Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-13 / 10. szám

JSZÚ 17 7. III. 13. :::::::: ::::::: :::: TECHNIKA A betegségek mágneses ke­zelésének kezdetei az ókor­ba nyúlnak vissza, hiszen már akkor különféle betegségek gyógyítására alkalmazták a mágnest. Magyaror- ságon a mágneses tér gyógyító ha­tását először az állatgyógyászatban vizsgálták, s csak a kedvező ered­mények után kezdték embereken is alkalmazni ezt a gyógymódot. A szabályozható, mágneses im­pulzusokkal gyógyító orvosi készü­lék 1984-ben kapta meg a gyártási és forgalmazási engedélyt. Gyüling Zoltán székesfehérvári docens talál­mánya, melyet a Kisipari Termeltető Vállalat forgalmaz és az EURO- COM-cég jelenleg három kontinens­re, a nyugat-európai országokon kí­vül az Egyesült Államokba és Auszt­ráliába - s ma már Csehszlovákiába és az NDK-ba is exportál, a szakmai érdeklődés középpontjába került. A magyar készülék felhasználása sokrétű. A reumatológiától a sebé­Gyüling Zoltán és Bordács Ferenc a hordozható készülékkel (A szerző felvétele) szetig számos gyógyászati területen vezetett eredményre, főként a gyó­gyító-rehabilitációs munka folymatá- ban. A legnagyobb figyelem a mag- netoterápiás készülék ideggyógyá­szati felhasználását kíséri, hiszen a sclerozis multiplex tüneteit ez a kezelés sokszor előnyösen befo­lyásolja. Becslések szerint, a földke­rekségen kétmillió ember szenved sclerozis multiplexben. Természetesen a kezelés során nem mindegyik beteg egészségi álla­pota javul a kívánt mértékben, de ez más fizioterápiás kezelésnél is ta- pasztalaható. Várható volt a kételkedés, sót az elutasítás is, amely ezt a készüléket fogadta. Az előbbi leginkább az or­vosok részéről, akik az új, szokatlan eljárásokkal szemben sokszor ber­zenkednek, kivált olyankor, ha nem rendelkeznek saját tapasztalatokkal, irodalmi ismeretekkel. Dr. Guseo András kandidátus, székesfehérvári ideggyógyász, osz­tályvezető orvos, a sclerozis multi­plex nemzetközi hírű kutatója szerint mindenki, aki a mágneses térrel való kezelés hatását nem ismeri, a mess- merizmussal téveszti össze a mág­neses tér hatását. Tehát azt hiszi, hogy ennek a mágnesnek is pszi­choterápiás hatása van. A technika fejlődésével és első­sorban az űrkutatások fejlődésével, újabb lendületet kapott a mágneses térben a szervezet viselkedése. Hi­szen mi magunk is mágneses térben élünk. Az űrhajósok több száz kilo­méteres magasságban nem észlelik a mágneses teret, és ez az életkö­rülményüket is befolyásolja. Azzal, hogy az elektromágneses teret, amelyet ezzel a készülékkel tudunk létrehozni, rendszeresen megszakítjuk, a szervezetet egy vál­takozó elektromos és mágneses im­pulzus éri. Szervezetünk amúgy is elektormos árammal dolgozik. Az idegeken keresztül elektromos áram viszi az impulzust az izmokhoz, s ennek a következménye a moz­gás. A készülék a szervezettel ilyen elektromos impulzusokat közöl, s ezek hatására a szervezetben kü­lönböző változások jönnek létre. Megszűnik a fájdalom, legyen az idegi eredetű fájdalom, sőt az izom- zat vagy a csontrendszer sérülésé­ből eredő fájdalom is. A kísérletek azt bizonyítják, hogy a készülék ef­fektusa nem a pszichoterápiás hatá­son alapszik. A pulzáló mágneses térrel való kezelést több évvel ezelőtt vezették be. Hangsúlyozni szeretném, hogy a különböző országokban gyártott különböző készülékek csak abban azonosak, hogy pulzál bennük az elektromágneses tér. A hatás lénye­gét az adja, hogy a pulzáló elektor­mos áram milyen hullámformát követ, és ebben minden készülék különbö­zik egymástól. A magyar készülék, úgy látszik, sikeres konstrukció, mert csupa olyan hatást vált ki, amilyet más készülékeknél idáig nem észlel­tünk. Ezt a beépített műszaki újdon­ságoknak köszönhetjük, amelyeket több szabadalom véd. Ezért sem lehet összehasonlítani a magyar ké­szülék hatását a többi készülék hatá­sával. Dr. Mészáros Erzsébet szombat- helyi idegorvos szerint a magnetote- rápia értékét főleg a mozgáskész­ség, a járászavar valamint a vegeta­tív funkciók javulásában látjuk. Se­gítséget jelent a betegnek inaktivitá­sa okozta súlyos szövődmények megelőzésében is. A kezelés min­denképpen javítja a sclerosis multi­plexes betegeknek a családi és társa­dalmi életbe való beilleszkedését. TIBOR HRADÍLEK A LÉGHAJÓ RENESZÁNSZA "Korong alakú óriási kormányoz­ható léghajók tervein dolgoznak a moszkvai repülésügyi intézetben. A korong alak járulékos aerosztati- kus felhajtóerőt hoz létre. A 150 méter átmérőjű, forró levegővel töl­tött léghajó 300 tonnás terhet szállít­hatna maximálisan négyezer kilo­méteres távolságban, óránként 150 kilométeres sebességgel. A léghajó középső részére felfüggesztett lapot acélkötelekkel aláereszthetnék és felemelhetnék, így a léghajó leszál­lása nélkül lehetne be- és kirakodnia a terhet. Hajtására kerozénnal vagy cseppfolyósított földgázzal működő légcsavaros turbinákat használnak, a tüzelőanyag-felhasználás azonban négyszer-ötször kevesebb lenne, mint egy repülőgépé. AZ ANTARKTISZ KLÍMÁJA Mintegy 180 millió évvel ezelőtt egy gigantikus földtömeg, a Gond- wana-őskontinens része volt az An­tarktisz, és a déli félgömb trópusi- féltrópusi térségében helyezkedett el. Ennek megfelelően hosszú idő át meleg-nedves volt a klímája, dús növényzet virult rajta és gazdag volt az állatvilága is. Ezt bizonyítják a legutóbbi időkben az Antarktiszon feltárt szénrétegek is. Az őskonti­nens széttörése és egyes részeinek elvándorlása révén az Antarktisz fo­kozatosan a Föld hidegebb régióiba jutott: mínusz 89,2 fokos legalacso­nyabb hőmérsékletet mértek eddig rajta. Az Antarktiszt körülvevő kes­keny zónában 'a hideg antarktiszi tengervíz az egyenlítő irányába ha­ladva a melegebb szubtrópusi víztö­meg alá bukik. Ebben a térségben néhány kilométeren belül 2-3 fokkal emelkedik a hőmérséklet, hirtelen megváltozik a növény- és az állat­világ. A MOCSÁRI EMBER „VALLOMÁSA“ A múlt év nyarán az angliai Chershire .egyik tózegmocsarában talált tetemről egyre több részletet derít fel a tudományos vizsgálat. A C14-es vizsgálat eredménye eszerint a tetem az időszámításunk kezdete előtti 550 körül került a mo­csárba. Belső szerveit számítógé­pes tomográfiái és nukleáris mágne­ses rezonancia pásztázóval vizs­gálták. Kiderült, hogy csak a gyomra és benne az utolsó étkezés érintet­len, a többi belső szerve eltűnt. Már korábban megállapították, hogy a fi­atal férfit megfojtották. Most kiderült, hogy állati int hurkoltak a nyakára, majd egy botot dugtak a hurokba és a botot forgatni kezdték. Emiatt eltö­rött a nyaka a harmadik és a negye­dik csigolya között. Végül átvágták Programbörze Prágában A számítógépek sikeres alkalmazásának felté­telei nem mindig adottak. Sokszor halljuk, hogy kevés a jó rendszerprogramozó. Az újsághirdeté­sekben gyakran keresnek számítógépkezelőket, matematikus-analitikusokat. Az elektronika roha­mos fejlődése újabb munkahelyek létrejöttéit ered­ményezi hazai és világviszonylatban. Csehszlová­kiában a modern, megbízható számítástechnikai eszközökből jóval többre lenne szükség, mint amennyi kapható. Több évet kell várni pl. a Digi- graf rajzasztalra, a 29 és 100 MB-os külső tároló­ra, személyi számítógépekre, a Videoton gyors- nyomtatókra és terminálokra. Többször megtör­ténik, hogy a vállalatok, intézmények elhamarko­dottan, szükségtelen pontos felmérése nélkül vesznek drága számítógépet. Később aztán ki­derül, hogy a nehezen beszerzett szám ítógépt ípus nem alkalmas az adott feladatkör megoldására, mert például kevés a belső memóriája, a külső tárkapacitása, vagy nem lehet összekötni a már meglévő berendezésekkel. Más esetben pedig nincs is kellőképen kihasználva a számítógép. A kidolgozott programok üzemeltetése nem idő­igényes, az új programok kidolgozása nehézkes. A megrendelésre dolgozó cégek szakemberek hiányában csak a nehézipar, az energetikai és elektrotechnikai ipar kiemelt ágazatainak tudnak segítséget nyújtani. A kész programtermékek kínálata nem kielégítő. Talán a felhasználók tájékozottságában van a hiba, nem tudják, hol és milyen programokat lehet beszerezni. Ilyen és ehhez hasonló problémák megoldásá­nál nyújthat segítséget a Programozási eszközök és mikroprogramok börzéje, nevezzük mi egy­szerűen programbörzének. A Nemzetközi Újság- írószövetség jóvoltából a közelmúltban ötödik alkalommal találkozhattak Prágában, a smíchovi kultúrházban a számítógépes szakemberek, a programozási eszközöket kínáló és vásárló ügy­felek. Programok, programozási és számítástechni­kai eszközök bemutatásával, kiválasztott progra­mok szemléltetésével és több szakelőadással szolgált ez az országos rendezvény. Előfordul, hogy a műszaki, gazdasági és más programok analízisét, kidolgozását több munkahelyen azo­nos időben végzik. Ez óriási energjapazarlás. A duplicitás, a többletmunka kiküszöbölésénél nagy segítséget nyújthat a börze. A számítógé­pes program (software) ma már szintén olyan árunak számít, aminek meghatározott értéke van; eladni ugyanúgy lehet, mint megvásárolni. Mivel nálunk még nincsenek olyan üzletek, ame­lyekben programokat árulnak, sem vállalatok, ahol kimondottan programkészítéssel foglalkoz­nának, ezért a programbörze kiváló pótmegol­dásnak. Persze a programozási termékek jogi, szociális, biztonsági és sok más velejárója még tisztázásra vár. A börzén kiállított programok törzsleveleiböl megtudhattuk a program nevét, rövid jellemzését és felhasználási területét. Továbbá azt, hogy milyen számítógéptípuson, operációs rendszer­ben, programozási nyelvben futtatható és mek­kora a memória-szükséglete. Természetesen a kiállító cég címe, neve és a tárgyalásra felhatal­mazott személyek nevei is fel voltak tüntetve. A programok vásárlását általában több konzultá­ció előzi meg, hiszen a törzslevelek alapján nem lehet azonnal felbecsülni a program értékét. A felkínált programozási termékek között ope­rációs rendszerek, fordítóprogramok, rendszer- programok és ellenőrző programok voltak, de lehe­tett venni játékprogramokat, iskolai szemléltető programokat, matematikai-, műszaki-, közgazda- sági- és irányítóprogramokat is. A programbör­zén 30 szervezet képviseltette magát Csehszlo­vákia minden részéből, például a prágai INOR- GA, TESLA ELTOS, ARITMA, a deőíni FEROX, a bratislavai NAFTOPROJEKT, DATASYSTÉM, a modrai Gyógyszerkutató Intézet, a sluáovicei Agrokombinát EFSZ. A szervezőbizottságnak eddig 2500 szervezettel vett fel kapcsolatot. A leg­utóbbi (decemberi) rendezvények külföldi részt­vevője az NDK-beli ROBOTRON cég volt. A látottak alapján elmondhatjuk, hogy fokozott az érdeklődés a rendszerprogramok és a fel­használói programok adás-vételére. Javulnak a feltételek a hiteles tervek, programok, progra­mozó- és gépkapacitások célszerű és gazdasá­gos kihasználására. A szervezők elvállalták a ki­emelkedően jó programok nyilvántartását és az ajánlatok kidolgozását is. Nem mellékes az sem, hogy lehetőség nyílt programozóink külföldi mun­kavállalásaira a Polytechna külkereskedelmi vál­lalat közreműködésével. Voltak intézmények, amelyek saját számítás- technikai berendezéseiket kínálták fel bizonyos időre, mások aplikációs programok kidolgozását vállalaták el. Jó lenne, ha a jövőben még több üzem, intézet, iskola képviseltetné magát a prog­rambörzén, így szellemi értékeinket, a számító­gép-programokat is gazdaságosabban tudnánk kíhaszná'ní. IZSÓF BÉLA a tudományok doktora a torkát és arccal lefelé egy sekély vizű tavacskába dobták, ahol azután a tőzeg a levegőtől elzárva meghök­kentően jó állapotban megőrizte a tetemet. A gyomrában levő marad­ványokat vizsgálva, az a vélemény alakult ki, hogy korpás lisztből sütött kenyeret evett utolsó étkezésként- ez volt a történelem előtti utolsó reggelije. BRONZKORI SÓBÁNYÁSZOK Két, kitűnő állapotban fennma­radt, marhabőrből készült háti kosár került elő Salzkammergutban, a hallstatti sóbányából. A háromezer éves munkaeszközöket arra hasz­nálták, hogy a bronzkor végén sót hozzanak bennük a felszínre a só­bányából. A világ legrégebbi sóbá­nyájának tárnáiból más munkaesz­közök is előkerültek, továbbá külön­böző ruhadarabok maradványai is- ezeknek korát ugyancsak az idő­számításunk kezdete előtti, 1000. évre teszik. A leleltek arra vallanak, hogy valamilyen bányaszerencsét­lenség, vagy természeti csapás lep­te meg a bronzkozi bányászokat. Nagy tudományos szenzáció lenne, ha esetleg jól konzerválódott emberi tetemre is bukkannának az egykori bányaszerencsétlenség színhelyén. ULTRAHANGBAN FÉNYLŐ KRISTÁLYOK Jurij Guljajev szovjet akadémikus felfedezte, hogy az ultrahangok fénylést gerjesztenek a kristályok­ban. Mi a fizikai természete ennek a jelenségnek? A krisztályban hibák vannak, bizonyos atomok kiütödtek a rácspontokból. Az ultrahang kvan­tumrészecskéi kitöltik ezeket a „krá­tereket“, amelyből fénykvantumok repülnek ki. Amíg tehát ultrahangok­kal sugározzák be, a krisztályok fénylenek, lumineszkálnak. Az Uk­rán Tudományos Akadémia fizikai intézetében kísérletekkel igazolták ezt a mind tudományos, mind mű­szaki szempontból jelentős felfede­zést. Az ultrahangbesugárzás még a kristályos anyag legkisebb ré­szecskéit is fénykibocsátásra kész­teti, ami annyit jelent, hogy új fény­forrást fedeztek fel. Az ultrahangos fénykibocsátást fizikai jelenségre alapozva rendkívül gazdaságos új képcsöveket fejleszthetnek ki mind a fekete-fehér, mind a színes tévé- készülékekhez. A jövőben ultra­hangnyaláb válthatja fel a tévéké­szülékekben a jelenlegi elektronsu­garat. HAJÓTISZTÍTÓ ROBOT Jelentősen lerövidíthető a hajók dokkban való tartózkodási ideje, ha a hajó külsejének a megtisztítására robotot használnak fel; olyan beren­dezést, amely akár a víz alatt is dolgozhat. Franciaországban a dun- kerque-i hajógyárban elkészült egy ilyen berendezés mintapéldánya. Négy üzemmódban működhet, táv­vezérléssel, betanítással és anélkül, továbbá ismétléssel, ez utóbbi eset­ben a beprogramozott műveleteket végzi el a robot a kezelőszemélyzet közreműkdése nélkül. Kétféle moz­gást végezhet: előre és forgó moz­gást. Az előrehaladás lépéstávolsá­ga 1 és 40 centiméter között állítható be óránként maximálisan 150 méte­res sebességgel. A hajlítható kar vé­gén levő forgó kefe 90 fokos szögben jobbra vagy balra állítható. A kar végén a dörzsnyomás növelésére két elektromágnes van (a mágne­ses anyagokhoz) vagy két sűrített levegős szívófej (a nem mágneses anyagokhoz). A robot és a vezérlő­berendezés között üvegszálvezeté­ken viszik át az adatokat. REZGŐ KARKÖTŐ SIKETEKNEK Újfajta készülékkel kísérleteznek azoknak a siketeknek vagy csaknem vagy csaknem siketeknek a haszná­latára, akiken a hagyományos halló- készülék már nem segít. A készülék számlap nélküli karórára hasonlít és a csuklóra csatolva viselik. A parányi mikrofont tűként a ruhára erősítik. Az általa felfogozott környezeti zaj, a beszéd és a zene a nadrág- vagy a kabátzsebben hordott villamos erősítőbe, innen pedig a csuklón viselt egységbe kerül. A körkötöben kis fémmembrán mozog a zajok üte­mében. Ezt a rezgést érzékeli a si­ket, megkülönböztetve a rezgések erősségének mértékét is. A rezgő karkötő tehát részben a tapintóér­zéssel helyettesíti a hallást. Termé­szetesen a készülék használatát meg kell tanulni. * F*lTi T* I § fi] íj ík jTífTH ■■■■■■■■■■■■ A mágneses tér hasznosítása a gyógyászatban

Next

/
Oldalképek
Tartalom