Jelka).
