Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-16 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1987. január 16. XX. évfolyam Ára 1 korona F öldtan. Egyike azoknak a tudományoknak, amelyek a legszorosabban kötődnek a gyakorlati élethez. Hazánkban jelentőségét növeli, hogy az egyik oldalon gazdasági fejlődésünk rendkívül anyagigényes, a másik oldalon pedig ásványkincsekben, egy-két kivételtől eltekintve, amilyen például a szén, nem nagyon bővelkedünk. Szükséglétünket tehát főleg az állami költségvetést nem kis mértékben megterhelő importtal fedezzük. Ugyanakkor azonban mindent meg kell tennünk és meg is teszünk annak érdekében, hogy feltárjuk és hasznosítsuk hazai nyersanyag-erőforrásainkat. Ezzel magyarázható, hogy főleg az utóbbi években nálunk felgyorsult a geológiai kutató és feltáró tevékenység. Eredményei ma már cáfolni látszanak azt a korábbi nézetet, miszerint ez meddő próbálkozás avagy elhanyagolható hozammal jár. Persze túlságosan derűlátóak sem lehetünk, de ezért sok minden tanúsítja, hogy ebbe a tudományba érdemes lenne többet beruháznunk. Ján Kúráé kandidátus, a Szlovák Földtani Hivatal vezetője például a minap nemcsak arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy tavalyi tervüket teljesítették, hanem arról is, hogy a geológusok munkájának köszönhetően milliárdos nagyságrendben növekedett egyebek között a kőolaj, a földgáz, az érc és a nem kevésbé fontos víz megállapított készletei gazdasági hozamának értéke. Hadd említsünk meg néhány erre vonatkozó példát. Szlovákiában csak 1985-1986-ban újabb, mintegy 150 millió tonna lignit nyomára bukkantak Kúty és Sekule térségében. Az előző ötéves tervidőszakban egyébként 28 milliárd köbméter új földgázkészletet térképeztek fel. S ennél is többet mondó tény, hogy szovjet szakemberek is megerősítették a hazai földtani kutatás megállapítását, miszerint Szlovákia területének mintegy harminc százalékán joggal számolhatunk - főleg négyezer méteren túli mélységűén - számottevő kőolaj- és földgázkészletekkel. Tanulmány igazolja, hogy az ezredforduló első éveiig kitermelésük a jelenleginek a többszörösére növelhető. Kékkő (Modry Kamen) térségében biztató szénkutatás folyik. Banská Stiavnica és Hodruáa vidékén pedig az utóbbi nyolc esztendőben több mint ötmillió tonna ólom-, cink- és rézkészletet derítettek fel, amely egyben ezüstöt és aranyat is tartalmaz. Az említett alapórcek tudományosan igazolt mennyisége lehetővé teszi éves fejtésük félmillió tonnára emelését. S Rudfiany sem marad el a sorban. Van itt még jövője a vasérc fejtésének, hiszen további készleteit állapították meg, mégpedig nagyobb réz-, továbbá antimón- és higanytartalommal. S ha e felsorolásunk nem is lehet teljes, arról még feltétlenül szólnunk kell, hogy a mai földtani térképek meggyőzően bizonyítják - a hetvenes évek elejének feltételezéseihez képest területünkön nagyjából 40-50 százalékkal több hasznosítható vízkészlettel is számolhatunk. Ez a vízföldtani „felfedezés“ annál is fontosabb, mivel jelenleg jónóhány helyen az iparfejlesztést és a lakossági igényeket is érezhetően sújtja a vízhiány. - Az ilyen föld alatti vízkészletek megállapítására - mondotta Kúráé akadémikus - jelenleg Is 18-20 helyen folytatunk hidrogeológiai kutatómunkát. Geológusaink javára írható, hogy munkájuk során, főként az utóbbi öt esztendőben, fokozott mértékben törekednek a természet- és általában a környezetvédelemre is. Ennek például egyik közvetett módja, hogy a különféle meddőhányókban, üzemi iszapfogókban későbbi felhasználásra számba veszik az adalék nyersanyagok mennyiségét. Továbbá a műszaki geológiai tevékenység keretében bemérik és nyilvántartásba veszik a Szlovákia területének mintegy három százalékát és ezen a területen különféle ipari, közlekedési és egyéb létesítményeket veszélyeztető, illetve kisebb-nagyobb mértékben megkárosító földcsuszamlásokat. Ezen túlmenően javaslatokat is tesznek a veszély csökkentésére és elhárítására, valamint a földcsuszamlások miatt immár alaktanilag megváltozott terület mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és üdülési célokat szolgáló hasznosítására. Az ivó-, az ásvány- és termálvíz új készleteinek feltárása mellett figyelmük kiterjed a szennyeződéstől való megóvásukra is. Ez különösképpen vonatkozik a Csallóköz rendkívül gazdag föld alatti vízkészletének főleg az olajszármazékokkal szembeni védelmére, de egyben Dubová, Vaján (Vojany), Ágcsernó (Cierna nad Tisou) stb. térsége szennyeződésekkel szembeni megóvására is. Mindez és további tények is megerősítik Bohuslav Cambelnak, a jeles szlovák geológusnak, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtani Intézete igazgatójának az elméleti geológiára vonatkozó szavait: - Korábban eléggé elszakadtunk a gyakorlati problémáktól. Az utóbbi öt esztendőben azonban megváltozott a helyzet. Átorientálódtunk a legidőszerűbb problémákra... Ebben a vonatkozásban a sikert, az eredményességet két alapvető körülmény'határozza meg. Az egyik, hogy a hazai geológiai munkahelyek mind jobban egyeztetik, összehangolják, integrálják tevékenységüket, ami bázisa az elmélet és a gyakorlat szerves kapcsolatának. A másik pedig az, hogy elmélyülöben van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országainak ez irányú együttműködése. Szlovákia viszonylatában például a földtani hivatal - amint azt Kúráé akadémikus mondotta - a legszorosabban a Szovjetunió és Magyarország illetékes intézményeivel tartja a kapcsolatot. Mindez nyilván még ebben a tervidőszakban, de főleg 2000-ig várhatóan azzal jár majd, hogy a földtani kutatómunka az eddiginél még jóval nagyobb mértékben járul hozzá a nyersanyaggondjaink és az ásványi kincsek feltárása, valamint a természetvédelem érdekei közti feszültség enyhítéséhez. q^ly iváN A geológusok eddig több mint hétmillió tonna antracitkészletet állapítottak meg a Tókete- rebesi (Trebi- éov) járás Nagytoronya (Vel’ká Trrta) községének határában. Felvételünkön Karol Együd (jobbról) az egyik fúrótorony dolgozóival, Michal La- dzianskyval és Ján Őizmárral folytat szakmai megbeszélést (Jozef Vesely - CSTK felvétele) A Spiáská Nová Ves-i Földtani Kutatóvállalat főleg az egyes ásványok alapvető tulajdonságainak és népgazdasági hasznosításuk módozatainak technológiai kutatásával foglalkozik. Felvételünkön Anna Kováfová mérnök mikroszkóppal vizsgálja a 2iar nad Hronom-i járásból származó ásványmintát. (Svátopluk Písecky - CSTK felvétele) ■ rnm unirn nu uttTp ■ 11 ; I ?i> f 11 I fam II lUUI iflilH \VIU i j h ■ ..u Hi'i. IMBl^iiflBftniÉÉNÉKnÉK
